2024. február 29. – 10:05
2024-es évértékelő beszédének egy pontján Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: „nem szólhatunk bele más országok választásaiba, de... De nagyon szeretnénk, ha Donald Trump elnök visszatérne az elnöki székbe”. A magyar kormányt régóta jellemzi ez a kettősség: egyszerre beszélnek arról, hogy Magyarország nem szól bele más országok belügyeibe – és ugyanezt várják el másoktól is – miközben rendre kiállnak egy-egy külföldi szövetséges újraválasztása mellett, Trumptól a brazil Jair Bolsonaróig.
Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a magyar kormány nemcsak megnyilatkozásokban, hanem magyar állami eszközökkel, magyar adófizetői pénzen is megpróbálja alakítani külföldi országokban a közbeszédet, ráadásul több esetben mindezt választási kampányok idején teszi.
2023 őszén a Miniszterelnöki Kabinetiroda a YouTube-on összesen hét európai uniós országban futtatott az illegális migráció veszélyeiről szóló videós kampányokat, melyek összesen 8,35-9,7 millió alkalommal jelentek meg felhasználók képernyőjén, derítette ki a Direkt36 és a VSquare.org a Google online hirdetésekről közzétett adatbázisának elemzésével. A hét országból két esetben – Szlovákia és Lengyelország – a hirdetések parlamenti választások hajrájában kezdtek megjelenni, további két esetben – Németország és Olaszország – pedig akkor futottak a reklámok, amikor ott tartományi és helyi választások zajlottak.
Az országok lakosságszámával arányosítva a Rogán Antal vezette Kabinetiroda kampánya Szlovákiában volt a legintenzívebb, ahol a hirdetések 1,6-1,8 millió közötti online megjelenése a lakosság 29-33 százalékát érhette el elméletben – a Google adatbázisának magyarázata szerint ugyanakkor egy felhasználónak többször is megjelenhet ugyanaz a hirdetés. Ezek az online hirdetések azokat az internetezőket érhették el, akik YouTube-oznak és ott nem kapcsolták ki a reklámok megjelenítését, illetve akiket közülük életkori, földrajzi, érdeklődési stb. szempontok alapján a magyar kormány célcsoportként kiválasztott.
Egy online politikai hirdetési kampányokban nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakember szerint a hozzáértő hirdetők úgy állítják be a hirdetéseket, hogy azok egy felhasználónak 5-7 alkalommal jelenjenek meg, mert ilyenkor hatékony a reklám.
Mindkét külföldön futtatott magyar kormányzati hirdetés angol nyelvű, ám míg az egyik, „Magyarország megvédi az EU-t az illegális migrációtól” kezdetű hirdetésben narráció is hallható, a másikban csak angol nyelvű felirat kíséri a déli határkerítésnél zajló, részben éjjellátó kamerával felvett jeleneteket, melyek alá nyomasztó hangulatú zenét kevertek. Ezeken a felvételeken többek közt az látható, hogy a határkerítést bontják, illetve az azt védő szervekre rátámadnak a kerítés túloldaláról.
Ezek a reklámok olyan országokban és olyan időszakokban is megjelentek, ahol az Orbán-kormánynak szintén migránsellenes szlogenekkel kampányoló szövetségesei versengtek parlamenti vagy helyi választásokon. Ekkor, 2023 késő nyarán-kora őszén tetőzött ráadásul a dél-szlovákiai migrációs válság, melynek során több tízezer közel-keleti állampolgár az állítólagos szigorú magyar határvédelem ellenére is Szlovákiáig, sőt Dél-Lengyelországig vándorolhatott. Erre adott reakcióként Ausztriától Lengyelországig a régiós országok ideiglenes határellenőrzéseket is bevezettek.
A szlovák politika figyelmét felkeltették a magyar hirdetések.
„Természetesen mind kormányként, mind pedig én személyesen, mint védelmi miniszter kaptam olyan információkat, hogy a magyar kormány beavatkozik a szlovákiai választási rendszerbe és folyamatokba. Olyan témákon keresztül is, amelyeket szándékosan vetettek fel, például a migráció, amely abszolút a lista élén állt”
– mondta Jaroslav Naď 2020 és 2023 májusa közötti szlovák védelmi miniszter szlovákiai partnerünknek, a Ján Kuciak Oknyomozó Központnak (ICJK.sk) nyilatkozva. A Kabinetiroda későbbi hirdetéseiről azt mondta, hogy szerinte az Orbán-kormány azokkal is egyértelműen Robert Fico régi-új szlovák miniszterelnök bevándorlásellenes Smer pártját segítette. (Naď az akkori kormányzó OľaNO képviselőjeként, majd később a Demokraták nevű párt vezetőjeként Fico politikai ellenfele.)
A lengyel Tygodnik Powszechny, a Szabad Európa magyarországi kiadása, illetve a cseh E15 híroldal külön-külön már beszámoltak arról, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda hirdetései megjelentek Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban, ám a hirdetések megjelenésének száma eddig nem volt ismert, a Google ugyanis – melynek cégcsoportjához tartozik a Youtube is – csak a hirdetési kampányok lezárulta után három hónappal tesz közzé ilyen részleteket. Az eddig szintén nem volt ismert, hogy Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Belgiumban is hirdettek Rogánék, és hogy a hirdetések összesen hét európai országban futottak egy időben.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda nem reagált megkeresésünkre. Cikkünk megjelenéséig a Google sem válaszolt kérdéseinkre.
„Ha ismered a hirdetési platform szabályait, így tudod kijátszani”
A Kabinetiroda az első videót 2023. szeptember 28. és október 11., a másodikat október 10. és 24. között hirdette a hét országban (illetve Belgiumban csak a két videó egyikét). A Google kétféle, politikai és nem politikai kategóriájú reklámot különböztet meg, és előbbiekre szigorúbb átláthatósági szabályok vonatkoznak – az amerikai cég például nagy vonalakban azt is nyilvánosságra hozza, hogy a hirdetők a politikai reklámokkal milyen felhasználói csoportokat céloztak meg, és erre mennyi pénzt költöttek. Csakhogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda mint nem-politikai reklámokat futtatta ezeket a videókat, hiszen technikailag nem Magyarországon és nem hazai választási kampányok idején, nem egy politikai pártot reklámozva hirdettek. A nem-politikai reklámok átláthatósága pedig jóval korlátoltabb.
Ez azt is jelenti, hogy a Google-nak a hirdetések transzparenciáját szolgáló adatbázisából mindössze annyi derül ki, hogy Rogánék videós reklámjai milyen időintervallumban és nagyjából hányszor jelentek meg, de a megcélzott közönségről és a hirdetésekre elköltött összegekről nincs publikus információ. Az E15 megkeresésére a Google korábban megerősítette, hogy a Kabinetiroda szóban forgó hirdetései nem sértik a felhasználási feltételeket, és mivel nem pártokat vagy politikusokat népszerűsítenek, ezért nem számítanak politikai hirdetésnek.
„A Google megdöbbentően engedékeny azzal, hogy mit minősít politikai hirdetésnek. Tapasztalatom szerint a Google által nem-politikai hirdetésként kezelt reklámok kb. 80 százalékát a Facebook automatikus szoftveres ellenőrzése gyakorlatilag politikai reklámnak minősíti és visszautasítja”
– magyarázta egy online politikai hirdetési kampányokban nemzetközi tapasztalattal rendelkező, névtelenséget kérő szakember. A politikai vagy nem-politikai címke a Google esetében nem elsősorban a transzparencia vagy annak hiánya miatt fontos. „Ha a Google alatt politikai hirdetésnek minősülsz, nagyon szűk lehetőségeid vannak a szegmentálásra [a hirdetéssel megcélzott választói csoport részletes meghatározására], de mivel a külföldi országokban futtatott magyar kormányzati hirdetések nem minősültek annak, ezért sokkal szélesebb lehetősége volt a hirdetőnek a targetálásra” – mondta a szakember.
Az Európai Unió a közösségi médiás platformokat és a felhasználókról gyűjtött adatok hirdetési célokra való felhasználását megszigorította az elmúlt időszakban. A jelenlegi EU-s szabályozás a Facebook, a Google és más platformok számára már nem teszi lehetővé azt a korábbi gyakorlatot, hogy a felhasználók személyes adatait szinte korlátozás nélkül átadhassák a hirdetőknek – különösen politikai hirdetések esetében.
„Ha viszont ismered a hirdetési platformok belső szabályait, úgy tudod azokat kijátszani és szélesebb eszköztárhoz jutni, ha a hirdetésedet megpróbálod nem-politikaiként regisztrálni”
– tette hozzá az online kampányokban részt vevő szakember. Ez a szlovákiai választás esetében például azt jelenti, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda sokkal részletesebben körül tudta határolni a hivatalosan nem-politikainak minősülő hirdetéseinek célcsoportját, mint maguk a választáson induló szlovákiai pártok, amelyek csak politikanak címkézett reklámokat tudtak futtatni.
Hogy egészen pontosan hányszor jelentek meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda hirdetései, az nyilvánosan nem hozzáférhető, csupán egy minimum-maximum intervallum. A YouTube-on a mai napig megtalálható videók nézettségi számaiból szintén nem derül ki, hogy hirdetés segítségével egészen pontosan hány alkalommal jelentek meg felhasználóknak a videók. A Google/YouTube hirdetési szabályai szerint ugyanis egy videónak a hirdetett megjelenítése csak akkor számít teljes értékű nézettségnek – azaz a YouTube-on elérhető videó alatti nézettség számot csak akkor növeli –, ha rövid (30 másodperc alatti hosszúságú) videó esetében azt a felhasználó végignézi, hosszabb (30 másodperc feletti) videónál pedig legalább 30 másodpercet végignéz.
A két, külföldön hirdetett videó közül az első – mely a szlovák választás előtt élesedett, és ahol nincs narráció, csak felirat – 37 másodperc hosszúságú és 1,1 milliós nézettséget mutat, ami tehát azt jelenti, hogy ennyien nézték legalább 30 másodpercig. A második, 14 másodperces és narrált videó mindössze 7600 nézőnél jár, vagyis ennyien nézték meg elejétől a végéig. Hogy a nézők mely országokból milyen számban érkeztek a két hirdetett videóhoz, az a YouTube-ról szintén nem derül ki.
A hirdetések összesített számánál is akad azonban egy fontosabb adat. „A lényeg a reklám frekvenciája [ad frequency], vagyis, hogy egy alany hányszor látja ugyanazt a reklámot” – magyarázta az online politikai kampányokkal foglalkozó szakember.
„A hetes a régi iparági szám, vagyis, hogy az alanyt ennyiszer kell elérnie a reklámnak ahhoz, hogy az működjön. Máshogy fogalmazva: hatékonyabb, ha negyedmillió ember négyszer lát egy hirdetést, mint ha egymillió ember látja, de csak egyszer. Ha valaki szakszerűen hirdet, márpedig a magyar kormány ilyen, legalább 5-7-es frekvenciára lövi be a hirdetést”
– fogalmazott a forrás. Az szintén nem hozzáférhető, hogy a Kabinetiroda hirdetései milyen frekvenciával futottak, „Ezt egyébként semelyik ad libraryben [hirdetések nyilvános adatbázisában] nem teszik közzé” – tette hozzá a szakember.
Ugyancsak nem tudni, hogy a külföldi hirdetésekre a magyar kormány vajon mennyit költött. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Kabinetiroda lengyelországi reklámjairól szóló első híradások után közérdekű adatigényléssel próbálta ezt kideríteni, ám Rogán minisztériuma arra hivatkozva kerülte meg a válaszadást, hogy nem vezetnek ilyen nyilvántartást a szóban forgó hirdetésekről.
A Direkt36 mind a hat ország esetében külön-külön is rákérdezett a Kabinetirodánál az elköltött összegekre, ám Rogán minisztériuma nem reagált. „A hirdetés ára nem csak a megjelenítés számától függ, több más faktor is befolyásolja. Ilyen a piactelítettség, vagyis, hogy hány másik hirdető nyomul veled egyszerre, ami felveri az árakat, mint a tőzsdén. A kampányidőszakban például sokan nyomulnak” – magyarázta az online politikai kampányszakember. Emellett a hirdetések árát elmondása szerint az is alapvetően befolyásolja, hogy a hirdető mennyire részletesen határozza meg a célcsoportját.
A Google hirdetési adatbázisa szerint a Kabinetiroda két reklámvideójának összesített megjelenéséhez hasonló nagyságrendű szlovák politikai kampányvideók költsége tavaly ősszel 2 és 15 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 790 ezer és 5,9 millió forint) közötti sávban mozgott. A fentiek alapján azonban ez nem feltétlenül irányadó, hiszen a magyar hirdetések célközönségét sokkal részletesebben meg lehetett adni, ami a hirdetés költségét is komolyan megdobhatja.
„Magyarország intenzív szerepet játszott”
Szlovákiában szeptember 30-án tartottak parlamenti választást, ahol az Orbán-kormány más eszközökkel is – például egy, a szlovák kampánycsend idején a magyar kormánymédiában sugárzott Robert Fico-interjúval – megtámogatta a szoros szövetségesnek számító régi-új szlovák kormányfő kampányát. Ficóék győzelméhez különös érdeke fűződött Orbánéknak, hiszen mind a visegrádi régiós együttműködés felélesztésében, mind a Magyarország ellen Brüsszelben folyó ún. hetes cikkely eljárás blokkolásában számítanak a populista-baloldali szlovák kormányfő segítségére. Az Orbán-kormányhoz hasonlóan oroszbarát és ukránellenes szlogenekkel kampányoló Robert Fico és baloldali, illetve nacionalista szövetségesei végül megnyerték a választást.
A Google adatbázisából kiderül, hogy két nappal a választás előtt – szlovák törvények szerint már kampánycsend idején –, szeptember 28-án kezdték Rogánék futtatni a Youtube-reklámokat, melyek közül az első 900 ezer és 1 millió, a második, immár a választás után futó hirdetés pedig 700-800 ezer alkalommal jelent meg a felhasználóknak. A két hirdetés együttes megjelenési száma Szlovákia lakosságának harmada. Az adatbázis nyilvános részleteiből azt nem lehet megmondani, hogy az első hirdetés megjelenései mennyiben koncentrálódtak a szlovák parlamenti választás előtti napokra.
„Engem meglepett ez a szám. Ez tényleg nagyon intenzív reklám, amely Szlovákiát célozta a migrációval kapcsolatban. Ennek nem látom más okát, mint azt, hogy a magyar kormány érdeke volt, hogy ilyen módon is segítsen a témák felvetésében” – mondta a Kabinetiroda hirdetéseiről Jaroslav Naď volt szlovák védelmi miniszter a Ján Kuciak Oknyomozó Központnak. A volt miniszter hozzátette:
„És ugye önök is látták, hogy a Smer [Robert Fico jelenlegi miniszterelnök pártja] folyamatosan riogatott a migránsokkal, és ez tökéletesen beleillett a vitába”.
„Ha ilyen módon akarnám befolyásolni a közvéleményt, és különösen két nappal vagy hány nappal a szlovákiai választások előtt, akkor én sem tennék másképp” – mondta Naď, hozzátéve, hogy „ez a fajta viselkedés rossz és helytelen. Mi, amikor kampányokat csináltunk, mindig Szlovákia polgárait céloztuk meg, vagy a saját állampolgárainknak kommunikáltunk, nem pedig más országok állampolgárainak.” A volt védelmi miniszter szerint „Magyarország valóban nagyon intenzív szerepet játszott abban, hogy Robert Fico megnyerte a választásokat”.
A Google hirdetési adatbázisa szerint az intenzívebben hirdetett szlovák politikai kampányvideók 1-2 milliós megjelenéssel futottak, a legtöbb megjelenést produkáló videós hirdetés a jobboldali liberális Szabadság és Szolidaritás párté volt 10 millió feletti megjelenéssel. Ezek a videók azonban mind a kampányidőszak előtt futottak és így egymással is konkuráltak, míg a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem-politikainak címkézett videója épp a kampánycsend beálltával élesedett.
Lengyelország október 15-én választott, itt a 2015 óta kormányzó, populista-jobboldali Jog és Igazságosság part győzelmében voltak érdekeltek Orbánék – a rekordrészvételt produkáló választáson azonban a jobbközép, centrista és baloldali pártok koalíciója győzedelmeskedett. Itt szeptember vége és október közepe között másfél-kétmillió közötti alkalommal jelentek meg összesen a magyar állami hirdetések, ami a lakosság 4-5 százalékának felel meg.
Nem lehet megmondani, többek közt a Google korlátozott információközlése miatt sem, hogy a Kabinetiroda hirdetései milyen régiókra, városokra, választói csoportokra fókuszáltak – ahogy azt sem, hogy pontosan milyen szerepet játszottak a két ország választásainak kimenetelében, ha egyáltalán képesek voltak azt befolyásolni.
A szlovák és lengyel kampányidőszakban azonban nem csupán a Kabinetiroda hirdetésein keresztül volt aktív az Orbán-kormány. Ahogy ennek a cikknek a szerzője a visegrádi régiós VSquare.org oknyomozó portalon megírta, Habony Árpád és a Századvég – többek között annak külügyi igazgatója, Faragó Csaba – aktívan segítette a helyi szövetségesek kampányait.
Ez Szlovákia esetében kezdetben a Peter Pellegrini volt miniszterelnök HLAS nevű balközép pártját, majd Robert Fico Smerjét jelentette, Lengyelországban pedig a Jog és Igazságosságot. Miután a lengyel szövetségesek elveszítették a választást, lengyel Polityka információi szerint a Jog és Igazságosság vezetésében többen is magyar kampánytanácsadókat okoltak a vereségért (bár azokban a sajtóhírekben nem nevezték meg, konkrétan kiket hibáztatnak a korábbi kormánypártban).
Ausztriában, Csehországban és Belgiumban ugyan a hirdetések idején nem voltak választások, Németországban és Olaszországban azonban igen. Október 8-án Bajorországban és Hessen tartományban egyaránt a jobboldal és a szélsőjobboldal erősödött meg, köszönhetően többek közt annak, hogy a migráció volt a németországi kampányok egyik fő témája. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda hirdetéseit mely tartományokra vagy városokra összpontosították. Olaszországban a trentói központú észak-olasz autonóm régióban tartottak október 22-én választást, melyet a Matteo Salvini vezette Lega jelöltje nyert meg. Itt szintén nincs arról információ, hogy a magyar hirdetések pontosan mely olasz területeken futottak.
Az eddig ismert legjelentősebb magyar kormányzati támogatás a 2022-es francia elnökválasztásban jelentkezett, amikor a magyar kormányközeli MKB bank a szélsőjobboldali Marine Le Pen kampányát 10,6 millió euróval hitelezte. Ahogy azt a Financial Times kiderítette, Orbán közvetlen környezetéből érkezett a kérés az MKB-hoz, hogy támogassa a francia politikust.
A cikkben közreműködött Kőváry Sólymos Karin (Ján Kuciak Oknyomozó Központ).
Ha szeretné követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozzon fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.
