Elutasította az Alkotmánybíróság az ellenzék panaszát a fiktív lakcím létesítését lehetővé tévő törvény miatt

Még előző év végén jelentette be az ellenzék, hogy panaszt nyújtanak be az Alkotmánybírósághoz a fiktív lakcímek létesítését lehetővé törvény miatt, amely engedélyezi, hogy valaki olyan lakásban létesítsen lakóhelyet (lakcímet), ahol nem lakik ténylegesen. A törvény novemberi elfogadása után a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet és a Political Capital együtt jelezte, hogy ez szerintük legális utat nyitott a voksturizmusnak. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ugyanakkor a törvény csak azért született, mert jót akartak annak a legalább 600 ezer embernek, aki jelenleg nem a hivatalos lakcímén lakik.

A hvg.hu cikke szerint az AB Juhász Miklós vezette tanácsa szerint a módosítás „kizárólag az egyéni választókerületi választójog gyakorlásának helyére lehet kihatással, de ez a politikai részvételi jogok feltételeit érdemben nem befolyásolja.” A képviselők a törvénymódosítás vonatkozó részének megsemmisítését kérték arra hivatkozva, hogy a lakcímnyilvántartás a módosítás következtében már nem képes igazolni a tényleges helyben lakást, és mivel ez a nyilvántartás képezi a választói névjegyzék alapját, kiüresedik a lakóhellyel való szorosabb kapcsolat követelménye, amelynek viszont az országgyűlési képviselők általános választásán érvényesülő vegyes választási rendszerben és a népszavazáson egyaránt meghatározó jelentősége van.

Az Alkotmánybíróság tanácsa határozatában kifejtette, hogy az állandó lakóhely fogalmának módosítására a jogalkotói indokok alapján azért volt szükség, mert a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása a Központi Statisztikai Hivatal által megállapítottan jelentős számú esetben nem a valóságot tükrözte.

Szerintük az „állandó lakóhely fogalmának módosításán kívül a jogalkotó sem a vegyes választási rendszeren, sem az állandó lakóhellyel szorosan összefüggő helyi és európai parlamenti választási és helyi népszavazási, valamint az egyéni választókerületi választójogi szabályokon nem változtatott. Az állandó lakóhely fogalmának változása pedig önmagában a politikai részvételi jogok feltételeit sem befolyásolja. Az állandó lakóhely fogalmának változása a helyi és európai parlamenti választáson és helyi népszavazáson való részvétel mellett, kizárólag az egyéni választókerületi választójog gyakorlásának helyére lehet kihatással, vagyis arra, hogy az egyéni választókerületben választásra jogosult választópolgár melyik egyéni választókerületben szavazhat.”

A novemberben elfogadott törvény jogi hátterét Milánkovich Andrással, az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének oktatójával jártuk körül ebben a cikkünkben.