A Hamász és a Fatah Pekingben tett egy lépést a palesztin egység felé, de még bizonytalan, lesz-e belőle valami
2024. július 23. – 13:49
A Hamász és a Fatah képviselői kedden Pekingben találkoztak, ahol aláírták a Pekingi Nyilatkozatot a „megosztottság megszüntetéséről és a palesztin egység megerősítéséről” – írja az AP News a kínai állami televízió beszámolója alapján.
A két rivális palesztin csoport a nyilatkozatban ígéretet tett arra, hogy egységkormányt alakítanak a palesztin területeken. Ez véget vetne az évtizedek óta tartó széthúzásnak a palesztin szervezetek között, ugyanakkor maga a nyilatkozat aláírása nem garancia semmire, korábban ugyanis több hasonló deklaráció született, amik nem vezettek eredményre.
A Hamász és a Fatah 12 másik palesztint politikai frakcióval együtt találkozott Vang Ji kínai külügyminiszterrel Pekingben – a találkozó jelzi Kína növekvő befolyását is a közel-keleti diplomáciában.
A Hamász és a Fatah közeledése egyáltalán nem tét nélküli, palesztin politikai egység ugyanis a háború utáni gázai struktúra tervezésének egyik kritikus kérdése, ami a jelenleg is zajló tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalásoknak is az egyik kényes pontja. A közös nyilatkozat nem közölt részleteket arról, hogy hogyan és mikor alakul meg az egységkormány, csak annyit rögzített, hogy ez „a frakciók közötti megállapodás alapján” történik majd. A közös nyilatkozat szerint a két csoport elkötelezett egy palesztin állam létrehozása mellett az 1967-es közel-keleti háborúban Izrael által elfoglalt területeken.
Független, önálló palesztin állam – csak kicsit máshogy
Izrael 1967-ben szállta meg a Gázai övezetet, majd 1993-ban részleges autonómiát adott a területnek, 2005-ben pedig kivonult onnan az izraeli hadsereg, és kitelepítették a korábban oda költöző zsidó telepeseket is. A kivonulás után a Gázai övezetben és Ciszjordániában választásokat tartottak, amelyeken a radikális Hamász nyert a mérsékelt Fatahhal szemben. Egy rövid közös kormányzás, majd egy véres belháború után végül a Hamász vette át a Gázai övezet irányítását, miközben a Fatah kormányozza az izraeli megszállás alatt álló Ciszjordániát.
Miután 2007-ben a Hamász átvette a Gázai övezet vezetését, Izrael és Egyiptom is blokád alá vonta a régiót. A Hamász azóta rendszeresen rakétázza Izraelt, amit kiszámítható megtorlások követnek, és 2008-ban és 2014-ben is volt már háború a két fél között, a tavaly október 7-i izraeli terrortámadások óta ismét háború dúl a felek között.
Alapvetően mindkét szervezet azt szeretné elérni, hogy létrejöhessen egy független, önálló palesztin állam. A Fatah az 1990-es évek óta együttműködik Izraellel a kétállami megoldásban, a Hamász viszont nem működik együtt a zsidó állammal, ehelyett erőszakosan akarja elérni a független Palesztina létrehozását, és bár néha pedzegeti, hogy megelégedne azzal, ha Izrael visszavonulna az 1967-es határai mögé, a maradék területen pedig engedné egy palesztin állam létrehozását, valódi célja ma is a zsidó állam megsemmisítése.
A Hamászt az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek tartja.
A Fatah palesztinok közötti népszerűségének nem tesz jót, hogy a politikai céljaikkal szemben az általuk vezetett Ciszjordániába folyamatosan érkeznek izraeli telepesek, akiknek kimondott céljuk a régió benépesítése. Ciszjordániában ráadásul egy olyan társadalmi berendezkedés alakult ki, amelyben a zsidóknak előjogaik vannak a helyi arabokkal szemben. Ez a helyzet az ENSZ egyes képviselői szerint „a szisztematikus faji elnyomás és megkülönböztetés intézményesített rendszere”, röviden apartheid.
A Gázai övezet helyzetéről és a rivális palesztin csoportok közötti ellentétekről ebben a cikkben írtunk bővebben a háború kitörése után tavaly októberben.
Mi jöhet a háború után?
A Gázai övezet háború utáni jövője erősen kétséges, miután Izrael határozottan elutasítja, hogy a Hamász a jövőben szerepet vállaljon az övezet irányításában, és elutasította az Egyesült Államok javaslatát is, hogy a Fatah által vezetett Palesztin Hatóság igazgassa Gázát a harcok befejezése után.
A Hamász több tisztviselője is azt nyilatkozta a konfliktus kitörése után, hogy a szervezet nem ragaszkodna Gázai övezet irányításához, helyette a különböző palesztin frakciókkal egyeztetve ideiglenes kormányt alakítanának, amely előkészítene egy választást Gázában és Ciszjordániában is, hogy a két palesztin területnek egységes kormánya lehessen.
A Hamász szándékaiban azonban Izrael és a Palesztin Hatóság sem bízik.
Izrael külügyminisztere, Israel Katz kedden elutasította a Pekingi Nyilatkozatban foglaltakat, és kijelentette, hogy nem fog közösen kormányozni a Fatah és a Hamász Gázában, mert a „Hamász uralmát meg fogják törni”.
Kína háromlépcsős terve
Vang Ji a palesztin csoportok háromnapos pekingi megbeszélésének záróünnepségén arról beszélt, Kína az elsők között volt, akik elismerték a Fatahot és a Palesztin Hatóságot, „a konfliktus mélypontjáról való elmozdulás” érdekében pedig háromlépcsős megközelítést javasolnak – írja az MTI.
Az első lépés az átfogó, tartós és fenntartható tűzszünet mielőbbi megkötése a Gázai övezetben, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a segélyekhez való hozzáférés biztosítása, amelyben a nemzetközi közösségnek is együtt kell működnie.
Második lépésként a „palesztinok kormányozzák Palesztinát” elv fenntartását hangsúlyozta a kínai külügyminiszter. „Gáza Palesztina elválaszthatatlan és fontos része, a háború utáni újjáépítés mielőbbi megkezdése a következő szakasz sürgős kérdésévé vált. A nemzetközi közösségnek támogatnia kell a palesztin frakciókat abban, hogy nemzeti konszenzussal alakítsanak ideiglenes kormányt a Gázai övezetben és Ciszjordánia hatékony irányítása érdekében” – jelentette ki.
Vang szerint a harmadik lépésként Palesztinát az ENSZ teljes jogú tagjává kell tenni, és meg kell kezdeni a kétállami megoldás megvalósítását. Emellett támogatni kell egy jelentősebb, tekintélyesebb és hatékonyabb nemzetközi békekonferenciát.