Gulyás Gergely a kormányinfón: Honnan tudjam?

A szokásostól eltérően csütörtökön már reggel hétkor tartott kormányinfót Gulyás Gergely, ahol őt főképp a Völner–Schadl-ügyről, az Orbán–Putyin-találkozóról és a választásokról kérdezték. Röviden összefoglaltuk a csütörtöki kormányinfón elhangzott fontosabb infókat.

A Völner–Schadl-ügy:

Tóni, Barbara és Ádám, az vajon Rogán Antalt, Rogán Barbarát és Rogán kabinetfőnökét, Nagy Ádámot jelenti a Völner–Schadl-ügy nyomozati anyagában? – kérdezte a Telex, mire Gulyás annyit mondott, „az ügyészség megkeresését javaslom”. Gulyás szerint egyébként ha valaki személyesen nem vett részt vizsgákon, nem jelenti azt, hogy online sem, ezt mondta arra, miért nem „kormányzati szintű kérdés”, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal kabinetfőnöke, Nagy Ádám vizsgacsalási vonalon belekeveredett a Völner–Schadl-ügybe. Gulyás szerint nem érintett korrupciós gyanúban több minisztérium, így Rogán Antal kabinetfőnöke sem, és „egészen biztos, hogy Rogán Antal semmit sem intézett senkinek, ami törvénytelen”, de arról nincs tudomása, hogy Rogán Antal kivizsgálja-e a kabinetfőnökét érintő gyanúkat.

Előfordulhatott-e Gulyás szerint az, amit Völner ügyvédje állít, miszerint törvénytelen volt megfigyelni és követni a volt államtitkárt a mentelmi jogának felfüggesztése előtt? Gulyás rövid válasza: „Honnan tudjam?” Arra pedig most nem tud igennel vagy nemmel válaszolni, hogy Völner Pálnak vissza kéne-e adnia a képviselői mandátumát, mert szerinte biztosan majd csak akkor kell lemondania, ha bebizonyosodnak az ellene felhozott gyanúk. Gulyás szerint egyébként neki nincs olyan feladata, hogy ha találkozna Völnerrel, bármit is kérdezzen az ügyben tőle, mert ez az ügyészség feladata.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint minősített adat volt, titoktartásra köteleztek mindenkit, ezért nem értesült a kormány a minisztériumi házkutatásokról, bár az érintett minisztereket, így Süli Jánost is értesítették ezekről, az ő aláírása a házkutatási határozatokon is szerepel. Gulyás szerint ez annyira ritka eset, hogy a kormánynak protokollja sincs arra, hogy ilyenkor mit kell tenni, de szerinte nincs abban semmiféle furcsaság, sőt, egyáltalán nem látja annak szükségszerűségét, hogy a kormánytagok értesítsék egymást arról, ha egy-egy minisztériumban „iratbetekintést végeznek és eljegyzéseket készítenek”, avagy házkutatás zajlik.

Orbán-Putyin-találkozó:

Orbán beszámolt a kormánynak a putyini „békemissziós” látogatásáról, és ez alapján a kormány úgy gondolja, Magyarország és az EU érdeke is, hogy fenntartsa az ország a dialógust Oroszországgal, de közben mindent meg kell tenni, hogy bármilyen konfliktust, erőszakot és háborút elkerüljenek. Gulyás szerint a kormány büszkén mondhatja, hogy Magyarország hozzájárul a békés dialógushoz Oroszországgal, de nem Magyarország döntésén fog múlni, hogy a nyugati országok garantálják-e Oroszország kéréseit. Magyarország viszont abban érdekelt, hogy Ukrajna területi szuverenitását még Oroszország is tartsa tiszteletben. Gulyás szerint a jelenlegi kérdés akörül forog, hogy Ukrajna NATO-tag lesz-e.

Orbán plusz egymilliárd köbméter gázt kért Putyintól, ami még nincs teljesen leütve, tárgyalnak az ügyről. Azt viszont Gulyás nem tudta megmondani, ez a pluszgáz mennyibe fog kerülni.

A 2022-es választások:

Gulyás nem látja értelmét egy vitának Orbán Viktor és Márki-Zay Péter között, mert szerinte „Márki-Zay Péter láthatóan össze-vissza beszél”. A Telex arról kérdezte a minisztert, mi az oka annak, hogy Orbán Viktor előrébb hozta a kampányidőszakot, ami hivatalosan csak február 12-én indul. Gulyás szerint nem teljesen kampányolás, hogy Orbán két vállra fektet egy disznót egy fideszes országgyűlési képviselő mellett, amiről több képet és videót is posztol, vagy épp lángosozik egy másikkal, amiről szintén posztol, és szerinte az ellenzék is csinál hasonlókat, mondta.

A miniszter egyébként szívesen lát minden magyar választásra érkező EBESZ-megfigyelőt, de az ezen túlmenően felmerült, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa által megfogalmazott megfigyelési igényt viszont Gulyás politikai nyomásgyakorlásnak tartja.

Koronavírus:

A kormány azt tervezi, hogy ötvenezer adagot szerez be a Pfizer koronavírus elleni gyógyszeréből, a Paxlovid nevű készítményből. Ez a szám aztán még tovább emelkedhet.

Május elsejéig érvényesek a védettségi igazolványok két oltással, ezzel a kormány megváltoztatta a korábbi döntését, mert igazodnak az uniós szabályokhoz. Gulyás szerint miután a védettségi igazolások ügyében az EU nem szigorított, a magyar állampolgárokat sem szeretnék diszkriminálni. Február 15-től oltási igazolvánnyá alakul ugyanis át a védettségi igazolvány Magyarországon, és csak azoknak lesz érvényes igazolványuk, akik oltottak.

Gulyás szerint nem teljesen igaz az, hogy két keleti vakcina plusz egy nyugati vakcinával teljesen szabadon lehet utazni az EU-ban, mert szerinte a keleti vakcinákkal még Franciaországba sem lehet beutazni. Az MSZP-s Ujhelyi István mondta pár napja, két keleti vakcina után elég egy uniós oltás is az EU-s Covid-igazolványhoz, erről tájékoztatta legalábbis őt Didier Reynders uniós igazságügyi biztos.

Röviden érintett témák:

• Pénzt kapnak azok a gazdálkodók, akiknek a hétvégi vihar nagy károkat okozott. Az agrártárca vizsgálja, hogy milyen mértékűek a viharkárok a mezőgazdaságban, a kormány pedig úgy döntött, pénzt ad a károsultaknak, különösen a fóliás zöldségtermesztőknek, akiknél a legnagyobb lehet a kár. A kormány arra számít, többmilliárd forintról lesz majd szó.
• Gulyás szerint jogos igény, hogy a tanárok béremelést akarnak, de a sztrájk ettől független kérdés, és „egy politikai sztrájkkal van dolgunk” a miniszter szerint. Erre bizonyíték szerinte, hogy Márki-Zay Péter kékszalag kitűzését kérte. Gulyás szerint „akik a jövő generációját oktatják, azok törvénytelen sztrájkban vettek részt”, mondta. Arról nincs kormánydöntés, hogy milyen szankciói lesznek a sztrájknak, erről nem gondolkodott a kormány, mondta.
• Gulyás szerint a bírósági ítéleteket tiszteletben kell tartani, és a kórházigazgatóknak kell dönteni – ennyit reagált arra, hogy a Fővárosi Törvényszék kimondta, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) jogtalanul utasította ki a Telexet és a sajtót a kórházakból. A Telex a bíróságon támadta meg a döntést, amellyel a köztévén és az MTI-n kívül minden más orgánumot kitiltottak a járvány alatt az egészségügyi intézményekből. A bíróság jogerősen kimondta: nem a minisztérium, hanem a kórházigazgatók hatásköre arról dönteni, hogy kit engednek be az intézménybe.
• Február 15-éig dönt a kormány arról, meghosszabbítják-e a benzinárak befagyasztását.
• Gulyás nem tudott arról, hogy egy magyar banktól kaphatott 10,6 millió eurós (kb. 3,7 milliárd forintos) kölcsönt az elnökválasztási kampányához Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) jelöltje. Ugyanakkor Gulyás megnézte a francia szabályokat, és arra jutott, az unión belül a szolgáltatások szabadsága alapvető elv.
• Gulyás szerint az sem helyes, hogy Kósa diplomát tüntetett fel húsz évvel ezelőtt, miközben csak abszolutóriuma van, de az „ténykérdés” szerinte, hogy ez nem ugyanakkora hazugság, mint a momentumos Hajnal Miklósé, aki közgazdászként hivatkozott magára, miközben nem végezte el az egyetemet. Kósa ügye pedig szerinte egyébként is húsz éve volt. A politikusok létező/nem létező diplomáinak kérdéseiről itt írtunk bővebben.

A csütörtöki kormányinfót itt közvetítettük percről percre.