Átírná a hat párt megállapodását Márki-Zay Péter a hetedik frakcióval
2021. október 21. – 13:00
Evés közben jön meg az étvágy, előválasztási győzelme után nem sokkal Márki-Zay Péter új ötlettel állt elő. Bejelentette, hogy szeretne egy hetedik parlamenti frakciót a civilek, romák, jobboldali konzervatívok képviseletére, amelyhez Pálinkás József adná a pártot. Nem valószínű, hogy az ötlet hallatán a többi pártnál repestek az örömtől, de az eddigi nyilatkozatok alapján nem is zárkóznak el teljesen tőle. Megnéztük, mennyi realitása van annak, hogy lesz egy újabb frakció az ellenzéki összefogáson belül, és hogy miért lenne ez olyan fontos a miniszterelnök-jelöltnek.
Mozgalmát nem alakítaná párttá, de szeretne egy hetedik frakciót is Márki-Zay Péter a következő Országgyűlésben. Több helyen is erről beszélt az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje az elmúlt napokban. Márki-Zay elképzelése szerint ehhez a frakcióhoz tudnának csatlakozni a Mindenki Magyarországa Mozgalom képviselői, a civilek és azok is, akiket eddig kihagytak a pártok. Ide várja továbbá az őt támogató kisebb pártokat is, így a Pálinkás József vezette Új Világ Néppártot (ÚVNP) vagy az Új Kezdetet, amelyet Gémesi György gödöllői polgármester alapított pár éve.
„Pálinkás József pártja a leginkább alkalmasabb arra, hogy az eddig Fideszre szavazóknak is alternatívát kínáljon, akik kimondottan a konzervatív jobboldalban keresik a jövőt”
– mondta Márki-Zay hétfőn az ATV-ben, míg a Népszavának úgy fogalmazott, az ÚVNP lehet majd a néppárti frakció szellemi otthona. A gyakorlatban pedig azért is lenne rájuk szükség, mert csak bejegyzett párt hozhat létre parlamenti frakciót.
Stratégiai kérdésnek tekinti a hetedik frakciót
A múlt ősszel alapított Új Világ Néppárt májusban csatlakozott az ellenzéki előválasztáshoz hetedik pártként. Pálinkás Józsefék akkor abban állapodtak meg a hat szervező párttal (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd), hogy amennyiben az ÚVNP legalább öt jelöltje nyer az előválasztáson, napirendre tűzik a hatpárti szövetség hétpártira bővítését. Mivel azonban egyedül Márki-Zay Péter tudott nyerni az ÚVNP jelöltjei közül, nem merült fel az elmúlt hetekben, hogy a továbbiakban Pálinkásék bármilyen szerepet vállalnának az ellenzéki összefogásban.
A második forduló azonban Pálinkás szavai szerint jelentősen átírta a politikai erőviszonyokat az ellenzéki oldalon, és megerősödött Márki-Zay. Több mint 370 ezer szavazattal választották meg a hódmezővásárhelyi polgármestert miniszterelnök-jelöltnek, ami
az MTA volt elnöke szerint nagyjából 6-7 mandátumnak felel meg, ha az egyéni képviselőkre leadott szavazatokat nézzük.
Az ÚVNP elnöke lapunknak arról beszélt, ő már régóta mondja, hogy egy miniszterelnöknek szüksége van párttámogatásra. Szerinte legitim felvetés Márki-Zay Péter részéről, hogy leülne a pártokkal újratárgyalni a frakciókról szóló korábbi megállapodást. Arra a kérdésre, hogy ő maga, azaz Pálinkás szerepet vállalna-e a közös listán, úgy fogalmazott, ehhez előbb látnia kell a megállapodás részleteit, de eddig nem érkezett felé ilyen kérés.
Stratégiai kérdés, hogy a jobboldaliakat, a civileket és a romákat is képviseljék a parlamentben. Ez nem osztozkodás vagy hatalmi játék
– mondta Márki-Zay Péter a Telexnek. Ennyi áldozatot kell szerinte hozniuk a pártoknak, hogy hozzájáruljanak a hetedik frakcióhoz.
Egyelőre azonban még semmi konkrétum nincs az ügyben. Csak a következő hetekben kezdhetik el a tárgyalásokat a pártok a listás helyekről. Információink szerint az év végéig szeretnék összeállítani a közös listát, hogy januártól már csak a kampányra tudjanak koncentrálni.
Utólag kellene módosítani a szabályokat
Egy új frakcióhoz magán kívül legalább négy képviselőre lenne szüksége Márki-Zay Péternek. A Telexnek azt mondta, egyéni képviselőkből és listás helyen bejutó képviselőkből jöhetne ez össze. Arra számít, ha lenne rá lehetőség, a Mindenki Magyarországa Mozgalom győztes egyéni képviselőiből is lenne olyan, aki inkább a hetedik frakciót választaná.
Ehhez azonban a hat pártnak újra kellene írnia a korábbi megállapodásukat.
A szervező pártok februárban nyitották ki az előválasztást a civileknek és Márki-Zay mozgalmának, a jelentkezéshez feltételként szabták meg, hogy minden indulónak előre nyilatkoznia kell, a hat párt leendő frakciói közül melyikhez kívánnak csatlakozni a parlamenti munka során. Ezt annak idején élesen kritizálta a hódmezővásárhelyi polgármester, úgy fogalmazott, Orbán leváltását veszélyezteti, ha összepártozzák a civileket.
A szabályok azonban nem változtak, így Márki-Zaynak is választania egy pártot, miután egyéni képviselőjelöltként is elindult a hódmezővásárhelyi választókerületben. Pálinkás pártját jelölte meg elsődlegesként, de ha ők nem tudnak frakciót alakítani, akkor a Párbeszédhez csatlakozna, amelynek társelnöke Karácsony Gergely. Ezt egy dokumentumban alá is írta a jelentkezésnél, a Párbeszéd pedig megadta az ehhez szükséges frakcióbefogadási nyilatkozatot.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjeinek is meg kellett jelölniük egy frakciót. Az előválasztáson tizenegyen nyertek közülük, a legtöbben a Jobbik frakcióját választották, de mindegyik pártnak lett MMM-es győztes jelöltje.
- Márki-Zay Péter (Csongrád-Csanád megye 4.) – Új Világ Néppárt / Párbeszéd
- Sápi Mónika (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4.) – DK
- Erdei Sándor (Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5.) – Jobbik
- Fricsovszky-Tóth Péter (Pest megye 7.) – Jobbik
- Hegedüs Péter (Hajdú-Bihar megye 6.) – Jobbik
- Inotay Gergely (Pest megye 4.) – Jobbik
- Üveges Gábor (Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4.) – Jobbik
- Bana Tibor (Vas megye 3.) – LMP
- Gyenes Szilárd (Nógrád megye 2.) – Momentum
- Nemes Andrea (Komárom-Esztergom megye 2.) – MSZP
- Vajda Zoltán (Budapest 13.) – MSZP
Egyik pártnak se jönne jól egy újabb frakció, de nem kizárt, hogy engednek
A fenti listából jól látható, hogy valóban áldozatot kellene hozniuk a pártoknak, ha újraírnák a szabályokat. Például az MSZP-nek egy biztosnak mondható mandátumot kellene elengednie, ha hozzájárulna ahhoz, hogy Vajda Zoltán átüljön a hetedik frakcióba. Vajda még az Együtt jelöltjeként alig több mint ezer szavazattal kapott ki 2018-ban a fideszes Szatmáry Kristóftól a XVI. kerületben, ám akkor a Jobbiknak és az LMP-nek is volt külön jelöltje. Most, egy az egyben, ő számít esélyesebbnek a Fidesz jelöltje ellen.
Ez csak egy példa, de a többi MMM-es jelöltet sem valószínű, hogy csak úgy elengednék a választott pártjaik. Több forrásunk szerint sincs reális esély arra, hogy utólag átírják a frakciókról szóló szabályokat.
Attól azonban több nyilatkozat szerint sem zárkóznak el mereven a pártok, hogy a közös listán kellő számú képviselőt biztosítsanak egy új frakció alapításához a miniszterelnök-jelöltnek.
„Mi nyitottak vagyunk, de a megállapodás szerint mind a hat párt konszenzusos döntésére szükség van” – fogalmazott erről kedd este az ATV-ben Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke. A momentumos Hajnal Miklós ugyanott pedig arról beszélt: „egy miniszterelnöknek jogos igénye lehet, hogy legyen saját frakciója”. Hajnal szerint a hat pártnak közösen kell erről döntenie, de mint hozzátette, a Momentum eddig is támogató volt Márki-Zay mellett, és a jövőben is azok lesznek.
Nagy kérdés, mit szólna hozzá a Jobbik, ha az ellenzéki oldalon a semmiből kinőne egy másik jobboldali frakció, amely hosszabb távon szavazókat és akár képviselőket, párttagokat csábíthatna el tőlük. Az MMM jelöltjei közül a legtöbben Jakabék frakciójába ülnének győzelmük esetén, így komoly veszteség lenne Jakabéknak, ha a hat párt belemenne Márki-Zay javaslatába, és esetleg a 29 helyett csak 24 egyéni jelölttel vágnának neki a kampánynak.
Hasonlóan kellemetlenül érhette az újabb frakció híre a két legkisebb ellenzéki pártot, a Párbeszédet és az LMP-t. Bár a megállapodás szerint mind a hat pártnak biztosítanak önálló frakciót, nagyon nem mindegy, hogy hány helyet kap a két kis párt a közös listán. Ők eddig a szocialistákkal együtt joggal bízhattak Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti győzelmében, hiszen azzal mérföldekkel jobb tárgyalási pozícióba kerültek volna a listás helyekről.
Jobb helyzetben van ebből a szempontból a Momentum, amely még Karácsony visszalépése előtt, a pártok közül elsőként beállt Márki-Zay Péter mögé az előválasztás második fordulója előtt. Persze annak valószínűleg sem ők, sem a DK nem örülhet igazán, ha egy új frakció miatt kevesebb befutó helyet kapnak a közös listán.
Három cigány képviselőt szeretne a közös listán bejuttatni
Külön-külön is megkerestük kedden a hat pártot, hogy megismerjük az álláspontjukat. „Az ellenzéki összefogásban részt vevő hat ellenzéki párt az előzetes megállapodásuk szerint megkezdik a tárgyalásokat az előválasztás utáni teendőkről. Az ilyen felvetéseket ott kell megbeszélni, nem pedig a sajtón keresztül, hiszen az rombolná az ellenzéki összefogásba vetett választói bizalmat. Ehhez eddig is és ezután is tartjuk magunkat.” Ezt a közös választ küldték el pár órával később külön-külön.
Márki-Zaytól nem idegen az a tárgyalási technika, hogy a nyilvánosság előtt, a sajtón keresztül próbálja érvényesíteni az akaratát, és nyomást helyezni a másikra. Ennek lehettünk szemtanúi alig két hete, amikor elérte, hogy Karácsony Gergely lépjen vissza az ő javára az előválasztás második fordulója előtt.
A közös listára az eddigi tervek szerint a hat párt jelöltjei kerülnének, ez azonban változhat, ha a hat párt rábólint a miniszterelnök-jelölt kérésére. Kérdéses, hogy engednek-e neki.
Mindenesetre itt már megmutatkozhatnak a miniszterelnök-jelölt és a pártok közti erőviszonyok, és az is eldőlhet, hogy mekkora beleszólása van a miniszterelnök-jelöltnek a közös lista összeállításába.
Márki-Zay lapunknak azt mondta, a listáról szinte teljes egészében a hat párt dönthet, és ők is tárgyalnak erről. „Nekem a legfontosabb, hogy három cigány embert vigyünk be listán” – tette hozzá. Ezt egyébként már a második miniszterelnök-jelölti vitán is felvetette, akkor több miniszterelnök-jelölt is ígéretet tett rá. Hogy a három roma képviselő melyik frakciót választja, azt Márki-Zay rájuk bízná.
Saját frakcióval el tudna kezdeni építkezni
Bár technikai kérdésnek tűnik, kormányváltás esetén nagyon nem mindegy, hogy lesz-e saját frakciója a miniszterelnöknek.
Ha csak szűk többséget szerezne az ellenzék, a frakciója egyfajta biztosítékot jelenthetne Márki-Zaynak, hogy a többi párt ne tudja megkerülni egy-egy döntésnél.
Olyankor ugyanis egyfajta tárgyalási, csúnyábban megfogalmazva zsarolási alap tud lenni öt ember, akik nélkül nincs ellenzéki többség.
Ez például rögtön jól tud jönni a legelején, hogy ne történhessen meg az, hogy nem őt választják meg miniszterelnöknek. Az önálló frakció emellett komoly erőforrást is jelenthet Márki-Zaynak a további építkezésre, ráadásul plusz pénzügyi keret is jár hozzá. A parlamenti munkában egy frakciónak jóval több jogköre, lehetősége van, mint egy független képviselőnek, a koalíciós kormányzás során pedig a frakciók között dőlnek el a legfontosabb kérdések.
Mindennek ugyanakkor semmi jelentősége nem lesz, ha megszavazza a parlament azt a kedden benyújtott határozati javaslatot, amellyel Székely Sándor közös frakcióba kényszerítené a közös listán indulókat.
Székely papíron független országgyűlési képviselő, tagja az Iszomm nevű pártnak, amit Szanyi Tibor volt MSZP-s politikus alapított. Szanyi és az Iszomm az elmúlt hónapokban többször is támadta az ellenzéki összefogást, amellyel szemben jövőre el is indulnak az országgyűlési választáson, így nem tudni, hogy a javaslat csak ennek az újabb megnyilvánulása, vagy a Fidesz is partner lesz benne. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, nem merült fel a házszabály módosítása. Magyarországon szerinte nagyvonalú és ellenzékbarát a frakcióalakítási törvény.
Ha a kormánypárti többség mégis megszavazná Székely javaslatát, komoly kihívással kellene szembenéznie az ellenzéknek, ahogyan Márki-Zay Péternek is.
