Minden, amit a Covid és a gyerekek kapcsolatáról tudunk eddig

Bő egy éve tart a Covid-19-járvány, ezalatt a folyamatosan zajló tudományos kutatások révén rengeteget tanultunk a betegség kórokozójáról. Mivel az idősebb korosztályok veszélyeztetettebbek, rájuk több figyelem irányul, pedig a gyerekek Covid-érintettségével kapcsolatos tudásunk is napról napra gazdagszik. Ebben a cikkben e téma legfontosabb kérdéseit és válaszait szedtük össze.

A gyerekek jobban vagy kevésbé terjesztik a koronavírust?

Bár a járvány első hónapjaiban született tanulmányok azt sugallták, hogy a gyerekek szinte alig járulnak hozzá a kórokozó terjesztéséhez, az újabb kutatások borúsabb képet festenek – írja a Hardvard Medical School rendszeresen frissülő kisokosa. A kutatási metodikák változnak, de az eredmények nagyjából hasonlók: a fertőzött gyerekek felső légútjaiban legalább olyan sűrűn tanyáznak a vírusok, mint a fertőzött felnőttekében. Azt is megállapították, hogy a gyerekekben található vírusmennyiség nem korrelál a tünetek súlyosságával, vagyis egy rosszabb állapotban levő gyerek nem fertőz jobban. A tünetmentes vírushordozó gyerekek fertőzőképességét illetően még további kutatásokra van szükség. Összességében még mindig igaznak tűnik az állítás, hogy gyerekektől kevésbé terjed tovább a betegség (ennek mértéke még vitatott, de akár 50 százalék is lehet), de ettől még potenciális vírusgazdaként kell kezelni a gyerekeket is.

Mennyire súlyos a gyerekekben kialakult Covid-19?

Már az egészen kicsi gyerekek, akár újszülöttek is megfertőződhetnek a koronavírussal és megbetegedhetnek tőle. Közülük sokan mutatnak tüneteket, de nem mindenki. A szimptómák jellemzően enyhébbek, mint a felnőttek esetében, több gyerek megússza enyhe lázzal, kis köhögéssel és hasmenéssel, némi fáradékonysággal. A fertőzött kiskorúak kisebb arányban igényelnek kórházi ellátást, mint a felnőtt betegek, és a gyerekek körében a halálozási arány is alacsonyabb (0,09 százalék). A felsős gyerekeket általában jobban megviseli a kór, leginkább a 10-14 éves korosztályban alakulhat ki súlyosabb tüdőbetegség. Illetve általánosságban komolyabb tüneteket mutatnak még az egyéves kort még nem elért csecsemők is, vélhetően azért, mert az immunrendszerük még nem elég fejlett, légutaik viszont szűkek.

Felléphet a fertőzött gyerekeknél valamilyen szövődmény?

Bár a komolyabb tünetek és a heveny vírusfertőzés során fellépő komplikációk gyerekekben ritkábbak, mégis előfordulhatnak, az alapbetegséggel – elsősorban a neurológiai károsodással – rendelkező gyerekekben nagyobb eséllyel. Az egyik legveszélyesebb, de szerencsére elég ritka kései szövődmény a sokszervi gyulladásos megbetegedés, amit rövidítései után PIMS (paediatric multisystem inflammatory syndrome) és MIS-C (multisystem syndrome in children) néven is emlegetnek a szakirodalomban. Ez egy gyulladással járó immunválasz, ami hasonlít más gyulladásos betegségekhez (például a Kawasaki-szindrómához), de a szervezet kifejezetten a koronavírus-fertőzésre adja ezt a választ, a fertőzéses tünetek után általában 2-4 héttel.

A PIMS legjellemzőbb szimptómái napok óta tartó magas láz, kiütések, bevérzett szem, gyulladt szájnyálkahártya és ajkak, kísérőtünetek lehetnek hasfájás, hányás, hasmenés, gyengeség, fáradtság és aluszékonyság. A PIMS szintén a 10-14 éves korosztályt sújtja leginkább, bővebben ebben a cikkünkben írtunk róla. Mint akkor dr. Constantin Tamás, a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Reumatológiai részlegének vezetője elmondta, a Semmelweis Egyetem két gyermekgyógyászati klinikáján folyamatosan kezelnek betegeket sokszervi gyulladással. A járvány kezdete óta országosan körülbelül 120 gyereket láttak el így. Az amerikai gyermekgyógyászok szövetségének honlapja szerint Amerikában ez a szám legalább 1659, ebből 26 eset halállal végződött. PIMS-gyanús tünetek jelentkezésekor, és különösen akkor, ha a gyerek 10-14 éves, érdemes mielőbb orvoshoz fordulni.

Mi a helyzet a brit vírusvariánssal?

A vírusok mutálódnak, és a legtöbb mutáció nem befolyásolja jelentősen a kórokozó terjedését vagy hatását, de előfordulhatnak olyan, a vírus számára előnyös változások, amik komolyabb figyelemre és jelentős tudományos kutatásokra adnak okot. Ilyen a brit variánsként emlegetett változat (B.1.1.7.), ami az eddig megjelent tanulmányok szerint nem okoz súlyosabb tüneteket felnőttekben, viszont a fertőzőképessége nagyjából 50 százalékkal nagyobb, mint a korábbi variánsoké, azaz könnyebben terjed. Az európai járványügyi központ (ECDC) szerint a vírus gyerekekben sem okoz súlyosabb betegséget, csak a fertőzőképessége erősebb (ami épp elég, persze). Bár az első kutatások alapján úgy tűnt, hogy a variáns könnyebben fertőzheti a gyerekeket, mint a felnőtteket, ezt egy későbbi, nagy mintán végzett átfogó vizsgálat cáfolta. Mostanra az derült ki, hogy a korcsoportokat tekintve a brit változat hasonló arányban fertőz, mint a korábbi törzsek, vagyis a gyerekeket kevésbé, mint a felnőtteket. Ugyanakkor, mivel alapban jobban terjed, egy brit variánssal fertőzött gyerek nagyobb eséllyel adja tovább a vírust, mint egy korábban ismert változattal fertőzött gyerek. (Az új vírusvariánsokkal kapcsolatban dr. Constantin Tamás épp a héten írt egy összefoglalót.)

És a dél-afrikai variáns?

Az eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy a Dél-Afrikában felfedezett vírusvariáns (B.1.351.) a brit változathoz hasonlóan jobban terjed, fertőzőképessége akár 70 százalékkal nagyobb lehet a korábban felfedezett vírustörzsekénél. A variáns sem a felnőttekben, sem a gyerekekben nem okoz súlyosabb tüneteket, mint az eddig ismert változatok. A dél-afrikai variáns ezen kívül egy olyan mutációt is hordoz, ami ellenállóbbá teheti bizonyos vakcinákkal szemben. Ráadásul ez a mutáció már a brit variánsban is megjelent, kombinálódott vele. További kutatások szükségesek ahhoz, hogy a szakemberek megállapítsák, mit jelent ez, elég-e a monitorozás vagy esetleg egyik-másik vakcinát módosítani kell. Az AstraZeneca például már biztosan módosítja a vakcináját, őszre lehet kész a dél-afrikai variánsnak jobban ellenálló változat.

Be kell oltatni a gyereket koronavírus-vakcinával?

A gyerekek többségét kevésbé viseli meg a Covid-19, de ha nem kapnak oltást, közülük sokan vírushordozók lesznek, és nehezítik a nyájimmunitás kialakulását, így a járvány elleni küzdelmet is. Ezért, bár tudományos konszenzus még nincs a kérdésben, egyre több szakember és kutatás javasolja a gyerekek beoltását. Nemrég Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa is ezt vetette fel.

Mikor lesz lehetőség a gyerekek oltására?

A gyerekek nem kis felnőttek; egy fejlődő szervezetnek máshogy működik az immunrendszere, és erősebb mellékhatások is jelentkezhetnek náluk. Emiatt nem lehet a kiskorúakra megfeleltetni a felnőtt embereken végzett vakcinatesztek eredményeit. Mivel azonban a gyerekek kevésbé veszélyeztetettek, eddig a sor végére kerültek a klinikai vizsgálatokban. A Pfizer például csak októberben, a Moderna pedig decemberben kezdte meg az első olyan vakcinatesztjeit, amiknek 12 évesnél idősebb gyerekek az alanyai – a 12 évesnél fiatalabb korosztályok pedig még később kerülnek majd be a teszteltek körébe. Különböző cégek vakcináinál más mellékhatások fordulhatnak elő, ezek korosztályonként is változhatnak, és ezeket alaposan ki kell vizsgálni (bár a felnőtteken végzett tesztek eredményei eddig reménykeltők).

Mire ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei bekerülnek a napi gyakorlatba, egészen biztosan több hónap fog eltelni. (És ez is szupergyors tempó, mert egy vakcina kifejlesztése az első kutatásoktól kezdve akár egy évtizedig is eltarthat, csak most a járványhelyzetre nagyon gyorsan reagált a tudományos közélet és a gyógyszergyártók.) Már az is nagyon jó forgatókönyvnek tekinthető, ha a következő tanévkezdéskor el lehet kezdeni a gyerekek beoltását. Még az sem zárható ki, hogy a tesztek során kiderül, hogy más ütemben kell a gyerekeket oltani, mint a felnőtteket, esetleg több emlékeztető oltást igényelnek. És persze az újabb vírusvariánsok is beleszólhatnak a tervekbe.

Ha egy állapotos nő covidos lesz, az hogy érinti a magzatot?

Ritkán, de előfordulhat, hogy a születendő gyerek a méhben megfertőződik. Egy nagy mintán végzett kínai kutatás szerint a koraszülés kockázata is megnő.

Állapotos nő kaphat vakcinát?

Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) és az amerikai nőgyógyászok legfőbb szakmai szervezete (ACOG) is ajánlja a Covid-19 elleni oltást állapotos nőknek, és a britek is megengedőbbek, de egyelőre a WHO is óvatos. Az óvatosság oka, hogy állapotos nőkön még nem tesztelték a vakcinákat, vagyis nem tudjuk, létezik-e bármilyen konkrét mellékhatás, ami őket érinti. Azt ugyanakkor tudjuk, hogy az mRNS-alapú vakcinák állatkísérletekben nem befolyásolták a termékenységet vagy a terhességet. Jó eséllyel a Covid-19-vakcinák esetében embereknél is ez a helyzet, de amíg ez nem nyer tudományos megerősítést, addig ez feltételezés. Az oltás mellett szólhat még, hogy egy pár hete publikált tanulmány szerint a várandós nők beoltása az újszülöttet is védettebbé teheti a Covid-19-cel szemben (már az is körvonalazódni látszik, hogy a második trimeszterben érdemes oltatni), de ez az eredmény is megerősítésekre vár.

A kérdésre tehát egyelőre nincs konszenzusos válasz azon túl, hogy az állapotos nőknek érdemes kikérniük orvosaik véleményét az oltásról. A más okból is veszélyeztetetteknek mindenképp ajánlott akár terhesség alatt is beoltatniuk magukat (ezt a WHO is így gondolja), a többieknek a kockázatokat mérlegelve, orvosaikkal kommunikálva ajánlatos dönteniük.

Szoptató kismama megkaphatja a vakcinát?

E kérdés megnyugtató megválaszolásához sem áll még rendelkezésre elegendő tudományos kutatás, ezért a publikációk szintjén a visszafogott válasz egyelőre itt is az, hogy veszélyeztetettek oltassanak, a többiek beszéljék meg orvosaikkal. Ugyanakkor a gyakorlatban sokkal bátrabban ajánlják a vakcinát a szoptató kismamáknak, mint a várandósoknak. Utóbbiak esetében ugyanis elsősorban az ad okot az óvatosságra, hogy az esetleges ritkán jelentkező, erős oltási mellékhatások (pl. magas láz) néhány esetben kedvezőtlenül hathatnak a terhességre. Ha a gyerek már megszületett, ez a rizikó nincs többé.

Ezért jelentős szervezetek kiálltak amellett, hogy az újdonsült anyukának érdemes beoltatnia magát, akkor is, ha szoptat. Az anyatej a csecsemő immunrendszerének legfontosabb üzemanyaga, és igen valószínűtlen, hogy az anyatejen keresztül a vakcinából valamilyen káros anyag kerül a gyerek szervezetébe, ugyanakkor az oltás hatására hasznos vírusellenes immunanyagokkal gazdagodhat az anyatej. A WHO, a CDC és az ACOG is úgy gondolja, hogy a Covid-19-fertőzés vagy az idő előtt abbahagyott szoptatás nagyobb egészségügyi kockázatot jelent, mint a kismama beoltása. „A szoptatás alatti védőoltások általában biztonságosak, nem kell miattuk a szoptatást felfüggeszteni. Az új fejlesztésű mRNS vakcinákról kevesebb az információ, de a hatásmechanizmusa alapján nem várható komolyabb mellékhatás szoptatás esetében sem” – írja a Magyar Szoptatási Tanácsadók Közösségének állásfoglalása is. (Az állásfoglalás a kevés klinikai vizsgálat miatt nem tesz még konkrét javaslatot.)

Amíg a vakcinára és a kutatásokra várunk, hogyan lehet legjobban megóvni a gyerekeket?

Nagy trükkök nincsenek, a legjobb védekezés a prevenció, akárcsak a felnőtteknél. Vagyis: kézmosás, távolságtartás, maszkviselés, és a lakásból kimozdulás csak a legszükségesebb esetben. Mivel a gyerekek higiéniai fegyelme általában nem nagy, érdemes sűrűn ellenőrizni, hogy tiszta-e a kezük. Ajánlatos a minimumra csökkenteni a gyerekekkel érintkezők számát, és egy ideig hanyagolni a bébiszittert, a játszótéri randikat és más kihagyható szociális érintkezéseket. Az óvoda és az iskola persze nagy kockázat, ezt a rizikót csak az intézményekkel és a többi szülővel együttműködve lehet csökkenteni, amiben segíthetnek például az ECDC vagy a CDC ajánlásai és döntéshozatali felmérései. És persze bármilyen, Covid-gyanús tünetnél kapcsolatba kell lépni a háziorvossal. Ezen túl a közösségre is figyelni kell, betartani a járványügyi intézkedéseket és a karantént, Covid-gyanús tünetek után pedig elvárható, hogy az illető rögtön karanténba vonuljon, és ne várjon hatósági határozatra. Az egy háztartásban élők között az utolsó tünetes első tünete után tíz nappal lehet újra közösségbe menni.