Az Európai Parlament kedden új szabályokra mondott igent a fizetett politikai reklámok átláthatóságáról. A testület közleménye szerint a jogszabály átláthatóbbá és a külföldi beavatkozással szemben ellenállóbbá teszi a választási és népszavazási kampányokat.
A tervezet miatt egyértelműen fel kellene majd tüntetni a politikai hirdetéseket. A szavazók, a hatóságok és az újságírók könnyen tájékozódhatnának arról, hogy őket célba vették-e, ki fizeti a hirdetést, az mennyibe került, és hogy melyik választáshoz vagy népszavazáshoz kapcsolódik. Az összes politikai hirdetést és a kapcsolódó információkat egy nyilvános online adattárban tárolnák. A jogszabály a szövege alapján többek között olyan szervezetek fizetett reklámjaira is vonatkozna, amelyek népszerűsítik a pártok politikai céljait.
Az online politikai hirdetések célzottabbá tételéhez csak akkor lehetne majd személyes adatokat használni, ha ehhez a felhasználók kifejezetten és külön hozzájárulásukat adták. A különleges adatokat (mint az etnikai hovatartozás, a vallás vagy a szexuális irányultság), illetve a kiskorúak adatait nem használhatnák fel.
A választások vagy népszavazások előtti három hónapban tilos lenne az EU-n kívülről politikai hirdetéseket finanszírozni.
A tervezett szabályok csak a fizetett reklámokra vonatkoznak, nem érintik
- a politikai kampányok lebonyolítását és finanszírozását;
- a választások szervezésével kapcsolatos kommunikációt, például a részvételre buzdítást nemzeti vagy uniós forrásból;
- a személyes nézeteket, politikai véleményeket, például nem támogatott újságcikkeket;
- illetve a hirdetések tartalmát.
A fideszes Tóth Edina a javaslat hétfői vitájában úgy látta, hogy „Brüsszel” cenzúrázhatná a választási kampányokat és befolyásolhatná a végkimenetüket, figyelmen kívül hagyva az uniós országok érdekeit és korlátozva a szuverenitásukat. Szomorúnak tartotta, hogy a „véleménynyilvánítás élharcosai sértik meg elsőként a szólásszabadságot, akik éjt nappallá téve azon dolgoznak, hogy a nekik nem tetsző véleményeket cenzúrázzák”, és ez mi más lenne, mint a demokratikus értékek elnyomása. „Itt az idő, hogy véget vessünk a politikai és ideológiai nyomásgyakorlásnak”, és nem szabad megengedni az uniós intézményeknek, hogy hatáskörük legyen a nekik nem tetsző vélemények felett.
A nagyobbik kormánypárt voksoló képviselői ennek megfelelően nemet is mondtak a szövegre az EP összesítése alapján. A többi jelen lévő magyar a 470 támogató között volt, akik 50 ellenző és 105 tartózkodó mellett megszavazták a javaslatot. A rendeletet még a tagállamoknak is el kell fogadniuk, de elvben már megállapodtak róla az EP-vel. A szabályokat a hatálybalépés után másfél évvel kell alkalmazni, de egy részüket 20 nappal később életbe léptethetik, így már a júniusi európai parlamenti választásra érvényben lehetnek.
Kedden azt a javaslatot is megszavazták a képviselők, amellyel a testület közleménye szerint megpróbálják visszaszorítani a mondvacsinált indoklású pereket újságírók, aktivisták, jogvédők, tudósok és szervezeteik ellen. A szabályok viszont csak a több tagországot érintő esetekre terjednének majd ki. Ilyenkor a bíróságok már korai szakaszban elutasíthatnák a megalapozatlan kereseteket, és ha megállapítanák, hogy a kereset visszaélésszerű, a felperesnek kellene állnia a teljes perköltséget.
A tervezetet 546 szavazattal, 47 ellenében és 31 tartózkodás mellett szavazták meg. A hivatalos összesítés alapján a voksoló magyarok közül az ellenzékiek igent, a fideszesek nemet mondtak. A javaslatról már tavaly novemberben megegyeztek a társjogalkotó Tanáccsal.
