Sosem gondoltam volna, hogy ez a vírus egy nap alatt ledönthet egy 130 kilós embert

Magyarországon Kapás Boglárka olimpiai bronzérmes úszó volt az első ismert sportoló, akiről kiderült, hogy igazoltan megfertőződött koronavírussal. Ez március végén történt, Kapás két hetet töltött karanténban, tünetmentesen vészelte át a fertőzést. Azóta itthon is rengeteg sportolónál mutatták ki a fertőzést, úszók, futballisták, kézilabdázók vízilabdázók, jéghokisok között is terjedt a vírust, komplett csapatok dőltek ki. Az Újpest futballcsapatánál annyira bedurvult a járvány, hogy a 25 fős keretből csupán ketten nem fertőződtek meg, a hétvégi bajnokin már nem is tudnak kiállni. A Budapest Honvédnál is rossz a helyzet, a szakmai stáb tagjaival együtt 23-an fertőzöttek, míg az NB II.-es Békéscsabánál arról számoltak be nemrég, hogy 28 játékosuk fertőzött, és az utánpótlásban is találtak eseteket. A Szeged kézicsapata is megsínylette a járványt, többször is végigsöpört rajtuk a vírus, volt, hogy nem vagy csak tartalékosan tudtak kiállni a meccsekre.

Az első hullám alatt sokszor lehetett találkozni azzal a véleménnyel, miszerint az élsportolókra nem igazán veszélyes a koronavírus, a fiatal, edzett és erős szervezetük könnyedén legyőzi, maguk a sportolók is ebben a hitben éltek. Aztán idehaza is egyre több olyan eset került elő, ami azt mutatta, hogy ez nem feltétlenül igaz.

Nem gondolta volna, hogy ledöntheti a vírus

Bánhidi Bence, a Szeged beállósa szeptember közepén lett beteg, a vírus egy nap alatt ledöntötte a lábáról, majdnem egy hétig volt rosszul. Őt is meglepte, ami történt vele.

„Sosem gondoltam volna, hogy ez a vírus képes ledönteni a lábáról egy 130 kg-os embert egy nap alatt, hiszen vasárnap még semmi bajom nem volt” – nyilatkozta közösségi oldalán.

A világbajnok és világcsúcstartó úszó, Milák Kristóf szintén nem vészelte át tünetek nélkül a koronavírus-fertőzést. Edzője, Selmeci Attila elmondása szerint a 20 éves sportoló lázas volt, legyengült, jelentős mennyiségű izmot veszített. Liu Shaolin Sándor olimpiai bajnok rövidpályás gyorskorcsolyázó tünetmentes volt ugyan, de Milákhoz hasonlóan gyengeségről és izomvesztésről számolt be. „Öt napig elég keményen benne voltam, ha nem tovább, nagyon nagy rosszullétben éltem meg a mindennapjaimat” – ezt már Ungvári Miklós olimpiai ezüstérmes dzsúdós mondta, aki emiatt nem tudott elindulni a budapesti Grand Slam-versenyen.

Tóth Kristóf vízilabdázó produkálta a legijesztőbb tüneteket. Az OSC-Újbuda 24 éves játékosa még augusztusban lett covidos, kétoldali tüdőembóliával és tüdőgyulladással került kórházba, másfél hétig mesterségesen segítették a légzését. Borzalmas fájdalmat érzett a mellkasában és a hátában, egy idő után alig kapott levegőt, fulladt, mesélte. Három hét kezelés után szűntek meg a tünetei, és úgy tűnik, nem kell abbahagynia a vízilabdát.

„Az én példám is mutatja, hogy a vírus nem válogat, és sosem lehet tudni, milyen kárt okoz a szervezetünkben.”

Az edzettség nem véd a vírus ellen

A tavaszi első hullám óta sokkal többet tudunk a koronavírusról, és mint a legtöbb vírusról, erről is elmondható, hogy az edzett, jól táplált szervezet kevésbé hajlamos a fertőzésre. Ez azonban kicsit csapdahelyzetet is jelent, az edzettség miatt ugyanis a sportoló kevésbé produkál tüneteket, mondta Toman József, az Országos Sportegészségügyi Intézeten (OSEI) belül működő Válogatott Kereteket Ellátó Szolgálat vezető keretorvosa. Lehet, hogy csak akkor derül ki a fertőzés, amikor már nagy a baj, a szívizomgyulladás nyomán kialakuló hirtelen szívleállás előzetes figyelmezhető tünetek nélkül is bekövetkezhet. A 22 éves Tóth Bendegúz válogatott birkózó edzés közben lett rosszul, nem tudták megmenteni az életét. Csak később derült ki, hogy koronavírusos volt, ami közrejátszhatott halálában.

A motiváció is befolyásolhatja, mennyire veszi komolyan a tünetetek a sportoló, hiszen úgy van vele, hogy a sportból él, kikerülhet a csapatból, szerződést bonthatnak vele, ha nem teljesít. Miközben egy hobbisportoló megteheti, hogy akkor kezd el újra mozogni, amikor már jól érzi magát. Kockáztatni viszont nem érdemes, mert ha enyhe lefolyású is a betegség, egy maradványtünet, például egy apró hegesedés a tüdőn, később a sportteljesítmény romlásához vezethet.

Ugyanakkor az edzettség nem jelent automatikusan enyhe lefolyást, egy sportolónál is felléphetnek súlyos tünetek, kialakulhatnak komoly keringési, légzőrendszeri és központi idegrendszeri szövődmények, erre egyre több példa van. Sőt, a túledzettség miatt akár könnyebben is betegedhetnek meg.

Egy élsportoló és egy hobbisportoló is a saját edzettségi szintjének megfelelő terhelést kap, ezért sem lehet azt mondani, hogy az átlagemberhez képest a sportolók védettebbek a koronavírussal szemben.

Ezért sem mindegy, hogy a koronavíruson átesett sportoló mikor kezdi meg az edzéseket, komoly kockázatot jelent, ha túl hamar tér vissza. Az Átlátszó cikke szerint a Diósgyőr finn jéghokisa, Mikko Pukka szintén átesett a fertőzésen, csak azután diagnosztizáltak nála szívizomgyulladást, amikor már újra meccseket játszott. A szívizomgyulladás elég komoly dolog, minimum hat hónapos kihagyást jelent, de a sportoló karrierje is veszélybe került. A belgrádi Crvena zvezda amerikai kosarasa, Michael Ojo szívrohamban halt meg, alig egy héttel azután kezdte újra a gyakorlásokat, hogy a koronavírus miatt tüdőgyulladással küzdött.

Toman József úgy látja, tavasszal még valóban az volt az elterjedt nézet, hogy a sportolók nagyobb biztonságban vannak, rajtuk nem fog a vírus. Az esetszámok növekedése és a súlyosabb esetről szóló beszámolók miatt azonban megdőlt a sportolók sebezhetetlenségének mítosza, a sportolók is sokkal komolyabban veszik a vírushelyzetet.

Hetekre kiesik a koronavírusos sportoló

A Sportkórház júliusban adott ki először ajánlást a témában, pontosan a finn hokiséhoz és a válogatott birkózóéhoz hasonló esetek megelőzése érdekében. A kardiológusok segítségével kidolgozott és az Emmi által is jóváhagyott protokoll részletesen szabályozza, milyen feltételekkel állhatnak újra edzésbe a sportolók.

A protokoll elég szigorú, akár másfél hónapra is kieshet a koronavírusos sportoló. Emiatt nem is mindenki fogadta lelkesedéssel.

A pozitív teszt automatikusan a sportorvosi engedély ideglenes visszavonásával jár, csak az alacsony kardiovaszkuláris kockázatú sportok (sportlövészet, teke, bowling, curling, krikett, sporthorgászat, golyósportok, go, íjászat, minigolf) kivételek. Toman József megjegyezte, ez nem újdonság, minden akut vírusfertőzésnél ez az eljárásrend.

Tünetmentes vagy enyhe tünetes lefolyás esetén legalább két hét, elhúzódó betegség esetén pedig minimum két–négy hét pihenés ajánlott. Előbbinél három hétnek kell eltelnie a pozitív PCR-teszt után a sportorvosi engedély kiadásához, utóbbinál négy–hat hétnek.

> > > A Telex legfrissebb híreit itt találja > > >

Nem minden csapat jelenti, ha fertőzöttet talál

A protokollt az összes sportági szövetség megkapta, elvileg mind ők, mind pedig a sportegyesületek és a sportolók kötelesek jelenteni a pozitív tesztet. Hogy ezt mennyire tartják be, az más kérdés.

Az adatokból látják, hogy egyes sportágakban nem vagy csak késleltetve jelentik le a pozitív eseteket, például azért, hogy legyen elég játékosuk a meccsek lejátszásához.

Ezzel azonban saját sportolóik egészségét kockáztatják. Egy ponton a kézilabdában 200 fertőzött volt, míg a jégkorongban csak 10-20, és nem azért, mert a kézisek között valamilyen okból jobban terjedne a vírus, mondta Toman József. A Sportkórháznak nincs eszköze, hogy fellépjen a jelentések elmulasztása ellen, nem tudják valakinek azonnal bevonni az engedélyét, ha pozitív tesztet produkál.

Toman József szerint a rendelkezésükre álló információk alapján a finn hokisnál fellépő szívbetegség is hamarabb kiszűrhető lett volna, ha csapata a protokollnak megfelelően jár el, és jelentik a fertőzés tényét. Ezt nem tették meg, a játékos csak az általánosan kötelező tíznapos karantént töltötte le, semmilyen orvosi vizsgálaton nem esett át. A terhelés, amit az elmúlt hetekben kapott, még súlyosbíthatta is az állapotát, tette hozzá a szakember.

Érdekes helyzet, ha a sportoló azért kerül karanténba, mert például egyik hozzátartozója vagy csapattársa megfertőződött. Ha nem tesztelik, nincs is mit jelentenie a Sportkórház felé, a karantén lejárta után minden további nélkül újra sportolhat, hiszen nem vonatkozik rá a protokoll. Ilyenkor a sportoló és a csapatorvos belátására van bízva, hogy végeznek-e orvosi vizsgálatokat az edzésmunka megkezdése előtt.

Lesznek még súlyosabb esetek

November 7-ig 1199 igazolt sportoló lett koronavírusos Magyarországon, a valós szám ennél jóval nagyobb lehet, mivel a gyerekeknél sokszor tünetmentes vagy enyhe lefolyású a fertőzés, illetve vannak olyan egyesületek, amelyek direkt nem jelentik a fertőzéseket, vagy nem ismerik a protokollt, esetleg nem is tesztelik a sportolókat, mondta a Sportkórház szakembere. A 1199 fertőzött közül 345-en kapták vissza már a sportorvosi engedélyüket.

A Magyar Kézilabda Szövetség augusztus 31-e óta 476 esetet jelentett az OSEI felé. Arról nincs külön adatuk, hogyan oszlott meg ez a szám a profik és az amatőrök, illetve az utánpótláskorúak között. A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége 232 esetről tud, közülük 74 profi, 158 pedig amatőr versenyző volt, és találtak fertőzötteket az utánpótláskorúak között is. A Magyar Jégkorong Szövetség viszont azt válaszolta megkeresésünkre, hogy nincs módjuk a koronavírusos esetek jelentésére, nincs is arról adatuk, hogy hány hokis fertőződött meg.

Kapás Boglárkáról még március végén derült ki, hogy koronavírusos, tehát kicsivel több mint hat hónap alatt közel 1200 sportoló fertőződött meg, október 28. óta 372-vel nőtt a fertőzöttek száma. Hasonló a tendencia, mint országosan, vagyis a sportolók között is egyre több fertőzöttre kell számítani, mondta az OSEI orvosa. „Nem vagyunk még a történet végén, lesznek még súlyosabb esetek is.”

A nyáron kiadott ajánlást ezért is frissítették október végén: a tünetmentes eset mellé bekerült az enyhe lefolyás is, tehát már több sportolóra vonatkozik a protokoll, közben rövidült az előírt pihenőidő, hogy rugalmasabb legyen a protokoll.

Kedden 4140 újabb magyarnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel 118 918 főre nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek száma.

A koronavírus magyarországi terjedéséről ide kattintva találja további részletes grafikonjainkat >>>