2024. június 18. – 00:42
Hiába tűnt előzetesen szinte lefutottnak, végül elvi megegyezés nélkül mehetnek haza az uniós állam- és kormányfők a hétfői brüsszeli csúcstalálkozójukról. Hivatalos döntést eleve nem hoztak volna az informális ülésen, de gyakorlatilag bebiztosíthatták volna, hogy a június 27-28-i Európai Tanácson már komolyabb vita nélkül meghatározzák,
- kit jelöljenek az Európai Bizottság elnökének;
- kit válasszanak a saját vezetőjüknek az Európai Tanácsban;
- ki legyen az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője;
- és ugyan ebbe nincs közvetlen beleszólása a testületnek, de nem hivatalosan a csomag része az Európai Parlament (EP) elnöksége is.
Már a találkozó előtt a sajtóban keringett a négy lehetséges név is. Ursula von der Leyen mostani bizottsági elnököt a legnagyobb EP-frakciójú, jobbközép Európai Néppárt mondta be előre csúcsjelöltnek, azaz továbbra is őt látná szívesen a testület élén. A csoport messze a legtöbb mandátumot szerezte a június 6-9. közötti EP-választáson. A pártcsalád adja a jelenlegi EP-elnököt is a máltai Roberta Metsola személyében, aki szintén újrázna.
A sajtóban keringő tervek szerint az észt liberális Kaja Kallas lenne a külügyi főképviselő, a portugál szocialista António Costa pedig az Európai Tanács elnökségét kapná. Az ülésre érkező politikusok nyilatkozatai alapján is ők a posztok várományosai. A négy tisztséget azért kezelik egy csomagban, hogy biztosíthassák a politikai, nemi és tagállami egyensúlyt (nagy-kicsi, keleti-nyugati, északi-déli).
A szükséges európai tanácsi (és egyes posztoknál európai parlamenti) többséghez a néppártiak önmagukban nincsenek elegen. Eddig hagyományosan nagykoalícióba álltak össze a szocialistákkal és a liberálisokkal, és ha az Európai Parlamentben szűkebben is, de még mindig együtt tudják biztosítani a többséget.
A Politico úgy tudja, hogy az elvi egyezség az Európai Tanács elnökségénél bukott el, mert a néppártiak a kétszer 2,5 éves mandátum felét maguknak követelték. Ez a bizottsági és parlamenti elnökséggel túl soknak tűnt a szocialistáknak.
A lap az ülés közben rövid interjút készített Bóka János EU-ügyi miniszterrel, aki arról beszélt: „nagyon nehezen” támogatná a magyar kormány Ursula von der Leyent, de a többi jelöltet nem kifogásolta.
Orbán: Fittyet hánynak az európai emberek akaratára
„Az európai választás eredménye egyértelmű: a jobboldali pártok megerősödtek, a baloldal és a liberálisok teret vesztettek” – kommentálta az ülést Facebookon Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a Néppárt „ahelyett, hogy a választókra hallgatott volna, végleg összeállt a baloldallal és a liberálisokkal: a mai napon alkut kötöttek és leosztották egymás között az EU vezető pozícióit. Fittyet hánynak a valóságra, fittyet hánynak az európai választás eredményére, és fittyet hánynak az európai emberek akaratára. Ne legyünk naivak: tovább fogják támogatni a migrációt, és még több pénzt és fegyvert küldenek az orosz-ukrán háborúba. Mi ebbe nem nyugszunk bele! Egyesíteni fogjuk az európai jobboldal erőit, és küzdeni fogunk a migráció- és háborúpárti bürokratákkal.”
A magyar miniszterelnök több jobboldali politikussal, valamint a liberális Mark Ruttével is találkozott a csúcs előtt. Utóbbit a magyar kormány blokkolja abban, hogy a NATO főtitkárává váljon. Rutte az ülésről távozva elárulta: „óvatosan derűlátó” a magyar álláspont miatt, de „a beszélgetéseimet Viktorral írásba is foglalom, aztán meglátjuk”. A következő lépés az lesz, hogy levelet küld Budapestre „a következő napokban, amint lehet”, de kizárta, hogy ő is a magyar fővárosba látogasson, mint alig egy hete Jens Stoltenberg mostani NATO-főtitkár. A jövőre összpontosítunk, válaszolta arra, ír-e bocsánatkérést. (A kormány azzal indokolta a kinevezés blokkolását, hogy Rutte „korábban térdre akarta volna kényszeríteni Magyarországot”.)
Címlapkép: Európai Tanács / Európai Unió