Egyetemi oktatók szerint az uniós támogatások megérkezése nem oldaná meg az alapítványi egyetemek helyzetét

2023. január 23. – 19:58

Egyetemi oktatók szerint az uniós támogatások megérkezése nem oldaná meg az alapítványi egyetemek helyzetét
Panelbeszélgetés az Akadémiai Dolgozók Fóruma által szervezett eseményen, jobbról balra: Tímár Gábor, Gyenge Zsolt, Karsai György, Heidl György, Fábián István, Deák Dániel, Szajbély Mihály – Fotó: ADF Facebook-oldala

Másolás

Vágólapra másolva

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) panelbeszélgetést szervezett egyetemek képviselőivel a felsőoktatási intézmények fenntartóváltásáról, a működés új módjáról és következményeiről. A beszélgetésen a részvevők érintették az Erasmus-ügyet is, és értékelték az alapvető EU-s felsőoktatási és kutatási programokban való részvételük felfüggesztésének lehetséges körülményeit.

Bár a beszélgetést még az Erasmus-ügy kirobbanása előtt hirdették meg, de a téma azért is aktuális, mert január 9-én kiderült: nem kaphatnak friss uniós támogatásokat azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Bizottsági javaslatramég tavaly december 15-én döntöttek az Európai Unió Tanácsában bizonyos magyar támogatások visszatartásáról. Ekkor jogállamisági problémák miatt függesztették fel nagyjából 2600 milliárd forint kifizetését több operatív programból.

Az ADF által szervezett panelbeszélgetés moderátora Lőrincz Viktor, az ADF Egyesület alelnöke volt. A beszélgetésen részt vett több nagy egyetem tanára vagy volt tanára: Fábián István (Debreceni Egyetem), Deák Dániel (Budapesti Corvinus Egyetem), Gyenge Zsolt (MOME), Heidl György (Pécsi Tudományegyetem), Karsai György (SZFE), Szajbély Mihály (Szegedi Tudományegyetem) és Tímár Gábor (ELTE).

„Ez az ország teljesen alkalmatlan arra, hogy demokratikusan működjön”

A beszélgetés elején a részvevők elmondták, hogy az egyetemi átalakításoknál milyen állapotban volt az intézményi autonómia, és miért mentek bele az átalakításba. A kormány az egyetemek modellváltását 2019-ben indította el, azóta a legtöbb egyetem alapítványi kézbe került.

Gyenge Zsolt (MOME) azt mondta, hogy ők egyértelműen a modellváltás előnyei mellett érveltek, viszont máshogy képzelték el ezt a változást, szerinte „ugyanúgy megnyirbálták az autonómiát” náluk is. Karsai György, az SZFE volt oktatója azt mondta, velük nem tárgyaltak az átalakításról, pedig többször is megkérdezték, hogy pontosan milyen modellt akarnak leváltani, és mi lesz helyette. Azt mondta, hogy az egyetemi szenátus abban a percben felállt, amikor megtörtént a modellváltás, az SZFE-ről senki sem került be a kuratóriumba.

Heidl György (Pécsi Tudományegyetem) azt mondta, hogy ők nem voltak felkészülve a modellváltásra, nem is volt elég idő az átállásra. Felhozta, hogy a kuratóriumi elnökök kontroll nélkül irányíthatják az egyetemet, hiszen nem lehet őket leváltani. „Ez az ország teljesen alkalmatlan arra, hogy demokratikusan működjön.” Ő úgy érzi, ez nem is fog változni, mert nincs is igény a változásra. Erre felhozta példának, hogy az egyetemi modellváltáskor megkérdezett hallgatók mind a váltás mellett szavaztak, most azt is megtanulhatják, hogy a döntéseiknek rájuk nézve is következménye van.

A Debreceni Egyetemen szenátusa egy bélyegnyomó testület

Fábián István (DE) kezdetben azt gondolta, hogy ami a felsőoktatásban történik, az a hozzá nem értésből adódik. De aztán 2010-2011-ben a Széll Kálmán Tervből kiderült: a kormány nem bízik a felsőoktatásban. Szerinte a felsőoktatási autonómia akkor veszett el, amikor a Debreceni Egyetem rektorát a hatalom választotta meg annak ellenére, hogy a szenátus kétharmada mást támogatott.

„Ma a Debreceni Egyetemen szenátusa egy bélyegnyomó testület, ami ha kell, megszavazza Putyinnak a díszpolgárságot.”

Deák Dániel (Corvinus) szerint az autonómia elvesztésében nem is maga a modellváltás, hanem a kancellárok kinevezése volt a döntő. A publikációs tevékenység szerinte nagyon sokat javult az egyetemen, de azért, mert kipréselik belőlük a teljesítményt. Ő is azt mondta, hogy a szenátusnak nincsenek jogai, az egyetem működési rendjét is csak közli a kuratórium.

Szajbély Mihály (SZTE) azt mondta, hogy a nagy tudományegyetemek közül ők álltak ellen leginkább a modellváltásnak. Szerinte a létrehozott kuratóriumok közül a szegedi a legjobb, a kuratóriumi tagok között itt van a legkevesebb pártpolitikus.

Az ELTE azon kevés egyetemek egyike, ami nem ment át a modellváltáson. Tímár Gábor, az egyetem oktatója nem tudja pontosan, miért maradtak ki ebből. Arról sem tud, hogy visszautasíthatatlan ajánlatot kaptak volna, „ez nem volt téma”. Szerinte ahhoz, hogy a diákok szeressenek egy adott egyetemre járni, hosszútávú befektetésre van szükség, a hatalom részéről ezt a motivációt nem látja. Tímár Gábor szerint hiába nem mentek át a modellváltáson, jelenleg náluk sem jó a helyzet:

276 ezer forint a bruttó fizetése a tanszékén dolgozó adjunktusoknak.

Náluk sokan teszik föl azt a kérdést, hogy ha a modellváltó egyetemeken a megemelt bérek forrása az állami költségvetés, ők pedig még mindig állami fenntartásban vannak, miért tekintik őket mégis másodrendűnek.

Mi lesz az egyetemekkel az uniós támogatási programok felfüggesztése után?

A beszélgetés második felében szóba került az Erasmus-ügy, a moderátor az uniós támogatások felfüggesztésének a lehetséges hatásairól kérdezte a részvevőket. Tímár Gábor (ELTE) viccesen megjegyezte: „mi nyugodtak vagyunk”. Őket azért nem érinti a pénzek megvonása, mert nem kerültek át alapítványi fenntartásba.

Fábián István (DE) erre úgy reagált, nem kéne az ELTE-nek annyira megnyugodnia, mert az Erasmus-ügy az egész felsőoktatást fogja érinteni. Ugyanakkor szerinte semmi nem fog változni, ha pusztán lecserélik a kuratóriumi kormánytagokat. „Ha Varga Judit helyett bekerül egy másik csókos, az nem fog semmit megoldani.”

A Corvinus oktatója, Deák Dániel azt mondta: a Horizon- és az Erasmus-projektek áldozatává váltak a jogállamisági vizsgálatnak. Úgy látja, még sok a bizonytalanság az ügyben. Ő azt tapasztalja, hogy nem a támogatások megvonása miatt fognak elmenni a hallgatók az egyetemről, hanem azért, mert a fiatalok igyekeznek nagy ívben elkerülni a magyar felsőoktatást.

Heidl György, a Pécsi Tudományegyetem oktatója szerint a kormány kommunikációja propaganda, a döntéshozók abban reménykednek, hogy valahogyan hozzá tudnak jutni a forrásokhoz. Viszont szerinte az uniós testület egyértelmű jogi szöveget adott ki. Ez persze őket személyesen kellemetlenül érinti, de annak örülnek, hogy legalább valami történik. Neki az a kérdés, hogy meddig fog kitartani az Unió az álláspontja mellett. Úgy gondolja, a magyar állam hiába teremti meg a lehetőségét, hogy közpénzből kiküldjék a hallgatókat külföldre, az Erasmus-program nem csak a pénzről szól. Ettől még a kinti diákoknak nem lesz szerződése, így el fognak esni lehetőségektől.

Szajbély Mihály (SZTE) szerint ha a kormány meg akar egyezni az unióval, akkor az aktív politikusokat vissza lehet vonni a kuratóriumok éléről. Viszont ettől még nem fog megoldódni minden, mert

az alapítványok működésében alapvető változás nem lesz.

Karsai György, az SZFE volt oktatója szerint reménytelen a helyzet, inkább az alapítványi fenntartást kellene megszüntetni, ezzel értett egyet Gyenge Zsolt, a MOME oktatója is.

Cikkünk korábbi változatában Karsai György még úgy szerepelt, mint az SZFE tanára, de valójában munkaviszonya 2022. november 24-én megszűnt, ezért a cikket frissítettük.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!