Az USA egy ideiglenes kikötőt hozhat létre a gázai partoknál, hogy több segély jusson be
2024. március 7. – 11:14
frissítve
Joe Biden elnök hamarosan bejelenti, hogy az amerikai hadsereg egy ideiglenes kikötőt hoz létre a Gázai övezetnél, hogy több humanitárius segély juthasson be a területre a tengeren át, mondták névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselők. A források szerint ezzel naponta több száz kamionnyi szállítmánnyal lehet növelni a segélyek mennyiségét.
A kiépítés néhány hetet venne igénybe, de ehhez amerikai katonák nem fognak belépni a Gázai övezetbe. Kezdetben Cipruson keresztül érkeznek majd a szállítmányok, a biztonsági kérdéseket pedig egyeztetik Izraellel. A források szerint Biden majd a magyar idő szerint hajnali háromkor tartott évértékelő beszédében jelenti be hivatalosan a terveket. (BBC)
Aradi Hanga Zsófia
A Hamász küldöttsége a gázai tűzszünetről szóló megállapodás nélkül távozott a kairói tárgyalásokról, de a fegyveres csoport szerint az Izraellel folytatott közvetett tárgyalásoknak még nincs vége.
Izrael nem küldött küldöttséget Kairóba, arra hivatkozva, hogy először látni akarják a listát azokról az izraeli túszokról, akik még életben vannak, és akiket a megállapodás értelmében szabadon engedhetnek. Izrael szerint nagyjából 130 izraeilt tarthatnak fogva Gázában, de közülük legalább 30 meghalhatott már. A Hamász egyelőre nem adott át listát a túszokról.
A javasolt megállapodás szerint 40 izraeli túszt engednének szabadon, cserébe mintegy tízszer annyi palesztin foglyot szabadítanának ki izraeli börtönökből. A javasolt 40 napos fegyverszünet során az égetően szükséges segélyek is nagyobb számban juthatnának be Gázába.
A Hamász közleménye szerint küldöttsége csütörtök reggel elhagyta Kairót, hogy tárgyaljon a szervezet vezetőségével, de „a tárgyalások és az erőfeszítések folytatódnak az agresszió leállítása, a kitelepítettek hazatérése és a népünknek szánt segélyek eljuttatása érdekében”.
A november végi egyhetes tűzszünet során 105 túszt – többségükben nőket és gyermekeket – engedtek szabadon, cserébe az izraeli börtönökben lévő mintegy 240 palesztin fogolyért.
Újabb megállapodás nélkül nagyobb a veszélye annak, hogy a feszültségek tovább fokozódnak a ramadán alatt, amely idén a holdnaptártól függően vasárnap vagy hétfőn kezdődik.
(BBC)
Két belga miniszter, Bénédicte Linard és Benjamin Dalle azt követelik, hogy zárják ki Izraelt az Eurovíziós Dalfesztivál résztvevői közül a gázai háború miatt. Linard egy X-bejegyzésben azt írta, „ahogyan Oroszországot is kizárták a versenyekből és az Eurovízióból is Ukrajna inváziója után, úgy Izraelt is ki kellene zárni”, amíg nem ér véget a gázai háború, amiben több ezer civil, köztük gyerekek is meghalnak.
Nem Linard és Dalle az egyetlenek, akik ki akarják záratni Izraelt a május 7. és 11. között zajló nemzetközi eseményből. De annak ellenére, hogy számos petíció érkezett a dalversenyt szervezőjéhez annak érdekében, hogy Izraelt a Gázai övezetben okozott pusztítás miatt zárják ki az Eurovízióról, az Európai Műsorszolgáltató Unió (EBU) csütörtökön nyilvánosságra hozott döntése szerint a zsidó állam az elmúlt 50 évhez hasonlóan idén is elküldheti saját versenyzőjét a svédországi megmérettetésre.
A New York Timesnak nyilatkozó amerikai és közel-keleti illetékesek szerint „egyre kisebb az esély arra”, hogy még a hétvégén kezdődő Ramadán előtt nyélbe üthetnek egy tűzszünetet.
Tavaly november végén a két félnek sikerült egy kölcsönös fogolycserével megfejelt hétnapos fegyvernyugvásban megállapodnia, ezt azonban az azóta eltelt három hónap alatt nem sikerült megismételni. A Párizsban közvetítők útján folytatott megbeszéléseken körvonalazódni látszott egy olyan konstrukció, mely szerint a Gázai övezet jelentős részét már megszálló Izrael kész belemenni egy hathetes fegyvernyugvásba, ha a terrorszervezet elengedi az október 7-én túszul ejtett emberek közül a nőket, az időseket a betegeket és a sebesülteket. Ha pedig ezek a feltételek kölcsönösen teljesülnek, akkor Izrael a további túszokért cserébe később elkezdene terrorizmussal kapcsolatos vádakkal bebörtönzött palesztinokat is szabadon engedni – a zsidó állam minden egyes izraeliért kész lenne 10 palesztint átadni. Azonban a Hamász a háború befejezését és az izraeli csapatok teljes kivonását követelte, és ezt Izrael nem fogadta el. A tárgyalásokat az is megnehezítette, hogy a Hamász emigrációban élő politikai szárnya és a gázai parancsnokok közti kommunikáció igen nehézkessé vált.
És hogy miért lett volna fontos pont a ramadán időszakára elérni a fegyvernyugvást? Leginkább azért, mert a nappali böjtölés és esti lakomázás által fémjelzett ünnepi hónap idején még az amúgy csendesebb években is rendszeresek az Izrael és a palesztinok közti incidensek. Idén pedig az Izrael által megszállt, már október 7-e előtt is forrongó Ciszjordániában és Jeruzsálemben a háborús indulatok miatt nagyszabású megmozdulásokra, véres összecsapásokra számítanak.
Egyiptomi tisztviselők közölték, hogy a gázai tűzszünetről szóló tárgyalások elakadtak.
A megállapodást, amelynek értelmében hat hétre felfüggesztenék a harcokat Egyiptom, Katar és az Egyesült Államok terjesztették elő. A javaslat értelmében a tűzszünet ideje alatt a Gázában fogva tartott túszokat szabadon engedik az Izraelben bebörtönzött palesztinokért cserébe.
Az egyiptomi tisztviselők szerint a Hamász elfogadta a javaslatot, de kötelezettségvállalásokat akar arra vonatkozóan, hogy végezetül tartósabb tűzszünetet kötnek egymással. Izrael nyilvánosan elutasította ezt a követelést mondván: köthetnek bármilyen tűzszünetet, de sosem fognak felhagyni azzal a céllal, hogy megsemmitsék a Hamászt.
A dél-afrikai nemzetközi kapcsolatokért felelős miniszter, Naledi Pandor kedden azt mondta, hogy erőszakkal kellene megtörni az izraeli blokádot, ami meggátolja, hogy a segélyszállítmányok bejussanak Gázába. „A világ vezetőinek utasítania kellene a fegyveres erőket arra, hogy menjenek a rafahi határhoz, és kísérjék el az összes teherautót a Gázai övezetbe és Ciszjordániába. Mivel Izraelt szoros kapcsolat fűzi ezekhez az országokhoz, ezért a konvojok biztonságban át tudnának haladni. Nem tudom elképzelni, hogy az izraeli erők tüzet nyitnának rájuk” – fejtette ki Pandor.
Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) szerdán bejelentette, hogy az izraeli hadsereg visszafordított egy 14 kamionból álló élelmiszer-szállítmányt, mellyel a Gázai övezet északi részét próbálták elérni. A WHO egyik gyerekorvosa szerint a gázai gyerekek többsége naponta egyszer jut csak ételhez, a gyerekorvosok a súlyos alultápláltságra legfeljebb só- és cukoroldatokat tudnak adni a rászorulóknak.
Mint írtuk, a Dél-Afrikai Köztársaság decemberben azzal vádolta meg Izraelt, hogy népirtást követett el a gázai palesztinok ellen. A hágai Nemzetközi Bíróság január végén részben elfogadta a Dél-Afrika által megfogalmazott beadványt. Az ENSZ bírósága nem ítélt abban a kérdésben, hogy Izrael valóban népirtást követ-e el – ennek megállapítása akár éveket is igénybe vehet –, de „ideiglenes védelmi intézkedéseket” írt elő Izrael számára. Minderről bővebben itt írtunk.
Nagy Bálint
- A Jemen keleti részét – köztük a Vörös-tenger partvidékét – ellenőrző húszi gerillák újabb támadást hajtottak végre egy teherhajó ellen. A True Confidence nevű hajó megsérült, és legénységének egy része mentőcsónakokon hagyta el a járművet. A hajó utolsó ismert pozíciója körüli vizeket egy indiai hadihajó fésüli át.
- Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) szerdán bejelentette, hogy az izraeli hadsereg visszafordított egy 14 kamionból álló élelmiszer-szállítmányt, mellyel a Gázai övezet északi részét próbálták elérni. A WHO egyik gyerekorvosa szerint a gázai gyerekek többsége naponta egyszer jut csak ételhez, a gyerekorvosok a súlyos alultápláltságra legfeljebb só- és cukoroldatokat tudnak adni a rászorulóknak.
- Biden szerint a Hamászon múlik a hathetes gázai fegyverszünet. Egyiptomban gőzerővel folynak a tárgyalások, melyeken a helyi illetékeseken kívül amerikai és katari közvetítők segítségével próbálnak nyélbe ütni egy fegyverszüneti megállapodást a Hamász és Izrael között.
