Hónapokig csatáztak a NER-rel, végül a járvány miatt hagyták ott a blokádot

A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói augusztus 31-én azután foglalták el az egyetemet épületeit, hogy egy kormánydöntéssel az intézmény fölé rakott alapítvány új kuratóriuma, élén az egyetemet már többször bíráló Nemzeti Színház igazgatójával, Vidnyánszky Attilával elvette a demokratikusan választott szenátus legfontosabb jogköreit. Eszerint nem dönthetnek saját működési szabályzatról, költségvetésről, intézményfejlesztésről, nem nevezhetnek ki önállóan intézetvezetőket és osztályvezető tanárokat sem. Ezek a jogkörök mind a kuratóriumhoz kerültek át.

A hallgatók erre barikádot állítottak, őrséget állítottak, és kijelentették, hogy a kuratórium tagjait nem tartják legitimnek, és nem is engedik be őket az egyetem épületeibe.

A hallgatók a kezdetektől azt követelték, hogy állítsák vissza az autonómiát és a szenátus jogköreit, és azt, hogy a kuratórium mondjon le. Közben a vezetőség, a szenátus és az oktatók egy része is felmondott.

A következő időszakban folyamatosak voltak a tüntetések az SZFE mellett. Volt, hogy a Vas utcában tömörültek össze az emberek egy színpad előtt, de szeptember elején élőlánccal juttatták el az egyetem chartáját az egyetemtől egészen a Parlamentig. Hazai és külföldi hírességek is nyilvánosan kiálltak az SZFE ügye mellett, a közösségi médiában pedig elterjedt a #freeSZFE.

<< Olvassa el a Telex összes cikkét az SZFE-ügyben >>

Mindeközben Vidnyánszky Attila, a kuratórium elnöke olyanokat nyilatkozott, hogy „olyan híreket kaptunk, hogy az Amnesty International segíti a tiltakozókat a szervezésben, és már nyáron egy táborban felkészítették a diákok egy részét arra, ami most történik”, máskor meg olyat, hogy „az egyetemfoglalók között van néhány tucat harcos, igazából Lenin-fiúk vagy Szamuely-katonák, akiknek nehéz nemet mondani”.

Közben a kormány is megtalálta a narratíváját az ügyre. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az egészet úgy értelmezte, hogy a tüntetők azért tüntetnek, hogy újra a kormány legyen az egyetem fenntartója, és ezért ők „örülnek”.

Szeptember végén a kuratórium hirtelen lecserélte az egyetem kancellárját, helyére Szarka Gábor lövészezredest, Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszter volt kabinetfőnökét nevezték ki. Majd pályázat és szenátusi jóváhagyás nélkül két új rektorhelyettest is, Novák Emil filmrendezőt és Zalán János színész-producert. A hallgatók erre gyorsan elfoglalták az egyetem Szentkirály utcai épületét is. Mindeközben lejárt a vezetőség felmondási ideje, a tanárok pedig október elsejétől sztrájkolni kezdtek.

Szarka rögtön a kinevezése után elvitte a reflektorfényt Vidnyánszkyról, mikor október 8-án megpróbált bejutni az egyetemre, de a hallgatók útját állták, és az udvaron kezdtek el vitatkozni. Az új kancellár azt mondta nekik, csak az épületen belül hajlandó egyeztetni, majd távozott. Egy ideig azzal is fenyegetőzött, hogy amíg nem jut be az épületbe, addig a munkavállalók bérét sem fizeti ki. A kormány közben a kuratórium kérésére megduplázta az egyetem jövő évi költségvetését 3 milliárd forintra.

Innentől kezdve Szarka és a két rektorhelyettes többféle módon próbálkozott azzal, hogy az egyetemfoglalást beszüntesse: az internetet teljesen lekapcsolták, előrehozták az őszi szünetet (azzal az indokkal, hogy fertőtleníteni kell, és hogy a „hallgatók kimozogjanak ebből a pszichotikus állapotból”), a közvetlenül nekik felelő egyetemi műszaki dolgozókat a diákok szerint „befenyítették”, így aztán több terembe nem engedték be őket, és felszólítottak mindenkit, hogy még aznap hagyják el az egyetem épületeit. Este kisebb tömeg vonult oda a Vas utcai épülethez, hogy kiálljon a hallgatók mellett, akik Szarka utasításait megtagadták, a Rákóczi úti épületet is elfoglalták, és alternatív megoldásokat kerestek az órák megtartására: a padláson, a büfében, az aulában, de még az egyetem lépcsőin is tanultak.

A megmozdulások is tovább folytatódtak, október 19-én hazai hírességek órákon keresztül olvasták fel a különféle szolidaritási leveleket az Innovációs és Technológiai Minisztérium előtt. A hallgatók többször kijelentették, csak Palkovics Lászlóval hajlandók beszélni, mert a minisztérium gyakorolja az alapítvány alapító jogait. A minisztert később egyeztetésre is hívták, aki azt elutasította.

Közben a rendőrség kimondta, az egyetem elfoglalása nem veszélyes a közrendre és a közbiztonságra, ezért sem léptek az ügyben. Másnap Orbán Viktor főtanácsadója állt ki az egyetem mellett.

Október 23-án a hallgatók demonstrációt szerveztek, amin sokvezren tüntettek mellettük. A Műegyetemtől vonultak végig az egyetem Rákóczi úti épületéig. Másnap visszatért a kormány narratívája, miszerint az emberek értük tüntettek, Vidnyánszky szerint pedig a baloldali pártok ezzel tartottak kampánynyitó ülést.

Közben a Fővárosi Törvényszék első fokon jogellenesnek mondta ki az oktatók sztrájkját, akik viszont fellebbeztek, és folytatták azt, az ügyben pedig új eljárás is indult.

Szarka legutóbb az őszi félévet függesztette fel az egyetemen, mert szerinte a blokád miatt az egyetem új vezetése nem tudott bemenni az épületekbe, így nem látták, hogyan zajlik az oktatás. Ezért kijelentette, hogy nem lehet oktatni az egyetemen február 1-jéig, és a kollégium is bezár, a tanároktól pedig elvette a Neptun-hozzáférést. A hallgatók még itt is ellenálltak, és tovább folytatódott a tanítás.

Egészen az újabb járványügyi szigorításokig. A november 9-i rendeletek miatt ugyanis a felsőoktatási intézmények online oktatásra álltak át, a kollégiumokat ki kellett üríteni, a gyülekezéseket pedig betiltották. Ekkor a hallgatók úgy döntöttek, elhagyják az egyetem épületeit, de azt mondták, az ellenállást más formában folytatják majd. Nem sokkal később Vidnyánszky kijelentette, hogy február 1-jétől az oktatás új épületekben zajlik majd.