Elutasította a modellváltást a Zeneakadémia szenátusa, most beléjük állt a kormány

Súlyosan diszkriminatívnak tartja a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szenátusa a Zeneakadémia rektori pályázatát, és elfogadhatatlannak nevezik az egyetemhez kinevezett kancellár stílusát. Erről az Index írt két, a lap birtokába jutott levél alapján – az egyetem szenátusa mindkettőt Csák János kulturális miniszternek címezte.

Az egyetemet rektorként most Vigh Andrea vezeti, a hárfaművész egyetemi tanár mandátuma azonban október 31-én lejár, két ötéves rektori ciklusa után pedig nem pályázhat harmadikra. A Kulturális és Innovációs Minisztérium július 3-i dátummal írta ki a rektori pályázatot, az egyetem szenátusa szerint azonban a kiírt feltételek jelentősen leszűkítik a posztot betölthető emberek körét. A pályázat szerint ugyanis a következő rektornak

• 5 éves, most is aktív, „nemzetközileg kiemelkedő és elismert” előadóművészi tapasztalattal,
• nemzetközi klasszikus zenei versenyeken elnyert díjjal és
• nemzetközi klasszikus zenei versenyeken zsűrizési tapasztalattal kell rendelkeznie.

Ezzel viszont kizárják a Zeneakadémia három akkreditált oktatási és kutatási területének képviselőit, azaz a zeneszerzőket, a zenekutatókat és a zenepedagógusokat – és csak előadóművészek pályázhatnak, közülük is csak klasszikus zenészek. Korábban a szenátus azt javasolta, hogy „zeneművészeti (azaz előadóművészi vagy zeneszerzői), zenetudományi vagy zenepedagógiai egyetemi oklevél” meglétét írják elő a pályázóknak – ezt láthatóan a minisztérium nem vette figyelembe.

A Válasz Online arról ír, hogy a pályázati kiírás ellehetetleníti az egyetem által tervezett jelölt, Kutnyánszky Csaba rektorhelyettes indulását is. Az Index pedig megjegyezte, hogy a mostani pályázati kiírásnak a Zeneakadémia több korábbi rektora sem felelne meg.

Ellentétben viszont a Concerto Budapest zeneigazgatójával, Keller Andrással és Kelemen Barnabás hegedűművésszel – a lap információi szerint mindketten megpályázzák a rektori posztot. Igaz, ehhez meg kell várniuk, hogy egyszerűsített eljárásban egyetemi tanári kinevezéshez jussanak, amit várhatóan a következő hetekben kapnak meg. Keller 2015-ben belső konfliktusok miatt hagyta ott a Zeneakadémiát.

„A diszkriminatív pályázati kiírás nemcsak az egyetem hagyományaitól idegen, de veszélyes és elfogadhatatlan precedenst teremt a modern magyar felsőoktatás történetében”

– írta a szenátus a kedden kiküldött levélben Csák Jánosnak.

Egy másik levelet is küldött a napokban a szenátus Csáknak az Index szerint, ebben Kotán Attila Bertalanra, az egyetem kancellárjára panaszkodnak.

„Az egyetemre 2023. január 1-én kinevezett kancellár működése, munkastílusa, morális és a szakmai munkára kiható rombolása elfogadhatatlan az egyetemi polgárság számára, a törvényben előírt együttműködési kötelezettségének továbbra sem tesz eleget.

Kancellári utasításait több esetben nem a jogszabályi háttérnek megfelelően, a szenátus hatáskörének csorbítása mellett hozza meg. Mindezek következtében egyetemünk helyzete válságos” – idézi a lap a levél tartalmát.

A Zeneakadémia egyébként azon kevés egyetemek egyike volt az utóbbi hónapokban, amelyek elutasították az egyetemi modellváltást, azaz az alapítványi forma felvételét. Kérdéses, hogy az egyetem szenátusa és a Csák János között kibontakozott konfliktusnak lehet-e köze a modellváltás elutasításához – a Válasz Online szerint mindenesetre erre lehet következtetni a fejleményekből.

Frissítés 17:12-kor: Bár az üggyel kapcsolatban megkerestük a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, kérdéseinkre nem válaszoltak. Időközben viszont közleményt adtak ki az MTI-n, amiben azt írják, hogy a pályázat célja olyan nemzetközi gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező rektort találni az egyetem élére, aki az egyetemet „visszaemeli és tovább erősíti a magyar zenei hagyományokat megillető helyre”.

A KIM szerint ezért fontos, hogy az új rektor nemzetközi klasszikus zenei versenyen elért díjjal és zsűrizési tapasztalattal rendelkezzen. Hozzátették, hogy az egyetem szenátusa dönt arról, hogy melyik jelölteket tartják a legalkalmasabbnak a Zeneakadémia élére, és őt terjesztik fel a miniszterhez.

Arra viszont a KIM továbbra sem adott választ, hogy

• hogyan reagálnak az egyetemi szenátus diszkrimináció firtató felvetéseire,
• ahogyan arra sem, mit gondolnak az egyetemi kancellárral szemben emelt kifogásokról,
• köze van-e a pályázati kiírás szűk kereteinek ahhoz, hogy ez ellehetetleníti Kutnyánszky Csaba rektorhelyettes indulási esélyeit,
• tervezik-e szűkíteni a Zeneakadémia szenátusának jogköreit,
• és van-e köze a szenátus és a miniszter között kialakult konfliktusnak ahhoz, hogy az egyetem szenátusa elutasította az egyetemi modellváltás tervét.

Ha a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól választ kapunk kérdéseinkre, frissítjük cikkünket.