Marine Le Pen magyar banktól kaphatott több milliárd forintnyi hitelt az elnökválasztási kampányához

Egy magyar banktól kaphatott 10,6 millió eurós (kb. 3,7 milliárd forintos) kölcsönt az elnökválasztási kampányához Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) jelöltje, írja információira hivatkozva a francia RTL. A szélsőjobboldali pártból források jelezték a portálnak, hogy nem árulják el a bank nevét, egyikük annyit mondott csak, hogy volt egy közvetítő az ügyben, de nem politikai oldalról.

Több francia lap is írt már arról, hogy Le Penék az elmúlt időszakban francia és európai bankokat kerestek meg, de több tucat helyen utasították vissza őket. Elsőként a BFMTV számolt be arról múlt pénteken, hogy a Nemzeti Tömörülés elnökjelöltjének sikerült megállapodnia egy 10,6 millió eurós kölcsönről egy európai bankkal, de azt nem lehetett tudni, melyik országhoz kötődhet a pénzintézet.

A francia elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a másodikat két héttel később, április 24-én tartják majd. Az első fordulóban induló jelöltek legfeljebb 16,851 millió, a második fordulóba jutó két jelölt legfeljebb 22,509 millió eurót fordíthat a kampányára.

Marine Le Pen különböző kampányainak finanszírozásánál korábban is nehézségekbe ütközött, amikor banki hitelt próbált felvenni. A 2017-es elnökválasztás előtt orosz közvetítésen keresztül tudott végül 9 millió euróhoz jutni. 2017 óta az elnökjelöltek nem kaphatnak kölcsönt magáncégektől, sem pedig Európán kívüli bankoktól.

A francia RTL emlékeztet rá, hogy Marine Le Pen jó kapcsolatot ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel. Orbán októberben a Miniszterelnökség épületében fogadta a francia politikust, akivel megbeszéléseket folytattak az Európai Néppártból távozott Fidesz és a Nemzeti Tömörülés esetleges európai szövetségéről. December elején aztán Varsóban egyeztettek a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárttal, a spanyol VOX-szal, valamint más országok nacionalista politikusaival együtt, de az olasz jobboldali és szélsőjobboldali pártok nem voltak ott, és végül nem jelentettek be új EP-frakciót.

A hétvégén Madridban találkoztak az európai jobboldalhoz tartozó pártvezetők, és Orbán ismét tárgyalt Le Pennel az európai konzervatív erők szorosabb összefogásának lehetőségeiről. A találkozó végén a korábban oroszországi kötődéssel vádolt Le Pen nem akarta aláírni a közös nyilatkozatnak azt a változatát, amelyben Oroszország elítélése is szerepelt.

Marine Le Pen eddig kétszer indult az elnökválasztáson: 2012-ben 17 százalékot szerzett, de az első körben elvérzett, 2017-ben pedig 21 százalékkal jutott be Emmanuel Macron mellett a második fordulóba. Ott Macron 66,1, Le Pen 33,9 százalékpontot ért el.

Le Pen már egy ideje azzal kísérletezett, hogy mérsékeltebb irányba vigye el a pártját, és így szélesítse ki a bázisát a 2022-es elnökválasztás előtt. Azonban közben új szélsőjobboldali kihívója akadt, ugyanis bejelentette indulását a radikális nézeteket valló publicista és tévés személyiség Éric Zemmour, aki új pártot is alapított. Azóta pedig megerősödött a felmérésekben a jobbközép Köztársaságiak (LR, Republikánusok) elnökaspiráns-választásán győztes, mérsékelt Valérie Pécresse is.

A Politico legutóbbi összesítése szerint január legvégén Macron 24 százalékon állt, mögötte Le Pen 17, Pécresse 16, Zemmour pedig 13 százalékon következett két és fél hónappal az első forduló előtt.