Izrael halálos, pontos és meglepetésszerű válaszcsapást ígér Iránnak

Az Izrael elleni iráni rakétacsapások és az ország lehetséges válaszlépései voltak a legfontosabb témák Joe Biden amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerdai telefonbeszélgetésén, közölte a Fehér Ház. Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára szerint a hívás körülbelül 30 percig tartott, „közvetlen” és „produktív” volt. A találkozónak azért volt jelentősége, mert a két vezető augusztus óta nem kommunikált közvetlenül egymással. Bár az USA továbbra is támogatja Izrael harcát, a kapcsolatokat megterhelte, hogy Tel-Aviv több kulcsfontosságú műveletet is elhallgatott Amerika elől, és az Egyesült Államokat aggasztja az immár Libanonra és Iránra is kiterjedő konfliktus.

Biden arra is felszólította Benjamin Netanjahut, hogy minimalizálja a civileknek okozott károkat Libanonban – különösen Bejrút sűrűn lakott területein – közölte a Fehér Ház. Biden szerint diplomáciai megállapodásra van szükség annak érdekében, hogy mind a libanoni, mind az izraeli civilek biztonságosan visszatérhessenek otthonaikba. A telefonbeszélgetéshez Kamala Harris alelnök is csatlakozott. Biden elítélte Irán Izrael elleni rakétatámadását, és megerősítette az Egyesült Államok szilárd elkötelezettségét Izrael biztonsága mellett. A két vezető megvitatta a gázai humanitárius helyzetet, és szó volt arról is, hogy a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátása érdekében sürgős diplomácia lépésekre van szükség. (BBC)

A szeptember 30-án megkezdett szárazföldi invázió óta Izrael tíz nap alatt több mint 1100 légicsapást mért Libanonra, közölte az izraeli légierő. Az összesítés szerint vadászgépekkel, helikopterekkel és robotrepülőgépekkel támadták a Hezbollah telephelyeit. A Gázai övezet északi részén a dzsabaliai harcok részeként a légierő mintegy 300 célpontot támadott – közölték. (BBC)

A válasz Irán Izrael ellen intézett támadásaira „halálos, pontos és meglepő” lesz – ezt mondta Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter, aki a hadsereg (IDF) egyik hírszerző egységénél tett látogatást. A BBC tudósítása szerint Gallant agresszívnek, de pontatlannak nevezte a múlt heti iráni rakétatámadást. Irán akkor közel 200 ballisztikus rakétát lőtt ki Izrael felé, de ezeket az izraeli légvédelem nagyrészt kivédte. A védelmi miniszter elmondása szerint a támadás nem okozott kárt az izraeli légierőnek, egyetlen repülőgép, egyetlen katona és egyetlen civil sem sérült meg. Gallant azt mondta:

„A támadásunk halálos, precíz és mindenekelőtt meglepő lesz, [Irán] nem fogja érteni, mi és hogyan történt, de látni fogják az eredményeket.

Joe Biden amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök telefonon tárgyalt, erősítették meg izraeli tisztviselők a Reutersnek. A találkozónak azért van jelentősége, mert a két vezető augusztus óta nem kommunikált közvetlenül egymással. A Reuters egyik forrása szerint a beszélgetésen Kamala Harris alelnök is részt vett, ezt később a Fehér Ház megerősítette.

Bár az USA továbbra is támogatja Izrael harcát, a kapcsolatokat megterhelte, hogy Tel-Aviv több kulcsfontosságú műveletet is elhallgatott Amerika elől – például a Hezbollah csipogóinak felrobbantását vagy Hasszán Naszrallah likvidálását. A konfliktus mostanra kiszélesedett Libanonnal és Iránnal, miközben Biden arra törekedett, hogy az Irán elleni izraeli fellépés korlátozott legyen, és elkerülje a közel-keleti válság kiszélesedését és egy teljes körű regionális háború kirobbantását. A Reuters forrásai úgy tudják, a megbeszéléseken szóba kerültek Izrael Irán elleni megtorló csapásának tervei is. Az izraeli kormányfő hivatala szerint Benjámin Netanjahu egy hete beszélt Donald Trumppal is, miután a volt elnök felhívta őt, „és gratulált neki azokhoz az elszánt és erőteljes akciókhoz, amelyeket Izrael a Hezbollah ellen hajtott végre”.

A Reuters szerint a Hezbollah szerdán azt közölte: visszaszorították az előrenyomuló izraeli csapatokat a határ mentén. Mindez azután történt egy nappal, hogy Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő kedden bejelentette: a Hezbollah vezetői közül kiiktatták Haszán Naszrallahot, Naszrallah utódját, és az utódjának az utódját is (a sorban harmadik Hásem Szafieddin haláláról a Hezbollah oldaláról még nem érkezett megerősítés).

A Hezbollah most azokat a rakétákat, amiket a gázai konfliktus kitörése óta Izraelre lő ki, a Libanonba benyomuló izraeli katonák ellen veti be. A terrorszervezet állítása szerint a határvidék nyugati részén, a Földközi-tenger partjához közel fekvő Labbouneh falu közelében több rakétasorozatot lőttek ki az izraeli csapatokra, és sikerült visszaszorítani őket. Keletebbre, Maroun el-Ras faluban izraeli katonákat támadtak, és rakétatüzet lőttek a Mays al-Jabal és Mouhaybib kettős határ menti falvak felé előrenyomuló izraeli erőkre is.

Maria Zakharova, az Ukrajna ellen több mint két és fél éve háborút indító, azóta is agresszorként fellépő Oroszország külügyminisztériumának szóvivője azután illette kemény kritikával Benjamin Netanjahu kormányát, hogy kedd este izraeli rakéták csapódtak egy lakóépületbe a szír főváros egy sűrűn lakott részén. Zakharova szerint „felháborító, hogy az ilyen csapások mindennapossá váltak Szíriában, Libanonban és a Gázai övezetben”. Azt is hozzátette, hogy

Netanjahu „ki akarja terjeszteni a fegyveres konfliktusok elmérgesedését a régióban”.

Zakharova emellett kiemelte, a korábbi állításokkal ellentétben az oroszok meglátása az, hogy a több vezetőjét is elveszítő Hezbollah továbbra is megfelelően működik, beleértve ebbe a katonai szárnyát is, és szerintük még mindig látszik, hogy a szervezet jól szervezett.

A Hezbollah által korábban is többször célba vett Kirjat Smonára az izraeli hadsereg közlése szerint húsz rakétát lőttek ki. A Hezbollah kicsivel később azt közölte, hogy izraeli katonák egy nagyobb csoportjára lőttek ki rakétákat helyi idő szerint délután 2-kor. A Hezbollah néhány órával korábban az ország északi részének másik, nyugati felén található Haifára is rakétákat lőtt ki, az IDF közlése szerint ezek közül több be is csapódott a régióban.

(BBC)

A brit Airwars nevű, elsősorban az Iszlám Állam elleni küzdelem dokumentálásával foglalkozó nonprofit szervezet a frissen közzétett elemzésében több száz, az IDF által közzétett drónfelvételt elemzett ki, és tett térképre, majd ezeket fésülte össze azokkal a palesztinok által hivatalosan közzétett esetekkel, ahol civilek sérültek vagy haltak meg. Összesen 17 ilyen egyezést találtak a háború első hónapjából, csak ezekben pedig több mint 400 palesztin civil, köztük 200 gyerek halhatott meg. Az Airwars szerint ez is azt bizonyítja, hogy az izraeli hadsereg műveletei példátlan arányban ártanak a civileknek. A térképet itt lehet megnézni.

Az izraeli rendőrség közlése szerint az elkövető négy helyen késelt meg embereket az ország nyugati részén található városban, mielőtt a rendőrség megtalálta és lelőtte volna. A jelenlegi információk szerint a tettes izraeli állampolgár volt, aki a közeli Umm al-Fahm városából érkezett Haderába. Jelen állás szerint ketten életveszélyes állapotban vannak, három áldozat állapota pedig súlyos.

A rendőrség legfrissebb tájékoztatása szerint az izraeli sajtóban korábban megjelent feltételezéseknek megfelelően terrortámadás történt.

A rendőrséget vezető Daniel Levy a Times of Israel beszámolója szerint az incidens után azt nyilatkozta, együtt érez a sérültekkel, de a rendőrség a tűréshatárán van, és erősen utalt arra, hogy jelenleg nem képesek minden ilyen támadást megakadályozni.

(Guardian)

Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek és Joáv Galant védelmi miniszternek címzett levélben lengette be a leszerelését egy 130 izraeli katonából álló csoport, melynek álláspontja szerint a gázai háború folytatása nem pusztán hátráltatja a Hamász fogságában lévő izraeli túszok kiszabadítását, hanem az életüket is veszélyezteti. Mint írták, ha a kormány nem változtat a stratégiáján, és kezd el dolgozni egy megállapodáson, akkor nem fognak tudni tovább szolgálni.

„Néhányunk szerint már átléptük a vörös vonalat, másoknál pedig nagyon gyorsan közelítünk afelé, hogy fájó szívvel ugyan, de befejezzük a szolgálatunkat” – írták a katonák, akik között tartalékosok és aktív szolgálatot teljesítők is vannak, beleértve ebbe olyanokat is, akik a tavaly októberi terrortámadás óta harcolnak Gázában és Izrael északi határán. A Hamász összesen 251 izraelit ejtett túszul, közülük pedig a becslések szerint még 97-en vannak Gázában.

(Sky News)

A Gázát uraló iszlamista terrorszervezet és a Ciszjordániát kormányzó palesztin elnök, Mahmúd Abbász mozgalmának tervezett találkozójáról a Hamász egyik tisztviselője számolt be a Reutersnek. Taher al-Nono, a Hamász politikai vezetőjének médiaügyi tanácsadója azt mondta, a szervezet küldöttségét a második számú vezető, Halil al-Hajja vezeti, aki kedden érkezett meg Kairóba.

A találkozón a Gázai övezetet sújtó izraeli agresszióról, és a palesztin népet érintő kihívásókról lesz szó, de konkrétumok nem derültek ki, a Fatah pedig nem kommentálta az értesüléseket. Ez lesz a két fél első találkozója azóta, hogy júliusban Pekingben aláírtak egy nyilatkozatot a „megosztottság megszüntetéséről és a palesztin egység megerősítéséről”.

A két rivális, korábban véres belháborúba keveredő palesztin csoport a nyilatkozatban ígéretet tett arra, hogy egységkormányt alakítanak a palesztin területeken, ami véget vethetne az évtizedek óta tartó széthúzásnak a palesztin szervezetek között. A nyilatkozat aláírása ugyanakkor nem garancia semmire, korábban ugyanis több hasonló deklaráció született, amelyekk nem vezettek eredményre.

Ugyan konkrét konfliktus még nincsen a két ország között, több mint valószínű, hogy Izrael nem fogja szó nélkül hagyni azokat a rakétatámadásokat, amelyeket Irán indított a libanoni offenzívára válaszul, Irán pedig kedden már belengette a válaszcsapást is. Hogy pontosan mi fog történni, azt egyelőre nem tudni, de az biztos, hogy Irán nem akar kellemetlen meglepetéseket.

A Reutersnek egy iráni tisztviselő azt mondta, Teherán elfogadhatatlannak tartaná, ha a Perzsa-öböl bármelyik országa a katonai bázisainak, vagy akár csak a légterének megnyitásával segítené Izraelt, és megtorlást ígért, ha ez mégis megtörténne. Az öböl többi országa egyébként már korábban biztosította Iránt arról, hogy ki akarnak maradni a konfliktusból, de Iránnak a jelek szerint ez önmagában nem volt elég.

Azt egyelőre nem tudni, hogy Izrael milyen válaszcsapást tervez, de Biden és Netanjahu szerdán telefonon fognak egyeztetni egymással, így valószínűleg elég közel lehet már a megoldás.

Az izraeliek által gyakran célba vett tábort ért csapásról először a Wafa nevű palesztin hírügynökség számolt be, ekkor az egészségügyi dolgozók alapján arról írtak, hogy a tábortól északnyugatra ért bombatalálat egy sátrat. Később kiderült, hogy Izrael két csapást is mért a környékre, és a Nuszejrathoz közeli Bureidzs táborban is vannak áldozatok.

A Guardian posztja szerint legfrissebb információk alapján kilenc holttestet, köztük három gyereket szállítottak a Deir al-Balahban található al-Aksza Mártírok Kórházba. Az Al Jazeera eközben arról írt, hogy legalább húsz palesztin halt meg az éjjeli és hajnali csapásokban. Az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala (UNRWA) vezetője eközben arra figyelmeztetett, hogy a Gázai övezet északi részén 400 ezer ember van fogságban, és éli át minden nap a poklot.

A Hezbollah éjfél után közzétett közleményében arról írt, hogy a katonái rárobbantottak egy pokolgépet az izraeli-libanoni határ közelében fekvő Blida felé igyekvő izraeli katonákra. Arról is beszámoltak, hogy tüzérséggel és rakétákkal vertek vissza egy izraeli osztagot, amely Labbouneh felé tartott. Izrael nem kommentálta a két esetet, független forrásból pedig egyelőre nem megerősíthetőek a szervezet állításai. Arról, hogy Izrael nekiment a Hezbollah határerődjének, ebben a cikkben írtunk bővebben.

(Guardian)

Mose Száda, aki a Likud tagjaként ül az izraeli törvényhozásban, a Radio 103FM-nek beszélt arról, hogy szerinte Netanjahunak az iráni atomprogram megbénításával kellene felelnie az iráni rakétatámadásra. „Netanjahunak azt kell tennie, ami Izrael érdekét szolgálja, és lehetősége van arra, hogy Izrael és a Nyugat védelmezőjeként vonuljon be a történelemkönyvekbe, ehhez pedig csak annyit kell tennie, hogy csapást mér az iráni atomreaktorokra” – mondta a politikus.

Száda azt is felvetette, hogy ha az atomfegyverhez több forrás szerint is egyre közelebb álló Irán ballisztikus rakéták helyett atombombával támadott volna, akkor a víz tartalékolása és az óvóhelyek nem nyújtottak volna menedéket. Szerinte lehetséges lenne csapást mérni az iráni atomprogramra, de azt elismerte, hogy nagyon összetett műveletet igényelne, és Amerikával közösen kellene megvalósítani.

A napokban egyébként a korábbi izraeli miniszterelnök, Naftali Bennett is azt mondta, szerinte most kell lecsapni az iráni atomprogramra.

(Times of Israel)

A Wall Street Journal friss cikke szerint a Teheránban felrobbantott főtitkár, Iszmáil Hánije helyére augusztusban kinevezett Jahjá Szinvár a terrorszervezet politikai szárnyának átvétele óta a korábbinál is radikálisabb irányba terelte a Hamászt. Ez a lap szerint többek közt abban mutatkozik meg, hogy kinevezése után elrendelte a a második intifáda nagyszabású, senkit sem kímélő öngyilkos merényleteinek újraindítását Ciszjordániában.

Augusztus végén a Hamász egyik vezetője nyilvánosan is beszélt arról, hogy ismét így kéne harcolnia a terrorszervezetnek, a WSJ szerint azonban a döntés már azelőtt megszületett, hogy augusztus közepén Tel-Avivba érkezett egy palesztin öngyilkos merénylő, és csak egy technikai hiba miatt lett mindössze egyetlen áldozata a robbantásának. Szinvár egy, a lap által megszerzett levelében pedig arról írt, hogy a Hamász készen áll arra, hogy a kifárasztásra játszva törje meg Izrael akaratát.

A cikk alapján Szinvár még a szervezeten belül is szélsőséges figurának számít, ami nem is meglepő, hiszen ő volt például a közel-keleti konfliktust egy évvel ezelőtt kirobbantó, Izrael elleni terrortámadás egyik fő kitervelője.

A támadás állítólag még a Hamász tengerentúlon tartózkodó tagjait is meglepte, az öngyilkos merényletek újraindításával pedig több jelenlegi vezető sem ért egyet. Az egyre inkább megalomániásnak tűnő, a saját háborúban betöltött szerepét felértékelő Szinvárral azonban nem akarnak konfrontálódni. Mindennek fényében meglepőnek tűnhet, hogy a vezető a cikk alapján állítólag ismét felvette a kapcsolatot a tűzszüneti és túsztárgyalókkal,

Az Axios információi szerint három amerikai hírszerző is állítja, hogy az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök szerdán reggel telefonon fognak beszélni arról, hogy milyen válaszcsapást adna Izrael az iráni rakétatámadásra. Biden és Netanjahu az elmúlt két hónapban nem beszéltek egymással, a két ország közti feszültség pedig ez idő alatt sokat nőtt, mert Izrael több kulcsfontosságú műveletet is elhallgatott Amerika elől – például a Hezbollah csipogóinak felrobbantását vagy Hasszán Naszrallah likvidálását.

Az amerikai kormány az elmúlt hetekben emiatt egyre kevésbé hiszi el, amit az izraeli kormány mond a katonai és diplomáciai terveiről, a Fehér Ház pedig az izraeli kormányba vetett bizalmát és kezdi elveszteni.

Izrael a várakozások szerint komoly megtorló csapásokat tervez Irán ellen, és felmerültek olajipar elleni támadások is, amelyeket Biden korábban ellenzett. Netanjahu egyik tanácsadója azt mondta, a válaszcsapásokról kedden több miniszterrel és a hadsereg vezetőivel éjszakába nyúló tárgyalásokat folytató miniszterelnök a döntéséről mindenképpen tájékoztatni akarta Bident, egy amerikai forrás pedig arról beszélt az Axiosnak, hogy a szerdai beszélgetéssel garantálni akarják, hogy Izrael ne vesse el a sulykot az iráni támadásaival.

• Az izraeli hadsereg kiterjesztette műveleteit Délnyugat-Libanonra is.
• Az IDF azt állítja, hogy átvették az irányítást a Hezbollah egyik katonai létesítménye felett.
• Fél óra alatt 100 rakétát lőttek Libanonból Észak-Izraelre.
• A Hezbollah főtitkárhelyettese szerint „stabil” a vezetésük, Netanjahu viszont arról beszélt, hogy a Hezbollah már nem a régi.
• A CIA igazgatója további eszkalálódástól tart.
• Lemondta washingtoni látogatását az izraeli védelmi miniszter, a hírek szerint Netanjahu utasította erre.
• Az EU külügyi és biztonságpolitikai fő képviselője azonnali tűzszünetet sürget.
• Izrael azt állította, hogy sikerülhetett megölniük Hásem Szafieddinet, a Hezbollah második emberét.
• A szír állami média szerint izraeli légicsapás ért egy lakóépületet Damaszkuszban. Legalább heten meghaltak a csapásban.
• 137 izraeli légicsapást és 36 halálos áldozatot jelentettek a libanoni hatóságok hétfőn.
• Kedd este ismét légicsapások érték Bejrút déli részét.

A keddi híreket ide kattintva érheti el.