Az Alkotmánybíróság kimondta: nem jogsértő az oltatlanokat védettségi igazolvánnyal korlátozni

2021. október 19. – 12:23

Másolás

Vágólapra másolva

Hiába érkeztek be panaszok tömegesen az Alkotmánybírósághoz a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet egyes rendelkezései, egészen pontosan az oltatlanok korlátozásai miatt, az Alkotmánybíróság elutasította az Alaptörvény-ellenességének megállapítására és a rendelkezések megsemmisítésére irányuló indítványokat.

Az Alkotmánybíróság honlapján az áll, hogy a rendelkezések alapján, az oltási program indulását követően védettségi igazolványra lettek jogosultak azok, akik a koronavírusból felgyógyultak, vagy megkapták a védőoltást. A védettségi igazolvánnyal rendelkezők a kormányrendelet alapján mentesültek egyes korlátozó intézkedések alól.

A mentesülésre vonatkozó rendelkezésekkel szemben közel ezer indítványozó nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz. Tekintettel arra, hogy az indítványok szövege egymással megegyezett vagy lényegében azonos volt, az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot egy eljárásban folytatta le. Az indítványozók álláspontja szerint a rendelet kifogásolt rendelkezései hátrányosan megkülönböztették azokat, akik az egészségügyi kockázatok miatt hozott döntésük alapján nem rendelkeztek védettségi igazolvánnyal, és ezzel súlyos alapjogsérelmet okozott számukra.

Az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy az Alaptörvény alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken túl korlátozható. Ez alapján pedig úgy látták, a jogkorlátozás legitim célja lehet a koronavírus-járvány leküzdése, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentése, a károk enyhítése. Az Alkotmánybíróság szerint a jogalkotó rendszeresen felül is vizsgálja a korlátozó intézkedések fenntartásának szükségességét is.

Vizsgálták azt is, hogy történt-e diszkrimináció: arra jutottak, hogy azok, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, mert az oltást felvették vagy a fertőzésen átestek, nem alkotnak homogén csoportot azokkal, akik személyében ez a feltétel nem áll fenn. Ezért a vizsgált rendelkezések nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába. Nézték azt is, hogy az önrendelkezési jogot, pontosabban az egészségügyi önrendelkezési jogot sértik-e a támadott rendelkezések. A határozat megállapította, hogy mivel az oltás felvételét a kormányrendelet nem tette kötelezővé, és ilyet az indítványozók sem állítottak, nincs érdemi összefüggés a támadott szabályozás és az emberi méltósághoz való jog, azon belül az önrendelkezési jog között sem.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!