A Mészáros-cégcsoport máris jelezte, hogy nem teszi kötelezővé az oltást, mindenki más még kivár

2021. október 28. – 19:40

A Mészáros-cégcsoport máris jelezte, hogy nem teszi kötelezővé az oltást, mindenki más még kivár
Beoltanak egy nőt a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina harmadik, emlékeztető adagjával a békéscsabai Réthy Pál kórházban – Fotó: Rosta Tibor / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A munkaadói érdekképviseletek viszonylag egységesek abban, hogy szükség volt a kormány csütörtökön bejelentett intézkedésére, az egyik munkavállalói szervezet tagsága azonban ahhoz hasonló mértékben megosztott a kérdésben, mint amilyen arányban beoltatták magukat az emberek Magyarországon. Az azonban a következő hetekben dől majd el, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatok vállalatai mennyire hajlanak arra, hogy kötelezővé tegyék az oltást. Megkérdeztünk több érdekvédelmi szervezetet, hogy mit gondolnak a szigorítási lehetőségről, megkerestük továbbá a legnagyobb magyarországi munkaadókat, hogy megtudjuk, kötelezik-e majd dolgozóikat, és a legnagyobb önkormányzatokkal is felvettük a kapcsolatot. Egyelőre a többség kivár, a Mészáros Lőrinc cégeit összefogó csoport azonban már döntött a kérdésben: nem teszik kötelezővé az oltást. A polgármesterek a részletszabályokra várnak, többen is a helyi adatokat hiányolják.

A munkaadók szervezeteinek javaslatára a Magyarországon működő cégek előírhatják az oltást az alkalmazottaknak – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Gulyás az önkormányzatokat is felszólította, döntsenek arról, előírják-e saját dolgozóiknak a koronavírus-vakcinákat.

A munkaadók tehát jogot kapnak rá, hogy előírják az oltást a munkavállalóiknak a munkavégzés feltételeként. Gulyás azt mondta, ezzel a magyar állam is „széles körben” élni fog mint munkaadó. Azt is hozzátette, az önkormányzatoknál a polgármester joga lesz ezt előírni. Később, kérdésre válaszolva azt mondta, nincs kivétel, minden munkaadónak joga lesz erre. A szabályozás az első két oltásra vonatkozik. Egészségügyi okokból természetesen mentesülhet valaki.

Ha egy cég kötelezővé teszi az alkalmazottaknak, akkor az első oltást december 15-ig kell megkapniuk a dolgozóknak. Ha valaki nem akarja beoltatni magát, fizetés nélküli szabadságra küldendő, egy év elteltével pedig el is lehet bocsátani az illetőt. Az intézkedés pontos részleteiről a néhány napon belül megjelenő kormányhatározat rendelkezik majd.

Az Alkotmánybíróság elvileg elkaszálhatja a kötelező munkahelyi oltást, ismerte el a miniszter, ugyanakkor erre viszonylag kicsi az esély, nemcsak azért, mert a Fidesz a testületet a neki megfelelő tagokkal töltötte fel, hanem azért is, mert a testület nemrég döntött arról, hogy nem alkotmányellenes az oltatlanokat védettségi igazolvánnyal korlátozni.

Parragh: A cégek eddig munkaügyi pert kockáztattak volna

Az intézkedést elsődlegesen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javasolta a kormánynak – mondta a Telexnek Parragh László, a szervezet elnöke, aztán csatlakozott a javaslathoz több másik szakmai szervezet is. A döntés támogatottságának a szervezet tagságában elsöprő többsége van „nem beszéltem olyan emberrel az elmúlt órákban, aki ezt ne támogatná.”

A cégek eddig azért nem akartak olyan döntést hozni, hogy kötelezővé teszik az oltást, mert egy ilyen lépéssel egy munkaügyi per kockázatát kellett volna vállalniuk, ahol nekik kellett volna bizonyítani, hogy miért mondanak valakinek nemet a munkavállalásra – mondta Parragh. „Most viszont ez a kötelezettség megfordul, tehát a munkavállalónak kéne bizonyítani egy ilyen helyzetben, hogy ő rendelkezik a szükséges feltételekkel, jelen esetben az oltással.”

A kamara elnöke sokkal keményebb mondatokat is mondott, szerinte kérdéses, hogy a magukat be nem oltató emberek esetleges egészségügyi kezelését a közös adófizetői pénzből kell-e állni. „Mindenki dönthet arról, hogy kér-e oltást vagy sem. Mindenki dönthet arról, hogy mit kér, mert bármilyen vakcinát tudunk adni. Ráadásul mindenki ingyenesen kaphat oltást. A vállalatoknak az a véleményük, hogy ha ebben a feltételrendszerben valaki nem kéri az oltást, akkor a megbetegedése esetén nem biztos, hogy a társadalombiztosítás költségeit a közösségnek kellene fölvállalni. A járványból való egyetlen kivezető út az oltás. Amennyiben valaki nem kéri, rendben, az ő felelőssége, de ne a közös adóbevételekből fedezzük ennek a költségeit” – érvelt Parragh.

Lehet, hogy vállalaton belül differenciálnak majd

Egy olyan cég valószínűleg jobban hajlik majd az oltások kötelezővé tételére, ahol sokan dolgoznak egy légtérben, viszont ahol szinte mindenki home office-ban van, ott lehet, hogy ez nem lesz annyira lényeges szempont, ezért nem teszik majd kötelezővé – mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.

A részletszabályokat még nem tudni, de Rolek szerint elképzelhető az is, hogy egy vállalat nem teljeskörűen teszi majd kötelezővé az oltást, hanem csak azokban a munkavállalói csoportokban, amelyek mondjuk kulcsfontosságú területet látnak el, ahol veszélybe kerülhet a működés, ha csoportosan betegek lesznek.

Rákérdeztünk arra is, hogy a munkaerőhiánnyal sújtott ágazatokban működő vállalatok mennyire fogják majd tovább nehezíteni a dolgukat azzal, hogy kötelezővé teszik az oltást, amivel esetleg elveszítik a magukat beoltatni nem akaró dolgozóikat. Rolek erre azt mondta, hogy valóban elképzelhető, hogy a megrögzött oltásellenes munkavállalók elhagynak majd egy céget, de szerinte ennek a folyamatnak lehet olyan eredménye is, hogy az a munkavállaló, aki jobban biztonságban akarja érezni magát, kereshet egy olyan céget, ahol kötelező az oltás.

A munkavállalói szervezet tagsága megosztott

Palkovics Imrét, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökét is megkerestük, aki arról beszélt, hogy a cégeknek eddig is megvolt az elvi lehetősége arra, hogy a pandémia miatt elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállalás feltételéül szabják az oltást, de eddig egyénileg a munkáltatók ennek a felelősségét nem vállalták. Most viszont az a munkáltató, amelyik úgy érzi, hogy a termelés fenntartása, a munkavállalók egészségügyi védelme, vagy szolgáltatások esetén a szolgáltatást igénybe vevők egészségének védelme ezt igényli, ott elrendelhetik a kötelező oltást.

Mint mondta, voltak cégek, amik plusz szabadságokkal vagy anyagi juttatásokkal próbálták ösztönözni a munkavállalóikat az oltásra, de ezeknek nem mindenhol lett átütő eredménye, ezért a döntéshozók úgy gondolhatták, hogy biztosabb megoldásra van szükség.

A szervezet egyébként nem tud mást tenni, mint képviseli a tagság véleményét – mondta Palkovics Imre, a tagság pedig körülbelül olyan arányban megosztott a kérdésben, mint amit az átoltottsági számok is mutatnak. „Tehát a nagyobbik része a tagságnak azt mondja, hogy igenis el kell rendelni a kötelező oltást, és van egy kisebbség, amelyik meg úgy gondolja, hogy joga van távol tartani magát ettől. Viszont a következményei mindenkire hárulnak ennek a magatartásnak.”

Magyar Szakszervezeti Szövetség: A kormány a munkáltatókra hárítja a felelősséget

„Az oltás fontosságának kiemelt hangsúlyozása mellett a Magyar Szakszervezeti Szövetség elfogadhatatlannak tartja a kormánynak azt a döntését, amely a munkáltatókra hárítja, hogy ők kötelezzék dolgozóikat arra, hogy oltassák be magukat!” – közölte Facebookon-bejegyzésében a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A szervezet szerint fizetés nélküli szabadságot eddig kizárólag a munkavállaló kérhetett, így a munkaadó nem jogosult azt meghatározni. Most viszont a fizetés nélküli szabadság kapcsán a munkáltató a munkaidőkeret kijátszására is lehetőséget kap, amely tovább rontja a dolgozók megélhetését.

Az oltást megtagadóval szembeni rendkívüli felmondást Alaptörvény-ellenesnek tartják, és attól tartanak, hogy elbocsátási hullám is kialakulhat. „A most kialakult hiánygazdaságnak köszönhetően olyan eszközt ad a kormány a munkáltatók kezébe, amellyel visszaélve egy elbocsátási hullámot gyorsan el is tud intézni. Az ellátásbiztonságot és az oltási hajlandóság növelését más eszközökkel is meg lehetett volna oldani, nem pedig a munkáltatók erőfölényét erősítve, a dolgozók kiszolgáltatottságát növelve, ad hoc intézkedéseket hozni” – írták.

A fizikai munkások között nagyon magas az oltatlanok aránya

A jogi környezethez egyelőre nem igazodik a döntés, hiszen a mai jogszabályok szerint a munkáltató nem rakhatja fizetés nélküli szabadságra a dolgozót, csak az ő kérésére tehet ilyet – mondta László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. “Furcsa is lenne, hogy valakinek van egy munkaviszonya, amit a jövedelemért létesített, és erre azt mondják neki, hogy jövedelem nincs.”

Beszélt arról is, hogy a fizikai munkások között nagyon magas az oltatlanok aránya. “Bizalmatlanok a tudomány iránt, illetve ők azt a kommunikációt hallgatták az első hullám óta, hogy dolgozni lehet menni, benneteket meg fogunk védeni” – mondta. “De hogy ezt a felelősséget rátolták a munkáltatókra, és a munkáltató-munkavállaó viszonyt mérgezik ezzel, hát az valami egészen ravasz gondolatnak tűnik.” László Zoltán szerint több tiszteletet kérnek a munkavállalók, ennek a döntésnek az előkészítésébe megint nem vonták be a dolgozók képviselőit, “a munkavállalók feje fölött, az ő megkérdezésük nélkül döntöttek ismételten. Ez elfogadhatatlan!”

“Az elmúlt időszakban a termelésben nagyon sok mínusz óra van, a munkáltatók sok esetben nem tudtak munkát adni a dolgozóknak, és az alkatrészhiány, az alapanyaghiány, valamint az ipari energiaárak emelkedése is komoly nehézségek elé állítja a munkáltatókat, attól félünk, hogy az oltás kötelezővé tételének lehetőségét nehogy eszközként használják a munkáltatók arra, hogy az állomány egy részének (az oltatlanoknak) ne kelljen fizetniük például az állásidőt" – mondta.

Arról nem is beszélve, hogy esetleg a létszámleépítési szándékokat is így akarják majd érvényesíteni – tette hozzá.

A legnagyobb hazai munkáltatók többsége egyelőre kivár

A Telex megkérdezte a legnagyobb hazai munkaadó cégeket, hogy kötelezővé teszik-e az oltás. Nem érkezett még mindenhonnan válasz, és az eddig válaszolók többsége megvárja a részletszabályok bevezetését.

Később hoz döntést

  • a Spar,
  • az OTP,
  • a Lidl,
  • a Tesco,
  • és a Mol is.

Nem válaszolt még a megkeresésünkre a Magyar Posta, a Bosch, a Richter, az Audi és az Auchan sem. A MÁV pedig csupán annyit közölt, hogy „a MÁV-Volán-csoport a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések betartásával dönt a munkavállalói és utasai életének és egészségének megóvását szolgáló vállalati, szolgáltatói szintű védelmi intézkedésekről.”

Van viszont egy cégcsoport, amely már döntött a kérdésben. A Mészáros Lőrinc cégeit összefogó Mészáros Csoport a Telex megkeresésére közölte: nem teszi kötelezővé az oltást.

A G7 számításai szerint Mészáros Lőrinc lehet az ország legnagyobb munkaadója az állam után. „A csaknem huszonötezer munkavállalót foglalkoztató Mészáros Csoport egyelőre nem tervezi, hogy kötelezővé teszi dolgozói számára a koronavírus elleni védőoltást. A cégcsoporthoz tartozó vállalatok – ahogy eddig is – bíznak munkavállalóik felelősségteljes döntésében, hiszen a járvány megfékezése közös érdekünk. Ugyanakkor, az előző három hullámhoz hasonlóan a cégcsoport most is minden óvintézkedést megtesz dolgozói és partnerei érdekében"– írták. Majd hangsúlyozták: “A magyar gazdaság meghatározó szereplőjeként felelősséget érzünk az egészségügyi és szociális szervezetek segítésében is: a Mészáros Csoporthoz tartozó vállalatok eddig összesen 1,2 milliárd forinttal támogatták a járvány elleni védekezést.”

Nem döntenek a polgármesterek a részletek ismerete nélkül

Gulyás Gergely a kormányinfón arról beszélt, a polgármestereknek kell majd döntenie arról, az önkormányzatban és önkormányzati tulajdonú cégekben kötelezővé teszik-e az oltást a munkavállalóknak.

A részletszabályokat ugyanakkor még a kormánypárti polgármesterek sem ismerik, és kivárnak a döntéssel.

Ez derült ki többek között a debreceni polgármesteri hivatal válaszából, amit a Telex megkeresésére küldtek. Azt írták, a döntéssel megvárják a vonatkozó rendeletet a Magyar Közlönyben, majd előbb a dolgozókat, és azt követően a közvéleményt fogják tájékoztatni.

Amint megjelenik a rendelet,

„a polgármester mérlegelve a veszélyhelyzetet, a járványügyi kockázatot dönt a további intézkedésekről”

– írták a miskolci polgármesteri hivataltól lapunknak, és hasonló válasz érkezett a józsefvárosi (Budapest VIII. kerület) és az újbudai (XI. kerület) önkormányzattól is. Pikó Andrásék a részletszabályok ismeretében egyeztetnek majd a kerületi cégekkel és intézményekkel arról, hogy milyen munkakörökben írják elő a kötelező oltást.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2021. október 28-án – Fotó: Illyés Tibor / MTI
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2021. október 28-án – Fotó: Illyés Tibor / MTI

A helyi fertőzöttségi adatokat hiányolja Botka és Nemény

„Az oltás esetleges kötelező elrendelésével kapcsolatban nemcsak a részletszabályozások ismerete szükséges, hanem minden olyan információ is, amely a szombathelyi polgárok átoltottságával, az aktuális fertőzöttségi adatokkal, a jelenleg kórházban kezelt betegek, azon belül is az oltottak és az oltatlanok arányával kapcsolatos.” Ezt a szombathelyi polgármesteri hivataltól küldték megkeresésünkre.

A fenti adatokat Nemény András polgármester szerdán szóban és írásban is kérte Harangozó Bertalan kormánymegbízottól, a helyi oltási munkacsoport vezetőjétől, hogy „a városvezetés a lakosságot hitelesen tudja tájékoztatni a koronavírus-járvány negyedik hullámában is, – valamint, hogy felelős döntést tudjon hozni az oltás esetleges kötelező elrendelésével kapcsolatban”.

A kormánymegbízott azt ígérte, Nemény rendelkezésére bocsátja a fenti adatokat, amennyiben azt a felettesei engedélyezik, „ám az elmúlt időszak tapasztalatai sajnos nem ezt mutatják” – írták Nemény Andrásék lapunknak.

„Az már most kijelenthető, hogy nem egy erős kormányzásra vall, ha az önkormányzatokra, azon belül is a polgármesterekre akarja terhelni a kötelező oltások felelősségét a kormány, miközben milliárdokat költöttek az adófizetők pénzéből az oltás népszerűsítésére. Ennek ellenére vállaljuk a felelősséget, ha a döntéshez szükséges információk rendelkezésünkre állnak.”

Ugyancsak a helyi fertőzöttségi adatokat hiányolja Botka László. „Példátlan felelőtlenség, amit a kormány járványügyben művel, és ez újabb emberéletekbe kerülhet” – fogalmazott a szegedi polgármester csütörtök délután Facebook-oldalán. Botka arról írt, a településekre vonatkozó konkrét fertőzöttségi és átoltottsági adatokat továbbra is titkolják az önkormányzatok elől, miközben a munkáltatókra bízzák, hogy kötelezővé teszik-e az oltást.

„Szegeden csak májusi adataink vannak arról, hányan vették fel eddig a vakcinát, ez alapján nálunk az egyik legmagasabb lehet az átoltottság az egész országban.”

Gulyás csütörtöki bejelentése után Botka arra utasította a jegyzőt, valamint az önkormányzati cégek és intézmények vezetőit, hogy „azonnali hatállyal kezdjék meg felmérni, hogy a munkavállalók között hány százalékos az átoltottság és hányan vannak, akik nem kaptak eddig oltást.” Ezek után tudnak csak felelős döntést hozni a továbbiakról.

Cser-Palkovics: Ezek az intézkedések a korlátozások kezdetét jelentik

Mindezekből az látszik, tavaly óta nem változott az adatközlés módja az önkormányzatok irányába sem. Székesfehérvár kormánypárti polgármestere már tavaly májusban azt kifogásolta, hogy a városvezetők nem tudják, hány fertőzött van a településükön. A Telexnek tavaly novemberben azt mondta Cser-Palkovics András, hiába kérték különböző fórumokon, nem változtak a szabályok, továbbra is csak megyei lebontású adatok vannak. „Hivatalosan ugyanazt ismerjük mi, önkormányzatok, mint bárki más, aki rámegy a kormányzati oldalra.” Pedig ő úgy tapasztalta, az emberek kifejezetten örülnek, ha egy-egy helyi döntést a polgármesterek adatokkal tudnak alátámasztani.

Facebook-oldalán így a helyi adatok nélkül volt kénytelen bejelenteni csütörtökön több korlátozó intézkedést. Kötelezővé tették Székesfehérváron a Városháza épületeiben a maszkot a külső látogatók számára. Kötelező lesz továbbá maszkot viselni az önkormányzati fenntartású szociális intézményekben is a látogatóknak és ügyfeleknek, illetve az ellátottakkal vagy ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban álló dolgozóknak. Látogatási korlátozást és kijárási tilalmat rendeltek el az idősotthonokban, ami azt jelenti, hogy csak előzetes időpont-egyeztetés alapján, a kijelölt látogatópontokon lehet a bentlakó ellátottakat felkeresni.

A védőoltás kötelezéséről meg kell várni a jogszabályt és annak pontos ismeretében fognak majd az önkormányzattal, az intézményekkel és az önkormányzati cégekkel kapcsolatban döntést hozni” – írja Székesfehérvár fideszes polgármestere.

„Sajnos mindannyian sejthetjük, hogy ezek az intézkedések az eddigi tapasztalatok alapján nem a korlátozások végét, hanem azok kezdetét jelentik”

- folytatja. Hogy a következő hetekben milyen döntéseket kell még meghozni, nagyban függnek Cser-Palkovics szerint a betegek számának alakulásától és a kórházak leterheltéségétől is. Épp ezért arra kért mindenkit a székesfehérvári polgármester, hogy aki eddig még nem tette, az adassa be az oltást.

A főváros tárgyal a szakszervezetekkel az oltási kötelezettségről

„Ismét gyáva és kétszínű a kormány járványkezelése” Karácsony Gergely szerint. A főpolgármester Facebook-oldalán jelentette be, hogy a főváros nem vár tovább, a budapesti operatív törzs csütörtökön több döntést is meghozott a romló járvánügyi adatok miatt.

Amint megjelenik a kötelező oltásról szóló kormányrendelet, a Fővárosi Önkormányzat cégeivel és intézményeivel, valamint a munkavállalói érdekképviseletekkel megkezdik az egyeztetéseket arról, hogy melyek azok a közszolgáltatások szempontjából alapvető munkakörök, ahol a koronavírus elleni oltás felvételét elő lehet írni. Karácsony szerint biztosan érintett lesz az idősotthonban dolgozó, a fokozottan veszélyeztetett idősekkel kapcsolatba kerülő dolgozók majdnem teljes köre.

A főpolgármester azoknál a fővárosi intézményeknél, ahol erre jogszabályi lehetőség van – ilyenek például a fővárosi fenntartású színházak, a Budapest FIlm mozijai, a könyvtárak –, saját hatáskörben elrendeli a beltéri kötelező maszkhasználatot november elsejétől.

Emellett kezdeményezi a kormánynál, hogy a romló járványügyi adatok miatt általánosságban is rendelje el a beltéri maszkhasználatot. Azt is szeretné továbbá, hogy a csütörtökön bejelentett kormánydöntésekről szóló határozatok megjelenése előtt a kormány haladéktalanul egyeztessen az önkormányzati szövetségekkel, és ne az éjjel közzétett Magyar Közlönyből ismerjék meg a részleteket.