Az EU önkéntes klub, emlékeztetett magyar útja végén az uniós felzárkóztatási biztos

A múlt hét végén Magyarországra látogatott az Európai Bizottság felzárkóztatási (kohéziós) politikáért felelős biztosa. Elisa Ferreira programját többek között az tette érdekessé, hogy a Mátrai Erőműhöz is ellátogatott. A környéken uniós támogatással próbálnak alkalmazkodni a létesítmény átalakításához, de a beruházás csúszása és körülményei bonyolítják a helyzetet. Az erőmű jövője körüli vitákról többek között itt írtunk.

Korábban a Hvg360 arra figyelmeztetett: a helyi, rossz fűtőértékű lignit határidőn túli égetésével akár ezermilliárdos nagyságrendű uniós pénz is füstbe mehet, hacsak a kormány nem tudja elérni a halasztást. A lap emlékeztetett rá, hogy a kormány a felzárkóztatási támogatások felhasználását is részletező operatív programok egyikének mellékletében vállalta: 2025-re leáll az erősen szennyező lignit felhasználásával. Az erőmű környezethasználati engedélyét márciusban 2029-ig meghosszabbították.

A környéken a lignitbányászat leállításának hatását a Ferreira portfóliójához tartozó Igazságos Átmenet Alappal tompítanák. A főleg képzésekre felvehető forrás felhasználására a Szabad Európa szerint tavaly halasztást kért a helyi Szénrégió Bizottság.

A felzárkóztatási politikáért felelős biztos a Telex kérdésére azt válaszolta: az energiapiaccal előre nem látott problémák voltak, ezért több tagállam is kért egy-két éves hosszabbítást, ez önmagában nem gond. Vállalták, hogy Európa lesz az első klímasemleges kontinens, erre minden uniós országnak vannak vállalásai „bizonyos időkeretekkel”. Az átmenetet nem kényszerítik az alappal, csak támogatják, hogy a lehető legkisebbre szorítsák ennek a társadalmi és gazdasági hatásait.

Azt azonban megerősítette, hogy az Európai Bizottság levélben kért tájékoztatást, amire várják a választ. Múlt csütörtökön a Mátrai Erőművet üzemeltetető cég vezetésével is találkoztak, ezen az önkormányzatok és a szakszervezetek is képviseltették magukat.

Kiemelte: a tiszta energiára vagy más gazdasági tevékenységekre való átállást támogatják, és „kezelni kell ezt az aspektust”. Nem tért ki rá külön, de a lignitet földgázra cserélnék, ami tisztább ugyan a barnaszénnél, és napelemeket is telepítettek az erőmű területén, de ettől még a gáz fosszilis, káros anyagokat kibocsátó energiahordozó.

A biztos jelezte, hogy az Igazságos Átmenet Alapnál „van egy időlimit”. Az alap nagyjából felét az uniós költségvetésből állják, és ezzel elég 2029-ig elszámolni, de a másikat abból a közösen felvett hitelből, amit muszáj 2026-ig felhasználni. (Arról, hogy sajtóhírek alapján a magyar kormány az ugyanebből a hitelből fedezett helyreállítási alapnál is megpróbált kétéves halasztást kiharcolni, de ennek a németek miatt gyakorlatilag nem sok esélye volt, itt írtunk.)

A Telex kérdésére, hogy emiatt probléma-e, ha az eredetileg 2025-re tervezett átállást 2026 utánra halasztják, egyértelmű nemmel válaszolt. Ha van terv a szennyező forrás felszámolására, már most el kell kezdeni a képzések előkészítését, a pályázatok kiírását, mondta. Az átállást, hogy gázra váltanak, az Európai Bizottság energiaüggyel foglalkozó részével kell egyeztetni. Ha ezt a testület elfogadja, arra számítanak, hogy megkapják az átállási tervet is, „nem akkor kezdik, amikor bezár a gyár”. Egyértelműen kijelentette: ezen a ponton még nincs veszélye annak, hogy források vesszenek el, „csak arra a tényre figyelmeztetek, hogy gyorsítanunk kell”, mert 2026-ban az addig elkölthető rész eltűnik az alapból.

A biztos a magyarországi látogatásán Navracsics Tibor és Bóka János miniszterekkel is találkozott – épp azzal a két kormánytaggal, akik gyakran egyeztetnek a befagyasztott magyar forrásokról. A kérdésre, hogy ezek szóba kerültek-e, Ferreira azt mondta: ezek annyira központiak az állandó párbeszédükben, hogy nem volt szükség semmi „különösebb extrára”. A múlt heti látogatásán alapvetően az EU Miniszteri Tanácsának júliusban kezdődő magyar elnökségére összpontosítottak, árulta el.

Az elnökségről azt mondta, hogy annak fókuszterületei közül több is kapcsolódik az ő portfóliójához. Az egyik magával a felzárkóztatással, a másik pedig a népesség fogyásával foglalkozik. Szerinte az EU bővítéséhez is mindig meg kell erősíteni a kohéziós politikát, meg kell védeniük a már csatlakozott országok esetében. Erre most különösen Ukrajna újjáépítése miatt lesz szükség, ami „nagy anyagi igényeket fog támasztani”. Az elnökség alatt szóba kerül majd a felzárkóztatási politika hosszú távú reformja, ennek kapcsán az eddigi számlagyűjtés helyett a biztos szerint jó ötlet lehet regionális mérföldkövek bevezetése, de figyelik a visszajelzéseket.

Az uniós csatlakozásának huszadik évfordulójára Magyarország gazdaságilag közeledett ugyan az uniós átlaghoz, de néhány térség csak alig, miközben Budapest teljesítménye nagyobbat nőtt, vetettük fel a biztosnak. Milyen fényt vet ez a felzárkóztatási politikára? Ferreira szerint Magyarország sokat fejlődött a felzárkóztatási források miatt, bár időnként az állampolgárok nem látják eléggé a hatásukat. Nem csak Magyarországon, máshol is gond, hogy egyes térségek elhúznak, de ha elvágják a forrásokat, csak a fejlett központok dinamizmusát vágják el. A nagyvárosok „végtelenül” fejlődnek, de szegénységi „zsebek” alakulhatnak ki.

A jogállamisági okokból blokkolt források helyzetére rákérdezve elismerte: „időnként vannak bizonyos problémák”, de „jelentős haladást” értek el, amivel (tavaly decemberben) tízmilliárd euró vált elérhetővé és előlegeket is utaltak. Mindenesetre jelezte:

az EU „önkéntes klub”, és aki úgy dönt, hogy csatlakozik, annak tartania kell magát a szabályokhoz. „Vannak előnyök, de vannak kötelezettségek is.”

Remélte, hogy a megmaradt problémákat hamar, simán meg tudják oldani, minden forrást rendesen tudnak majd kezelni, „a dolgok fokozatosan normálissá válnak a kapcsolatban, mert ez fontos” a magyarok életének fejlődéséhez. Megérdemlik, hogy megoldódjanak a dolgok, és Magyarország normális kapcsolatot tudjon kialakítani, Európának pedig egységesnek kell maradnia a rá leselkedő sok veszély közt, vélte.