Márki-Zay: Egyetlenegy tisztességes, becsületes magyar ember sem szavazhat Orbánra

„Orbán Viktor és az egész sleppje hazaáruló” – mondta Juhász Péter. Majd megkért mindekit aki magyar, menjen el szavazni és lehetőleg az ellenzékre tegye az x-et. Ezután felhívta a figyelmet, hogy bár nem akar kampányrendezvényt tartani, de hamarosan kezdődik az ellenzék kampányzárója, pár száz méterre a Madách téren.

Ezután lezárva a rendezvényt megköszönte mindekinek aki eljött, miután az összegyűlt tömeg elkezdett feloszlani.

Mi lett volna Magyarországgal, ha a művelt Nyugat azt mondja hazánkról, amit most a mi kormányunk mond Ukrajnáról, hogy az egy „szláv belügy”, tette fel a kérdést, és hosszan fejtette ki, hogy igenis van felelőssége a magyar államnak, már csak az alaptörvényben foglalt, a határon túli magyarságért vállalt felelősség nyomán is. A történész hosszan elemezte, hogy a kormányzati retorika hátterében mi állhat, mire arra jutott, hogy Magyarország ura

ma éppen úgy „a hullarablásban reménykedik”, ahogyan a töréntelmünk során már több országvezetőnk tette már ezt korábban.

Ungváry Krisztián végül szintén arra jutott, hogy aki a történelem jó oldalára kíván állni, az kimondja, hogy az Ukrajna ellen elkövetett támadás és háború mellé állni hazaárulás, és Magyarországnak, mint szomszéd, és érintett országnak nemcsak azt kell elismernie, hogy Ukrajna a mi háborúnkat is vívja, a mi biztonságunkat is óvja, hanem azt is, hogy kötelező követelni: Putyin vonuljon ki, avagy:

ruszkik, haza!

A háború alatt szempillantás alatt kiderül, hogy ki áll a történelem jó és rossz oldalán. Erről beszélt Ungváry Krisztián történész, és felidézte Orbán korábbi szavait. Orbán Viktor nem kevesebbet állít szerinte most, mint hogy az általa korábban istenített nemzeti önrendelkezés csupán egy politikai termék. Ukrajna népe ma nemcsak magát védi, hanem egész Európát egy olyan hatalommal szemben, amely mindenben a vezér utasítása szerint működik.

„Egy orwelli birodalom ellen folyik ma háború” – jelentette ki Ungváry. Ukrajna Orbán Viktor rendszer ellen is harcol szerinte, mert Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tejtestvérek, akik elutasítják az Európai Uniót, és illiberális államot építenek. „Orbán és Putyin számára Európa nem a demokráciáról szól, hanem a meleg- és genderőrületről” – jelentette ki.

Ukrajnában a harc azért folyik szerinte, hogy ne kelljen hazugságban élni. Mi ebben az országban viszont a hazugság rendszerében élünk. Orbán és propagandistái azt hazudják, hogy ez szláv belügy, miközben a szabadság sosem belügy Ungváry szerint.

Kemény, embert próbáló időket élünk Pintér Béla szerint. Ma még nem tudjuk, hogy a jövőben hogyan fognak ránk emlékezni, de azt látjuk szerinte, hogy vannak magyarok, akik ki merik mondani Orbán Viktor helyett, hogy éljen az ukrán szabadság és ruszkik haza. A közönség Pintér együtt skandálta a beszéde végén: „Ruszkik haza!”

Ha a miniszterelnök úr mindenáron táncolni akar, akkor keressen magának valami büszke, férfias magyar táncot – mondta Pintér Béla, aki szerint az, amikor egy magát erősnek képzelő férfi pávamódra illegeti magát, az minden, csak éppen nem férfias, na meg nem magyar. A színművész-rendező erőteljes beszédben élesen kritizálta a kormány retorikáját az Oroszország által indított háborúban, és mindezt szerinte semmiféle gazdasági érdek sem támaszthatja alá, indokolhatja. Mint fogalmazott:

Ne a lelkünkkel, meg a becsületünkkel fizessen Orbán az orosz gázért, vagy Szijjártó kitüntetéséért!

Pintér Béla szégyenteljesnek nevezte a magyar kormány viselkedését és diplomáciai lépéseit, és azzal szembesítette a nyilvánosságot, hogy muszáj a történelem jó oldalára állni, mert amit Orbán és csapata most csinál,

az nemcsak minket szégyenít meg, hanem még az unokáink is szégyellni fogják.

Pintér Béla arról beszélt, amikor Juhász Péter felkérte, hogy mondjon beszédet a demonstráción, először félt elfogadni, mert a hazug propaganda mindenkire rásüti, hogy bele akarja sodorni az országot a háborúba. Aztán nézte a felvételeket, és az jutott eszébe, hogy a gyávaság nem egyike a bűnöknek, hanem a legnagyobb bűn.

Mi magyarok, 1848 és 1956 szellemi örökösei békét akarunk, de nem úgy, hogy az ukrán nép térdet hajtson az orosz agresszor előtt, hanem az oroszok hagyják abba a háborút, és takarodjanak végre haza.

De nem fognak Pintér szerint az oroszok hazamenni, mert „Vlagyimir Putyinnak agyára ment a botox” és előbb-utóbb el akarja foglalni Ukrajnát, aztán Lengyelországot, a balti államokat, és orosszá fog tenni többek közt bennünket is, ha továbbra is ilyen gyávák maradunk és nem mondjuk ki, hogy szégyent mondott a magyar kormány.

Két beszédet bombázások és lövések hangja szakította meg. Juhász Péter, a rendezvény főszervezője ezután elmondta, hogy a magyar civilek az ukránokkal és az ukrán civilekkel vannak, hiába nem ezt közvetítik a kormány üzenetei a világ felé.

Ezután egy perc néma csend következett. Majd ismét hangsúlyozta, hogy a magyar civilek együtt éreznek az áldozatok családjaival. Büszkék és nagyon hálásak a civilek munkájáért.

„Orbán nem Magyarország szíve, Orbán Magyarország enyves keze. Nem szimbolizál mást, mint véres, enyves kezet” – mondta Juhász Péter.

– mondta a tüntetésen Nika Krykun 17 éves ukrán menekült. A Stop-Zemlia című Berlinalen és más fesztiválokon díjat nyert film szereplője mindent elvesztett az orosz támadást követően: városát, családját, családjának teljes történetét fel kellett adnia, hogy elmenekülhessen. Elcsukló hangon beszélt arról, hogy mit élt át a háború kitörtének napján.

Nem voltak szavaink a döbbenettől; egy nappal korábban még a jövőt és következő utazásainkat tervezgettük, február 24-én azonban már eluralkodott rajtunk a rémület, fogalmunk sem volt róla, hogy mi történik velünk, milyen jövőnk lehet

– mesélte. Nika a robbantások és a civil célpontok támadása idején a családjával egy kijevi óvóhelyen volt, majd pedig úgy döntött, elhagyja Kijevet, elbúcsúzott ott maradt családtagjaitól, és miközben – elmesélése szerint – bombatámadások érték a vonatot is, amelyen menekültek, a teljes kilátástalanságba menekültek. Záhonyban ért először biztonságba, most pedig Budapesten vannak, rokonoknál. Ennek ellenére a tramua szinte feldolgozhatatlan:

Sosem fogom megbocsátani, hogy a kisöcsémnek minden éjjel orosz katonák okoznak rémálmokat

– mondta a menekült lány, és elsírta magát. Végül arról beszélt, nagyon hiányoznak hátrahagyott barátai és szerettei, és nagyon reméli, Ukrajnában, és így Európában is hamar béke lesz.

A 16 éves Arseniy Markov következett a színpadon, aki onnen ismert, hogy a Stop-Zemlia című Berlinalen és más fesztiválokon díjat nyert filmben játszott, a háború kitörése után pedig Kijevből menekült el.

Arról beszélt, egész eddigi életét Kijevben töltötte, tervei voltak, egyetemre készült, dolgozott, de a háborúval most minden megváltozott. Senki sem hitt abban, hogy valóban lesz háború – fogalmazott Arseniy, aki most már átérzi, hogy mit élt át a karaktere, akit abban filmben alakított, amely a 2014-es ukrajnai háborúról szólt.

Amikor elkezdődtek a bombázások Kijev felett, és édesapját behívták, úgy érezte, nagy felelősség került a vállára. Felelős voltam anyukámért, nővéremért és a barátnőmért, aki csak átugrott hozzánk meginni egy sört – mondta. Másnap elhagyták az otthonukat, és biztonságosabb helyre menekültek.

Amikor láttam a felvételeket, felhívtam a szomszédomat, aki elmondta, mi történik otthon – mondta. A szomszédjának biciklire kellett ülnie és állandó bombázások alatt kellett elhagynia a házát. Az osztálytársai több mint felével még mindig nem sikerült felvennie a kapcsolatot, a nagyszülei pedig még mindig blokád alatt vannak.

„Nem fogtok élve hazatérni. Köszönjétek Putyinnak”

– üzent az orosz katonáknak.

A tüntetők között vannak Magyarországon élő külföldi diákok, akik hálasak a magyaroknak, hogy a háború alatt segítik az ukránokat. Megkérdeztünk egy ukrán lányt, mit gondol erről a demonstrációról. Ő azt mondta, hogy az eső miatt ugyan kevesen vannak, de ő mindenkinek hálás, aki kijött.

Akadnak olyanok is akik nem elégedettek a helyzettel: két magyar tüntető felidézte a 2012. október 23-ai tüntetést, amikor százezer ember állt ugyanitt. Csalódottan jegyzik meg, hogy tíz év után csak néhány százan jöttek ki.

Az időközben nagyjából 500 fősre duzzadt tüntetésen ellenzéki politikusok is feltűntek. A rossz idő ellenére kezd megtelni az Erzsébet híd pesti hídfője.

Törley Katalin tanár, a Tanítanék mozgalom aktivistája lépett először a színpadra, anyaként és tanárként beszélt arról, hogy elborzadva figyeli az ukrajnai eseményeket. „Látom ezeket a meggyötört nőket, asszonyokat, lányokat, asszonyokat, fiatalokat és időseket”, akik, ahogy arra felhívta a figyelmet, a menekülés közben is megőrzik szolidaritásukat egymással, a gyermekekkel, és végig, minden nyomorultságos körülmény ellenére megőrzik méltóságukat is.

Tisztelet az ukrán nőknek, az úton lévőknek, az Ukrajnában, Kárpátalján, Magyarországon, Európában, és Európán kívül lévő asszonyoknak

– mondta. Törley tiszteletét fejezte ki a nőknek Ukrajnában, Oroszországban, és a világon mindenhol azért, mert még ha egy „súlyos téveszmében szenvedő agresszor áldozataivá” is váltak, megőrzik mindazt, amit a természet és az erkölcs számukra diktál: óvnak, gondoskodnak és vigyáznak egymásra, maguk és sorstársaik gyerekeire.

Törley Kata tanárként arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar köznevelési és szociális ellátórendszer nem nyújt sok reményt, sőt, valódi védelmet, avagy biztonságot sem, nemhogy jövőképet az ukrán menekülteknek.

A pedagógus súlyos kritikát fogalmazott meg a magyar állammal, a jelenlegi kormányzó többséggel szemben, mert szerinte az elhallgattatja az orosz agresszió súlyát, következményeit, ahogyan elhallgattat minden olyan hangot, amely vele nem ért egyet. Törley hosszan beszélt a magyar közoktatást és jogállamiságot érintő aggályokat, és az lemúlt évtized történéseit sorolva, majd pedig kijelentette: mindezek együttesen az okai annak, hogy elmegy vasárnap szavazni.

Juhász Péter, az Együtt volt elnöke, a rendezvény szervezője lépett elsőként színpadra. Azt mondta, Zelenszkij pár hete tett közzé felhívást, hogy az Ukrajnával szolidáris európai országok álljanak ki demonstrációval az országa mellett.

Ezután kötelezettségüknek érezték, hogy megszervezzék a mai tüntetést. Juhász reméli, hogy otthonról többen követik online, mint amennyien a rossz időben elmentek a Szabad sajtó útjára.

Eddig körülbelül háromszáz ember gyűlt össze a Ferenciek terén. A tömeg elején nők vannak, akik plüss babákat tartanak a kezükben, a háborúban elhunyt gyermekeket szimbolizálva, mindeközben ukrán rigmusokat skandálnak.

Profi hangtechnikáról szól noÁr, a tanárok ügye mellett kiálló száma. A helyszínen sokan ukránul beszélnek, többségük babakocsival van.

Az orosz agresszióra és gyermekek háborúban elszenvedett sorsára hívja fel a figyelmet az UNICEF irodája elé szervezett békés felvonulás. Az Anyák Menete azokért az ukrán nőkért és gyermekeikért áll ki, akik a háború miatt elhagyni kényszerültek hazájukat.

A menet 14 órakor indult a Wesselényi utcától, majd Károly körúton keresztül jutottak el a Rákóczi úthoz, és a Szabad sajtó útján csatlakoztak a „Legyen végre vége” című tüntetéshez. Nagyjából 60-80 résztvevője volt a megmozdulásnak, köztük sok gyermeket is lehetett látni.

Többen játékbabát, vagy összecsavart pokrócot vittek magukkal, amivel a háború gyermek áldozataira hívják fel a figyelmet.

Nem ez az első tüntetés, illetve megmozdulás, amit az orosz–ukrán konfliktus nyomán Magyarországon szerveztek. A háború kitörésének napján Márki-Zay Péter békéért imádkozott több ezer tüntetővel az orosz követség előtt, pár nappal később a Nemzetközi Beruházási Bank előtt tüntettek „Ruszkik, haza!” mottóval, majd pedig az egységes ellenzék tüntetést tartott az MTVA székháza előtt is, kifogásolva, hogy az ellenzék nem jelenhet meg a köztévében, és hogy szerintük elfogadhatatlan szinten tolják az orosz, putyini propagandát az ukrajnai helyzet kapcsán.

A tüntetések mellett látványos akciók is szerveződtek, többek közt ilyen volt, mikor Budapest vezetése kék-sárga színben kivilágította Halászbástyát, vagy amikor a Momentum molinókkal üzente meg, hogy „Magyarország nem lesz orosz gyarmat”.

„Legyen végre vége!” – címmel szerveztek tüntetés április 2-ára, szombatra, a választás napját megelőző délutánra. A rendezvény fő célja, hogy „kiálljanak a szabad és független Ukrajnáért, és tiltakozzanak Orbán Viktor árulása, sunnyogása ellen”, írják a szervezők, az Egymillióan a szabad Ukrajnáért csoport és Juhász Péter, az Együtt volt elnöke.

Felszólalnak:

• Dasha Malakhova színész, aktivista, gyermekvédő
• Nika Krykun és Arseniy Markov a Stop-Zemlia című Berlinalen és más fesztiválokon díjat nyert film szereplői
• Pintér Béla Jászai Mari-díjas színész, zenész, drámaíró és rendező
• Törley Kata tanár, a Tanítanék mozgalom aktivistája
• Ungváry Krisztián történész

A házigazda maga Juhász Péter lesz.