A NER elleni eddigi leglátványosabb csata története

A NER elleni eddigi leglátványosabb csata története
Belföld

A kormány nagyon sietett alapítványi fenntartás alá tenni a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, de ennek okát érdemben sosem magyarázták meg. A nyári uborkaszezonban csendben elsikálhatták volna az ügyet, ehelyett nem várt ellenállással és tiltakozással találkoztak. Az egyetem hallgatói hetek óta nem engednek a követeléseikből, a tanárok sztrájkba kezdtek, a kuratórium ujjal mutogat. Egy ideig úgy tűnt, a kérdés az, melyik oldal adja meg magát hamarabb, aztán az új kuratórium hirtelen erősebb fokozatra kapcsolt.

„Ha marad a kinevezett kuratórium, ennek az egyetemnek nincs jövője.”

Ilyen radikális véleménye van a Színház- és Filmművészeti Egyetem sorsáról az egyik lemondott vezetőségi tagnak, Gáspár Máténak. Gáspár az Elméleti és Művészetközvetítői Intézet megbízott vezetője volt, és rögtön azután mondott fel az egyetemen, hogy kiderült, szeptember elsejétől egy Vidnyánszky Attila vezette ötfős kuratórium vezeti majd az egyetemet tulajdonló új alapítványt.

„Az egyetemet vagyonkezelői alapítványba szervezik át úgy, hogy annak a tulajdonosi körét a minisztérium jelöli ki, olyan emberekből, akik szorosabban kötődnek a fennálló államhatalomhoz és a NER-hez, mint akármelyik minisztériumi alkalmazott. Ezentúl ők kezelik az ingatlant, az állami és az EU-s pénzeket is. Ez közvagyon kijátszása a haveri köröknek” – mondta erről Gáspár a Telexnek.

Gáspárhoz hasonlóan felmondott a Katona József Színház igazgatója, Máté Gábor is, aki huszonhét év után hagyta ott az SZFE-t. A rendező úgy nyilatkozott az ATV-nek, "bántották az egész utolsó ötven év magyar színháztörténetét, ami nem volt akármilyen, elképesztő sikerek vannak. Az egész színházi nyelvet megváltoztató emberek arcába köptek ezek a felelőtlen emberek", akik azt sem tudják, hogy mi folyik ott az egyetemen.

Az egyetemen augusztus vége óta forr a hangulat, a diákok elfoglalták az épületet (részletek lejjebb), a legfrissebb történés az, hogy a lemondott szenátus felmondási ideje szeptember végével lejárt, aznap éjszaka emiatt virrasztást tartottak, közben Vidnyánszkyék pályázat és szenátusi jóváhagyás nélkül két új rektorhelyettest neveztek ki: Novák Emil filmrendezőt és Zalán János színész, producert, mire a hallgatók az egyetem Szentkirályi utcai épületét is elfoglalták, az új vezetőket pedig nem engedik be.

A lemondott vezetőség közül többen maradtak tanárként, az egyetem dolgozói pedig október elsejétől sztrájkba kezdtek, így küzdenek autonómiájuk visszakapásáért. Az egyetemi dolgozók sztrájkbizottsága azt követeli a kormánytól, hogy

  • garantálja az alkotás, az oktatás és az egyetem szabadságát,
  • állítsa vissza a szenátus modellváltás előtti jogköreit,
  • az egyetem belső működését önrendelkező, demokratikus úton, a szenátuson keresztül az egyetemi közösség határozhassa meg,
  • az egyetem rektorát, intézetvezetőit, osztályvezetőit demokratikus úton, a szenátusi képviseleten keresztül az egyetemi közösség választhassa meg,
  • garantálja, hogy nem csökkentik az egyetem pénzügyi forrásait, és az éves költségvetési tervet a szenátus állíthassa össze;
  • biztosítsanak bérfejlesztést és maradjon változatlan a munkarendjük.

A kuratórium egyik tagja, Lajos Tamás operatőr korábban minderre azt mondta, ha az oktatók sztrájkba kezdenek, akkor ők alternatív oktatást csinálnak majd helyettük. A helyszín és a tanárok erre már megvannak, de részleteket nem árult el. Az új rektorhelyettes, Novák Emil egy közleményben azt válaszolta a sztrájkoló dolgozóknak, hogy januártól tizenöt százalékos béremelést adnának nekik, ha abbahagyják a sztrájkot. Az oktatók ezt nem fogadták el.

A kuratórium korábban bekérte az egyetem korábbi kancellárjától, Vonderviszt Lajostól a sztrájkolók névsorát, amit meg is kaptak. Egyetemi forrásaitól a Telex úgy tudja, arra is utasították a kancellárt, hogy az egyetem honlapjáról és Facebookjáról törölje ki azokat a bejegyzéseket, amik szerintük sértik az egyetem jó hírnevét, az épület homlokzatáról pedig távolítsák el a molinókat és a szalagokat, az egyetemfoglalókat pedig zavarják haza. Ezek láthatóan nem történtek meg.

Aztán szeptember 29-én az új kuratórium nagyot lépett: menesztették Vondervisztet, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről hoztak a helyére egy új kancellárt: Szarka Gábor katonatisztet, a honvédelmi miniszter korábbi kabinetfőnökét és miniszteri biztosát. Szarka 2013-tól katonai attaséként képviselte a kormányt Párizsban, ezután pedig egy nagy állami cég, a NIPÜF stratégiai igazgatója lett. Szarka rögtön a kinevezése után megpróbált bejutni az egyetemre, de a hallgatók útját állták, és az udvaron kezdtek el vitatkozni. Egyetemi forrásokból úgy tudjuk, Szarka azt mondta nekik, a mostani holtpontról el kell mozdulni, de arra nem volt érdemi válasza, hogy ezt hogy kéne, ha nem tartják őket legitimnek. Szarka azt is mondta nekik, hogy csak az épületen belül hajlandó egyeztetni, majd távozott. A munkavállalóknak pedig azt mondta, amíg nem jut be az egyetemre, addig a bérüket sem fizeti ki. A hallgatók az új kuratóriumot, az új kancellárt és az új rektorhelyetteseket sem ismerik el. Az új rektorhelyettes, Zalán János szerint most az a tét, hogy ez a félév érvényes lesz-e. “Valójában erről van szó. Erről kellene, hogy beszélgessünk” - mondta a HírTv-nek pénteken.

Sietség és mondvacsinált okok

Az alapítványi fenntartásba kerülésről szóló törvényt Semjén Zsolt május 26-án éjjel nyújtotta be, az országgyűlés pedig július 3-án fogadta el. Ám a változtatás régen a levegőben volt, Semjén májusi törvényjavaslata nem a semmiből jött. Az SZFE rendkívüli hírlevelekben részletesen végigdokumentálta az egyeztetési folyamatot. Eszerint idén februárban Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár egyeztetésre hívta a művészeti egyetemek kancellárjait, ahol arról volt szó, hogy a képzőművészeti, a színház- és filmművészeti, a táncművészeti és a zeneművészeti egyetem egy alapítvány fenntartása alá kerülne. Áprilisra ez a terv megváltozott: akkor már Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár és helyettes államtitkár arról beszélt nekik, hogy a négy egyetem egy-egy önálló alapítvány alá kerül, már 2021 januárjától. Az is kiderült, hogy a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kérésre mind haladékot kaptak az átállásra, az SZFE viszont nem.

Amikor az államtitkár és helyettese az egyetemre is elnézett pár nap múlva, a vezetésnek azt is mondták, hogy „határozott kormányzati szándék a januári modellváltás, amelytől a fenntartó több lábon álló struktúrát, átláthatóbb és fejleszthető finanszírozást remél. Kérdésre újra megfogalmazzák, hogy az ún. vezetői válságot is így kívánják orvosolni” - áll a megbeszéléseket dokumentáló kiadott SZFE-hírlevelekben.

A „vezetői válság” alatt azt értették, hogy az egyetemnek tavaly óta nincs rektora. Az SZFE ugyanakkor ezt cáfolta: a szenátus már 2019. november 29-én nyílt pályázat útján, jogszerűen rektorjelöltnek állította Upor László rektorhelyettest, egyetemi tanárt. A fenntartó viszont azóta sem terjesztette fel Uport kinevezésre a köztársasági elnöknek.

Upor László a Színház- és Filmművészeti Egyetem szeptember elsejei hatállyal lemondott rektorhelyettese az SZFE Szentkirályi utcai épületének elfoglalása után tartott sajtótájékoztatón, 2020. október 1-én.
Fotó: Bődey János / Telex.hu

Amikor aztán májusban egy találkozón újra megkérdezték Bódist, hogy az SZFE miért nem kapott halasztást a többi egyetemmel együtt az átállásra, - újabb idézet a hírlevélből - „Bódis József kifejti, nem tartja szerencsésnek az elhúzódó rektori pályázatot, és a sajnálatos őszi eseményeket (félreérthetetlenül utal a »Gothár-ügyre«), melyet véleménye szerint jól kezelt a vezetőség, de »meghatározó véleményformáló körök« szerint rendszerszintű lehet a »jelenség« az intézményben. Az egyetem vezetősége határozottan aggasztónak tartotta, hogy ez az ügy a modellváltással keveredik össze, mire az államtitkár azt felelte nekik, reméli, „hogy az átalakulás megoldás lesz, és kéri, hogy a lehetőséget lássa ebben az egyetem”.

A kormánysajtó már korábban is elővette az egyetemet a Gothár-ügy miatt. A kormány szerint az egyetem azért érintett ebben, mert a Katona József Színházban egy színésznőt szexuálisan zaklató Gothár Péter tanár volt az SZFE-n. Amikor a zaklatás kiderült, az egyetem rögtön vizsgálatot indított, majd ki is rúgta Gothárt, pedig az egyetemen senki nem tett hasonlóról bejelentést.

Mindezek után május 26-án az egyetem a sajtóból értesült arról, hogy Semjén Zsolt beterjesztette a törvényjavaslatot, ráadásul a január 1-jei határidőt a többszöri kérésekre nem hogy eltolták volna, inkább előrehozták szeptember 1-jére.

A kormány hivatalos kommunikációja szerint az alapítványi modellváltás azt jelenti, hogy az egyetem tulajdonosa innentől kezdve nem az állam, hanem az erre a célra létrehozott alapítvány lesz, ez pedig szabadabb, függetlenebb működést jelent, és könnyebb lesz külső, céges forrásokat bevonni.

Közben viszont a kormány tagjai és a kormánypropagandában nyilatkozó színházi szereplők arról beszéltek, hogy az egyetem „balliberális”, „nem eléggé nemzeti”, ideológiai képzés folyik szakmai helyett, az egyetemről kikerült színészek egy része „pusztulat”, az oktatás pedig „beszűkült, elavult, gyenge”. Utóbbit a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság állította egy nyílt levélben, ami az Origón jelent meg. A színházigazgató később többször is állított olyat, hogy az egyetemről nem kerülnek ki színészek kőszínházakba, és hogy nem történt semmilyen változás az egyetemen az elmúlt harminc évben.

Erre aztán az egyetem részletes adatokkal cáfolt rá. Egyrészt egy hosszú idővonalon bemutatták, évről évre milyen változásokat, fejlesztéseket csináltak az egyetemen. Másrészt az adatok szerint például

  • az elmúlt tíz évben a végzett színészek 78 százaléka kőszínházakban, ebből 38 százalék vidéki színházakban kezdte pályáját;
  • az egyetemen végzett színházrendezők az elmúlt tíz évben 218 előadást rendeztek magyarországi kőszínházból, ebből 148 volt vidéken, 70 pedig fővárosban,
  • a 135 nem bábszínházi, kőszínházi rendezésből 71 a Magyar Teátrumi Társaság tagszínházában volt;
  • 1990 óta az összes állami színházi díj 74 százalékát SZFE-n végzett egykori hallgatók kapták, 2010 óta pedig a díjak 75 százalékát.

Ekkor még nem lehetett tudni, hogy kik lesznek a felálló alapítvány kuratóriumának tagjai. A törvénytervezet benyújtásának másnapján Bódis államtitkár interjút adott a HírTv-nek, ahol a műsorvezető csak úgy félvállról, mintegy a semmiből előkapva azt kérdezte:

„Az alapítvány kuratóriumának elnökére esetleg van elképzelésük? Kérdezek öntől egy konkrétat: Vidnyánszky Attilát ön el tudná képzelni a kuratórium élén?”

Természetesen Bódis már akkor el tudta volna képzelni a színházigazgatót az élen. Eddig a pontig viszont Vidnyánszky neve nem merült fel nyilvánosan a modellváltással kapcsolatban.

Megszólították az ügyben

Az addigi fenntartó, az Innovációs és Technológiai Minisztérium élén Palkovics Lászlóval arra kérte az egyetemet, jelöljön tagokat a kuratóriumba és a felügyelő bizottságba. Ezt meg is tették, több névből álló listát küldtek vissza javaslatként, köztük volt például a Kossuth-díjas Udvaros Dorottya, a Nemzeti Színház színésze, a szintén Kossuth-díjas Röhrig Géza, a Saul fia című film főszereplője, volt SZFE-s hallgató, Eötvös Péter, Kossuth-díjas zeneszerző, Novák Eszter, Jászai Mari-díjas színházrendező, Csóti József, az Alkotmánybíróság gazdasági főigazgatója és Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap korábbi vezérigazgatója.

Gáspár Máté a Telexnek azt mondta, olyan neveket választottak, akik mögött van komoly szakmai teljesítmény, akikkel együtt tudnának dolgozni, és „akik bizonyították, hogy megférnek a NER-ben”. Az egyetem vezetősége még egy tippelős játékot is játszott, aminek az volt a lényege, hogy mindenki felírta egy papírra a tippjét, kiket fognak kinevezni kuratóriumi tagoknak, és majd a hivatalos kinevezés után megnézik, kinek lett igaza. A többség Vidnyánszky Attilára tippelt.

Aztán az egyetem vezetése június végén találkozott Palkovics Lászlóval és Bódis Józseffel, az egyetem beszámolója szerint pedig

„a miniszter egyetlen kérdést tett fel, azt többször is: félünk-e Vidnyánszky Attilától?”

Ekkor még nem lehetett tudni, kik lesznek a kuratórium tagjai. Július 2-án végül a Népszava interjúzott Vidnyánszkyval, ahol elismerte, „valóban megszólítottak ezügyben”. Másnap az országgyűlés elfogadta a törvényt.

Közben pedig egy másik fontos dolog is történt: az utolsó pillanatban alapítvány nevéből kikerült az egyetemért szó, így már csak Színház- és Filmművészetért Alapítvány lett a neve. Az egyetem vezetése szerint ez azt is jelentheti, hogy más intézményeket is bevonnak majd az alapítvány alá. Gáspár szerint „ha egyáltalán elindulhat ez a konstrukció, akkor komoly szétszabdalások és újraépítések lesznek, amiben a filmes oktatás, a teljes filmes közeg újraalakítását is véghez fogják vinni”. Németh Gábor, az egyetem rektori tanácsadója az ATV-nek úgy nyilatkozott erről, „pletykaszinten lehetett arról többször is hallani, hogy esetleg a Filmintézet is, tehát a Káel Csaba vezette Filmintézet is talán ennek a hatáskörébe kerül, de hát ezek pletykák, szóbeszédek, itt minden szóban zajlik, nagyon ritkán zajlik valami írásban”.

A minisztériumnak leadott listájukból végül egyetlen ember sem került be a kuratóriumba, de még csak választ sem kaptak a levelükre.

Az ötfős kuratóriumba végül a következő embereket nevezték ki július 31-én:

  • Vidnyánszky Attila a kuratórium elnöke lett,
  • Bacsa György, a MOL stratégiai ügyvezető igazgatója,
  • Lajos Tamás operatőr-producer,
  • Rátóti Zoltán színész-rendező,
  • Világi Oszkár, a SLOVNAFT Igazgatóságának elnöke, vezérigazgatója.

A kurátorok bejelentése után, augusztus legelején az egyetem vezetőségi tagjai és tanárai elkezdtek sorban felmondani. Gáspár Máté intézetvezető a Facebookon azzal indokolta a döntését, hogy semmi nem valósult meg abból a szempontrendszerből, ami alapján az egyetem közössége szerint a tagokat választani kellett volna. Mint írta, egyetlen egy tagra sem illik, hogy „a magyar kulturális-tudományos közélet köztiszteletnek örvendő jeles személyisége” lenne, a filmes szakmát képviselő tagnak nincs oktatási tapasztalata, és szerinte a kelleténél eggyel több olyan személy ül a kuratóriumban, aki „forrásbővítési-ingatlanfejlesztési gyakorlattal rendelkező befolyásos gazdasági ember”. Nem mellesleg női tagot sem választottak, a tagok pedig „nem ismerik és tisztelik az egyetem értékrendjét, hagyományait”.

Gáspár Máté, az Elméleti és Művészetközvetítői Intézet megbízott vezetője a Facebookon jelentette be, hogy minden posztjáról lemond az Egyetemen.
Fotó: Bődey János / Telex

Upor László a HVG-nek azt mondta, olyan emberek kerültek ezzel helyzetbe, akik „mintha az együtt nem működésben hinnének. (…) Az a névsor, amit kaptunk, egy nyers és tiszta provokáció. Akik ebben a névsorban szerepelnek, vagy egyáltalán nem ismerik az egyetemet, vagy nem szeretik, és kevés olyan akad közöttük, akinek komoly színházi, filmes, oktatói gyakorlata volna”. Az egyik kurátor, Lajos Tamás például olyannyira ismeri az egyetemet, hogy azt mondta, "fájó hiány a forgatókönyvíró-képzés", erre az egyetem azt válaszolta, 2001 óta van náluk ilyen képzés, és több tévésorozat és mozifilm forgatókönyvírója, dramaturgja került ki az SZFE-ről.

A felügyelőbizottságba sem került be egy javaslatuk sem. A 444 írta meg, hogy helyettük bekerült

  • Nemcsák Károly, a József Attila Színház igazgatója, a Vidnyánszky vezette Teátrumi Társaság tagja és fideszes események rendszeres résztvevője,
  • Szapáry György, Orbán Viktor korábbi tanácsadója, washingtoni nagykövete, 2015 óta a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója,
  • Windisch László, a második Orbán-kormányban minisztériumi főosztályvezető, 2013-tól 2019-ig a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Korábban már Pavlik Lívia miniszteri biztos is elhintette az egyetem vezetésének, hogy az új modellben nem jelenik meg az egyetem autonómiája, de az augusztus végén benyújtott új alapító okirattal nyilvánvaló lett, hogy a Vidnyánszky vezette kuratórium az egyetem és a szenátus „autonómiájának minden lényeges elemét felszámolja”. A szenátus volt addig az egyetem legfőbb döntéshozó szerve, aminek tagjait az egyetemen belül demokratikusan választottak meg, de szeptember elsejétől

  • nem dönthet saját működési szabályzatról,
  • nem szólhat bele a költségvetésbe,
  • nem fogadhatja el intézményfejlesztési tervét,
  • nem választhatja meg az egyetem rektorát,
  • nem nevezhet ki önállóan intézetvezetőket és osztályvezető tanárokat, nem indíthat osztályokat.

Ezek a jogkörök mind átkerültek a kuratóriumhoz. Erre a lépésre az egyetem teljes vezetése és a szenátus is lemondott. Upor szerint ugyanis „csak vállalhatatlan kompromisszumok árán tarthatnák fenn a vezetés látszatát”. Oktatóként viszont többen maradnak az egyetemen.

Vidnyánszkyék szeptember 20-án a szervezeti és működési rendet (SZMR) is átírták (pdf nyílik), az egyetem szerint jogellenesen, és a kuratórium visszamenőleges hatályú módosítással felhatalmazta magát, hogy pályázat és a szenátus beleegyezése nélkül nevezhessen ki rektorhelyetteseket, akiket aztán felruháznának intézetvezetői feladatkörrel is. Ezzel pedig olyan embereket is ültethetnek a rektorhelyettesi pozícióba, akiknek addig nem volt közük az egyetemhez. Ez az egyetem szerint jogszabályba ütközik, mert a felsőoktatásról szóló törvény szerint a fenntartó nem avatkozhat közvetlenül az intézmény tudományos, oktatási és művészeti tevékenységébe. Ezért aztán bírósághoz fordultak. Vidnyánszkyék szerint viszont ők minden törvényesen csináltak.

A kormány érdemben soha nem magyarázta meg, miért kell ilyen gyorsan alapítvány alá tenni az egyetemet, és azt sem, hogy az eredetileg is rövid januári határidőt miért hozták előre szeptemberre. Közben pedig nagyon rövid határidőket adtak az egyetem vezetésének a különféle feladatok és tervek kidolgozására.

Az időpontban nem nehéz felfedezni egy lehetséges hátsó szándékot: egyrészt nyár volt, uborkaszezon, amikor az embereket kevéssé érdekli a közélet, keveset vannak otthon, Orbán Viktor miniszterelnök is megmondta, hogy legyen "több Balaton", ráadásul az első karantén után voltunk, egy lehetséges második előtt, de korlátozott személyes érintkezéssel. A 2022-es választások pedig még biztos távolságban vannak. A kormány pedig számíthatott arra, hogy ennek a lépésnek visszhangja lesz.

Gáspár Máté szerint ugyanakkor a kormány ezt elrontotta: elhúzódott a törvény elfogadása, a kuratórium kinevezése, ami megerősíti, hogy "itt se koncepció, se mesterterv nincs, csak felháborító, pusztító improvizáció". Mindennel megcsúsztak, és jött az ősz, amikorra már mindenki hazaért, és beindult a közéleti szezon is.

"A hatalom nem gondolta át kellőképpen, hogy most milyen típusú darázsfészekbe nyúl bele" - mondta erről Máté Gábor az ATV-nek. Fullajtár Andrea, aki osztályt vezet az egyetemen, úgy nyilatkozott erről, "a modellváltás szót is csak azért találták ki, mert jól hangzik, de mögötte csak einstand van, semmi más. Egyszerűen csak akarták ezt az intézményt".

Szalagok, barikádok, őrök

Miután az új kuratórium majdnem minden autonómiájától megfosztotta az egyetem vezetését, a hallgatók radikális ellenállásba kezdtek, és azóta is kitartanak a követeléseik mellett: egy hónappal ezelőtt, augusztus 31-én szimbolikusan elfoglalták az egyetemet, barikádot állítottak, és azóta is csak azokat engedik be, akiket ők akarnak. Vidnyánszky és a kuratórium többi tagja nem mehetne be, de ők egyelőre nem is próbálkoztak.

"Egy saját köztársaságot, egy kis mikrokozmoszt építenek", jellemezte Gáspár az SZFE-t szimbolikusan elfoglaló fiatalok benti világát. A hallgatók közül többen kollégisták, ők így eleve bent alszanak, rajtuk kívül nagyjából még huszonöt ember alszik bent az intézmény folyosóin és termeiben, sátrakban vagy hálózsákokban, mondta a Telexnek a másodéves Szurdi Panni.

Őrséget is felállítottak öt-hét emberből, ők vannak kint a kapunál, védik az épületet. Kétóránként váltják egymást. A tetőn is áll egy díszőrség napközben, ott ott a szakma nagyjai és a támogatóik állnak. Az első naptól kezdve olyan sok adományt kaptak, hogy egy-egy tanteremből raktárakat alakítottak ki. Pénzt, ételt, gyümölcsöt, mindenféle felajánlást kaptak már. Munkacsoportokat állítottak fel, amiknek egy része a felajánlásokat kezeli, másik a különféle akciókat találja ki, harmadik a kommunikációt csinálja.

Minden nap több órás fórumot tartanak, amin körülbelül százötven-kétszáz hallgató van ott, ahol a kialakult helyzetről és az oktatásukról beszélgetnek. "Hogy mit akarunk, abban nem bizonytalanodunk el soha, abban talán igen, hogy célt érhetünk-e. De alapvetően mindig arra jutunk, hogy nem érdemes a vesztsek nyugalmával menni semmilyen harcba" - mondta erről Panni.

Azt a Hallgatói Önkormányzat elnöke, Csernai Mihály is teljes bizonyossággal állította a Telexnek, hogy a blokádot addig tartják fenn, amíg nem kapják vissza az autonómiájukat, és nem fogadják el a feltételeiket. "Muszáj lesz nekik, mert akkor örök életre itt maradunk" - mondta erről a HÖK-elnök. A hallgatók az autonómia követelése mellett a többi közt ebben a formában elutasítják az alapítványi modellváltást, az önkényesen kinevezett kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagokat, követelik a szenátus jogköreinek visszaállítását és a kuratórium lemondását.

Csernai Mihály, a Színház- és Filmművészeti Egyetem HÖK-elnöke a Parlament előtt, kezében a chartával. Az egyetem hallgatói és szimpatizánsok élőlánccal tiltakoztak az SZFE modellváltása, autonómiájának elveszítése ellen 2020. szeptember 21-én Budapest belvárosában. Az élőlánc tagjai kézről kézre adták azt a chartát, amelyet az egyetem szenátusa írt. A Charta Universitasban rögzítették azokat az alapelveket, amelyek mentén el tudnák képzelni az együttműködést az Innovációs és Technológiai Minisztériummal.

Ezekből a pontokból nem akarnak engedni, mert "ezekre nem tárgyalásként tekintünk, hanem alapként - nem ezekről akarunk tárgyalni, hanem ezek alapján lehet tárgyalni", mondta Csernai. Közben Vidnyánszkyék arról beszélnek, hogy nyitottak a párbeszédre, csak az egyetem nem, de az egyetem meg azt állítja, a kuratórium őket nem kereste, pedig most már ők a fenntartók. Egyszer ugyan találkoztak a Nemzeti Színházban, de ott nem jutottak megoldásra, "két külön univerzumban" beszélgettek, mondta erről Novák Eszter lemondott rektorhelyettes az ATV-nek.

A hallgatók egy belső felmérést is csináltak, amiből kiderült, a modellváltással alapból a hallgatók felének nincs baja, de azt száz százalékuk elutasítja, ahogy az egyetem Vidnyánszkyék kezébe került. A Telexnek nyilatkozó hallgatók is azt mondták, hogy az alapítványi modell talán segíthetne pénzügyi és infrastrukturális kérdésekben, mert az állam mint korábbi fenntartó nem adott elég pénzt az egyetemnek arra, hogy "égjen minden teremben a villany". Annak is örülnének, ha kapnának új kampuszt, "de nem ilyen áron". Persze a modellváltás sem garancia arra, hogy ezek biztosan megvalósulnak.

Az elmúlt hetekben folyamatosan tüntetések is voltak az SZFE-mellett. Volt, hogy a Vas utcában tömörültek össze az emberek egy színpad előtt, de szeptember elején élőláncot is alkottak az egyetemtől egészen a Parlamentig, szeptember huszadikán meg biciklis felvonulást csináltak. Arra, hogy hallgatókként miért álltak az ellenállás élére, mindkét diák azt mondta, azért, mert iszonyatosan dühösek lettek, és mert ilyet nem csinálhatnak meg velük. Ráadásul míg az egyetem vezetősége és a szenátus is lemondott, a hallgatók az utolsó nagyobb egység, ami még egyben van az SZFE-n. "Ránk épül az egyetem - az egyetem nincs hallgatók nélkül, fiatalok viszont még mindig vannak egyetem nélkül" - mondta a HÖK-elnök.

A tiltakozásokról Vidnyánszky azt nyilatkozta az Origónak szeptember 11-én, hogy

„Olyan híreket kaptunk, hogy az Amnesty International segíti a tiltakozókat a szervezésben, és már nyáron egy táborban felkészítették a diákok egy részét arra, ami most történik.”

Egy ideig úgy tűnt, az idei oktatás el sem fog indulni, Upor László egy héttel eltolta a tanévkezdést. Vidnyánszky szeptember 13-án Bayer Zsolt műsorában mondta azt, hogy "ha a mostani vezetés nem képes arra, hogy elindítsa a tanévet, akkor mi elindítjuk". Másnap az egyetem előtt tartott sajtótájékoztatón a felmondását töltő vezetőség bejelentette, hogy a tanév kezdődik, a tiltakozások és az épület blokádja viszont megmarad, és "kísérleti tanköztársaságot" hirdetnek. Azt viszont már korábban mondták, hogy ha nem teljesülnek követeléseik az egyetem autonómiájának és a szenátus jogköreinek visszaállításáról, akkor határozatlan idejű sztrájkba kezdenek majd.

Szeptember végén az egyetem sajtótájékoztatót tartott, ahol azt mondták, hiába fordultak Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez, aki jelenleg a fenntartó alapítvány alapító jogainak gyakorlója. „A miniszter úr teljesen elzárkózik a hallgatókkal való kommunikációtól és a hallgatói autonómia garanciáinak biztosításától, ezért alaptörvényben biztosított alapjogaink védelme érdekében jogi lépéseket teszünk” - mondták, így az alapvető jogok biztosához és az oktatási jogok biztosához fordulnak, hogy megvizsgálják a helyzetüket.

Közben pedig hazai és külföldi hírességek sorban állnak ki az SZFE ügye mellett, a közösségi médiában pedig elterjedt, hogy #freeSZFE. Persze a kormány is megtalálta a narratíváját az ügyre. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az egészet úgy értelmezte, hogy a tüntetők azért tüntetnek, hogy újra a kormány legyen az egyetem fenntartója, és ezért ők "örülnek". Aztán azt is mondta: "A kormány sokat tett azért, hogy valóság legyen a szabad SZFE, tehát soha ilyen szabad az SZFE nem volt, hiszen eddig a kormány fenntartásában állt, most pedig nem áll abban". Gulyás szerint egyébként személyi vitáról van szó, pedig a kurátotok a saját területükön mind kiváló és elismert szakemberek, és a kormány vállalja a felelősséget a kuratórium tagjainak kinevezéséért.

Azt viszont mindkét diák hangsúlyozta a Telexnek, hogy nem Vidnyánszky Attila vagy a többi kurátor személyével van problémájuk. Hanem azzal, hogy ha ők le is mondanak, ugyanilyen eljárással raknak a helyükre másokat.

Pedig Vidnyánszky a megszólalásaiban előszeretettel támadja őket és az egyetemet is. A rendező az elmúlt hetekben elkezdte végigturnézni a kormánymédiát, akiknek például olyanokat mondott, hogy

  • a tanárok "gyakorlatilag manipulálták a diákokat";
  • az SZFE filozófiája: "szilánkokra törni az oda kerülőket, jól összekeverni őket egymással is, hadd tűnjön el a szemérem, hadd tűnjön el a gátlás, és akkor újra összerakni. Na, ezzel teljesen ellentétes mindaz, amit én gondolok például a színészképzésről";
  • az egyemfoglalók között "van néhány tucat harcos, igazából Lenin-fiúk vagy Szamuely-katona, akiknek nehéz nemet mondani";
  • "Az SZFE oktatási munkájának minőségét a szakma jelentős többsége régóta alacsony színvonalúnak tartja";
  • a tiltakozások és az ellenállás hátterében erők állnak, "egy hadsereg, amely az interneten leledzik, ez egy nemzetközi csapat";
  • "hergelik sajnos a diákságot, a diákság azt se tudja igazából, hogy miért tüntet, de tüntet, nagyon szomorú történet";
  • "más gondolat nem kerülhet be a Színművészeti Egyetemre. Csak egyféle, balliberális gondolat mentén megy a képzés. És aki azt mondja, hogy nincs ideológiai ráhatás, az hazudik".

Vidnyánszky az ATV-nek is nyilatkozott, akiknek azt mondta, nem az a szándéka, hogy a meglévő dolgok eltűnjenek az egyetemről, hanem hogy "párhuzamosan felépüljön valami más". Utóbbi azt jelenti, hogy elindulnának más osztályok "másfajta gondolatokkal", mint a "nemzet, haza, kereszténység". A HÖK-elnök erre így reagált a Telexnek: bár fogalma sincs arról, ezek mit jelenthetnek az oktatásban, "ebben az intézményben a mérce soha nem a világnézet volt, hanem mindig a tehetség. Ha most körbenézek ezen az egyetemfoglaláson: hány és hány világnézetű ember ül most itt egy cél érdekében, akik olyan egyetemre akarnak járni, ami a tehetségére épít, nem pedig a világnézetére".

A színházi élet pápája

"A mai színházi életünk pápája Vidnyánszky Attila. Őt ugyan nem a magyar színházi élet nagyjai választották meg, hanem ő maga nevezte ki saját magát, és ezt szentesítette a hatalom. És nem csak azzal lett a magyar színházi élet pápája, hogy az alapítvánnyá alakított SZFE kuratóriumának elnöke lett, hanem hosszú évek óta már ő a magyar színházi élet megfellebezhetetlen vezetője. Most már a kimondottan a pápája. Jár neki a tévedhetetlenség vélelme. (...) Vidnyánszky, a mi pápánk, kételyek nélkül él. Pedig kell, hogy néha elbizonytalanodjon. Hiszen Vidnyánszky pápa egyben művész is és nem művész a művész, ha néha nem vonja kétségbe a saját alkalmasságát" - reagált Jordán Tamás a Facebookon a kuratóriumi kinevezésekre.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója társulati ülésen a színházban 2018. június 8-án.
Fotó: MTI / Mónus Márton

Vidnyánszky ugyanis az egyik legnagyobb pozíciógyűjtője a színházi életnek, ezt pedig a szenátus augusztusi közleménye jól érzékelteti. Az egész egyetlen mondatból áll:

"Egyetlen kérdést szeretnénk intézni Vidnyánszky Attilához – aki Kossuth-díjas színházrendező, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház főrendezője, az Emberi Erőforrások Minisztériuma döntés-előkészítő testületének, a Színházművészeti Bizottságnak elnöke, a színházművészet szakmai érdekeinek védelmét ellátó Magyar Teátrumi Társaságnak elnöke, a Szent István Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának művészeti képzésért felelős rektori megbízottja, a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó művészeti vezetője, a Déryné program szakmai bizottságának tagja és 2020. szeptember 1-től a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány tulajdonosi jogkörrel felruházott, korlátlan időre kinevezett kuratóriumának elnöke, és aki számtalan nyilatkozatának egyikében a következőt mondta: „A kuratórium és a szenátus, valamint a HÖK együttműködésére és tárgyalásra van szükség. Párbeszédet, szakmai vitákat folytatni, megalapozott álláspontokat ütköztetni. Ez a következő hónapok feladata.” –, miként képzeli a megalapozott álláspontok szakmai ütköztetését, a párbeszédet azok után, hogy kinevezése előtt is és azóta is folyamatosan becsmérli az egyetemünkön folyó munkát, annak minőségét köztudomásúan alacsony színvonalúnak tartja, nagy mestereink életművét lenullázza, a tanári kart megengedhetetlen jelzőkkel illeti, egy részét bagázsnak (etimológiai szótár: csőcseléknek) nevezi, többekről név szerint valótlanságokat terjeszt, feltételezéseken alapuló határozott kijelentéseket tesz; az egyetem működését, elmúlt évtizedeit egyáltalán nem ismeri, de olyan érveket ismétel meggyőződéssel, amelyek nem igazak, azok tényekkel, adatokkal bizonyított cáfolataival nem törődik, és ezzel megtéveszti a közvéleményt; a hallgatókat rendszeresen infantilizálja és sértegeti, az egyetemen felhalmozott tudást nem tiszteli, az elért eredményeket nem létezőnek tekinti, az oktatási hagyományokat megkérdőjelezi, az egyetemen végzett munka iránt nem mutat kíváncsiságot; saját bevallása szerint már 2014-től tervezi a változtatást, de ez ügyben az egyetem vezetőségét soha nem kereste, kurátori felkérése kapcsán sem kezdeményezett párbeszédet, ezzel szemben szüntelen erődemonstrációt folytat kormányzati felhatalmazással; a modellváltás folyamatában kialakult vitát buzgón politikai erőtérbe helyezi, egyértelműen ideológiai harcot vív, direktívákat fogalmaz meg; az egyetem ügyében is következetesen és cinikusan végzi azt az áldozatos munkát, amit a magyar színházi szakma kettészakításáért vállalt magára; vérbeli kultúrpolitikusként meghatározza a magyar filmművészet iránymutató témáit; jövőbeni terveinek egyeztetés nélküli, határozott megfogalmazásával súlyosan és alaptörvénybe ütközően sérti az egyetemi autonómiát; megszólalásainak manipulatív retorikája kikezdhetetlen, önmagát mártírként és áldozatként tünteti fel, összekeveri egyetemünket kimondott és ki nem mondott ellenségképekkel, miként a „balliberálist” a szabad szellemiséggel; összeesküvés-elméletei és mellérendelt jelzői burkoltan kirekesztőek; megkérdőjelezi véleménynyilvánításhoz való jogunkat, nemzeti identitásunkat és elkötelezettségünket a magyar kultúra iránt, morális hozzáállásunkat a hallgatókhoz — röviden: miként képzeli a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédet, mi lesz az első mondat?"

A Magyar Nemzet korábbi cikke és a 444.hu is írja, hogy 1999-ben Beregszászról Budapestre érkezve Vidnyánszky bár nem nagyon találta a helyét, mégis fontos pozíciók közelébe került. Az viszont nagy sérelme lett, amikor 2002-ben nem kapta meg a Nemzeti Színházat. Azt is neheztelte, hogy nem kapott díjakat az éves színházi seregszemlén, a Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT), és nem hívták tanítani sem az SZFE-re. Minderről úgy beszélt, hogy a politika és a "színházi maffia" fogott össze ellene. Nemrégiben a Kossuth Rádiónak mondta, hogy őt addig tartották nagy művésznek, amíg "ide nem merészeltem jönni" Kárpátaljáról, utána azonnal ellene fordultak. De aztán jött a 2010-es kormányváltás, és elkezdte felhalmozni a pozícióit, és rögtön 2011-ben Kossuth-díjat is kapott, majd jöttek a POSZT-díjak is, és megkapta a Nemzeti Színházat is.

Az utóbbi években már többször próbált beleszólni az SZFE működésébe is, olyanokat nyilatkozott, hogy az egyetem már 2014 óta téma az Innovációs és Technológiai Minisztériumban, több terv született, több egyeztetés is volt. Az egyetem viszont ezt tagadja, állítják, velük 2019-ig senki nem beszélt erről. Időközben Vidnyánszky tanított egy másfél hónapos kurzust az egyetemen, majd megbízták, hogy egy féléves kurzus alatt csináljon egy zenés-színész vizsgát, de azon a kurzuson mindössze kétszer jelent meg, a vizsga pedig elmaradt, Vidnyánszky szerint azért, mert a hallgatók már amúgy is túl voltak terhelve.

A Partizán nevű csatornának nemrég több olyan volt diák is beszélt, aki a Vidnyánszky vezette kaposvári képzésen szerzett színészdiplomát. 2011-ben úgy kapott ott címzetes tanári címet, hogy addig nem volt köze az egyetemhez, aztán rektorhelyettes lett, 2016-ban pedig Áder János adott neki egyetemi tanári címet is a Kossuth-díjára. A volt hallgatók azt mondták a csatornának, hogy rendszeresen maradtak el óráik, mert Vidnyánszkynak nem volt ideje velük foglalkozni. De amikor volt ideje, akkor figyelmes volt, jó szakember, akitől lehetett tanulni. Azt is mondták, hogy - ahogy az SZFE-n most - voltak infrastrukturális ígéretek, de nem azok nem valósultak meg.

"Őt a hatalom tartja pozícióban, egy eredmény alapú közegben már rég nem lenne sehol, egy ilyen embert nyugdíjba és szanatóriumba szoktak küldeni, nem pedig újabb és újabb terheket rápakolni. Büntetéssel ér fel, hogy megkapta az SZFE-t, is hogy ennyi intézményi bénázás után próbáljon meg valamit villantani. Borítékolva van a kudarc" - mondta róla a Telexnek az SZFE-s Gáspár Máté. A lemondott intézetvezető szerint Vidnyánszky kinevezése azt is mutatja, hogy "már nincs ütőkártya a NER kezében, alig akad gondolat, végrehajtó szakember", ezért aztán kicsit meg is nyugodott, mert ő azért "többet nézett ki a srácokból". Ascher Tamás színházi rendező szerint "Vidnyánszky Attila is egy végrehajtó, akármennyire is sértett és bosszúvágyó ember".

Maga Vidnyánszky egyébként úgy nyilatkozott a kormánymédiának, egy nagy, nemzetközi háttérhatalom nem akarta, hogy ő kuratóriumi elnök legyen, hogy ezt az időszakot most nehezen bírja, de a "szakmai felelősségérzete" miatt cselekednie kell.

A Telex hiába kereste Vidnyánszky Attilát: hívásunkat kinyomta, sms-ünkre és levelünkre nem válaszolt, és bár az ügyintézője azt válaszolta, kérdéseinket továbbítja neki, válasz azóta sem érkezett. Upor Lászlóval is próbáltunk egyeztetni az egyetem sajtósán keresztül, de nem sikerült.

(Borítókép: Őrségben álló hallagtók a Színház- és Filmművészeti Egyetem Vas utcai épületénél 2020. szeptember 21-én. Az intézmény hallgatói és szimpatizánsok élőlánccal tiltakoztak az SZFE modellváltása, autonómiájának elveszítése ellen: a Vas utcától a Parlamentig kézről-kézre adták az egyetem chartáját. Fotó: Bődey János / Telex)

Iratkozz fel a Telex hírlevelére!

Belső infók, tartalomajánlók a szerkesztőktől, csodálatos digitális apróságok!

Feliratkozom