Márki-Zay Péter elkezdte kiépíteni a hátországát: saját pártot szeretne

„Szeretnénk egy nem tolvaj és korrupt, konzervatív emberek számára elfogadható jobboldali pártot létrehozni” – mondta Márki-Zay Péter a 168 órának pár hete. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt arról beszélt, civil kezdeményezése, a Mindenki Magyarországa Mozgalom nem alakul párttá, de gőzerővel épül egy új jobbközép, polgári párt, amit még a választás előtt szeretnének bejelenteni.

A politikai formáció a Pálinkás József vezette Új Világ Néppárt és a Gémesi György alapította Új Kezdet összeolvadásával jöhet létre, de jobboldali polgármestereket, volt minisztereket, nagyköveteket és értelmiségieket is bevonnának. „Egy tisztességes jobboldali pártot fogunk csinálni, amelynek az Európai Néppártban a helye” – fogalmazott Márki-Zay a november végén megjelent interjúban.

Jeszenszky Gézával és más ismert nevekkel indulnának

Még nincs meg az új formáció neve, de több ötlet is van – mondta a Telexnek a miniszterelnök-jelölt, amikor az új pártról kérdeztük. Reményei szerint januárra sikerül megállapodni a partnerekkel az együttműködés részleteiről, úgymint az alapszabályról, a névről és a szervezeti működésről. A párt vezetőjét a tagság választja majd, de az biztos, hogy az első időszakban nem Márki-Zay Péter lesz az, mert ő csak a jövő áprilisi választás után csatlakozik a formációhoz.

„Miniszterelnök-jelöltként mindenképp szeretnék pártfüggetlen maradni a választásokig, de fontosnak tartom, hogy a szellemi hazámnak tekinthető konzervatív, jobbközép, európai néppártnak is legyen képviselete a parlamentben”

– magyarázta Márki-Zay a Telexnek. Hozzátette, ő most mind a hat pártot szeretné egyformán képviselni, ettől függetlenül minden segítséget megad az új párt létrehozásához.

Kikből áll össze ez az új formáció? Ha csak az Új Kezdet és az Új Világ Néppárt összeolvad, az önmagában még nem jelent komoly politikai erőt. A két jobbközép pártnak kevés igazán ismert arca van, nincs komoly hálózata, erőforrása, és kevés helyen vannak jelen.

Az Új Kezdetet Gémesi György gödöllői polgármester alapította öt évvel ezelőtt, de állítása szerint ő már csak a háttérben vesz részt a párt életében. Az elnök Hohn Krisztina, aki az LMP frakciójában országgyűlési képviselő, és az ellenzéki előválasztáson Pest megye 6. választókerületében, Gödöllőn és környékén nyert. Lapunknak megerősítette, ha lesz is hetedik frakció, ő győzelme esetén biztosan az LMP frakciójába ül 2022 után, mert ebben állapodtak meg az előválasztás előtt, és ő tartja magát a szavához. Az Új Kezdet alelnöke Gyenes Szilárd, aki a Pegasus-ügyben lett ismert, Gémesi György volt munkatársaként az ő telefonszáma is rajta volt az izraeli kémszoftver célpontjainak listáján. Gyenes Balassagyarmaton és környékén (Nógrád megye 2.) lesz az ellenzéki jelölt jövő áprilisban, és az előzetes megállapodás szerint a Momentum frakciójához csatlakozik, amennyiben mandátumhoz jut.

A tavaly októberben alapított Új Világ Néppárt az előválasztáson mutatta meg magát először. Elnöke, Pálinkás József miniszterelnök-jelöltnek is bejelentkezett, de nem jött össze az induláshoz előírt 20 ezer ajánlás, így nem került fel a neve a szavazólapra. Egyéni jelöltjeik közül egyedül Márki-Zay Péter tudott nyerni Hódmezővásárhelyen (Csongrád-Csanád 4.), ő azonban nem tagja a pártnak. Nem indult el az előválasztáson, de széles körben ismert viszont a pártból Szent-Iványi István, aki korábban az SZDSZ országgyűlési képviselője, majd európai parlamenti képviselője volt.

Márki-Zay szerint egy induló pártnál különösen fontos, hogy kik állnak mögötte, és hogy legyenek ismertebb nevek.

Bár konkrét megállapodás még nincs, szó van arról, hogy csatlakozna az új formációhoz Jeszenszky Géza volt külügyminiszter és washingtoni nagykövet, valamint Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, akik az előválasztási kampányban Márki-Zay Pétert támogatták. Szívesen látnák továbbá Szalma Botondot, a KDNP volt budapesti elnökét és Herényi Károlyt, az MDF egykori országgyűlési képviselőjét is. Minden bizonnyal csatlakozik a formációhoz Lukácsi Katalin, volt KDNP-s politikus, és várhatóan a Mindenki Magyarországa Mozgalom több más tagja is.

Egy volt jobbikos pártját is meghívták

Az Új Kezdetet követve a helyben ismert jobboldali polgármesterekre is építene az új párt, őket elsősorban a Magyar Önkormányzatok Szövetségét vezető Gémesi György gödöllői városvezető tudja becsatornázni. Ehhez a körhöz tartozik többek közt Fülöp Zsolt, Szentendre; Matkovich Ilona, Vác; Fábri István, Csömör; Hegedüs Péter, Balmazújváros és Nagy János, Szigetszentmiklós polgármestere.

De nemcsak ismert politikusokat, városvezetőket vonnának be a tömörülésbe, szó van a Polgári Válasz nevű párt csatlakozásáról is. A konzervatív pártot tavaly decemberben alapított a Jobbikból korábban távozó Bencsik János. „Megalakulásunk óta szorgalmazzuk a polgári erők együttműködését. A Mindenki Magyarországa Mozgalom, az Új Világ Néppárt és az Új Kezdet értékrendje közel áll hozzánk. Mindhárom párttal régóta jó kapcsolatot ápolunk” – írta Bencsik a megkeresésünkre. Megerősítette, hogy meghívást kaptak a hódmezővásárhelyi polgármestertől a jobboldali ellenzéki tömörülés létrehozására.

„A programalkotás, illetve a kormányváltás utáni teendők tekintetében számos kérdésben más álláspontot képviselünk, a jövőbeli esetleges szorosabb együttműködéshez ezek tisztázása szükséges”

– válaszolta a pártelnök az esetleges összeolvadást firtató kérdésünkre.

A Polgári Válasz csatlakozása azért is lenne meglepő, mert Bencsikék a kezdetektől fogva hangosan kritizálták az ellenzéki előválasztást, nem is csatlakoztak az ellenzéki összefogáshoz, amelynek a miniszterelnök-jelöltje Márki-Zay Péter lett. Sőt, terveik szerint elindulnak a következő országgyűlési választáson, azaz a leendő partner ellen versenyeznének. Márki-Zay az MKKP indulása és Gattyán György bejelentkezése után többször is azt nyilatkozta, csak a Fidesz érdeke lehet a szavazatok megosztása, visszatérő módon elítélt minden olyan kezdeményezést és pártot, amely az ellenzéki összefogáson kívül indul el jövő áprilisban.

Parlamenti frakcióval erősítene

„A folyamat még nagyon az elején tart. Amikor először olvastam Márki-Zay Péter nyilatkozatát, magam is meglepődtem” – mondta megkeresésünkre Hohn Krisztina, az Új Kezdet elnöke. Pártja nyitott az együttműködésre, de mint kiderült, csak jövő csütörtökön ülnek először tárgyalóasztalhoz, azaz még jóval kezdetlegesebb ez a kezdeményezés, mint ahogy Márki-Zay beszél róla. Pálinkás is azt erősítette meg lapunknak, hogy még igencsak az elején tartanak az egyeztetések, idén nem is valószínű, hogy bejelentik a megalakulást. Informálisan azonban szerinte már jóval korábban elkezdődött a közeledés.

Márki-Zay Péter nem véletlenül szaladt előre a nyilatkozatával, legalább két nyomós oka is van erre.

Az előválasztáson párttámogatás nélkül indult el miniszterelnök-jelöltnek, és nemegyszer nyíltan kritizálta a hat szervező párt megállapodásait. Aztán meglepetésre legyőzte a pártjelölteket, és a népszerűséget meglovagolva előállt az ötlettel, hogy szeretne egy hetedik frakciót is a jobboldali, konzervatív képviselőknek. Ezzel alaposan átírná az előválasztást szervező hat ellenzéki párt eredeti elképzelését, a közös listáról szóló tárgyalás egyik sarokpontja, hogy engednek-e a pártok a miniszterelnök-jelöltnek ebben a kérdésben.

Ha belemegy a hat párt, a Pálinkás-féle Új Világ Néppárt adja a frakció alapját (frakciót csak párt alapíthat), és két irányból csatlakozhatnak képviselők. Vagy a közös listára kerülnek fel azok, akiket Márki-Zay Péter szeretne bejuttatni, vagy a Mindenki Magyarországa Mozgalom egyéni körzetekben győztes civil jelöltjei csatlakozhatnak majd az új frakcióhoz. Az utóbbi annyiban bonyolultabb lenne, hogy a jelölteknek az előválasztás előtt nyilatkozniuk kellett, győzelmük esetén melyik frakcióba ülnek, ezeket a megállapodásokat kellene most felülírni.

Mindenesetre, ha sikerül, Márki-Zay új, formálódó pártja rekordsebességgel jutna saját parlamenti frakcióhoz.

A parlamenti munkában egy frakciónak jóval több jogköre (felszólalási lehetőség, bizottsági helyek) és lehetősége van, mint egy független képviselőnek, éves állami támogatásra és hivatali apparátusra jogosult, a koalíciós kormányzás során pedig a frakciók között dőlnek el a legfontosabb kérdések. Egy pártot vitathatatlanul hatékonyabban lehet parlamenti frakcióval építeni, mint parlamenten kívül. Márki-Zay az előválasztás előtt nem volt olyan tárgyalási pozícióban, hogy mozgalmának saját frakciót harcoljon ki, miniszterelnök-jelöltként azonban már jóval nagyobb súlya van az összefogásban.

Donald Tusk szívesen látná az Európai Néppártban

Van egy másik oka is annak, hogy Márki-Zay pártot alapít. Az előválasztás óta elkezdte építeni a nemzetközi kapcsolatokat. November közepén Manfred Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével találkozott, múlt héten pedig Donald Tuskkal, az Európai Néppárt elnökével.

A közös sajtótájékoztatón Tusk megerősítette, hogy szívesen látnák Márki-Zay Péteréket az európai pártcsaládban.

Azaz már az előtt ígéretet kapott a felvételre, hogy megalakult volna a párt. A KDNP ezen kiborult, és levélben ítélték el Tusk nyilatkozatát. Elvileg az Európai Néppártban maradt Hölvényi György KDNP-s képviselő meg tudná akadályozni Márki-Zay új pártjának felvételét. A miniszterelnök-jelölt kérdésünkre ugyanakkor állította, Donald Tusktól egyértelmű jelzést kaptak arra, hogy a KDNP nem fogja tudni blokkolni a felvételüket.

Több feltételt is teljesíteni kell a csatlakozáshoz: kell egy párt és el kell indulni az áprilisi országgyűlési választáson. Ezért is olyan sürgős Márki-Zaynak, hogy mielőbb megalakuljon az új párt, és ez az ellenzéki összefogás részeként elinduljon a tavaszi választáson.

Lehet-e jobboldali pártot indítani a Fidesz mellett?

Kérdés, hogy a Fidesz mellett milyen kilátásai vannak ma egy jobboldali, konzervatív, polgári pártnak. Az elmúlt években több hasonló kezdeményezés is elindult, de ezek közül eddig egyik sem tudott érdemi sikert elérni.

Ennek részben az lehet az oka, hogy a Fidesz politikája sokáig a centrális erőtérre épült. Orbánék 2010 óta komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy megosszák az ellenzéket, és a „középen álló” Fidesztől jobbra (Jobbik) és balra (MSZP, DK, stb.) is legyenek pártok. Miután azonban a hat nagyobb párt a választásra összefogott, megbomlott ez a rendszer, és jövő áprilisban két nagy tömb küzd meg egymással.

Mióta a Fidesz a kezdeti liberális vonalról áttért a polgári, konzervatív oldalra, Orbánék mindent megtettek azért, hogy egyedül maradjanak ezen a térfélen, és kisajátítsák a polgári, konzervatív jelzőket.

Az elmúlt két évtizedben sorra gyűrték maguk alá a jobboldali pártokat, elég csak a Torgyán József vezette Független Kisgazdapártra vagy az MDF-re gondolni. Ennek tudható be, hogy az előválasztás óta folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy Márki-Zay Péter baloldali.

De voltak kisebb jobbközép próbálkozások is az elmúlt években, amelyek ki sem tudtak bontakozni. Az egyik legismertebb ezek közül talán Gémesi György Új Kezdet pártja, amit az önkormányzati szövetség vezetője a jobboldali polgármesterek hálózatára épített volna. Közel öt év alatt nem sikerült nagyon előrébb jutni, 2018-ban az LMP-vel közösen indultak el, és mindössze egy képviselőt juttattak be listáról, az idei előválasztáson pedig már nem is indultak el külön szervezetként. A Pegasus-ügyben érintett Gémesi szerint az Új Kezdet indulásakor összecsinálták magukat a Fideszben, és megtorpedózták a pártot.

„Lett volna 60 jó emberem, polgármesterem, de a Fidesz elkezdte kivásárolni őket EU-s és más pályázati pénzekkel. A végére maradtunk 10-12-en.”

Egyedül a Jobbik néppártosodási iránya nevezhető még valamelyest is sikeres jobbközép próbálkozásnak, bár Márki-Zay állítja, a Jobbik jelenlegi programjában erős baloldali programpontok is vannak. Az összefogás miatt ráadásul az utóbbi időszakban nem sok lehetősége volt Jakab Péteréknek a saját jobboldali arcukat kidomborítani és építeni.

Eddig nem sok babér termett az ellenzéki összefogáshoz csatlakozó Pálinkás József pártjának sem, bár Márki-Zay miniszterelnök-jelölti győzelmével most megnyílt az út, hogy frakciója legyen az Új Világ Néppártnak, ami kétségkívül komoly eredmény lehet a számukra.

Az MTA volt elnöke lapunknak arról beszélt, a jobbközép részben személyek, részben politikai tapasztalatok hiánya miatt széttöredezett. Az új párt ezt szeretné szerinte helyrehozni. Mint fogalmazott, „össze kellene rakni a mozaikokat, és olyan ragasztóra van szükség, ami legalább olyan erős, mint az anyag maga, és nem teszi lehetővé, hogy ilyen vagy olyan repedések mentén újra széttöredezzen”. Egy jobbközép politikai erőnek Pálinkás szerint fontos, kiegyensúlyozó ereje lehetne a következő országgyűlésben, akárhogy is alakul a választási eredmény.

Ideológiailag az ezredfordulós Fidesz és MDF lehet a minta

Hogy miért alakulhat másként ennek a jobboldali tömbnek a sorsa, mint a többi hasonló kezdeményezésnek?

Valószínűleg csak Márki-Zay személye miatt.

Az előválasztás előtt senki nem gondolta volna, hogy a párt nélküli polgármester fog nyerni, aztán a második fordulóban 371 ezer szavazatot gyűjtött össze, és mostanra komoly tábort tudott maga mögé állítani.

Az előválasztási eredmények Márki-Zay szerint azt mutatták, hogy igenis van igény egy új jobbközép formációra. A miniszterelnök-jelölt állítja, a korábbi kezdeményezések részben azért nem lettek sikeresek, mert nem sikerült megszólítaniuk a Fidesz szavazóit, most azonban „ez látványos, nagyon sok mindenkit el tudtunk hozni már most a Fidesztől”.

Ennek az lehet az oka a miniszterelnök-jelölt szerint, hogy jelenleg senki nem képvisel hagyományos polgári értékrendet, amelyre a magyar választók óriási részének van igénye.

„Mi most egy olyan alakulatot szeretnénk, amelynek a polgári kifejezés nem politikai termék, és valóban komolyan veszi”

– mondta. Ahogy kifejtette, olyan polgári társadalmat szeretnének, ahol a teljesítmény határozza meg az előrejutást, és nem a származás vagy a politikai kapcsolatok. Az új kezdeményezést ideológiailag leginkább az ezredfordulós Fideszhez és MDF-hez tudja hasonlítani. Orbánék azonban mára eltávolodtak attól az értékrendtől, amit az első kormány alatt képviseltek – tette hozzá.

Vannak jobboldali pontjai a Fidesz programjának, de Márki-Zay szerint leginkább populista baloldali programot képviselnek. Ilyen szerinte a benzinár befagyasztása, a rezsicsökkentés és az állam központosított szerepe.

„A Fidesz kommunista pártállami gyakorlatokat vezetett be”

– fogalmazott a hódmezővásárhelyi polgármester. Erre példa szerinte, hogy mindenkit ideológiai alapon neveznek ki, az ideológiai oktatást már az iskolákba is beviszik, mindent államosítanak és sok területen állami monopóliumot építenek ki.

Az előválasztás után sokan Márki-Zay pártonkívüliségével, függetlenségével magyarázták a sikerét. Kérdéses, hogy hosszabb távon egy saját párt miként alakítja az ő személyes brandjét, és milyen hatással lesz a támogatottságára.