Pressman: Orbán képzeletbeli ellenfelek és képzeletbeli magyargyűlölet ellen folytat képzeletbeli külpolitikát

A magyar kormány „képzeletbeli külpolitikát” folytat, „képzeletbeli ellenségekkel” és „elképzelt hungarofóbiával” küzd – mondta David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete a Guardiannek és a Financial Timesnak.

Pressman arról beszélt, hogy Orbán rendszeresen beleszól az amerikai választásokba, vagy úgy, hogy nyíltan támogatja Donald Trumpot, vagy úgy, hogy Joe Biden ellen kampányol. Azt mondta, hogy nem erre számít egy szövetséges ország vezetőjétől.

Az elképzelt külpolitikát úgy érti, hogy a magyar külpolitika láthatólag arra épül, hogy megállás nélkül külső támadókkal küzd – legyen szó Soros Györgyről, Brüsszelről, imperialistákról, megszállókról. Belátja, hogy ennek van politikai haszna a Fidesz számára, de valójában ezzel csak elterelik a figyelmet valós problémákról, valós lehetőségekről.

Mindeközben a nagykövet szerint Orbán egyre inkább elszigeteli az országot a szövetségesei közül, méghozzá leginkább az Oroszország- és Putyin-párti kijelentéseivel.

„Ha megnézzük a magyar külpolitikát, akár az ukrán EU-csatlakozással kapcsolatos kérdések felvetését, akár az orosz energiától való diverzifikációra irányuló erőfeszítések akadályozását, akár a Kreml magyarországi platformjainak bezárására irányuló folyamatos erőfeszítéseknek való ellenállást, mindezekben van valami közös. És ez az, ami miatt Magyarország egyre jobban elszigetelődik a NATO- és az EU-n belüli partnereitől” – mutatott rá.

„Ezek a politikai döntések kétségtelenül segítik Putyint, és károsak az arra irányuló gondos erőfeszítésekre, hogy a szövetség és partnereink együttesen álljanak ki az agressziójával szemben.”

A képzeletbeli külpolitikához Pressman szerint az is hozzátartozik, hogy a kormány folyamatosan arra vár, hogy máshol neki szimpatikus vezetők kerüljenek hatalomra. Ez viszont a nagykövet szerint akadályozza abban, hogy a jelen problémáival foglalkozzon.

Aggasztja az USA és Magyarország között viszony jelenlegi állapota, de azt mondta, hogy országa hajlandó dolgozni azon, hogy a kapcsolat javuljon. Viszont ugyanezt a hajlandóságot egyelőre nem látja a magyar vezetésben. Az Egyesült Államoknak viszont vannak eszközei, amiket bevethet Magyarország ellen, és hajlandó is bevetni ezeket. Ilyen volt például egy kétoldalú adóegyezmény felbontása, vagy az, hogy szankciós listára helyezték a Budapesten működő orosz kémbankot.