Itt a Budapest Fejlesztési Központ kétéves mérlege: rengeteg terv, kevés kivitelezés
2022. február 1. – 12:00
Két éve, 2020 február 1-jén kezdte meg a működését hivatalosan a Budapest Fejlesztési Központ. Első két évében számos fővárosi fejlesztésbe fogott bele a BFK, és ezek mellé még jó párat át is vettek a nem túl rózsás anyagi helyzetben levő fővárosi önkormányzattól. A BFK nem szűkölködött állami forrásban, cikkünkben megpróbáljuk áttekinteni, mire mentek vele.
Indulásakor sokan budapesti árnyékvárosházának tartották a Fürjes Balázs államtitkár és Vitézy Dávid volt BKK-igazgató irányítása alatt működő intézményt. Tény, hogy több, a fővárosi önkormányzat által elindított vagy tervezett beruházás átvándorolt hozzájuk időközben, és Fürjes vagy Vitézy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán keresztül számos fővárosi infrastrukturális fejlesztésbe bele tudott szólni. Tavaly év végén Karácsony Gergely első két évét értékeltük, most megnéztük, hogy kerékpározott hasonló terepen a Fürjes-Vitézy tandem.
Természetesen most nem indulhatunk ki a választási ígéretekből, de mivel a két vezető gyakran szerepel a médiában, ígéretek, jóslatok, tervek és projektbejelentések bőven elhangoztak, ezekből van, amit érdemes két év után számon kérni. A kérdés ugyanaz, mint a főpolgármesternél: a korábban nyilvánosan bejelentett projektek jelenleg hogy állnak? Ha még nincsenek kipipálva, van-e esély rájuk a közeljövőben, ha nincs, melyiknél nincs? (Az egyes projektek státuszjelentését a BFK-tól kértük ki.)
5-ös metró – készülnek a tervek
A következő hét év legfontosabb közlekedési beruházása az 5-ös metró, mondta Vitézy Dávid, a BFK frissen kinevezett vezetője 2020 elején, hozzátéve, hogy egy ekkora projekt 7-10 év alatt fejeződik be. Másfél év múlva Fürjes Balázs egy videóban be is jelentette a közösségi oldalán, hogy elkezdték az 5-ös metró építését. Valójában néhány próbafúrást végeztek a Kálvin térnél, hogy információkat gyűjtsenek a talajkörnyezetről. Jelenleg még csak a tervezés folyik, a kivitelezés leghamarabb 2023-ban indulhat el.
A beruházás első ütemében a Közvágóhídnál összekötött csepeli és a ráckevei HÉV-et vezetik be közös pályán a Kálvin térig, ahol eléri a többi metrót. A második ütemben a Kálvin tértől folytatódik az alagút a pesti belvárosi alatt, majd Óbudán csatlakozik a H5 vonalba, így létrejön az 5-ös metró.
Pillanatnyi helyzet: a BFK a tervezési tendereket 2020-ban lefolytatta, az engedélyezési tervek 2022 első negyedév végére lesznek készen. Kiviteli tervek 2022 végéig készülnek, az első szakaszokra a kivitelezési tenderek ezt követően indulhatnak meg és 2023-ban már építkezés tervezett. A külső felszíni szakaszokon a kivitelezés 2023-2026 között, a belső és alagúti szakaszokon 2024-2030 között tervezett. A tervezést 14 milliárd forint uniós támogatásból végzik.
5-ös metró (HÉV) járműcsere – elakadt
A csepeli és a ráckevei HÉV elöregedett (50 éves) szerelvényeinek leváltása az időszak legnagyobb szabású járműcsere-programja lett volna a fővárosban, amivel Fürjes Balázs is szívesen dicsekedett közösségi oldalán. Az 54 darab alacsonypadlós, légkondicionált, egybenyitott, és száz kilométer/órás sebesség elérésére képes vonat első járművei 2023 tavaszán érkeztek volna. A pályáztatás már a nyertes gyártó kiválasztásánál tartott, amikor 2021 áprilisában – kormányzati döntés nyomán – a MÁV-HÉV lefújta a tendert. A váratlan lépés mögött orosz gazdasági érdekeket sejtettek többen. Jelenlegi helyzet: az új eljárás előkészítésén dolgozik a MÁV-HÉV a BFK közreműködésével. A beszerzés becsült értéke 200 milliárd forint.
Diákváros – elakadt
A Fürjes-stáb egyik nagy büszkesége, politikai nézettől függetlenül elismert zászlóshajója lett volna a ferencvárosi Duna-partra tervezett Diákváros, amit a még nagyobb szabású Déli városkapu fejlesztés keretében készítettek elő a BFK közreműködésével. Az oslói Snøhetta építésziroda olyan, 580 millió forintba kerülő mestertervet készített a fejlesztési területre, amire még a fővárosi vezetés is csettintett. Csakhogy a kormányzat itt is közbeszólt, és inkább a Fudan egyetemet tette volna a Diákváros helyére. Bár történt egy kommunikációs kísérlet a helyzet megmentésére, a Diákváros ügyét elvették Fürjes Balázséktól. A vonatkozó szerződéseket a BFK átadta az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak. Később a kialakuló tiltakozási hullám miatt a Fudan egyetem ügye is megakadt. Az elvetett tervezés 580 millió forintba került.
Déli városkapu projekt – tervezés alatt
Bár a Diákvárost elvették, a csepeli közpark és a ferencvárosi szabadidős park tervezése is a BFK megbízásában maradt. A Csepel-sziget északi részére tervezett, 36,2 hektáros közpark és vizes élőhely (wetland) tervei készülnek, a koncepcióterveket a BFK bemutatta az önkormányzatoknak. Nyilvános tervbemutató 2022 első negyedévében lesz, ezt követően 2022 során készülnek el a részletes, megvalósításra alkalmas tervek. A tervezési költség eddig 500 millió forint.
Az épülő atlétikai stadion közvetlen környezetében kialakítandó Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark tervezése 2022 elején zárul, a park egy része a 2023-as atlétikai világbajnokságra elkészül, a végleges kialakítás a vb után fejeződik be.
A gödöllői HÉV és a 2-es metró összekötése – újraindítják a tervezést
A BKK által elkezdett fejlesztést 2021-ben átvette a kormány a fővárostól, a tervezés a BFK-hoz került. Decemberben hatoldalú megállapodást írtak alá Budapesttel és az összes érintett kerülettel, miután a korábbi terveket megváltoztatva konszenzus született a Pillangó utca és az Egyenes utcai lakótelep közötti nyomvonalról. Ez az önkormányzati konszenzus volt a feltétele a tervezés újraindításának, mely 2022 első negyedévében várható. Ezen felül meg kell csinálni a Cinkotán túli szakaszok terveit is. Tervezésre 4,02 milliárd forint európai uniós támogatást kap a BFK.
Kisföldalatti, Autómentes Városliget – tervezés alatt
A kisföldalatti járműcseréje, meghosszabbítása régóta napirenden van, ezek a főváros hatáskörében maradtak. A BFK Autómentes Városliget néven kapcsolódó, fontos projekteket visz, P+R parkolókat, parkolóházakat építtet, megtervezteti az új közúti és villamos felüljárót a Nagy Lajos király útja és a Szegedi út vonalán. A BFK a tervezésnél figyelembe veszi a kisföldalatti esetleges meghosszabbítását, annak nyomvonaláról a BKK-val megállapodtak. A parkolóházak tervei úgy készülnek, hogy egy esetleges új megállóval is legyen kapcsolat.
Helyzet: a kiviteli tervek előreláthatólag 2023-ban elkészülnek, a kivitelezés ezt követően indulhat. Tervezésre, előkészítésre 3 milliárd forint hazai költségvetési forrás jut.
Galvani híd – elakadt
Az új Duna-híd építését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2020. február 27-ei ülésén támogatta. A nemzetközi tervpályázat győztese, a holland UNStudio és a brit Buro Happold Engineering tervezői konzorcium 2021-ben elkészítette az engedélyes terveket. Az építési engedélyeztetés 2022 elejére zárulhat le. A kivitelezési tender legkorábban 2023-ban indulhat, ennek lezárulta után a híd megépítése körülbelül 3 évet vesz igénybe.
A hídhoz csatlakozó úthálózatról jelenleg is tartanak az egyeztetések a fővárosi önkormányzattal. A Fehérvári út – Gubacsi út közötti kapcsolódó úthálózathoz a tervek elkészültek, a beruházást viszont a BFK szerint a főváros akadályozza, mert a szükséges kezelői hozzájárulásokat immár fél éve nem adja ki. A másik oldalon (Határ út környezete) a kiterjedt társadalmi egyeztetés és önkormányzati egyeztetések ellenére nem sikerült konszenzust találni a főváros és a beruházói oldal között, így ez a tervezés megindítását is ellehetetlenítette.
Költségek: a nemzetközi tervpályázat összdíjazása 250 ezer euró volt, a nyertes Buro Happold-UN Studio tervezői díja 10,712 millió euró. A további tenderek (tervellenőr, úttervező, villamostervező) nyerteseivel a NIF által megkötött szerződések összértéke: 2,054 milliárd forint.
Budai fonódó villamos, II. ütem – engedélyre vár
A fonódó villamos ebben az ütemben a Duna partján folytatódik dél felé a Szent Gellért tértől. A helyzet: elkészültek az engedélyezési és kiviteli tervek, amik a BFK szerint hónapok óta a fővárosi önkormányzat tulajdonosi hozzájárulására várnak. Amint a jóváhagyások megtörténnek és a beruházás engedélyt szerez, a kivitelezési tender megindulhat. Az elmúlt napokban kisebb konfliktus volt a BFK és a főváros között az épülő villamos melletti fák számával kapcsolatban, de az ügy úgy tűnik, megoldódott, és hamarosan megérkezhet a fővárosi jóváhagyás is. Tervezésre 318,9 millió forintot költöttek, hazai költségvetési forrásból.
Gellért-hegyi közpark – előkészítés alatt
A parkrehabilitációs projekt előkészítés alatt áll, jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány közbeszerzésének készíti elő a BFK a fővárossal közösen. A park 2023-tól kezdődően több ütemben újulhat meg. Előkészítésre, tervezésre 61,2 millió forint hazai költségvetési forrás áll a BFK rendelkezésére, kivitelezésre 1,18 milliárd forint szintén hazai költségvetési forrás van.
A közpark megújításával párhuzamosan építik át a Citadellát, ami nem a BFK, hanem a Várkapitányság hatáskörébe tartozik. A gellérthegyi Sikló ügyét sem a BFK viszi, itt a főváros és magánbefektetők vitáznak a fejlesztésről. A legutóbbi fejlemény, hogy a friss tervek nem felelnek meg a főváros szándékainak.
Pesti alsó rakpart átépítése – tervezés alatt
A rakpart fejlesztését 2021-ben a kormány átvállalta a fővárosi önkormányzattól, a feladatot a BFK valósítja meg állami finanszírozásában. A BFK közlése szerint a Pesti alsó rakpart humanizálása a Kossuth Lajos tértől a Bálnáig a korábbi tervpályázat eredményei és a már elkészült tervek szerint zajlik. Első lépésben a fővárosi beruházásban indult rakparti vízcsőberuházás után kezdődhettek meg. A Pesti alsó rakpart Margit híd és Lánchíd közötti felújított szakaszát a főváros 2021 decemberben átadta, de a kész útra azonban 2022-ig nem hajthatnak rá az autósok a Lánchíd felújítása miatt. A jelenlegi BFK-ütemezés szerint 2022-23-ra a teljes szakasz tervei elkészülnek, részben a BKK, részben a BFK előkészítésében és kivitelezés ezt követően indulhat.
Őrmezői buszterminál, P+R bővítés – tervezés alatt
A BFK a tájékoztatás szerint a tervezési tendert lefolytatta, a tervezés folyamatban van. Kivitelezésre alkalmas tervek 2023-ra lehetnek. Ez a beruházás biztosítja majd a Kelenföld vasútállomás térségében található közlekedési kapcsolatok közötti akadálymentes átszállást, a tervezett Dél-budai Centrumkórház közösségi közlekedését, a villamoshálózat fejlesztésének vizsgálata. Az Őrmezői oldalon új autóbusz-terminál épül és a P+R parkoló kapacitása 500 férőhellyel bővül. Az Etele téri oldalon a tervezőnek vizsgálnia kell az út-, gyalogos- és kerékpáros hálózat és zöldfelületek kialakítását, a villamos-infrastruktúra kiépítésének lehetőségét. A tervezésre 824 millió forint európai uniós támogatás érkezett.
Dél-budai Centrumkórház közlekedési kapcsolata – tervezés alatt
A XI. kerületben, Dobogó városrészben épül fel Magyarország legmodernebb kórháza, ami a tervek szerint összesen 1,2 millió embert szolgál majd ki. Az új kórházprojekt irányítója Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott. A BFK az új kórház közlekedési tervezését készíti elő a mai Dobogó út vonalában 2x2 sávos út épül kerékpáros és gyalogos forgalmi kapcsolatok kialakításával. Az M1, M7 autópályák bevezetőjénél külön szintű csomópont készül, a 7-es útnál szintén új csomópont.
Helyzet: A BFK a tervezési tendert lefolytatta, folyik a közúti kapcsolatok tervezése. A villamoshálózati kapcsolatot a Kelenföld intermodális csomópont projektben terveztetik.
A tervezésre 465 millió forint hazai költségvetési forrás van.
Reptéri gyorsforgalmi út átépítése – tervezés alatt
Ez is egy fővárosi önkormányzattól átvett feladat. A koncepcionális tervezés 2021-ben zajlott, az önkormányzati visszajelzések karácsony előtti napokban érkeztek be. Az engedélyezési tervek készítése 2022 elején indulhat meg. A NIF Zrt. által kiírt tervezői tender lezajlott, a kiviteli tervek 2023-ra készülnek el, kivitelezésről ezt követően lehet dönteni. A tervezésre 1,395 milliárd forint hazai költségvetési forrás van.
Déli körvasút – kivitelezés alatt
A BFK fő feladata megalakulásától kezdve az agglomerációs, elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése. Ennek jegyében 2021-re elkészítették a fejlesztéseket egybefogó Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát. A stratégia fő, városon belüli eleme a Déli körvasút kialakítása, ami újabb vágányokkal és új vasúti megállókkal segíti majd a főváros déli részén keresztül a keleti és nyugati agglomerációs települések egymással és a központtal való közlekedési kapcsolatát.
Státusz: 2021 decemberében hatályba lépett az uniós támogatási és a kivitelezési szerződés, az építkezés a szerződés szerint 2023. és 2027. között történik. A BFK közreműködésével a NIF által menedzselt beruházás az elmúlt két évben tervezési szakaszból döntésekkel és finanszírozással bíró kivitelezési szakaszba jutott. Az I. ütem kivitelezési összege 370 milliárd forint (uniós támogatás). A II. ütem (Népliget állomás, Ferencvárosi átemelés) tervezése folyamatban van, a kivitelezési tendereket 2022 elején írják ki.
Duna-alagút – megvalósíthatósági tanulmány készül
Ami a főváros déli részén a már elindult Déli körvasút fejlesztés, az lesz majd a távolabbi jövőben északabbra a Kelenföldi pályaudvar és a Nyugati pályaudvar közötti vasúti alagút. A BFK a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését megkezdte, közbeszerzési eljárást lefolytatták, a szerződést megkötötték. A munka készültsége körülbelül 66 százalékos. Az megvalósíthatósági tanulmány elkészítési határideje 2022 második negyedév vége.
A köztes eredmények alapján a rögzített nyomvonal környezetvédelmi hatásvizsgálatára és engedélyezésére a BFK közvetlen uniós pályázatot nyert el. Ezen források terhére megjelent a közbeszerzési felhívás a környezeti hatásvizsgálat elvégzésére is, szerződéskötés várható 2022 első negyedévében. A részletes megvalósíthatósági tanulmány finanszírozása 1,4 milliárd forintos európai uniós forrásból történik. Környezeti hatásvizsgálatra 726 millió forint van, 50 százaléka közvetlen európai uniós, 50 százaléka hazai költségvetési forrásból.
Nyugati pályaudvar és környezete átalakítás – építészeti tervpályáztatás alatt
Az unalmasan hangzó projektelnevezés igazi nagy városépítési feladatot takar. A projekt ugyanúgy vasúti, ahogy városfejlesztés és parképítés is. A tervek szerint a felszín alatt egy 4+4 peronos, az alagút megépültével átmenőként működő pályaudvar készül, a felszínen is megmarad 13, itt végződő vágány. A jelentősen bővülő szerepű pályaudvaron megnövekvő forgalomra is tekintettel, ugyancsak előkészítve a későbbi 5-ös metró itteni mélyállomását is, bővíteni és felújítani szükséges az aluljárórendszert.
Ugyancsak megújul a Nyugati tér, a közúti felüljáró elbontása lehetőséget ad a pesti fonódó villamos itteni létesítésére (Lehel tér – Deák tér közötti pálya visszaépítése). A pályaudvar két oldalán, illetve ezekre az irányokra merőlegesen lineáris parkok létrehozása is cél, ezek humanizált sávokat jelentenek majd a gyalogosok, kerékpárosok számára a belváros és a Városliget irányába.
Helyzet: a BFK 2021 októberében nemzetközi építészeti tervpályázatot írt ki, a 36 jelentkező közül 12-t választott ki előre rögzített kritériumok alapján. Nekik 2022 március elejére kell elkészülniük a tervekkel, zsűri március végéig dönt. Részletes tervezés 2022 nyarán indulhat, kivitelezésre alkalmas tervek 2024-re lehetnek kész. A tervpályázatra 304,6 millió forint európai uniós forrás érkezik.
Biodóm – nem kapta meg a BFK
A Biodóm kivitelezése 2020 október óta áll, mert kiderült, hogy a befejezéshez szükséges 20 milliárd forintot a fővárosi önkormányzat nem tudja kifizetni, ezért kormányzati segítséget várnak. Fürjes Balázs 2020 végén felajánlotta, hogy a kormány befejezi a Biodómot, ha bekerül egy nagy csomagba, amibe az átvett fővárosi beruházásokat tették volna. A főváros nem ambicionálta a tervet, inkább azt találta ki, hogy átadnák a Biodóm ingatlanát a kormánynak, csak fejezzék be végre az építkezést, de az üzemeltetést megtartanák maguknak (azaz az Állatkertnek). A vitát Gulyás Gergely miniszter azzal zárta le, hogy azt várják a fővárostól, fejezze be a saját beruházását, több pénz nincs.
Mivel az állam nem vette át a beruházást, a BFK-nak végül nem került be a feladatai közé. A főváros csak 2021-ben 790 millió forintot fizetett ki az üresen álló Biodóm fenntartására.
Egyéb fejlesztések
Lapunk a fentebb felsorolt, elsősorban fővárosi nagyberuházásokról kérdezte a BFK-t, de a cég szerint számos agglomerációs vasúti fejlesztés is hozzá tartozik a mérlegükhöz, úgy mint a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét vasútvonal, a Budapest–Veresegyház–Vác vasútvonal, Kőbánya felső–Rákos–Rákosliget vasúti folyosó, vagy a Nyugati pályaudvarra vezető vasúti szakaszok fejlesztése, valamint a Kelenföld–Törökbálint vasúti szakasz bővítése, az idén nyáron elkészülő Keleti pályaudvari utascentrum. Emellett megemlítették a Budakeszi buszsávot, a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág revitalizációját, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola felújítását, bővítését,
és a Városmajor megújítását. A megvalósult BFK-s beruházásokhoz sorolták a Hungexpót, a Gül Baba türbéjét, a Mome és a Ludovika kampuszfejlesztését, Puskás Arénát és parkját, és a Duna Arénát.
Sokat markol, keveset fog
A beruházási listából lényegében az látszik, hogy a BFK számtalan projektbe fogott bele az első két évében, de a legtöbbnél még csak az előkészítésnél vagy a tervezésnél tart, kivitelezésig csak ritkán jutott el – de ez nem is olyan meglepő egy kétéves cég életében. A fejlesztések jelentős része néhány évvel ezelőtt még a fővárosi önkormányzat vagy a BKK feladata lett volna, ám forrás hiányában önként vagy átadott feladatként átkerült a BFK-hoz, ahol a tervezésre mindig elég pénz jut. Nagy veszteségként könyvelheti el a BFK a már célegyenesbe fordult HÉV-kocsi tender lefújását és a Fudan egyetem térfoglalását a Diákváros rovására.
Megkérdeztünk három, fővárosi közlekedési fejlesztésekkel aktívan foglalkozó civil szervezetet is a BFK első két évével kapcsolatban.
Közlekedő Tömeg: Sokszor hasznos, de politikailag is jól hasznosítható a BFK
A Közlekedő Tömeg Egyesület szerint a BFK alapvetően olyan projektekkel foglalkozik, amelyek eredetileg a frissen létrejövő BKK hatáskörébe tartoztak volna, azonban a főváros Tarlós István alatt nem kívánt élni potenciáljával és előbb az elővárosi buszok üzemeltetéséről mondott le, majd a HÉV-eket is átengedte országos hatáskörű szereplőknek. A civil szervezet szerint a 2018-ban létrehozott Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa osztja a le azokat a nagyprojekteket, amelyek a fővárost érintik. Mint a kormány Budapest-témákban illetékes szerve, a BFK számára delegálják ezeket. Azonban jól látható, hogy a fővárostól elvont forrásokból megvalósuló, szinte kizárólag a fővárost érintő projektek is rendszeresen landolnak a BFK-nál, teszik hozzá.
A Közlekedő Tömeg rámutat, hogy a napi politikai csatározásaiban is nyilvánvalóan fegyver a kormányoldal kezében a BFK, az általuk futtatott rengeteg projekt profi kommunikációja (látványtervek, fórumnak álcázott lakossági tájékoztatók stb.) egyértelmű nyomást helyez a fővárosra és cégeire, mindamellett folyamatos platformot biztosít Fürjes Balázs államtitkár számára a szereplésre. Sokatmondó például, hogy ő a Nyugati pályaudvar és környezetének rendezésére kiírt építészeti tervpályázat bírálóbizottságának elnöke.
A szervezet szerint hasznos eredménynek tekinthető a megkezdett tervezéseken felül a BFK által végzett kommunikációs munkának az a része, amely a fenntartható mobilitás (és az ahhoz tartozó infrastruktúra) fontosságára hívja fel a figyelmet. Így például lekerültek a napirendről a sugárirányú főútvonalak kapacitásbővítéséről szóló gondolatok és helyükre a versenyképes, akár kötöttpályás közlekedés lépett. Az egyesület szerint a BFK helyzete rendkívül komplikált, azonban ebben a helyzetben is képes a rábízott projekteket, stratégiákat magas minőségben vinni, jól kommunikálni és bizonyos helyzetekben ellentmondani látszik a kormányzati akaratnak – így nem tudnak egyértelműen pozitív, vagy negatív mérleget vonni a működésük kapcsán.
VEKE: Közpénzekből felhizlalt magán-propagandagépezet
Dorner Lajos, a VEKE elnöke felrója a BFK-nak, hogy az államigazgatásban idegen testnek számító, egyedi kormánydöntésekkel hatáskörökhöz és külön pénzekhez juttatott céget rövid idő alatt 250 fősre sikerült felhizlalni, ahol csak igazgatóból és főigazgatóból van vagy negyven – külön kabinettel, mintha csak egy minisztérium vagy maga a főpolgármester lenne. A magasra emelt, „teljesítménnyel sokszor nem alátámasztott” fizetésekkel pedig nem csak a fővárosi önkormányzat vagy a BKK szakembergárdáját, de már a NIF Zrt-ét is elszívják a VEKE elnöke szerint.
Dorner véleménye szerint a BFK működési költsége csak tízmilliárdokban mérhető, használható produktum mégsem jött még ki onnan. Amikor egy projekt besülni látszik, azonnal elővesznek egy másikat és annak a kommunikációjával elfedik az előző bukását. Emiatt rengeteg a kiírás, amivel iszonyatosan felverték a tervezési díjakat és leterhelték a tervezői szakmát, a munkák csúsznak, a költségek elszálltak, teszi hozzá.
„A BFK és a Miniszterelnökség segítségével Vitézy Dávid kb. 4000 milliárd forintnyi beruházás tervezését ragadta magához, amikor teljesen nyilvánvaló, hogy ezek megépítésére soha nem lesz pénz”
– mondta Dorner Lajos, hozzátéve, hogy személyes véleménye szerint „a BFK nem más, mint egy közpénzekből felhizlalt magán-propagandagépezet, egy személyi játszótér, amely elsősorban kitalálója személyi kultuszának és politikai karrierépítésének céljait szolgálja és ehhez viszont a közpénz korlátlanul rendelkezésre áll.”
Közlekedési Klub: A BFK alapvetően politikai szerepet játszik
Pongrácz Gergely, a Magyar Közlekedési Klub elnöke szerint a BFK léte üdvözlendő lenne szakmailag, hiszen hiányzott a fővárost és agglomerációt együtt kezelő gondolkodás a politikai szinten. Nem lehet azonban nem észrevenni, hogy mi volt a politikai cél: a főváros kihagyása, a fejlesztési források elvétele, központosítása. Hiszen a BKK kiterjesztésével is megoldható lett volna ugyanez, ráadásul hatékonyabban, párhuzamosságok nélkül, tette hozzá.
Pongrácz elmondta: Vitézyék munkásságát vegyesen ítélik meg. Szakmailag egyértelműen jó lépés az elővárosi vasúti stratégia, jó, hogy fókuszba kerül az agglomeráció gyenge tömegközlekedése. Emellett azonban – sajnos egyértelműen politikai okokból – a fővárosi fejlesztésekre alig jut forrás, így lekerült a napirendről gyakorlatilag a teljes Balázs Mór Terv (a főváros hosszú távú közlekedés-fejlesztési terve). Egy valóban szakmai szervezet ezt nem hagyhatná figyelmen kívül, ebből is látszik, hogy az erős szakmai tartalom mellett is, ami a BFK-s látványtervek mögött van, a BFK alapvetően politikai szerepet játszik – közölte a Közlekedési Klub elnöke.