Az EU átláthatóbbá tenné a politikai reklámokat, a Fidesz cenzúrát lát

A személyes szabadságunk és az adataink védelmében cselekszünk, jelentette ki a politikai hirdetések átláthatóságáról szóló javaslat európai parlamenti vitáján Sandro Gozi. A tervezet EP-felelőse szerint a jogszabály növelné az átláthatóságot, különösen az interneten, például összehangolja az ilyen reklámok jelölését. A cél, hogy a szavazók könnyebben felismerjék a politikai reklámokat, és tudják, ki ad fel ilyen hirdetéseket, amire egy uniós jegyzéket hoznak létre, mondta az olasz liberális képviselő. A tervezet megtiltja, hogy nem uniós szereplők politikai hirdetéseket rendeljenek pénzért, de az uniós pártcsaládoknak megkönnyíti, hogy a közös piacon határokon átívelő európai kampányokat folytassanak. A politikus arra számít, hogy a júniusi európai parlamenti választáson „exponenciálisan nőni fog” a dezinformáció mennyisége és a külföldi beavatkozás. A brexit-szavazástól a szlovák parlamenti voksolásig látták, hogyan erősödnek „az európai demokráciánk ellenségei, tudjuk, kik az európai szövetségeseik és hogyan cselekednek, manipulálnak”, de a jogszabály megerősíti a fellépést ellenük. Sajnálta, hogy a javaslat nem fog teljesen életbe lépni az EP-választásra, de egyes részeit várakozás nélkül bevezethetik, ha megszavazzák. (A tervezetről a napirend szerint kedden mondhatnak igent, miután az EP tavaly novemberben elvi megállapodást kötött a végső szövegről a társjogalkotó tagállami Tanáccsal.)

Orbán Viktor Magyarországáról érkezve pontosan tudom, hogy milyen, amikor egy választás nem méltányos vagy tiszta, és „akár a Youtube-meséket is megszakítva” ömlik kikerülhetetlenül a politikai propaganda, mondta Donáth Anna. A momentumos képviselő szerint a javaslat növeli az átláthatóságot, gyengíti a kínai és orosz befolyást az európai választásokra, és megtiltja, hogy érzékeny személyes adatok alapján célozzanak meg valakit hirdetésekkel. Mindezért a bel- és igazságügyi szakbizottság véleményéért felelős politikus büszke rá, hogy részt vett a jogszabály megalkotásában. Csak ránk tartozik, hogy „kit és hogyan szeretünk, hogy miben hiszünk és milyen az egészségi állapotunk. Ha az ilyen érzékeny adatainkat nem akarjuk megosztani az utcán kampányoló politikusokkal, miért hagynánk azt, hogy algoritmusok árulják el ugyanezt helyettünk?”

Az uniós bürokraták egy olyan uniós javaslatot akarnak áterőltetni, amellyel „Brüsszel” cenzúrázhatná a választási kampányokat és befolyásolhatná a végkimenetüket, állította Tóth Edina. A fideszes képviselő a tagállami Tanács által is elvben jóváhagyott szövegnél egyértelműnek látta, hogy figyelmen kívül hagyja az uniós országok érdekeit, korlátozza a szuverenitásukat és újabb példa az uniós intézmények lopakodó hatáskör-bővítési törekvéseire. Szomorúnak tartotta, hogy a „véleménynyilvánítás élharcosai sértik meg elsőként a szólásszabadságot, akik éjt nappallá téve azon dolgoznak, hogy a nekik nem tetsző véleményeket cenzúrázzák”, és ez mi más lenne, mint a demokratikus értékek elnyomása. „Itt az idő, hogy véget vessünk a politikai és ideológiai nyomásgyakorlásnak”, és nem szabad megengedni az uniós intézményeknek, hogy hatáskörük legyen a nekik nem tetsző vélemények felett.