Itt a Budapest Fejlesztési Központ kétéves mérlege: rengeteg terv, kevés kivitelezés

2022. február 01. – 12:00

Itt a Budapest Fejlesztési Központ kétéves mérlege: rengeteg terv, kevés kivitelezés
A Déli-körvasút terve – Forrás: NIF / Léptékterv

Másolás

Vágólapra másolva

Két éve, 2020 február 1-jén kezdte meg a működését hivatalosan a Budapest Fejlesztési Központ. Első két évében számos fővárosi fejlesztésbe fogott bele a BFK, és ezek mellé még jó párat át is vettek a nem túl rózsás anyagi helyzetben levő fővárosi önkormányzattól. A BFK nem szűkölködött állami forrásban, cikkünkben megpróbáljuk áttekinteni, mire mentek vele.

Indulásakor sokan budapesti árnyékvárosházának tartották a Fürjes Balázs államtitkár és Vitézy Dávid volt BKK-igazgató irányítása alatt működő intézményt. Tény, hogy több, a fővárosi önkormányzat által elindított vagy tervezett beruházás átvándorolt hozzájuk időközben, és Fürjes vagy Vitézy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán keresztül számos fővárosi infrastrukturális fejlesztésbe bele tudott szólni. Tavaly év végén Karácsony Gergely első két évét értékeltük, most megnéztük, hogy kerékpározott hasonló terepen a Fürjes-Vitézy tandem.

Természetesen most nem indulhatunk ki a választási ígéretekből, de mivel a két vezető gyakran szerepel a médiában, ígéretek, jóslatok, tervek és projektbejelentések bőven elhangoztak, ezekből van, amit érdemes két év után számon kérni. A kérdés ugyanaz, mint a főpolgármesternél: a korábban nyilvánosan bejelentett projektek jelenleg hogy állnak? Ha még nincsenek kipipálva, van-e esély rájuk a közeljövőben, ha nincs, melyiknél nincs? (Az egyes projektek státuszjelentését a BFK-tól kértük ki.)

5-ös metró – készülnek a tervek

A következő hét év legfontosabb közlekedési beruházása az 5-ös metró, mondta Vitézy Dávid, a BFK frissen kinevezett vezetője 2020 elején, hozzátéve, hogy egy ekkora projekt 7-10 év alatt fejeződik be. Másfél év múlva Fürjes Balázs egy videóban be is jelentette a közösségi oldalán, hogy elkezdték az 5-ös metró építését. Valójában néhány próbafúrást végeztek a Kálvin térnél, hogy információkat gyűjtsenek a talajkörnyezetről. Jelenleg még csak a tervezés folyik, a kivitelezés leghamarabb 2023-ban indulhat el.

A beruházás első ütemében a Közvágóhídnál összekötött csepeli és a ráckevei HÉV-et vezetik be közös pályán a Kálvin térig, ahol eléri a többi metrót. A második ütemben a Kálvin tértől folytatódik az alagút a pesti belvárosi alatt, majd Óbudán csatlakozik a H5 vonalba, így létrejön az 5-ös metró.

Pillanatnyi helyzet: a BFK a tervezési tendereket 2020-ban lefolytatta, az engedélyezési tervek 2022 első negyedév végére lesznek készen. Kiviteli tervek 2022 végéig készülnek, az első szakaszokra a kivitelezési tenderek ezt követően indulhatnak meg és 2023-ban már építkezés tervezett. A külső felszíni szakaszokon a kivitelezés 2023-2026 között, a belső és alagúti szakaszokon 2024-2030 között tervezett. A tervezést 14 milliárd forint uniós támogatásból végzik.

5-ös metró (HÉV) járműcsere – elakadt

A csepeli és a ráckevei HÉV elöregedett (50 éves) szerelvényeinek leváltása az időszak legnagyobb szabású járműcsere-programja lett volna a fővárosban, amivel Fürjes Balázs is szívesen dicsekedett közösségi oldalán. Az 54 darab alacsonypadlós, légkondicionált, egybenyitott, és száz kilométer/órás sebesség elérésére képes vonat első járművei 2023 tavaszán érkeztek volna. A pályáztatás már a nyertes gyártó kiválasztásánál tartott, amikor 2021 áprilisában – kormányzati döntés nyomán – a MÁV-HÉV lefújta a tendert. A váratlan lépés mögött orosz gazdasági érdekeket sejtettek többen. Jelenlegi helyzet: az új eljárás előkészítésén dolgozik a MÁV-HÉV a BFK közreműködésével. A beszerzés becsült értéke 200 milliárd forint.

A ráckevei (H6) és a csepeli (H7) hévek Kálvin térig történő meghosszabbításának tervezése, egyben az 5-ös metró kálvin térre tervezett alagútjának nyomvonalán végzett próbafúrásokon részt vesz Fürjes Balázs (balra) és Vitézy Dávid (jobbra) -Fotó: Fürjes Balázs / Facebook

Diákváros – elakadt

A Fürjes-stáb egyik nagy büszkesége, politikai nézettől függetlenül elismert zászlóshajója lett volna a ferencvárosi Duna-partra tervezett Diákváros, amit a még nagyobb szabású Déli városkapu fejlesztés keretében készítettek elő a BFK közreműködésével. Az oslói Snøhetta építésziroda olyan, 580 millió forintba kerülő mestertervet készített a fejlesztési területre, amire még a fővárosi vezetés is csettintett. Csakhogy a kormányzat itt is közbeszólt, és inkább a Fudan egyetemet tette volna a Diákváros helyére. Bár történt egy kommunikációs kísérlet a helyzet megmentésére, a Diákváros ügyét elvették Fürjes Balázséktól. A vonatkozó szerződéseket a BFK átadta az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak. Később a kialakuló tiltakozási hullám miatt a Fudan egyetem ügye is megakadt. Az elvetett tervezés 580 millió forintba került.

Déli városkapu projekt – tervezés alatt

Bár a Diákvárost elvették, a csepeli közpark és a ferencvárosi szabadidős park tervezése is a BFK megbízásában maradt. A Csepel-sziget északi részére tervezett, 36,2 hektáros közpark és vizes élőhely (wetland) tervei készülnek, a koncepcióterveket a BFK bemutatta az önkormányzatoknak. Nyilvános tervbemutató 2022 első negyedévében lesz, ezt követően 2022 során készülnek el a részletes, megvalósításra alkalmas tervek. A tervezési költség eddig 500 millió forint.

Az épülő atlétikai stadion közvetlen környezetében kialakítandó Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark tervezése 2022 elején zárul, a park egy része a 2023-as atlétikai világbajnokságra elkészül, a végleges kialakítás a vb után fejeződik be.

A gödöllői HÉV és a 2-es metró összekötése – újraindítják a tervezést

A BKK által elkezdett fejlesztést 2021-ben átvette a kormány a fővárostól, a tervezés a BFK-hoz került. Decemberben hatoldalú megállapodást írtak alá Budapesttel és az összes érintett kerülettel, miután a korábbi terveket megváltoztatva konszenzus született a Pillangó utca és az Egyenes utcai lakótelep közötti nyomvonalról. Ez az önkormányzati konszenzus volt a feltétele a tervezés újraindításának, mely 2022 első negyedévében várható. Ezen felül meg kell csinálni a Cinkotán túli szakaszok terveit is. Tervezésre 4,02 milliárd forint európai uniós támogatást kap a BFK.

Kisföldalatti, Autómentes Városliget – tervezés alatt

A kisföldalatti járműcseréje, meghosszabbítása régóta napirenden van, ezek a főváros hatáskörében maradtak. A BFK Autómentes Városliget néven kapcsolódó, fontos projekteket visz, P+R parkolókat, parkolóházakat építtet, megtervezteti az új közúti és villamos felüljárót a Nagy Lajos király útja és a Szegedi út vonalán. A BFK a tervezésnél figyelembe veszi a kisföldalatti esetleges meghosszabbítását, annak nyomvonaláról a BKK-val megállapodtak. A parkolóházak tervei úgy készülnek, hogy egy esetleges új megállóval is legyen kapcsolat.
Helyzet: a kiviteli tervek előreláthatólag 2023-ban elkészülnek, a kivitelezés ezt követően indulhat. Tervezésre, előkészítésre 3 milliárd forint hazai költségvetési forrás jut.

Az autómentes Városliget tervezete – Forrás: BFK

Galvani híd – elakadt

Az új Duna-híd építését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2020. február 27-ei ülésén támogatta. A nemzetközi tervpályázat győztese, a holland UNStudio és a brit Buro Happold Engineering tervezői konzorcium 2021-ben elkészítette az engedélyes terveket. Az építési engedélyeztetés 2022 elejére zárulhat le. A kivitelezési tender legkorábban 2023-ban indulhat, ennek lezárulta után a híd megépítése körülbelül 3 évet vesz igénybe.

A hídhoz csatlakozó úthálózatról jelenleg is tartanak az egyeztetések a fővárosi önkormányzattal. A Fehérvári út – Gubacsi út közötti kapcsolódó úthálózathoz a tervek elkészültek, a beruházást viszont a BFK szerint a főváros akadályozza, mert a szükséges kezelői hozzájárulásokat immár fél éve nem adja ki. A másik oldalon (Határ út környezete) a kiterjedt társadalmi egyeztetés és önkormányzati egyeztetések ellenére nem sikerült konszenzust találni a főváros és a beruházói oldal között, így ez a tervezés megindítását is ellehetetlenítette.

Költségek: a nemzetközi tervpályázat összdíjazása 250 ezer euró volt, a nyertes Buro Happold-UN Studio tervezői díja 10,712 millió euró. A további tenderek (tervellenőr, úttervező, villamostervező) nyerteseivel a NIF által megkötött szerződések összértéke: 2,054 milliárd forint.

Budai fonódó villamos, II. ütem – engedélyre vár

A fonódó villamos ebben az ütemben a Duna partján folytatódik dél felé a Szent Gellért tértől. A helyzet: elkészültek az engedélyezési és kiviteli tervek, amik a BFK szerint hónapok óta a fővárosi önkormányzat tulajdonosi hozzájárulására várnak. Amint a jóváhagyások megtörténnek és a beruházás engedélyt szerez, a kivitelezési tender megindulhat. Az elmúlt napokban kisebb konfliktus volt a BFK és a főváros között az épülő villamos melletti fák számával kapcsolatban, de az ügy úgy tűnik, megoldódott, és hamarosan megérkezhet a fővárosi jóváhagyás is. Tervezésre 318,9 millió forintot költöttek, hazai költségvetési forrásból.

Gellért-hegyi közpark – előkészítés alatt

A parkrehabilitációs projekt előkészítés alatt áll, jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány közbeszerzésének készíti elő a BFK a fővárossal közösen. A park 2023-tól kezdődően több ütemben újulhat meg. Előkészítésre, tervezésre 61,2 millió forint hazai költségvetési forrás áll a BFK rendelkezésére, kivitelezésre 1,18 milliárd forint szintén hazai költségvetési forrás van.
A közpark megújításával párhuzamosan építik át a Citadellát, ami nem a BFK, hanem a Várkapitányság hatáskörébe tartozik. A gellérthegyi Sikló ügyét sem a BFK viszi, itt a főváros és magánbefektetők vitáznak a fejlesztésről. A legutóbbi fejlemény, hogy a friss tervek nem felelnek meg a főváros szándékainak.

Pesti alsó rakpart átépítése – tervezés alatt

A rakpart fejlesztését 2021-ben a kormány átvállalta a fővárosi önkormányzattól, a feladatot a BFK valósítja meg állami finanszírozásában. A BFK közlése szerint a Pesti alsó rakpart humanizálása a Kossuth Lajos tértől a Bálnáig a korábbi tervpályázat eredményei és a már elkészült tervek szerint zajlik. Első lépésben a fővárosi beruházásban indult rakparti vízcsőberuházás után kezdődhettek meg. A Pesti alsó rakpart Margit híd és Lánchíd közötti felújított szakaszát a főváros 2021 decemberben átadta, de a kész útra azonban 2022-ig nem hajthatnak rá az autósok a Lánchíd felújítása miatt. A jelenlegi BFK-ütemezés szerint 2022-23-ra a teljes szakasz tervei elkészülnek, részben a BKK, részben a BFK előkészítésében és kivitelezés ezt követően indulhat.

A felújított pesti alsó rakpart az átadó napján, 2021. december 10-én – Fotó: Huszti István / Telex

Őrmezői buszterminál, P+R bővítés – tervezés alatt

A BFK a tájékoztatás szerint a tervezési tendert lefolytatta, a tervezés folyamatban van. Kivitelezésre alkalmas tervek 2023-ra lehetnek. Ez a beruházás biztosítja majd a Kelenföld vasútállomás térségében található közlekedési kapcsolatok közötti akadálymentes átszállást, a tervezett Dél-budai Centrumkórház közösségi közlekedését, a villamoshálózat fejlesztésének vizsgálata. Az Őrmezői oldalon új autóbusz-terminál épül és a P+R parkoló kapacitása 500 férőhellyel bővül. Az Etele téri oldalon a tervezőnek vizsgálnia kell az út-, gyalogos- és kerékpáros hálózat és zöldfelületek kialakítását, a villamos-infrastruktúra kiépítésének lehetőségét. A tervezésre 824 millió forint európai uniós támogatás érkezett.

Dél-budai Centrumkórház közlekedési kapcsolata – tervezés alatt

A XI. kerületben, Dobogó városrészben épül fel Magyarország legmodernebb kórháza, ami a tervek szerint összesen 1,2 millió embert szolgál majd ki. Az új kórházprojekt irányítója Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott. A BFK az új kórház közlekedési tervezését készíti elő a mai Dobogó út vonalában 2x2 sávos út épül kerékpáros és gyalogos forgalmi kapcsolatok kialakításával. Az M1, M7 autópályák bevezetőjénél külön szintű csomópont készül, a 7-es útnál szintén új csomópont.

Helyzet: A BFK a tervezési tendert lefolytatta, folyik a közúti kapcsolatok tervezése. A villamoshálózati kapcsolatot a Kelenföld intermodális csomópont projektben terveztetik.
A tervezésre 465 millió forint hazai költségvetési forrás van.

Reptéri gyorsforgalmi út átépítése – tervezés alatt

Ez is egy fővárosi önkormányzattól átvett feladat. A koncepcionális tervezés 2021-ben zajlott, az önkormányzati visszajelzések karácsony előtti napokban érkeztek be. Az engedélyezési tervek készítése 2022 elején indulhat meg. A NIF Zrt. által kiírt tervezői tender lezajlott, a kiviteli tervek 2023-ra készülnek el, kivitelezésről ezt követően lehet dönteni. A tervezésre 1,395 milliárd forint hazai költségvetési forrás van.

A reptérre vezetőgyorsforgalmi út fejlesztéséről szóló találkozón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Schneller Domonkossal, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésért felelős helyettes államtitkár, Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója és Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár 2021. decemberben – Fotó: Fürjes Balázs / Facebook

Déli körvasút – kivitelezés alatt

A BFK fő feladata megalakulásától kezdve az agglomerációs, elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése. Ennek jegyében 2021-re elkészítették a fejlesztéseket egybefogó Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát. A stratégia fő, városon belüli eleme a Déli körvasút kialakítása, ami újabb vágányokkal és új vasúti megállókkal segíti majd a főváros déli részén keresztül a keleti és nyugati agglomerációs települések egymással és a központtal való közlekedési kapcsolatát.

Státusz: 2021 decemberében hatályba lépett az uniós támogatási és a kivitelezési szerződés, az építkezés a szerződés szerint 2023. és 2027. között történik. A BFK közreműködésével a NIF által menedzselt beruházás az elmúlt két évben tervezési szakaszból döntésekkel és finanszírozással bíró kivitelezési szakaszba jutott. Az I. ütem kivitelezési összege 370 milliárd forint (uniós támogatás). A II. ütem (Népliget állomás, Ferencvárosi átemelés) tervezése folyamatban van, a kivitelezési tendereket 2022 elején írják ki.

Duna-alagút – megvalósíthatósági tanulmány készül

Ami a főváros déli részén a már elindult Déli körvasút fejlesztés, az lesz majd a távolabbi jövőben északabbra a Kelenföldi pályaudvar és a Nyugati pályaudvar közötti vasúti alagút. A BFK a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését megkezdte, közbeszerzési eljárást lefolytatták, a szerződést megkötötték. A munka készültsége körülbelül 66 százalékos. Az megvalósíthatósági tanulmány elkészítési határideje 2022 második negyedév vége.

A köztes eredmények alapján a rögzített nyomvonal környezetvédelmi hatásvizsgálatára és engedélyezésére a BFK közvetlen uniós pályázatot nyert el. Ezen források terhére megjelent a közbeszerzési felhívás a környezeti hatásvizsgálat elvégzésére is, szerződéskötés várható 2022 első negyedévében. A részletes megvalósíthatósági tanulmány finanszírozása 1,4 milliárd forintos európai uniós forrásból történik. Környezeti hatásvizsgálatra 726 millió forint van, 50 százaléka közvetlen európai uniós, 50 százaléka hazai költségvetési forrásból.

A Duna-alagút terve – Forrás: BFK – (A képre kattitnva megtekintheti nagyobb méretben.)

Nyugati pályaudvar és környezete átalakítás – építészeti tervpályáztatás alatt

Az unalmasan hangzó projektelnevezés igazi nagy városépítési feladatot takar. A projekt ugyanúgy vasúti, ahogy városfejlesztés és parképítés is. A tervek szerint a felszín alatt egy 4+4 peronos, az alagút megépültével átmenőként működő pályaudvar készül, a felszínen is megmarad 13, itt végződő vágány. A jelentősen bővülő szerepű pályaudvaron megnövekvő forgalomra is tekintettel, ugyancsak előkészítve a későbbi 5-ös metró itteni mélyállomását is, bővíteni és felújítani szükséges az aluljárórendszert.

Ugyancsak megújul a Nyugati tér, a közúti felüljáró elbontása lehetőséget ad a pesti fonódó villamos itteni létesítésére (Lehel tér – Deák tér közötti pálya visszaépítése). A pályaudvar két oldalán, illetve ezekre az irányokra merőlegesen lineáris parkok létrehozása is cél, ezek humanizált sávokat jelentenek majd a gyalogosok, kerékpárosok számára a belváros és a Városliget irányába.

Helyzet: a BFK 2021 októberében nemzetközi építészeti tervpályázatot írt ki, a 36 jelentkező közül 12-t választott ki előre rögzített kritériumok alapján. Nekik 2022 március elejére kell elkészülniük a tervekkel, zsűri március végéig dönt. Részletes tervezés 2022 nyarán indulhat, kivitelezésre alkalmas tervek 2024-re lehetnek kész. A tervpályázatra 304,6 millió forint európai uniós forrás érkezik.

Biodóm – nem kapta meg a BFK

A Biodóm kivitelezése 2020 október óta áll, mert kiderült, hogy a befejezéshez szükséges 20 milliárd forintot a fővárosi önkormányzat nem tudja kifizetni, ezért kormányzati segítséget várnak. Fürjes Balázs 2020 végén felajánlotta, hogy a kormány befejezi a Biodómot, ha bekerül egy nagy csomagba, amibe az átvett fővárosi beruházásokat tették volna. A főváros nem ambicionálta a tervet, inkább azt találta ki, hogy átadnák a Biodóm ingatlanát a kormánynak, csak fejezzék be végre az építkezést, de az üzemeltetést megtartanák maguknak (azaz az Állatkertnek). A vitát Gulyás Gergely miniszter azzal zárta le, hogy azt várják a fővárostól, fejezze be a saját beruházását, több pénz nincs.
Mivel az állam nem vette át a beruházást, a BFK-nak végül nem került be a feladatai közé. A főváros csak 2021-ben 790 millió forintot fizetett ki az üresen álló Biodóm fenntartására.

A Biodóm belülről 2021. októberben – Fotó: Tenczer Gábor / Telex

Egyéb fejlesztések

Lapunk a fentebb felsorolt, elsősorban fővárosi nagyberuházásokról kérdezte a BFK-t, de a cég szerint számos agglomerációs vasúti fejlesztés is hozzá tartozik a mérlegükhöz, úgy mint a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét vasútvonal, a Budapest–Veresegyház–Vác vasútvonal, Kőbánya felső–Rákos–Rákosliget vasúti folyosó, vagy a Nyugati pályaudvarra vezető vasúti szakaszok fejlesztése, valamint a Kelenföld–Törökbálint vasúti szakasz bővítése, az idén nyáron elkészülő Keleti pályaudvari utascentrum. Emellett megemlítették a Budakeszi buszsávot, a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág revitalizációját, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola felújítását, bővítését,
és a Városmajor megújítását. A megvalósult BFK-s beruházásokhoz sorolták a Hungexpót, a Gül Baba türbéjét, a Mome és a Ludovika kampuszfejlesztését, Puskás Arénát és parkját, és a Duna Arénát.

Sokat markol, keveset fog

A beruházási listából lényegében az látszik, hogy a BFK számtalan projektbe fogott bele az első két évében, de a legtöbbnél még csak az előkészítésnél vagy a tervezésnél tart, kivitelezésig csak ritkán jutott el – de ez nem is olyan meglepő egy kétéves cég életében. A fejlesztések jelentős része néhány évvel ezelőtt még a fővárosi önkormányzat vagy a BKK feladata lett volna, ám forrás hiányában önként vagy átadott feladatként átkerült a BFK-hoz, ahol a tervezésre mindig elég pénz jut. Nagy veszteségként könyvelheti el a BFK a már célegyenesbe fordult HÉV-kocsi tender lefújását és a Fudan egyetem térfoglalását a Diákváros rovására.

Megkérdeztünk három, fővárosi közlekedési fejlesztésekkel aktívan foglalkozó civil szervezetet is a BFK első két évével kapcsolatban.

Közlekedő Tömeg: Sokszor hasznos, de politikailag is jól hasznosítható a BFK

A Közlekedő Tömeg Egyesület szerint a BFK alapvetően olyan projektekkel foglalkozik, amelyek eredetileg a frissen létrejövő BKK hatáskörébe tartoztak volna, azonban a főváros Tarlós István alatt nem kívánt élni potenciáljával és előbb az elővárosi buszok üzemeltetéséről mondott le, majd a HÉV-eket is átengedte országos hatáskörű szereplőknek. A civil szervezet szerint a 2018-ban létrehozott Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa osztja a le azokat a nagyprojekteket, amelyek a fővárost érintik. Mint a kormány Budapest-témákban illetékes szerve, a BFK számára delegálják ezeket. Azonban jól látható, hogy a fővárostól elvont forrásokból megvalósuló, szinte kizárólag a fővárost érintő projektek is rendszeresen landolnak a BFK-nál, teszik hozzá.

A Közlekedő Tömeg rámutat, hogy a napi politikai csatározásaiban is nyilvánvalóan fegyver a kormányoldal kezében a BFK, az általuk futtatott rengeteg projekt profi kommunikációja (látványtervek, fórumnak álcázott lakossági tájékoztatók stb.) egyértelmű nyomást helyez a fővárosra és cégeire, mindamellett folyamatos platformot biztosít Fürjes Balázs államtitkár számára a szereplésre. Sokatmondó például, hogy ő a Nyugati pályaudvar és környezetének rendezésére kiírt építészeti tervpályázat bírálóbizottságának elnöke.

A szervezet szerint hasznos eredménynek tekinthető a megkezdett tervezéseken felül a BFK által végzett kommunikációs munkának az a része, amely a fenntartható mobilitás (és az ahhoz tartozó infrastruktúra) fontosságára hívja fel a figyelmet. Így például lekerültek a napirendről a sugárirányú főútvonalak kapacitásbővítéséről szóló gondolatok és helyükre a versenyképes, akár kötöttpályás közlekedés lépett. Az egyesület szerint a BFK helyzete rendkívül komplikált, azonban ebben a helyzetben is képes a rábízott projekteket, stratégiákat magas minőségben vinni, jól kommunikálni és bizonyos helyzetekben ellentmondani látszik a kormányzati akaratnak – így nem tudnak egyértelműen pozitív, vagy negatív mérleget vonni a működésük kapcsán.

VEKE: Közpénzekből felhizlalt magán-propagandagépezet

Dorner Lajos, a VEKE elnöke felrója a BFK-nak, hogy az államigazgatásban idegen testnek számító, egyedi kormánydöntésekkel hatáskörökhöz és külön pénzekhez juttatott céget rövid idő alatt 250 fősre sikerült felhizlalni, ahol csak igazgatóból és főigazgatóból van vagy negyven – külön kabinettel, mintha csak egy minisztérium vagy maga a főpolgármester lenne. A magasra emelt, „teljesítménnyel sokszor nem alátámasztott” fizetésekkel pedig nem csak a fővárosi önkormányzat vagy a BKK szakembergárdáját, de már a NIF Zrt-ét is elszívják a VEKE elnöke szerint.

Dorner véleménye szerint a BFK működési költsége csak tízmilliárdokban mérhető, használható produktum mégsem jött még ki onnan. Amikor egy projekt besülni látszik, azonnal elővesznek egy másikat és annak a kommunikációjával elfedik az előző bukását. Emiatt rengeteg a kiírás, amivel iszonyatosan felverték a tervezési díjakat és leterhelték a tervezői szakmát, a munkák csúsznak, a költségek elszálltak, teszi hozzá.

„A BFK és a Miniszterelnökség segítségével Vitézy Dávid kb. 4000 milliárd forintnyi beruházás tervezését ragadta magához, amikor teljesen nyilvánvaló, hogy ezek megépítésére soha nem lesz pénz”

- mondta Dorner Lajos, hozzátéve, hogy személyes véleménye szerint „a BFK nem más, mint egy közpénzekből felhizlalt magán-propagandagépezet, egy személyi játszótér, amely elsősorban kitalálója személyi kultuszának és politikai karrierépítésének céljait szolgálja és ehhez viszont a közpénz korlátlanul rendelkezésre áll.”

Közlekedési Klub: A BFK alapvetően politikai szerepet játszik

Pongrácz Gergely, a Magyar Közlekedési Klub elnöke szerint a BFK léte üdvözlendő lenne szakmailag, hiszen hiányzott a fővárost és agglomerációt együtt kezelő gondolkodás a politikai szinten. Nem lehet azonban nem észrevenni, hogy mi volt a politikai cél: a főváros kihagyása, a fejlesztési források elvétele, központosítása. Hiszen a BKK kiterjesztésével is megoldható lett volna ugyanez, ráadásul hatékonyabban, párhuzamosságok nélkül, tette hozzá.

Pongrácz elmondta: Vitézyék munkásságát vegyesen ítélik meg. Szakmailag egyértelműen jó lépés az elővárosi vasúti stratégia, jó, hogy fókuszba kerül az agglomeráció gyenge tömegközlekedése. Emellett azonban – sajnos egyértelműen politikai okokból – a fővárosi fejlesztésekre alig jut forrás, így lekerült a napirendről gyakorlatilag a teljes Balázs Mór Terv (a főváros hosszú távú közlekedés-fejlesztési terve). Egy valóban szakmai szervezet ezt nem hagyhatná figyelmen kívül, ebből is látszik, hogy az erős szakmai tartalom mellett is, ami a BFK-s látványtervek mögött van, a BFK alapvetően politikai szerepet játszik – közölte a Közlekedési Klub elnöke.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom