Csak a magyar kormány mondott nemet az EU-jogszabályra a politikai reklámok átláthatóságáról

Hétfőn szavaztak a tagállamok az EU Tanácsában a politikai reklámok átláthatóságáról szóló rendeletről. Ahogy azt a Portfolio kiszúrta, csak a magyar kormány képviselője voksolt nemmel, ketten – Ausztria és Észtország küldötte – tartózkodtak. A javaslat elfogadásához elég volt a minősített többség (azaz a 27-ből 15 ország az uniós összlakosság 65 százalékával), így bőven átment.

A Tanács már korábban politikai megállapodást kötött a másik jogalkotó testülettel, az Európai Parlamenttel. A képviselők februárban igent mondtak a jogszabályra, így azt a mostani tagállami szavazás után már csak aláírják és kihirdetik az EU hivatalos lapjában. Húsz nappal később részben életbe is lép, de a legtöbb rendelkezése csak másfél év múlva, jóval a júniusi európai parlamenti választás után élesedik.

A Fidesz az EP-ben is a tervezet ellen szavazott. A javaslat vitáján a nagyobbik kormánypártból Tóth Edina arról beszélt, hogy az uniós bürokraták egy olyan uniós javaslatot akarnak áterőltetni, amellyel „Brüsszel” cenzúrázhatná a választási kampányokat és befolyásolhatná a végkimenetüket. Egyértelműnek látta, hogy a szöveg figyelmen kívül hagyja az uniós országok érdekeit, korlátozza a szuverenitásukat, és újabb példa az uniós intézmények lopakodó hatáskörbővítési törekvéseire. Szomorúnak tartotta, hogy a „véleménynyilvánítás élharcosai sértik meg elsőként a szólásszabadságot, akik éjt nappallá téve azon dolgoznak, hogy a nekik nem tetsző véleményeket cenzúrázzák”, és ez mi más lenne, mint a demokratikus értékek elnyomása. „Itt az idő, hogy véget vessünk a politikai és ideológiai nyomásgyakorlásnak.”

A tervezet EP-felelőse, Sandro Gozi viszont úgy vélte, hogy a jogszabály növelné az átláthatóságot, különösen az interneten, például összehangolja az ilyen reklámok jelölését. A cél, hogy a szavazók könnyebben felismerjék a politikai reklámokat, és tudják, ki ad fel ilyen hirdetéseket, amire egy uniós jegyzéket hoznak létre, mondta az olasz liberális képviselő. A tervezet megtiltja, hogy nem uniós szereplők politikai hirdetéseket rendeljenek pénzért, de az uniós pártcsaládoknak megkönnyíti, hogy a közös piacon határokon átívelő európai kampányokat folytassanak. Donáth Anna momentumos képviselő szerint a jogszabály gyengíti a kínai és orosz befolyást az európai választásokra. A bel- és igazságügyi szakbizottság jogszabályról alkotott véleményéért felelős politikus hangsúlyozta: a rendelet megtiltja, hogy érzékeny személyes adatok alapján célozzanak meg valakit hirdetésekkel.

A fizetett politikai hirdetésekkel számos cikkünkben foglalkoztunk, például a 2022-es választási évben ötmilliárd forintnál is többet költöttek ilyen reklámokra csak a Facebookon. Partnerünk, a Direkt36 februárban gyűjtötte össze az arra utaló jeleket, hogy a magyar kormány állami eszközökkel, adófizetői pénzen külföldi országokban is megpróbálja fizetett hirdetésekkel alakítani a közbeszédet, ráadásul több esetben mindezt választási kampányok idején teszi. Az ellenzék milliárdos támogatást kapott jórészt külföldről a 2022-es kampányra, ennek egy része „kommunikációs kampány- és rendezvényszervezésre”, illetve „közösségimédia-alapú kampányszervezésre” ment.