Elérte az 5 milliárd forintot a magyar politika facebookos reklámköltése

A Facebook 2019 tavaszán hozta létre az Ad Library nevű nyilvános adatbázisát, amiben a közösségi oldalon feltűnő, politikai-közéleti hirdetések, szponzorált posztok részleteit, költségeit böngészheti bárki, akinek erre van igénye. Mivel a magyar politikai hirdetések világa egyébként teljesen átláthatatlan, és a Facebook amúgy is a legtöbb embert elérő, így az egyik legfontosabb platform minden hirdetési felület közül, ez a rendszer egyedülálló betekintést ad a politikai marketing világába. Politikai hirdetések, mozgósítás, kampányok, propaganda, lejárató és karaktergyilkos manőverek; van itt minden, amit pénzzel hatékonyabb terjedésre bírni.

Ez a rendszer most a hétvégén mutatta azt, hogy a fennállása óta eltelt szűk három évben elköltött összes pénz mennyisége elérte az 5 milliárd forintot. (A másik, hasonlóan átlátható rendszer, a Youtube-é ezalatt mindössze 430 millió forintot mutat.)

Az ötmilliárdos mérföldkő örömére fejest ugrottunk a statisztikába, hogy kibogozzuk, ki és mire költötte el ezt az irdatlan összeget, ki tehet arról, hogy valósággal belefulladunk a fizetett politikai tartalmakba a közösségi oldalon. Először is lássuk a hivatalos toplistát a legnagyobb hirdetőkről a Facebook Ad Library adatbázisából:

A top 20 összköltése kicsit több mint 2,5 milliárd, vagyis ők felelősek a teljes hazai facebookos politikai reklámbüdzsé feléért. De ez a lista így még egy kicsit csalóka, hiszen Rákay Philip például már eleve kétszer szerepel rajta (törölte a régi oldalát, és újat indított), az Ezalényeg egy kb. 80 oldalból álló hálózat, amiből csak egyet látunk a listán, Karácsony Gergely reklámköltéseit még legalább három szervezet finanszírozta, és így tovább.

Lássuk tehát azt a listát, amin egyes gravitációs pontok (értsd: pénztárcák) szerint összegeztük a költéseket:

Az egyes pártoknál az összes politikusuk hirdetéseit is beszámítottuk, a kormánynál pl. a szóvivők kormány finanszírozta hirdetéseit, az EU-nál mindenféle uniós szervet, európai parlamenti frakciót stb.

De mehetünk még egy szinttel mélyebbre, szummázva az egymással szorosan összefonódva működő, vagy egyenesen közös cég által futtatott propagandaoldalakat, vagy a teljes kormánybarát médiát, esetleg a tematikusan egy csoportot alkotókat, mint a külső szereplők (EU-s és amerikai külügyes hirdetések):

Ez kb. 3,7 milliárd forint a tíz legnagyobb pénzszóró központtól, lássuk, kik a kisebb, vékonyabb pénztárcájú szereplők ezen a piacon. Először is jöjjenek az eddigi listákról kimaradt pártok:

• Mindenki Magyarországa – 108 millió
• LMP – 79 millió
• Párbeszéd – 66 millió
• MSZP – 64 millió
• Mi Hazánk – 39 millió
• Gattyán – 31 millió
• Független ellenzéki politikusok (Veres Pál, Baranyi Krisztina, Jámbor András, Szél Bernadett, Hadházy Ákos, Péterffy Attila stb.) – 27 millió
• Iszomm – 5,5 millió
• Kutyapárt – 3,5 millió

További fontosabb szereplők:

• Kormányközeli elemzőintézetek (Alapjogokért központ, Századvég, Antall József Tudásközpont, Migrációkutató, Axióma, stb.) – 40 millió
• Névvel nem vállalt fideszes propagandaoldalak (ELÉG, Számok, Trollkocsis, Soha többé baloldal, több tucat kisebb lejárató oldal) – 29 millió
• Ellenzéki propaganda (Nyugati fény, és minden ami nem tartozik az Ezalényeg vagy az Erősítő környezetéhez) – 16 millió
• Környezetvédelmi szervezetek (fura, de ezek is politikai-közéleti hirdetőnek számítanak) – 28 millió
• Budapest – 22 millió
• Ellenzéki előválasztáshoz, szavazatszámláláshoz kapcsolódó oldalak – 19 millió
• Nemzetközi és civil szervezetek (Fidesz-nyelven: Soros-hálózat) – 46 millió
• Nagy cégek társadalmi felelősségvállalási programjai (IKEA, Vodafone, Bosch, Tesco, Nestlé, stb.) – 22 millió
• Független média – 32 millió (ennek a nagyját a Partizán és a 24.hu adja)

Innentől még mindig hiányzik bő 400 millió forint az ötmilliárdos összegig, ezt az „egyéb” kategóriát szó szerint több ezer kisebb hirdető adja össze. Több mint 8000-en vannak olyanok, akik ötezer forint alatt költöttek a közel három év alatt, őket nem is igazán lehet hirdetőnek nevezni, inkább csak kipróbálták a dolgot, bedobtak egy kis aprópénzt, hogy teszteljék a rendszert, aztán inkább hagyták a fenébe az egészet. Vannak aztán még itt marginális politikai szereplők (a Munkáspárttól Berki Krisztiánon át a Le az Adók 75%-ával Pártig), exjobbikosok mindenféle új formációban, de szerepel az Ad Library adatbázisában politikai-közéleti reklám címke alatt Mága Zoltán, a szcientológia egyház, az ortopédcipő-készítők egyesülete, random fogászatok és online játékok hirdetései is, szóval még az is lehet, hogy nem 100 százalékig tökéletes az egész hirdetésszabályozó rendszer.

Akárhogy is, egészen szűkre, a legnagyobb politikai szereplőkre szűkítve a mezőnyt, az 5 milliárd eloszlása nagyjából így néz ki:

• Fidesz üzeneteinek közvetítése: kb. 2,65 milliárd forint
• Ellenzék üzeneteinek közvetítése: kb. 1,37 milliárd forint
• Más politikai erők: 274 millió forint
• Minden egyéb: kb. 700 millió forint

A Facebook nagyon részletekbe menően engedi célozni a hirdetéseket, nem, kor, lakóhely, érdeklődési körök mentén, de az Ad Libraryben csak a lakóhely, pontosabban megyék szerinti bontást nézhetjük meg a teljes, ötmilliárd forintos hirdetési tömegre. Ahogy az sejthető, Budapestre és Pest megyére koncentrálódik a legtöbb pénz:

Ez persze azért van, mert itt élnek a legtöbben, ezért megnéztük lakosságarányosan az egy emberre jutó reklámköltségeket is az egyes megyékben.

Látható, hogy továbbra is Budapest a fő célpont, és a nógrádiakra költik a legkevesebbet, de maguk az összegek már nem annyira vészesek. Ha úgy érzi, már ki se látszik a facebookos hírfolyama a politikai hirdetésekből, gondoljon arra, hogy a 400–800 forintos, egy lakóra vetített reklámbüdzsé azt jelenti, hogy mindössze másfél-két és fél kiló krumpli árát költötte önre a teljes magyar politika ezen a platformon három év alatt.