Pressman: Politikai döntés, hogy a Pápán szolgáló amerikai katonák nem kaphatnak magyar rendszámot

Váratlan irányból állt bele a magyar kormányzatba David Pressman amerikai nagykövet a Közép-európai Egyetem (CEU), annak Demokrácia Intézete, valamint az USA nagykövetsége által szervezett, Magyarország NATO-csatlakozásának 25. évfordulójára szervezett eseményen: ez pedig a Pápán szolgáló amerikai katonák szívatása a rendszámtáblákkal.

A CEU belvárosi épületében tartott eseményen olyan vendégek is megjelentek a diplomaták mellett, mint a tavaly saját pártot alapított, volt MSZP-s Mesterházy Attila vagy Magyar Bálint volt oktatási miniszter, és szót kapott Jeszenszky Géza volt külügyminiszter és washingtoni nagykövet is. A kormányzat részéről viszont senki sem volt jelen, aki elmondta volna a véleményét. Pedig lett volna mire reagálni. (Ezzel kapcsolatban megkerestük a nagykövetséget, ha válaszolnak, megírjuk.)

Pressman beszédének azért is akadt némi pikantériája, mert a magyar kormánnyal való kapcsolata eljutott a folyamatos és kölcsönös beszólogatásokig. A legutóbbi csörte kedden volt, amikor Joe Biden Orbánt Viktort diktatúraépítő figuraként jellemző szavai miatt behívatták Pressmant a külügyminisztériumba. A követ azonban meglepő módon erre ki sem tért.

„Öt éve a legtehetségesebb diákokkal volt tele a CEU épülete, de most már Bécsben zajlanak az egyetem képzései” – kezdte mondandóját az amerikai nagykövet. Szerinte Magyarország kelet felé nyitott, így ahol anno diákok készültek vizsgáikra az épületben, most már csak bruncholni lehet. „Valami nagyszerű feláldozása, cserébe politikai célokért” – jellemezte a helyzetet.

Pressman ezután tért rá a rendszámvitára. Szerint amerikai katonák ezrei jöttek Kelet-Európába, ők a NATO-szövetségesekért teszik kockára életüket, többek közt „Magyarországért, a magyarokért”.

Miközben az amerikai katonákat a magyar hadsereg szívesen fogadja, a magyar kormány nem engedi meg a pápai légibázison szolgáló amerikai katonáknak, hogy magyar rendszámot kapjanak családi autóikra.

Vagyis sok-sok pénzt kell fizetniük ideiglenes rendszámokért, „mert a magyar kormány politikai döntést hozott”. Pressman ezután aggasztónak nevezte Magyarország kapcsolatait a szövetségeseivel.

A diplomáciai kapcsolatok száz évnél is korosabbak, de a viszony ennél is régibb, mondta a nagykövet, aki példaként idézte Kováts Mihályt, aki az amerikai függetlenségért halt meg, és azt, hogy Abraham Lincolnt Kossuth Lajos ihlette. A magyar diaszpórára is kitért, azokra az ezrekre, akik totalitárius rezsimek miatt menekültek el. Köztük tudományos vagy szórakoztatóipari nagyságok, mint Teller Ede, Neumann János, Adolf Cukor vagy a tavaly Nobel-díjal kitüntetett Karikó Katalin.

„Magyarország függetlenséghez vezető hosszú útja 25 éve mérföldkőhöz ért” – mondta Pressman, aki arra is emlékeztetett, hogy az ország Orbán Viktor első kormányzása idején csatlakozott a NATO-hoz 1999-ben. Azt is felidézte, hogy Orbán akkor a Nyugat szövetségének nevezte a katonai szervezetet, amely mellett az ország lehorgonyzott. Pressman szerint Magyarország nem tragikus történelme, hanem elkötelezettsége és demokráciája miatt csatlakozhatott a NATO-hoz.

Pressman ezen a ponton visszakanyarodott a rendszámvitára, amely évek óta húzódik. Ezt barátságtalan gesztusnak tartja, Magyarország szerinte „olyan szövetséges, amely ellenségként emlegeti az USA-t, elszigetelődik a baráti államoktól, és aláaknázza a bizalmat”. Pressman szerint nem lehet eltekinteni attól, hogy durván beszélnek az Egyesült Államokról, hogy azt állítják, az megpróbálja megbuktatni a magyar kormányt. A sajtószabadság eltiprását, az oligarchák terjeszkedését, az állami hirdetések eloszlását, a kormányhoz közeli emberek gazdagodását is felemlegette.

A nagykövet szerint a rossz viszony ellenére a párbeszéd a legfontosabb eszközük, „még ha különbségek is vannak köztük”.

Az amerikai hozzáállás nem fog változni. Párbeszédet akarnak, de lépnek, ha az amerikai érdekek sérülnek.

Ezt szerinte nem befolyásolja, hogy éppen ki az amerikai elnök, amit azzal példázott, hogy már Trump elnöksége idején is figyelmeztették az Orbán-kormányt az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank miatt. A magyar kormány nemhogy fellépett volna az orosz terjeszkedés ellen, még be is szállt a bankba. „Nem büntetni akartuk Magyarországot” – mondta Pressman a bank ellen kiszabott szankciókról, melynek voltak magyar érintettjei is. A gesztus hatására, 24 óra elteltével Magyarország ki is lépett a pénzintézetből.

A honosítási eljárást is példaként említette, amit szintén Trump idején is bírált már az amerikai kormány. A magyar állampolgárok a Visa-waiver program keretében lényegében vízummentesen léphetnek be az Egyesült Államokba, ezért az amerikaiak nem örülnek, ha a magyar kormány lényegében pénzért árult magyar útlevelet orosz és kínai ügyfeleknek. Ezért kényszerültek végül a vízumprogram szigorítására.

Pressman aggályosnak tartja Magyarország és Oroszország egyre szorosabb és bővülő együttműködését is, amely Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeres találkozói, vagy Orbán Viktor Putyin elnökkel tartott kínai találkozója után egyre inkább tűnik politikai döntésnek. Márpedig ha ez a magyar vezetés politikai döntése, akkor Pressman szerint „döntenünk kell arról, hogy hogyan védhetjük meg legjobban a biztonsági érdekeinket, amelyeknek szövetségesekként a közös biztonsági érdekünknek kellene lenniük”.

Pressman szerint Magyarország azt állítja, békét akar, ezért nem szabadna Ukrajnát támogatni. „Az Egyesült Államok is békét akar”, de a magyar javaslat nem a valóság talaján áll. Ukrajna a túlélésért, saját területéért küzd, így nehéz lehet Oroszországot tárgyalóasztalhoz ültetni. Fantazmagóriának minősítette azt a magyar elképzelést, hogy az oroszokat tárgyalásokkal is meg lehet állítani. A fegyverszállítások ellenzésével Magyarország szerinte lényegében lefegyverezné Ukrajnát, az pedig nem békét jelentene, hanem kapitulációt. Pressman szerint a magyar kormány beállhatna szövetségesei mellé is, igazi békét követelvén, amely „csak szabadságon alapulhat”. Ehelyett „Oroszország mellé állt, és megadásra, behódolásra szólít fel”.

Pressman ezután arra az ellentmondásra mutatott rá, hogy miközben a kormány elbagatelizálja egy demokratikus ország lerohanását, folyamatosan a magyar belügyekbe történő beavatkozásra panaszkodnak – miközben ők maguk avatkoznak be más országok belügyeibe „igen kirívóan”.

Madeleine Albright volt külügyminisztert idézte, miszerint Amerika olyan, mint egy óriási repülőgép-hordozó hajó, ami néha jobbra, néha balra dől, de egy irányba halad. Orbán szerinte a mostani amerikai kormány végét akarja, de az USA nem akarja az Orbán-kormány végét. Pressman szerint azt akarják, amit a felmérések szerint a magyarok többsége is: jó viszonyt az USA-val, és prosperitást. Az rendben van, hogy két ország nem ért egyet mindenben, de „szövetségesekként meg kell egyeznünk a jelentős dolgokban, a legfontosabb dolgokban, és ezen alapokra építve tudunk dolgozni a véleménykülönbségeken bármely témában”, függetlenül attól, ki vezeti az országokat.

Politikai döntésre van szükség, hogy Magyarország is javítani akarjon a kapcsolatokon. Ezt Washington már megtette. Pressman szerint Amerika csupán átláthatóságot, párbeszédet, a demokrácia melletti elköteleződést kér. Pressman szerint az is számít, hogyan beszélünk egymással. Lehet kritizálni, de a magyar kormány „vad retorikája” a kormányközeli sajtóban „lázba hozhatja” ugyan a szavazóbázisát, de „a veszélyesen elszabadult Amerika-ellenes üzenetek napi szintű kiadásával” a magyar-amerikai viszony megváltozását kockáztatják, figyelmeztetett.

Jeszenszky: Négyszemközt nem zavarta az oroszokat a NATO-bővítés

Jeszenszky Géza 1990-94 között az Antall-, majd a Boross-kormányok külügyminisztereként egyengette a NATO-csatlakozást, a hivatali idejében lépett ki Magyarország a Varsói Szerződésből. és nyújtotta be az uniós csatlakozási kérelmét. NATO-csatlakozásunk idején pedig az ország washingtoni nagykövete volt. Felszólalásában történeti kontextusba helyezte a csatlakozást.

Jeszenszky a két világháborúval kezdte, majd a szovjet dominanciával folytatta, kitérve rá, most is fenyegetve van a térség szabadsága. „A NATO 1949-es létrehozása reményt jelentett a vasfüggöny mögötti országoknak” – mondta. A béke és biztonság felé vezető út része volt Csehország, Lengyelország és Magyarország 1999-es NATO-, majd tíz ország 2004-es EU-csatlakozása. Felidézte, hogy a visegrádi négyek csoport létrehozásakor is felmerült már a részes országok NATO-csatlakozása.

Arról is beszélt, Bill Clinton volt amerikai elnök Oroszországot is integrálni akarta a demokratikus országok közé. Jeszenszky állította, az orosz „közelkülföld” NATO-ba vonása nem veszélyezteti az orosz érdekeket, anno erről győzködték Moszvkát. „Találkoztam orosz politikusokkal, akik négyszemközt egyetértettek”, de a hivatalos vonal más volt Moszkvában.

Többször felmerült az oroszok NATO-csatlakozása is, Jeszenszky szerint Borisz Jelcin akkori elnök is nyitott volt erre.

Ellenben a katonai vezetés és a Kreml egy része ellenségnek tartotta továbbra is az USA-t. És mert ez az irányvonal diadalmaskodott, Jeszenszky szerint Magyarországnak és a szövetségeseknek össze kell tartaniuk, hogy szembeszálljanak az orosz agresszióval.

Orbánék mintha másik filmet néznének

Jeszenszky felszólalása után. a rendezvény zárásaként panelbeszélgetés következett, Benjamin Novak, a New York Times egykori budapesti tudósítójának, Győrffy Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorának, Krekó Péter, a Political Capital igazgatójának, és Végh Zsuzasanna, a German Marshall Fund munkatársának részvételéve. A fő téma az ukrajnai háború, és annak NATO-ra gyakorolt hatása volt.

Győrffy az oroszok által levert forradalmakat és megszállást emlegette fel, nem hagyva ki Vlagyimir Putyin birodalom-helyreállító terveit, az oroszok által vívott háborúkat és a Nyugat elleni hibrid támadásokat. Végh arról beszélt, hogy a NATO rengeteget segített a magyar haderő fejlesztésében, mely nemzetközi missziókban is részt vehetett, miközben a magyar kormány politikája olyan „mintha egy másik filmet nézne”. Krekó egy tavalyi Policy Solutions-felmérést emlegetett, alátámasztva, hogy a magyar közvélemény még mindig erősen NATO-párti.

Krekó később felidézte a 2022-es választási kampányt, amikor a Fidesz narratívája a fiainkat háborúba küldő ellenzékről abszolút működött. Szerinte itthon a lakosság több mint felének nem szimpatikus az Egyesült Államok, Lengyelországban ennek töredéke ez a számarány. Végh arról beszélt, a Fidesz viszonya még természetes szövetségesével, a lengyel kormányt 2023 végéig vezető Jog és Igazságosság párttal is megromlott az orosz agresszió eltérő megítélése miatt. Ugyanezen okokból nem tudta Orbán a mai napig egységbe kovácsolni a kontinens populista-szélsőjobbos pártjait.

Győrffy kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarországgal szemben szinte minden környező országnak sikerült csökkenteni a függőségét az orosz energiahordozóktól, Kína pedig voltaképp a magyar szuverenitást sérti azzal, hogy a rendőrei járőrözhetnek magyar területen.

Egy magyar NATO-történet

Egy, a második Orbán-kormány (2010-14) között kelt külügyminisztériumi írás szépen összefoglalja Magyarország és a NATO kapcsolatainak történetét. A csütörtöki eseményen is felszólalt Jeszenszky Géza külügyminiszter brüsszeli látogatásával kezdődött a kapcsolat, ezt kölcsönös vizitek követték. 1991 végén Magyarország is alapító tagja lett az Észak-Atlanti Együttműködési Tanácsnak (NACC).

1994-ben már a Békepartnerség programjához is csatlakoztunk, 1995-ben pedig létrejött a NATO melletti önálló magyar összekötő iroda. Szintén 1995-től egészen 2004-ig vett részt Magyarország a katonai szövetség boszniai missziójában, az IFOR/SFOR-műveletben. Az 1997-es madridi csúcson kapott meghívót az ország a NATO-ba, és még abban az évben egy népszavazás is 85 százalékos arányban megerősítette a csatlakozást. A rákövetkező évben a parlament is ratifikálta az Észak-Atlanti Szerződést, amit az államfő is aláírt, Végül 1999. március 12-én Magyarország hivatalosan is belépett a NATO-ba. Azóta az ország több NATO-műveletben vett részt Koszovóban, Afganisztánban és Irakban is, emellett a NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség program központja is Pápára került.