Maszk, látogatási tilalom, oltásra kötelezhető munkavállalók – november elsejétől a bőrünkön is érezzük a negyedik hullámot

Másolás

Vágólapra másolva

Országszerte járványügyi korlátozások léptek életbe hétfőn: kötelező maszkot viselni a tömegközlekedési eszközökön és azok megállóiban, látogatási tilalom van a kórházakban és sok szociális intézményben, a cégek és önkormányzatok pedig munkafeltételként írhatják elő a koronavírus elleni oltást.

Kötelező maszkot viselni a BKK járatain Fotó: Rostás Bianka/Telex
Kötelező maszkot viselni a BKK járatain Fotó: Rostás Bianka/Telex

A koronavírus-járvány negyedik hulláma október második felében erősödött fel igazán, amikor a napi járványadatok folyamatosan emelkedni kezdtek, tíz nap alatt a napi új fertőzöttek száma négyezer fölé, a kórházban ápoltak száma kétezer fölé, a lélegeztetőgépre szorulók száma pedig kétszáz fölé emelkedett.

Az elmúlt két hétben naponta 30 és 45 között változott az elhunytak száma. Október 19. és 29. között ezernél is többen kerültek kórházba koronavírus-fertőzéssel, és ez idő alatt több mint nyolcvanan kerültek lélegeztetőgépre. Közben folyamatosan nőtt a szennyvíz koronavírus-koncentrációja is, erőteljes emelkedést mértek a fővárosban és agglomerációjában, Pécsen, Salgótarjánban, Szegeden, Székesfehérváron és Tatabányán is.

Látszik tehát, hogy a lassú ősz eleji emelkedés után október közepétől felgyorsult a járvány. Pontosabb képet akkor kaphatnánk, ha a kormány, illetve a vonatkozó állami intézmények közölnék azt is, hogy a fertőzöttek, a kórházba, intenzív osztályra, lélegeztetőgépre kerültek, illetve a halálos áldozatok közül hányan, mikor, milyen oltóanyaggal voltak beoltva. Ezeket az adatokat azonban nem teszik közzé. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora némileg megtörte ezt a tendenciát, amikor vasárnap a Kossuth Rádióban négy egyetem adatai alapján arról beszélt, hogy

  • minden beteg, aki lélegeztetőgépen van, oltatlan, vagyis abba a 38 százalékba tartozik, aki még nem kapott oltást Magyarországon
  • 60 év alatt két oltással gyakorlatilag extrém ritkán kerülnek súlyos megbetegedéssel kórházba;
  • olyan személy sincs, aki fiatalon, két oltással lélegeztetőgépre került volna.

A kormány sokáig nem akart szigorítani, és hajthatatlannak tűnt

Hiába jelezték folyamatosan neves szakértők, virológusok, immunológusok, a kormánynak közvetlenül tanácsot adó, illetve állami intézményben dolgozó vezető szakértők is, hogy beltérben is hordani kellene a maszkot, a kormány hajthatatlannak tűnt.

A kormányzati kommunikáció csak az oltás fontosságát hangsúlyozta, Orbán Viktor még október közepén is azt mondta, hogy

„ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a maszk megvéd bennünket. A maszk nem véd meg bennünket. Egyetlen dolog bizonyult eddig eredményesnek, ez pedig az oltás”.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még egy héttel ezelőtt is azt mondta egy, a kötelező maszkviseléssel kapcsolatos felvetésre, hogy „a magyarok felnőttek, eldöntik maguk, hogy hordanak-e maszkot”, a Koronavírus Sajtóközpont pedig még múlt kedden, a kötelező maszkviselésről szóló bejelentés előtt két nappal is azt közölte, hogy nem szeretnének senkit korlátozni, pláne nem az oltottakat.

Újra kötelező a maszk a tömegközlekedésben

Ezek után október 28-án jött a fordulat, amikor Gulyás Gergely három járványellenes intézkedést jelentett be a kormányinfón: bevezetik a kötelező maszkviselést a közösségi közlekedésben, lehetővé teszik a cégeknek, hogy kötelezzék a dolgozóikat az oltásra, látogatási tilalmat rendelnek el az egészségügyi intézményekben.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

A részletek még aznap este megjelentek a Magyar Közlönyben, ezek szerint hétfőtől kötelező a maszk viselése a tömegközlekedési járműveken, így a vonatokon, a héveken, a Volánbusz járművein és a BKK összes járatán, a megállókban és a pályaudvarokon is, aki ezt elmulasztja és felszólítás ellenére sem hajlandó felvenni a maszkot, nyolcezer forintos helyszíni bírságra számíthat. Csak a hat évnél fiatalabbaknak, az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal élőknek és az autistáknak nem kötelező maszkban utazni és várakozni.

Látogatási tilalom lép életbe a kórházakban

Hétfőtől visszavonásig látogatási tilalom lép életbe az összes magyar kórház fekvőbeteg-ellátást nyújtó osztályán. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hétvégi közlése szerint a látogatási tilalom nem érinti a különösen méltányolandó eseteket, például a végstádiumban lévő betegektől való búcsúzást, a kiskorú, valamint az értelmi fogyatékossággal élő beteg mellett is ott lehet szülője, törvényes képviselője, valamint a szülő nő mellett is folyamatosan tartózkodhat egy nagykorú a vajúdás és a szülés alatt. Ezekben az esetekben a szolgáltató köteles megfelelő védőöltözetet adni a látogatóknak.

Az állami szociális intézményekben a vezető dönthet a látogatási tilalomról, amelynek elrendelése előtt figyelembe kell venni, hogy a gondozotti létszám öt százalékát meghaladja-e a koronavírus-fertőzöttek száma az egy épületben lévő bentlakók körében, és el tudják-e különíteni őket a többi gondozottól és azok látogatóitól.

Maszk nélkül senki ne induljon moziba, színházba, könyvtárba Budapesten!

Nem sokkal a kormányzati bejelentés után Karácsony Gergely főpolgármester saját hatáskörben elrendelte a kötelező maszkviselést a fővárosi fenntartású színházakban, mozikban, könyvtárakban is, és egyúttal kezdeményezte a kormánynál, hogy a romló járványügyi adatok miatt mindenhol rendelje el a beltéri maszkhasználatot.

Karácsony közölte azt is, hogy a Fővárosi Önkormányzat cégeivel és intézményeivel, valamint a munkavállalói érdekképviseletekkel egyeztetnek arról, hogy melyek azok a munkakörök, ahol elő lehet írni a koronavírus elleni oltást.

A hétvégén az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) levelet küldött ki a középiskolák vezetőinek, ebből kiderül, hogy meg lehet tartani a középiskolai szalagavatókat, de a szülők és vendégek csak védettségi igazolvánnyal vehetnek részt az ünnepségeken.

A legkeményebb dió: kit lehet oltásra kötelezni?

A leginkább vitatott intézkedés a kormány járványügyi korlátozásai közül az, hogy a munkáltatók mostantól kötelezhetik alkalmazottaikat az oltásra. Asbóth Márton, a TASZ jogásza a Telexnek azt mondta, a kormány magára hagyta a munkáltatókat, saját hatáskörben kell ugyanis arról dönteniük, hogy a munkavállalók mennyire kitettek fertőzésnek a munkavégzés során, közben viszont továbbra sem lehet a járványhelyzetről hiteles képet kapni, hiszen a járvány adatai csak korlátozottan megismerhetőek a nyilvánosság számára.

A rendeletben egészen pontosan úgy fogalmaznak, hogy „a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel” kell meghoznia a döntést a munkáltatónak. Vagyis egy pénztáros számára előírható az oltás, de azoknak, akik otthonról is tudnak dolgozni, nem kell kötelezővé tenni.

Állami szervezeteknél nincs kérdés, mert ahogy Gulyás már a kormányinfón jelezte, az állami alkalmazottaknak kötelező lesz beoltatniuk magukat, a honvédség már el is rendelte ezt. Az NNK hétvégi közleményéből az derült ki, hogy munkafeltétel az oltás az állami fenntartású szociális intézményekben is.

De az oltási kötelezettség már az önkormányzatok szintjén sem egyértelmű, több nagyváros polgármestere is kifogásolta, hogy nem kapnak adatokat a helyi fertőzöttségről, anélkül pedig nem lehet felelősen döntést hozni. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere péntek délután a Facebookon jelentette be, hogy nem teszi kötelezővé az oltást az önkormányzati dolgozóknak.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere – Fotó: Bődey János / Telex
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere – Fotó: Bődey János / Telex

Azt írta, az ő értelmezésük szerint nem a polgármesternek kell döntenie az önkormányzati tulajdonú vállalatok munkavállalóiról, hanem a cégvezetőknek. A város cégeinek vezetőivel pedig abban állapodtak meg a pénteki egyeztetésükön, hogy a járványhelyzet jelenlegi szakaszában egyik önkormányzati cég sem teszi kötelezővé, de továbbra is ajánlja a védőoltást munkavállalóinak.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Telexnek ugyanakkor arról beszélt, a cégek eddig azért nem tették kötelezővé az oltást, mert nem akarták vállalni a munkaügyi per kockázatát, ahol nekik kellett volna bizonyítani, hogy miért mondanak valakinek nemet a munkavállalásra. „Most viszont ez a kötelezettség megfordul, tehát a munkavállalónak kéne bizonyítani egy ilyen helyzetben, hogy ő rendelkezik a szükséges feltételekkel, jelen esetben az oltással” – fogalmazott Parragh.

Vannak, akik már a rendelet megjelenésekor közölték, nem fogják kötelezővé tenni az oltást, ilyen például a Mészáros Lőrinc cégeit összefogó csoport, de cikkünk megjelenéséig több nagy cég, mint például a Mol, a Tesco, a Spar vagy a Lidl sem döntött még a kérdésben.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!