A cégeknek jogi fejtörést hoz, a kormánynak megúszásra játszás a munkáltatói kötelező oltás
2021. október 30. – 14:04
Rendkívüli módon megúszósra vette a figurát a kormány a csütörtökön közölt járványügyi szabályozással, komoly alkotmányjogi kérdéseket kell mérlegelnie a munkáltatóknak az oltási kötelezettség előírása előtt. Erről beszélt Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza a Telexnek.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón bejelentette, a munkaadók lehetőséget kapnak arra, hogy munkavállalóiknak előírják az oltást a munkavégzés feltételeként. Ha valaki nem akarja beoltatni magát, fizetés nélküli szabadságra küldhetik, munkaviszonyát egy év elteltével pedig felmentéssel vagy felmondással azonnali hatállyal megszüntethetik. A csütörtök este közzétett rendelet alapján itt foglaltuk össze a részletszabályokat.
Nem ad támpontot a munkáltatóknak
„Nem ment a rendelettel sokkal messzebbre a jogalkotó, mint amire eddig is lehetősége volt a munkáltatóknak” – mondta Asbóth Márton, a TASZ jogásza a Telex megkeresésére. Szerinte
a munkáltatónak törvényileg biztosítaniuk kell a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeit, egyes munkaköröknél ezt eddig is csak úgy lehetett volna biztosítani, ha kötelezővé tették volna az oltást a munkavállalóknak.
Sokan pedzegették már azt, hogy a kötelező oltást a mostani jogszabály megjelenése előtt is el lehetett volna rendelni – mondja Asbóth, valójában azonban nem tudni, milyen ítéletet hozott volna a bíróság, ha valaki munkaügyi pert indít a kötelezettség miatt, erre még nem volt precedens. „Nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy jogellenes lett volna.”
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Telexnek ugyanakkor arról beszélt, a cégek eddig azért nem tették kötelezővé az oltást, mert nem akarták vállalni a munkaügyi per kockázatát, ahol nekik kellett volna bizonyítani, hogy miért mondanak valakinek nemet a munkavállalásra.
„Most viszont ez a kötelezettség megfordul, tehát a munkavállalónak kéne bizonyítani egy ilyen helyzetben, hogy ő rendelkezik a szükséges feltételekkel, jelen esetben az oltással”
– fogalmazott Parragh.
A csütörtökön közzétett rendelettel azonban nem jutottunk sokkal előrébb Asbóth szerint, mert az csak felhatalmazza a munkáltatót, de nem ad neki támpontokat ahhoz, hogy mi alapján rendelheti el a kötelező oltást. Az egyetlen igazán új elem, hogy egyéves fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni azt, aki visszautasítja, mondja Asbóth, minden más viszont már benne volt eddig is létező jogszabályban, vagy le lehetett belőle vezetni.
Munkakörönként kell mérlegelni
Magára hagyta a kormány a munkáltatókat – fogalmazott a TASZ jogásza – saját hatáskörben kell ugyanis arról döntést hozniuk, hogy a munkavállalók mennyire kitettek fertőzésnek a munkavégzés során. Közben viszont továbbra sem lehet a járványhelyzetről hiteles képet kapni a TASZ jogásza szerint, hiszen a járvány adatai csak korlátozottan megismerhetőek a nyilvánosság számára.
Különösen azoknál a cégeknél van nehéz helyzetben a munkáltató, ahol a dolgozók egy része otthonról is el tudja végezni a munkáját, míg egy másik részüknek be kell mennie a munkahelyre ehhez. A rendeletben egészen pontosan úgy fogalmaznak, hogy „a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel” kell meghoznia a döntést a munkáltatónak.
Ez azt jelenti, hogy külön-külön végig kell gondolnia a munkáltatónak, és például azok számára nem kell kötelezővé tenni az oltást, akik otthonról is tudnak dolgozni, míg a fizikai munkát végzők számára (pl. gyártósor mellett, pénztáros) sokkal indokoltabb lehet egy ilyen előírás.
„Egyenként végig kell menni, és gyakorlatilag mindegyiknél alkotmányjogi mérlegelést kell végeznie a munkáltatónak, hogy szükséges és arányos jogkorlátozás-e, amire készül”
– magyarázta Asbóth. Kérdéses szerinte, hogy erre mennyire vannak felkészülve a munkáltatók.
Eláraszthatják a beadványok az Alkotmánybíróságot
A rendelet által adott felhatalmazás alkotmányjogilag aligha támadható Asbóth szerint, mert az oltási kötelezettség nem ebből fakad, hanem a munkáltató döntéséből.
Az Alkotmánybíróságnak ezért egyedi ügyekben kell majd megvizsgálnia a jogász szerint, hogy a munkáltató megsérti-e munkavállaló jogát a kötelezettség előírásával. Azt kell mérlegelnie a bíróságnak, hogy indokolt volt-e a kötelezés előírása.
„Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a bíróságokat és az Alkotmánybíróságot el fogják árasztani a beadványok, mert elképesztően sok határhelyzet lesz”
– mondja Asbóth.
Eddig közel ezer indítványozó nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz az oltási igazolvány bevezetése és az oltatlanok korlátozásai miatt. A bíróság pár hete elutasította a panaszokat. Határozatukban arra jutottak, hogy az Alaptörvény alapján veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken túl korlátozható. Ez alapján pedig úgy látták, a jogkorlátozás legitim célja lehet a koronavírus-járvány leküzdése, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentése, a károk enyhítése.
Mivel az indítványok tartalma egymással megegyezett vagy lényegében azonos volt, az Alkotmánybíróság a vizsgálatot egy eljárásban folytatta le. A TASZ jogásza a Telexnek arról beszélt, az Alkotmánybíróság megteheti, hogy az ügyeket csoportosítja, hiszen nyilván sok esetben átfedésben vannak, de azt elfogadhatatlannak tartja, hogy az indítványok túlnyomó többségét ignorálja és ne adjon mindegyik indítványozónak választ.
Mi van, ha negatív oltási reakció lép fel?
Arról is kérdeztük a TASZ jogászát, hogy kinek kell a felelősséget vállalnia, ha egy oltásra kötelezett munkavállalónál káros mellékhatás lép fel a vakcina beadása után.
Az állam felhatalmazása alapján a munkáltató rendeli el ugyan az oltási kötelezettséget, viszont az oltóanyagot továbbra is az állam biztosítja, és a munkáltatónak nincs beleszólása abba, hogy milyen oltóanyagot kap az alkalmazottja.
Az egészségügyi törvény alapján állami kártalanítás jár annak, akinél negatív oltási reakció lép fel.
A jogszabályban viszont nem tértek ki külön arra, hogy mi van akkor, ha nem az állam kötelez valakit oltásra. Mivel csak ennyire általános a megfogalmazás, Asbóth szerint arra lehet következtetni, hogy abban az esetben is az állam tartozik kártalanítási kötelezettséggel, ha a vállalat írja elő az oltási kötelezettséget.
Ahogy megírtuk, több vállalatnál még nem döntöttek, a Mészáros Lőrinc cégeit összefogó Mészáros Csoport viszont a Telex megkeresésére már csütörtökön azt közölte, nem teszi kötelezővé az oltást. „A cégcsoporthoz tartozó vállalatok – ahogy eddig is – bíznak munkavállalóik felelősségteljes döntésében, hiszen a járvány megfékezése közös érdekünk. Ugyanakkor, az előző három hullámhoz hasonlóan a cégcsoport most is minden óvintézkedést megtesz dolgozói és partnerei érdekében” – írták a levelükben.
