Megoszlanak a szülői vélemények, hogy jó ötlet-e a járvány alatt edzésekre, versenyekre járatni a gyerekeiket, főleg most, hogy az iskolák is zárva vannak. Az óvatosabb szülők aggodalma sem alaptalan, hiszen a sportolókat sem kerüli el a vírus. Van, ahol a szigorú protokoll a gyerekekre is érvényes, és több hetet kell kihagyniuk, ha átesnek a fertőzésen.
Sok szülőnek okoz dilemmát, hogy az egyre romló járványhelyzetben járassák-e gyerekeiket edzésekre, versenyekre. Főleg annak fényében, hogy az erősödő harmadik hullám miatt március elején az általános iskoláknak is be kellett zárniuk, és nagy valószínűséggel április közepéig nem is nyithatnak ki. Felmerült bennük, hogy ha az nem fér bele, hogy gyerekük 20-30 társukkal legyen összezárva az osztályteremben, akkor miért van rendben, hogy egy sportcsarnokban összeizzadják egymást? Megosztottak a szülők kérdésben: van, aki úgy gondolkodik, hogy kontrollált körülmények között, a szabályokat betartva a sport sem veszélyesebb, mint a tömegközlekedés. Más inkább nem kockáztat, és kiveszi a gyerekét az edzésekről, amíg nem javul a helyzet.
A gyerekekre is szigorú protokoll vonatkozik
A novemberi kormányintézkedések értelmében a versenyengedéllyel rendelkező sportolók továbbra is használhatják edzésekre az uszodákat, sportcsarnokokat, jégpályákat, a versenyeket, meccseket pedig nézők nélkül, zárt kapuk mögött lehet megtartani. Ez nemcsak a profi, hanem az amatőr és az utánpótlássportra is érvényes. A 2017-es adatok szerint 500 ezren sportoltak versenyszerűen idehaza, a felük utánpótláskorú volt.
A szülők aggodalma nem alaptalan, hiszen a harmadik hullám a gyerekeket is jobban érintheti: egyre többen és egyre fiatalabban kerülnek kórházba, és ellátásuk is jobban elhúzódik, mint korábban. Ugyanakkor a profi sportolók példája azt mutatja, hogy az edzettség sem véd a fertőzéstől, őket is ugyanúgy le tudja dönteni lábukról a vírus, illetve komoly keringési, légzőrendszeri és központi idegrendszeri szövődmények is kialakulhatnak. Főleg a kontaktsportokban terjedt a vírus: a Szeged kézicsapata különösen megsínylette a járványt, többször is előfordult, hogy nem vagy csak tartalékosan tudtak kiállni. A Sportkórház adatai szerint november 7-ig 1199 igazolt sportoló lett koronavírusos idehaza, a valós szám ennél jóval nagyobb lehet, mivel a gyerekeknél sokszor tünetmentes vagy enyhe lefolyású a fertőzés, illetve vannak olyan egyesületek, amelyek nem jelentik a fertőzéseket. Megkérdeztük az Emmit, hogy mostanáig hány sportoló fertőződött meg, de nem válaszoltak megkeresésünkre.
Egy koronavíruson átesett sportolónál az is kockázatot jelent, ha túl hamar kezdi meg az edzéseket. A Sportkórház protokollja ezért szigorúan szabályozza ennek menetét. A 16 évnél fiatalabb sportolóknál tünetmentes vagy enyhe lefolyás esetén minimum két hét pihenést írnak elő, elhúzódó tüneteknél pedig 4-6 hét kihagyás és szívultrahang- vagy MR-vizsgálat a kötelező. (A gyerekek és a covid kapcsolatáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.)
Mindenki úgy tesz, mintha nem lenne vírus
Az edzők között is kényes kérdés a gyerekek edzésre járása. Gábor egy kisebb egyesületnél edzősködik, kérte, hogy még a sportágat se írjuk le, amiben dolgozik. Úgy látja, a problémák nagyjából mindenhol ugyanazok, legyen szó vizessportokról, kosárlabdáról vagy futballról. A novemberi korlátozások bejelentése után az egyesületek mindenkit leigazoltak, akit csak tudtak, hogy a gyerekek továbbra is járhassanak edzésekre; gyakorlatilag akkora létszámmal mennek a gyakorlások, mintha nem is lenne járvány. Pedig sok sportágból hallani, hogy el-elmaradnak meccsek, mert annyi gyerek fertőződik meg a csapatoknál, hogy nem tudnak kiállni. Ezért is lepte meg őt, hogy az iskolák bezárása után nem állította le az utánpótlássportot a kormány. Szintén növeli a megfertőződés esélyét, hogy a nagyobb egyesületeknél több korosztály utazik együtt a meccsekre, versenyekre, mondta.
Gábor gyerekei is sportolnak, fia futballozik, lánya szinkronúszó. Azonnal kivette őket edzésből, miután kiderült, hogy csapattársaik közül többen covidosok lettek. Nem nézték jó szemmel a csapatnál, de inkább hagyjanak ki néhány hónapot, mint hogy megbetegedjenek, mondta. Szerinte a szülők többsége inkább a homokba dugja a fejét, és nem foglalkozik a kockázatokkal. „Mindenki úgy tesz, mintha nem is létezne a vírus.” Az egyesületek anyagilag is az az érdeke, hogy be tudják fejezni a bajnokságokat, ezért sem állítják le az edzéseket. Ahol ő dolgozik, szintén voltak fertőzöttek, ezért néhány napra leállították az edzéseket, egyszerűen értelmetlen volt megtartani őket. Gábor szerint más kluboknak is így kéne eljárniuk, de az lenne a legjobb, ha a kormány lépné meg ezt.
Más véleményen van Tamás, aki szintén edző. Úszókkal foglalkozik, 10-12 tanítványa van, köztük válogatott versenyzők is. Fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a sportolás választható, senkinek nem kötelező edzésre járnia. Minden szülő el tudja dönteni, hogy vállalja-e az edzésekkel járó kockázatot, vagy sem, de természetesen tiszteletben tartja és elfogadja, ha a szülő óvatosságból nem engedi most úszni a gyerekét, mondta. Náluk is többségben vannak azok a szülők, akik inkább támogatják a sportolást. Ugyanakkor szerinte mindig van egy hangos kisebbség, akik szeretnek beleszólni az edzők munkájába, most sincs ez máshogyan, a Covid még jó táptalaja is ennek.
Fertőzésveszély szempontjából nem tenne különbséget a sportágak között, a futballnál, jéghokinál, vízilabdánál ugyanúgy át kell öltözni az edzések előtt, mint az úszásnál, mondta. Az uszodában a víz vegyszerrel kezelt, a pályák pedig több mint két méter szélesek, tehát a távolságtartás is megoldható. Szerinte a kormányrendelet elég szigorúan szabályozza, milyen keretek között mehetnek az edzések, versenyek, és igyekeznek is betartani az előírásokat. Sportolás szempontjából még előny is, hogy bezártak az iskolák; kevesebb a kontaktus a gyerekek között, vagyis kisebb eséllyel fertőződnek meg a versenyzői. Másrészt korábban gyakran előfordult, hogy karanténba került valamelyikük, mert a tanára vagy az osztálytársa covidos lett. Úgy látja, hogy az edzésnek főleg mentálisan van nagy szerepe; van olyan versenyzője, akinek a sport segít feldolgozni egy családi tragédiát. A digitális oktatás mellett az edzések legalább keretet adnak a gyerekeknek, nem folynak úgy össze a napjaik.
Megviselné a gyereket, ha nem járhatna edzésre
Anita fia igazolt úszó egy utánpótlással foglalkozó egyesületnél. Nyolcéves, hetente öt edzése van, rendszeresen indul versenyeken. Két okból döntöttek úgy, hogy nem veszik ki az edzésekből: egyrészt visszavetné a fejlődésben, ha kihagyna néhány hetet, másrészt fizikailag és pszichésen is nagyon megviselte, amikor az első hullám alatt nem sportolhatott. A többi szülő is hasonlóan vélekedik, nem tud olyanról, aki a fertőzésveszély miatt nem járatja a gyerekét.
Az egyesület mindig tájékoztatja őket, ha valamelyik korosztályban megbetegszik valaki. Erre volt is példa, de az sem ingatta meg őket döntésükben. Anita szerint az uszoda eleve biztonságosabb közeg, mint, mondjuk, a 4-6-os villamos, és a szabályok is szigorúbbak, mint egy fitneszteremben. Annyi óvintézkedést azért tettek, hogy most már kocsival viszik az edzésekre, nem kell a tömegközlekedést használnia. Az is megnyugtató számára, hogy a versenyeken csak Covid-igazolással vehetnek részt a gyerekek; ez nem teszt, hanem ez egy kérdőív, amin a szülőknek fel kell tüntetniük, hogy a gyerekük találkozott-e beteggel, voltak-e esetleg tünetei. Elmondása szerint a szövetség ellenőrizte, hogy tényleg csak azokat a gyerekeket igazolták le az egyesületek, akik versenyezni is akarnak.
Enikő hasonló korú gyereke korábban úszott, dzsúdózott, most pedig január óta atletizál az egyik ismertebb budapesti sportegyesületnél. Hiányzott neki a rendszeres testmozgás és a kortárs közösség, ezért – kihasználva a szabályozás adta kiskaput – kerestek egy klubot, amelyik le tudta igazolni. Hetente kétszer van edzése, direkt kisebb, 10-10 fős csoportokban tartják a foglalkozásokat, és többnyire szabad levegőn. Az öltözőt sem nagyon használják, mindenki átöltözve érkezik az edzésekre. A szülők nem mehetnek be az épületbe, maximum a bejáratig kísérhetik a gyerekeket, sorolta az óvintézkedéseket Enikő.
Fia korosztályában nem volt még fertőzött, az iskolai osztályában viszont több is. Hozzáállásában az is közrejátszik, hogy milyen sportágról van szó, dzsúdózni például most nem engedné, mert kontakttal jár. Emiatt nem járhat edzésekre testvérének a gyereke, aki kézilabdázik; a csapatból többen is megfertőződtek. Hogy engedi sportolni a gyerekét, nem jelenti azt, hogy félvállról veszi a vírus veszélyeit; Enikő is több hónapos kihagyás után kezdett el újra sportolni, amikor átesett a fertőzésen. „Ezzel nem szabad viccelni”, mondta.
Barbara némileg másképp látja, mint a két másik szülő. A fia egy utánpótlás-nevelő csapatnál futballozik, de a járvány miatt egy ideje nem járnak edzésekre. Tiszteletben tartották a döntésüket, nem volt ebből probléma, mondta. Nem is az edzésekkel van problémájuk, hanem azzal, hogy meccseik is vannak, ahol ismeretlen gyerekekkel is találkoznak. Az egyik edzőjük ki is akadt, mert nemcsak a bajnokságban játszanak, hanem edzőmeccseket is szerveznek nekik. A novemberi zárás után volt egy teremtorna, amin a csapatuk is játszott, azon körülbelül 80 gyerek vett részt. Ha mindig csak a csapattársaival találkozna az edzéseken, akkor kevésbé tartaná rizikósnak dolgot. Persze a fia nehezen viseli, hogy kimarad az edzésekből, attól fél, hogy lemarad a többiektől.
„Valahol megértem a többi szülőt is, mert kell a gyereknek a mozgás, napi 8-12 óra munka mellett egyszerűen nincs időnk, hogy rendesen lemozgassuk őket.”
Mit látnak az egyesületek?
Gergely István, a Budapesti Honvéd Sportegyesület ügyvezető elnöke jogosnak nevezte a szülők aggodalmát, tavaly tavasszal maguk is hasonló dilemmákkal szembesültek, akkor a szövetségek fel is függesztették a bajnokságokat. Azt tapasztalják, hogy a szülők többsége támogatja, hogy a gyereke sportoljon, ugyanis ez is levesz némi terhet a vállukról: megtörik a gyerek elszigeteltsége, közösségben lehet, elfárad. Semmilyen hátrány nem éri azokat, akiket a szüleik nem engedik edzésekre járni, hangsúlyozta. Gergely István elmondta, a járvány ellenére nem tehetik meg, hogy ne versenyezzenek, ne induljanak a bajnokságokban, főleg ha közben rendszeresen edzenek a sportolók. Ez a munka is feleslegessé válna, másik oldalról pedig kizárást és akár szankciókat is vonhat maga után, ha nem tudják igazolni, hogy koronavírusos esetek miatt nem állnak ki egy-egy meccsre. A sportági szövetség döntésétől függ, hogy a mostani helyzetben megtartják-e a bajnokságokat, versenyeket: a Magyar Kézilabda Szövetség például március elején határozatlan időre felfüggesztette az összes utánpótlás-bajnokságot.
A Honvédot sem kerülte el a koronavírus: 22 sportáguk van, gyakorlatilag mindenhol volt már fertőzött utánpótláskorú sportolójuk; van olyan csapatuk, ahol mindenki átesett a fertőzésen. A covidos eseteket mindig jelentik a Sportkórháznak. Mindenkit tesztelnek, akinél Covid-gyanú merül fel, ameddig nincs eredmény, automatikusan karanténba kerül a sportoló. Azoknál a családoknál, amelyeknél a megélhetés múlik azon, hogy a szülők ne kerüljenek karanténba a fertőzött gyerekük miatt, az egyesület oldja meg a sportoló elhelyezését és ellátását.
A sportolók összlétszámához képest kevesen döntöttek úgy az MTK Budapestnél, hogy nem engedik edzeni gyereküket, tudtuk meg a klubtól. Ez nyolc szakosztályból (atlétika, cselgáncs, dzsúdó, kard, kézilabda, kosárlabda, ökölvívás, röplabda) összesen 123 sportolót érint, ami kicsit több, mint a sportolók 10 százaléka. Közülük öten vagy pozitív tesztet produkáltak, vagy kontaktszemélynek számítanak. Aki nem tud edzésre járni annak elengedik a tagdíjat, senkit nem köteleznek arra, hogy látogassa a foglalkozásokat, írták válaszukban.
Tömeges megbetegedés nem történt az egyesületnél, nyilvántartásuk szerint 18 utánpótláskorú sportolójuk lett igazoltan koronavírus, nagyrészt az idősebb korosztályokból. A kosárlabda-szakosztálynál jegyezték fel a legtöbb esetet, az U23-as és az U18-as korosztályból összesen hatot. Az edzéseket kis létszámú csoportokban tartják, ahol fertőzés gyanúja merül fel, az a csoport tíz napig nem edz, akkor folytatódhatnak a gyakorlások, ha mindenki tünetmentes. Volt rá példa, hogy koronavírusos esetek miatt elmaradtak meccsek, az U12-es lány kosárcsapatuknál, illetve röplabdában az U21 alatti korosztályoknál fordult elő hasonló. Több sportági szakszövetség (röplabdázók, dzsúdósok, taekwondósok) döntött úgy, hogy a járvány miatt szünetelteti egyes korosztályok versenyrendszerét, emiatt is maradtak el versenyek, mérkőzések.
A járványhelyzet továbbra is súlyos idehaza, sorra dőlnek meg a fertőzöttségi és a halálozási csúcsok. A kormány elképzelései szerint 2,5 millió beoltott kell az újranyitáshoz. Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában arról beszélt, hogy ha április 10-ig beoltanak további 82 ezer iskolai dolgozót, akkor 9 nappal később kinyithatnak az iskolát. (Itt írtunk arról, hogy ezzel mi a probléma.) A tervek szerint a kijárási tilalom időtartama is változna, este 8 óra helyett 10-kor vagy 11-kor lépne életbe, és ezzel összhangban a boltok is tovább, este 9-ig lehetnének nyitva.