A Műegyetem eshetne el a legtöbb uniós támogatástól, ha alapítványi kézbe kerülne

Az elmúlt években több mint húsz állami felsőoktatási intézmény alakult át alapítványi fenntartásúvá, és most egyre többször kerül szóba a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) modellváltása is. A hazai felsőoktatási intézmények többsége két lépcsőben került át közérdekű vagyonkezelő alapítványok tulajdonába, a Műegyetem, az ELTE, a Képzőművészeti Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) azonban továbbra is állami egyetemként működik.

Az év elején Navracsics Tibor, uniós források felhasználásáért felelős miniszter azt mondta: „sokasodnak az érvek” a négy egyetem átalakulása mellett, bár elismerte, hogy „nem biztos, hogy mindegyiknek lenne értelme”. Az ügy nemrég ismét napirendre került: néhány hete írtunk arról, hogy a modellváltásról egyeztetések kezdődhettek a BME és a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium között.

Bár erről egyelőre kevés konkrétumot lehet tudni, két neve elhallgatását kérő oktatóval is beszéltünk arról, mi zajlik most a Műegyetemen, és összeszedtük, mik lehetnek a pozitív és a negatív hozadékai a modellváltásnak. Van, aki egyáltalán nem támogatná a modellváltást, de olyan is akad, akinek nem önmagában a modellváltással van problémája, inkább fél attól, hogy az milyen feltételekkel valósulna meg. Az viszont biztos, hogy nagyon rosszul érintené az intézményt, ha alapítványi egyetemként elesne az EU-s pénzektől.

Hivatalosan a tárgyalások egy fenntartható modell kialakításának lehetőségéről szólnak

A BME modellváltása már nem először kerül szóba. 2022-ben Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter a BME alapítványi egyetemmé alakulásáról tárgyalt az egyetem vezetőivel. Hogy mi is az egyetemi modellváltás lényege, mik az elméleti előnyei és kockázatai, arról ebben a cikkünkben írtunk, a konkrét gyakorlati előnyökről pedig ez a cikkünk szólt.

Röviden: a modellváltás azt jelenti, hogy az egyetem kikerül a közvetlen állami fenntartású intézmények köréből, az alapítói, fenntartói jogok egy kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek át. Az intézmények tehát szabadabban gazdálkodhatnak a vagyonukkal, magasabb fizetéseket adhatnak, együttműködéseket létesíthetnek cégekkel, a kormány szerint ezzel javíthatják a versenyképességüket.

A kritikusok szerint azonban az állandó jövedelemszerzési kényszer hatására a mennyiség legyőzheti a minőséget a hallgatók toborzásánál. Negatív következmény lehet az is, hogy a pénzt hozó fejlesztés és innováció kiszoríthatja a tudomány fejlődését szolgáló alapkutatást. Sok kritika érte az egyetemeket fenntartó alapítványokat amiatt is, hogy a vezető testületeikbe kezdetben az Orbán-kormány miniszterei, fideszes politikusok és a NER-hez kötődő nagyvállalatok vezetői is bekerültek. Ez az Európai Unió figyelmét is felkeltette, de a kuratóriumok összetételén azóta csak részben változtattak.

Mi először 2021. januárjában kerestük meg a BME-t az egyetemi struktúraváltás miatt. Az akkori rektor, Józsa János válaszából az derült ki, hogy még nem alakították ki az álláspontjukat, gyűjtik a tapasztalatokat: „A BME vezetése modell- vagy fenntartó váltással kapcsolatos kormányzati megkeresést nem kapott, és ilyent a maga részéről nem is kezdeményezett. Az átalakulások felhalmozódó tapasztalatainak ismeretében lehet jövőre vonatkozó álláspontunkat kialakítani.”

A BME 2022. január 17-én a honlapján számolt be arról, hogy az egyetem vezetői (rektora, kancellárja, rektorhelyettesei, kancellárhelyettese és dékánjai) két nappal korábban meglátogatták a Zalaegerszeg melletti ZalaZone járműipari tesztpályát, ahol találkoztak Palkovics László akkori technológiai és ipari miniszterrel, valamint Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral. A beszámoló szerint a látogatás célja az volt, hogy a BME vezetése átfogó képet kapjon arról az innovációs ökoszisztémáról, ami a tesztpálya körül jelenleg épül. De „a BME vezetése folyamatosan nyomon követi a felsőoktatási ökoszisztémában zajló folyamatokat és az egyetem kapcsolódását Magyarország stratégiai céljainak megvalósításához”.

Aztán valószínűleg a választások miatt tolódhatott az egyetem modellváltásának ügye, de az ígéret az volt: a választások után visszatérnek a kérdésre.

Hivatalosan a tárgyalások „egy fenntartható pénzügyi és működési modell kialakításának lehetőségéről” folynak – mondta most lapunknak az egyetem egyik oktatója. Információi szerint utoljára 2022 tavaszán járta végig a rektor az egyetemi karokat, vázolva azokat a feltételeket, amelyekhez a vezetés ragaszkodna a modellváltás esetén. Aztán ők is úgy tudták, lekerül a modellváltás a napirendről.

Az Egyetemi Hallgatói Képviselet augusztus 15-én azonban írta ki honlapjára, hogy „az utóbbi időben megnövekedett a hallgatói érdeklődés a BME működési modelljének esetleges megváltozásával kapcsolatban”. A kérdések megválaszolására egy külön oldalt fognak létrehozni a honlapjukon, és hallgatói fórumot is szerveznek a témában.

Kérdéseket írtunk múlt hét szerdán a hallgatói képviseletnek arról, hogy ők mit tudnak a tárgyalások állásáról, és mit gondolnak, milyen hatása lenne a modellváltásnak a diákokra nézve. Válaszukban azt írták: „Az Egyetemi Hallgatói Képviselet jelenleg nem rendelkezik információval a tárgyalások előrehaladásával kapcsolatban. Mindazonáltal elengedhetetlennek gondoljuk, hogy a hallgatóság részt vegyen minden nagy volumenű egyetemi döntés megalkotásában és meghozásában, ezért kiemelten fontosnak tartjuk a hallgatókkal való konzultációt. Ezt szeretnék továbbra is a kommunikációs csatornáinkon keresztül tenni.”

Érvek, ellenérvek

A BME általunk megkérdezett modellváltást ellenző oktatói, és a már modellváltáson áteső egyetemek kritikus oktatói is legtöbbször azzal érvelnek, hogy az alapítványi egyetemmé alakulással csökkenne az intézmények autonómiája. A másik gyakran felmerülő ellenérv szokott lenni, hogy a modellváltáson átmenő intézmények több uniós forrástól eshetnek el.

Januárban az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) panelbeszélgetést szervezett egyetemek képviselőivel a felsőoktatási intézmények fenntartóváltásáról, a működés új módjáról és következményeiről. Itt felmerült az is ellenérvként, hogy a kuratóriumi elnökök kontroll nélkül irányíthatják az egyetemet, hiszen nem lehet őket leváltani. Elhangzott az is, hogy nem volt elég idő az átállásra, így az intézmények nem tudtak kellőképpen felkészülni az új struktúrára.

Vannak persze olyanok is, akik támogatják a modellváltást, vagy legalábbis annak pozitív hozadékait is látják. Heidl György, a Pécsi Tudományegyetem oktatója az ADF beszélgetésén felhozta példának, hogy az egyetemi modellváltáskor megkérdezett hallgatók mind a váltás mellett szavaztak.

Deák Dániel, a Corvinus oktatója szerint a publikációs tevékenység nagyon sokat javult az egyetemen a modellváltás után, igaz, főleg azért, mert kipréselik belőlük a teljesítményt. Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter szintén januárban arról beszélt a Kossuth rádió egyik műsorában, hogy óriási javulást lát az alapítványi fenntartásban működő egyetemeknél. A miniszter a publikációk, a hazai és külföldi hallgatók számában és a nemzetközi rangsorokban elért helyezésekben látja az előrelépést, szerinte mindhárom területen „gyors és előremutató eredmények születtek”.

A lapunknak nyilatkozó egyik oktató szerint sokféle álláspont van a Műegyetemen. „Azt gondolom, hogy önmagában a szervezeti átalakítás nem ördögtől való, az a kérdés, hogy milyen garanciái maradnak utána az egyetemi autonómiának” – mondta a Telexnek. Ő leginkább rossz gyakorlatokat lát maga körül: például a kancellári rendszer bevezetését vagy a Zeneakadémián a rektori pályázat kiírását úgy, hogy semmibe veszik a szenátus véleményét. Miután a Zeneakadémia szenátusa elutasította a modellváltást, beléjük állt a kormány, aztán új pályázatot írtak ki, de az egyetem jelöltje továbbra sem indulhat ezen.

Mindenesetre van egy dolog, amiben a nekünk nyilatkozó egyetemi forrásaink egyetértenek:

az EU-s pénzek kulcsfontosságúak az egyetem nemzetközi beágyazódása és az intézmény fenntartása miatt, ha az egyetem elesik ezektől, az a kutatók-oktatók, a hallgatók és az adminisztrációban dolgozók számára is radikális színvonalesést jelentene.

A BME eshetne el a legtöbb EU-s forrástól

Az Európai Unió Tanácsa, amely a tagállami miniszterekből áll, tavaly decemberben tiltotta el az uniós kötelezettségvállalásoktól a vagyonkezelő alapítványokat, így az ilyen hátterű „modellváltó” egyetemeket is. A Tanács – európai bizottsági javaslatra – úgy látta, hogy az alapítványok nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók, és a magyar kormány nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat. A kormánynak azóta sem sikerült feloldatnia a korlátozást: miközben az Európai Bizottságra vár, az uniós testület szerint világosak az elvárásai. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter viszont arról beszélt a Telexnek júliusban, hogy a kormány az Európai Bizottság minden kérését teljesítette, és elég régóta csak arra várnak, hogy Brüsszelben értékeljék a magyar vállalásokat. Erről részletesebben itt írtunk>>>

A Műszaki Egyetemen egyértelműen hátrány lenne, ha az egyetem elesne az Erasmus mobilitási együttműködésektől, és az élő nemzetközi kapcsolatoktól, ugyanis ezek a kutatás, oktatás minőségének alapvető feltételei. Akik még bíznak a jövőben, az anyagi helyzet javulását remélik a modellváltástól, de a lapunknak nyilatkozó oktatók szerint „ha a kormány rendezni szeretné az egyetem helyzetét, ezt a jelenlegi modell keretei között is meg tudná tenni”.

A megismert indokokon kívül a modellváltás azért fájhatna nagyon az egyetemnek, mert a hazai egyetemek közül magasan a BME nyerte el a legtöbb uniós támogatást. Egy uniós honlapon bárki megnézheti az egyetemek támogatásait. A nyilvános adatbázis szerint a BME 4,35 millió eurót (kb. 1,6 milliárd forint) kap a Horizont programra, ami a legmagasabb összeg az egyetemek között.

Az egyetem EU-tól származó támogatásának teljes összege 70 millió euró, azaz átszámítva több mint 27 milliárd forint fölött van. Az itt látható listán a BME kétszer szerepel: egy 64,91 millió eurós támogatással legfölül, és a lista alján (ami a képen nem látszik) Budapest University of Technology and Economics néven is feltüntettek egy 6,64 millió eurós támogatást. A listán második a Közép-európai Egyetem, ami 47 millió euró körüli támogatást kapott.

A lapunknak nyilatkozó oktatók attól tartanak, hogy a modellváltással az Erasmus és a Horizont programokra kapott támogatásokon felüli összeg egy része is elérhetetlenné válik.

A kritikusok szerint hiába mondják azt, hogy majd kárpótolják az egyetemeket az alapítványok, ez nem megnyugtató, mert az egyetemi munkához hozzátartozik a nemzetközi beágyazottság, amit szintén elveszítenének.

A kormány szerint viszont az új struktúra versenyképesebbé teszi az egyetemeket azáltal, hogy a piac elvárásaihoz igazítja a képzési kínálatot és tartalmakat. A modell előnye, hogy előre rögzített teljesítménymutatók alapján, a különböző feladatok sajátosságait figyelembe vevő középtávú finanszírozás valósul meg. „A finanszírozás kiszámíthatóbbá válik, illeszkedik az egyetem és az ellátandó feladat sajátosságaihoz, objektíven mérhető teljesítmény-elvárások meghatározásával teszi érdekeltté a szereplőket a hatékonyság és a minőség javításában” – olvasható a kormány honlapján.

Miért épp az ELTE és a BME van még állami kézben?

Az EU-s pénzek kiesése azért is érintené rosszul az intézményt, mert a 444 korábbi cikke szerint a BME rossz anyagi helyzetben van. Közben viszont a minisztérium nyomást gyakorolhat az egyetemre azzal, hogy csak akkor növeli meg a támogatását, ha a BME is vállalja a modellváltást.

Ez így azért nehéz helyzet, mert ha belemegy a modellváltásba, akkor számos EU-s forrástól esik el az egyetem annak reményében, hogy talán az alapítványtól több támogatást fog kapni. Ha viszont elutasítja az átalakítást, akkor megmaradnak a nemzetközi pályázati pénzek, amik az oktatás színvonala miatt fontosak, viszont esetleg az egyetem fenntartásának költségeire kevesebb pénz juthat.

A 444 cikke szerint az egyetem tavasszal elfogadott éves költségvetésében az szerepelt, hogy a BME a működése fenntartása érdekében még az idén feléli minden központi tartalékát.

A lapunknak nyilatkozó oktatóknak nincs információjuk arról, pontosan milyen anyagi helyzetben van az egyetem. „Persze, riogatásképp radikálisan csökkentették az ELTE és a BME állami támogatását az elmúlt időszakban is. Világos a fenyegetés: ha az egyetem ragaszkodik az állami fenntartáshoz, az kényszerű elbocsátásokhoz vezethet, de nyíltan ezt nem kommunikálták még a dolgozókkal. Sokan attól félnek, hogy sokkal kevesebb forrást kap az intézmény, ha nem megy át az átalakuláson, és ez többeknek nyomós érv a modellváltás mellett” – mondta lapunknak az egyik oktató.

Kérdés, miért éppen például a BME vagy az ELTE maradt még mindig állami fenntartásban, és miért akarják most átalakítani a Műegyetemet is. Az oktatók többféle forgatókönyvet is elképzelhetőnek tartanak: lehetséges, hogy a kormány azt szeretné, tartsanak meg „mintaegyetemeket”, amelyek megfelelnek az uniós követelményeknek. De az is lehet, hogy a sürgetés azért szükséges, mert demonstrálni szeretnék az EU-nak: még egy ennyire az uniós támogatások szempontjából jó pozícióban lévő egyetemnek is megfelel az alapítványi modell.

Kérdéseinkkel megkerestük a BME sajtóosztályát és a Kulturális és Innovációs Minisztériumot is, de válaszokat nem kaptunk tőlük.

Nem tudni, mikor érkezhetnek meg az uniós pénzek

Az egyetemi modellváltás első hullámáról 2021 januárjában írtunk részletesen, amikor behívták az Innovációs és Technológiai Minisztériumba a szegedi, a pécsi és a debreceni egyetemek rektorait, és Palkovics László ismertette velük a minisztériumi forgatókönyvet: saját kérésükre kikerülnek az állami fenntartásból. Az intézményeknek csak pár napjuk volt rá, hogy a kormányzati ütemterv szerint önként kérjék a modellváltást, pedig az alapítványosítás meghatározza a hazai felsőoktatás következő évtizedeit. 2021 nyarán létrehozták a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványokat is, így 2021. augusztus 1-jétől először tíz egyetem alapítványi fenntartásba került át, azóta a lista csak bővült.

A modellváltás negatív következményeit pedig számos egyetem már a saját bőrén érezheti: a Tempus Közalapítvány ugyanis júliusban adta ki a 2023-as Erasmus+-pályázatok nyerteseinek listáját, de ezen a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek egyelőre nem szerepelnek, őket csak feltételesen tudták támogatni. A Tempus közleményében hangsúlyozta: a tanácsi határozat átmeneti, és az Európai Bizottság további tájékoztatásáig van érvényben. A testület kuratóriuma az értékelés után feltételes támogató döntést hozott az Erasmus+ hallgatói és munkatársi mobilitások pályázattípusban. A Tempus szerint „a meglévő mobilitási keretek, valamint pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak ahhoz, hogy az egyetemi igények a jövő év június 30-ig teljeskörűen megvalósuljanak”.

Közben Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint a kormány mindent teljesített, a Bizottságtól függ, hogy az Erasmus-pénzek mikor érkeznek. A területfejlesztési miniszter nem tud semmilyen „apokaliptikus” határidőről, amit az Európai Bizottság szabott volna. Ezért úgy látja, az Erasmus-források megérkezése teljes egészében a Bizottság felelőssége.

Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa egy héttel később azt mondta, már idén ősztől kieshetnek a magyar közalapítványi egyetemek az Erasmus-programból. Ez ellentmond Navracsics nemrégiben tett kijelentésének, miszerint csak a jövő szeptembertől kezdődő kifizetések sorsa lóg a levegőben, és a Tempus szerint is biztosítottak a pénzügyi feltételek jövő nyárig. Hahn akkor arról is beszélt, továbbra is várják a kormánytól azoknak az intézkedéseknek a végrehajtását, amelyet a jogállamisági eljárásban blokkolt 6,3 milliárd euró feloldása feltételéül szabtak meg. Szerinte megkapták a magyar javaslatcsomagot, de az annyira nem tartalmaz újdonságokat, hogy nehéz rá válaszolni.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy július végén tartott kormányinfón 60 százalék esélyt látott arra, hogy még az idén sikerül rendezni az Erasmus-program finanszírozását az Európai Bizottsággal. Szerinte ehhez nem kell rendkívüli parlamenti ülést összehívni augusztusban, ráér októberig elfogadni a megegyezéshez szükséges jogszabályokat.