Megszületett az első túszalku a Hamász és Izrael között, amely alapján a palesztin terrorszervezet elengedhet 50 túszt abból a csaknem 240, jórészt civilből, akiket az Izrael elleni, október 7-i támadáskor rabolt el, miközben fegyveresei megöltek 1100 civilt és háromszáz izraeli katonát. Izrael az alku keretében kiengedhet a börtönből 150 palesztin fogvatartottat.
A megállapodással négy napig tartó tűzszünet is életbe lépne: a Hamász részéről csütörtökön délelőtt 10-ről beszéltek, de ezt az időpontot izraeli oldalról még nem erősítették meg, és szerdán még folytak a harcok. A Gázai övezetben a Hamász felszámolását célzó, de civil áldozatokkal is járó légi és szárazföldi csapásokat végrehajtó Izrael szerint további napokra is kiterjeszthető lesz a szünet a harcokban, amennyiben a palesztin fél további túszokat enged szabadon.
Tíz túszért egy újabb nap szünetre kész a harcokban az izraeli vezetés, de az egyelőre nem világos, hogy cserébe hajlandó-e további bebörtönzött palesztinokat szabadon engedni. Szerdán reggel az izraeli igazságügyi miniszter közreadott egy listát 300 olyan fogvatartottnak a nevével, akik potenciálisan szabadon engedhetőek.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerda este azt mondta, hogy a háború kezdete óta folyamatosan a túszokra és családjaikra gondol, és ígéretet tett arra, hogy mindannyiukat haza fogják hozni. Szerinte a négynapos tűzszüneti megállapodás feltételeit a Hamászra gyakorolt hatalmas katonai nyomás és az izraeli kormány diplomáciai erőfeszítései révén sikerült elérni. A túszok szabadon bocsátásának feltételeiről szólva azt mondta, hogy gyilkosokat nem engednek ki izraeli börtönökből.
Frissítés: Szerdán késő este az izraeli nemzetbiztonsági tanács vezetője bejelentette, hogy pénteknél hamarabb egy túsz sem szabadul ki. A BBC-nek izraeli kormányzati források arra utaltak, hogy a tűzszünetet is elhalasztotak, de olyan relatíve kisebb kérdéseket kell megoldani, amik csütörtökön megtörténhetnek. Azonban ez mindenképpen bizonytalanságot jelent.
Úgy tűnt, hogy az első tizenkét túsz csütörtökön szabadulhat
Várhatóan csütörtökön érkezhetnek haza az első túszok, akik közül sokakat a Hamász által elkövetett mészárlások legvéresebb helyszíneiről, a Nova zenei fesztiválról és Kfar Aza kibucból vittek el. (A Nova fesztivál túlélőinek beszámolóiról itt, a kibucban végrehajtott mészárlás részleteiről itt olvashatja helyszíni riportjainkat.)
Az alku részeként elengedett túszok között izraeli és kettős állampolgárok lehetnek, de sok még a bizonytalanság, hivatalosan nem hoztak nyilvánosságra neveket. Amerikai források szerint legalább három amerikai állampolgár van köztük, egyikük egy hároméves gyerek, akinek a szüleit Kfar Aza kibucban ölték meg. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy az öt közül három magyar állampolgárságú túsz is abba a kategóriába esik, akiket szabadon engedhet a Hamász. Kedden délután pedig olyan hírek is terjedtek, hogy esetleg ezenfelül kiszabadulhat a túszok közül 26 thai állampolgár is, de ezt nem erősítették meg később.
A tűzszünet pontos menete is csütörtökön derülhet ki. A BBC szerint a Hamász egyik közleménye azt írta, hogy a Gázai övezet déli részén minden izraeli drón- és légicsapás szünetelni fog négy napig. A fő hadműveleti területté vált északi részen viszont minden nap 10 és 16 óra között lehet érvényben a szünet. A továbbra is északon maradt civilek ezekben az időszakokban dél felé indulhatnak el.
Az alku részeként pedig a négy napból mindegyiken 200 segélyszállítmánnyal megpakolt kamion és 4-4 üzemanyagot és gázt szállító tartálykocsi léphet majd be az övezetbe a rafahi átkelőnél Egyiptom felől. Utóbbiak létfontosságúak a kórházak generátoraihoz, a víz- és szennyvíztisztító berendezésekhez, azonban Izrael attól tart, hogy a Hamász katonai célokra használhatja fel a szállítmányokat.
Ennyi túsz óriási adu a Hamász kezében
Az október 7-i terrortámadás egyik legnagyobb sokkját Izrael számára az jelentette, hogy a Hamász korábban elképzelhetetlen számban ejtett túszokat, főként civileket, olykor egész családokat.
Izraeli részről azt tudni, hogy a túszok között 58 nő és 40 kiskorú van – a legfiatalabb alig tíz hónapos, akit kétéves testvérével és szüleivel együtt raboltak el a terroristák. Izrael szerint 195 izraeli vagy kettős állampolgár és több mint negyven külföldi lehet a túszok között – a kettős állampolgárokkal együtt összesen 40 ország lehet érintett. A Hamász elismerte, hogy vannak olyan Izrael szerint elrabolt anyák és gyerekek, akikről nincs információja, de igyekszik felkutatni és szabadon engedni őket. A túszok közül akár negyvenet más terrorszervezetek tarthatnak fogva az övezetben.
Izrael mindig is presztízskérdést csinált abból, hogy katonáihoz és állampolgáraihoz ne férhessen hozzá az ellenség, és ugyanígy prioritásnak számított, hogy az esetleges túszokat mindenáron kiszabadítsa. A 2006-ban elfogott Gilad Salit tizedesért cserébe 2011-ben az izraeli kormány például 1027 foglyot adott át a Hamásznak – köztük a négyszeres életfogytiglanját töltő Jahja esz-Szinvárt, a Gázai övezet jelenlegi parancsnokát.
Külföldről a hadműveletek eseményei és a Gázai övezet katasztrófája miatt talán nem látszik, de a túszok kiszabadítása Izrael legfontosabb politikai vitatémájává vált; a túszok hozzátartozói és az őket támogató szervezetek részéről ugyanis egyre nőtt a nyomás a kormányon. Szombaton ért el Tel-Avivból Jeruzsálembe az a többezres menet, amely a túszok szabadon engedését követelte. A rokonok egy része szerint az izraeli kormány felelős azért, hogy a Hamász komolyabb ellenállás nélkül tudott elrabolni ennyi embert, miközben sokak szerint a kormány nem tett eleget a túszok kiváltásáért.
A több ezer tonnányi, Gázára leszórt bombával és a szárazföldi offenzívával ráadásul folyamatosan csökkennek a túszok túlélési esélyei – erre az aggodalomra a Hamász is folyamatosan rájátszik azzal, hogy azt állítja, egyes túszok az izraeli bombázások következtében haltak meg. Ilyen esetre azonban eddig még nem volt bizonyíték.
A Hamász által ellenőrzött gázai egészségügyi minisztérium szerint több mint 13 ezer palesztin áldozata van az izraeli katonai akcióknak, főként nők és gyerekek. A terrorszervezet egy ideig az átfogó, példátlanul intenzív légi csapásokra válaszul túszok kivégzésével is fenyegetőzött, de ezt a fenyegetést sem Izrael, sem a Hamász nem vette komolyan.
A palesztin civil áldozatok magas számában Izrael szerint közrejátszik, hogy a terrorszervezet élő pajzsként használja a Gázai övezet civil lakosságát, és igyekszik gátat szabni annak is, hogy az izraeli hadsereg felszólítására elhagyják a támadott objektumokat. A 2,3 millió gázai lakosból 1,7 millió már így is otthonának elhagyására kényszerült, és a mindössze 365 négyzetkilométeres Gázai övezet valamivel biztonságosabb, déli részébe húzódott. Azonban az izraeli erők ott is végrehajtanak légi csapásokat célpontok ellen, és a déli rész is nagyon korlátozottan jut megfelelő ellátáshoz, ivóvízhez és élelmiszerhez, ami humanitárius katasztrófába sodorta a térséget.
A tűzszünettel párhuzamosan a segélyszállítmányokból és üzemanyagból is több juthat majd be a következő napokban. Eddig egy hónap alatt közel 1400 kamion léphetett be humanitárius segéllyel az övezetbe Egyiptom felől, míg korábban átlagosan havi 10 ezer érkezett az ENSZ becslései szerint. Egy héttel ezelőttig üzemanyagot egyáltalán nem engedtek be, attól tartva, hogy ez a Hamász kezére került volna.
Messze még minden túsz elengedése
Korábban öt fogoly szabadult ki a gázai terroristák rabságából. A Hamász október 20-án előbb két amerikai–izraeli kettős állampolgárt engedett el, majd október 23-án két idős izraeli nő kapta vissza szabadságát. A Gázai övezet északi része elleni szárazföldi offenzíva október 27-i megindulásával azonban ezeknek idáig vége szakadt. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) eddig összesen egy izraelit – egy fiatal katonanőt – tudott élve kiszabadítani, ő tehát az ötödik, aki kikerült a Hamász fogságából. A reményekkel ellentétben az al-Sifa kórháza alatti alagutakban sem bukkantak foglyokra, csak egykori raboskodásuk feltételezett nyomaira, illetve a közelben egy katona és egy civil túsz holttestét is megtalálták.
A Hamász eleinte egy „mindenki mindenkiért” elv alapján ajánlott fogolycsere-megállapodást: elengedte volna a felügyelete alatt álló összes túszt, de a helyzetet bonyolítja, hogy a túszok ötödét nem a Hamász, hanem a vele szövetséges, sőt, esetenként az Izrael elleni harcban az elsőség presztízséért a Hamásszal rivalizáló más terrorszervezetek ejtették foglyul. A túszokért cserébe a nagyjából hétezernyi palesztin foglyot követelték, akik izraeli börtönökben ülnek. Ezt a kormány visszautasította.
Az október végétől az IDF szárazföldi offenzívája által is szorongatott Hamász november 8-án 10-15 foglyot ajánlott fel egy háromnapos tűzszünetért cserébe, majd egy héttel később már 70 nő és gyerek szabadon engedését lengette be öt napnyi fegyvernyugvásért és az izraeli börtönökben fogva tartott 275 nőért és fiatalért cserébe. A 46 nappal a terrortámadások és a háború kezdete után bejelentett megállapodásig azonban ezekből a javaslatokból nem lett semmi.
Nyilvánosságra hozták a listát a túszalku részeként elengedhető palesztinokról
A szerdára virradóra elfogadott megállapodás is súlyos vitákat hozott Izraelben: a kormánytagok közül a koalíciós partner, a jobboldali, ultraortodox Zsidó Erő három minisztere – köztük a belbiztonsági tárcát vezető Itamar Ben-Gvir – a megállapodás ellen szavazott. Egy időre a szintén radikális, a ciszjordániai zsidó telepesmozgalmat támogató, személyesen is egy ciszjordániai telepen élő pénzügyminiszter – a Mafdal–Vallásos Cionizmus ultranacionalista párt vezetője – is kivonult a megállapodás megszavazásáról szóló megbeszélésről, végül azonban Bezalel Szmotrics támogatta az egyezséget.
A vitát jelzi az is, hogy egy izraeli, terrortámadások áldozataival foglalkozó szervezet kedden bejelentette, hogy helyi idő szerint délelőtt tízkor fellebbezést nyújt be az izraeli legfelsőbb bírósághoz a túsz- és tűzszüneti megállapodás ellen, amennyiben nem hozza nyilvánosságra a kormány a foglyok listáját, akiket az alku részeként szabadon akar engedni. Ilyen fellebbezésre 24 órán át van lehetőség.
A követelésnek eleget téve a kormány végül publikált egy 300 fős listát, amelyen ott van az egyezmény alapján átadható 150 palesztin neve is. Közülük 274-en férfiak. A listán 13 olyan nő van, akik sikertelen késeléses támadás elkövetése miatt voltak börtönben és 287, 19. életévét be nem töltött személy, akik közül 60-at a Hamász aktivistájaként tartanak számon, néhány továbbit pedig az Iszlám Dzsihád, a Fatah és a Palesztin Felszabadítási Szervezet tagjaként.
Az izraeli büntetés-végrehajtás adatai szerint 2023. szeptember végén összesen 156 kiskorú volt izraeli őrizetben. Ez száznegyvennégy 16-18 éves fiatalkorút jelent, és tizenkét, 14-16 év közötti gyereket. Naprakész adatok nincsenek, a fenti számok akár naponta is változhatnak, mert van, aki csak rövid időre kerül őrizetbe, vizsgálati fogságba, de az elmúlt 15 évben 4 év kivételtől eltekintve 100 és 200 között volt a 18 év alatti foglyok, őrizetesek és elítéltek együttes száma.
Az izraeli hadsereg és a büntetés-végrehajtás csak negyedévenként küld adatokat – írta a B'Tselem izraeli emberi jogi szervezet. A tendencia alapvetően csökkenő volt: 2008-ban 350-en voltak 18 év alattiak különböző kategóriájú őrizetben, és a szám tavaly volt a legalacsonyabb, 105. A Hamász október 7-i terrortámadása előtt a szám ennél már magasabb volt – ezt mutatja a szeptemberi adat –, de hogy most mennyien vannak, azt hivatalosan nem tudni.
A legutolsó hivatalos adat szerint a 144 fiatalkorúból 41 ül elítéltként, 60 vádlottként van őrizetben, további 23 fiatalkorú „adminisztratív őrizet” alatt áll. Ez utóbbi a B'Tselem definíciója szerint olyan fogva tartást jelent, amelynek nincsenek időbeli korlátai és az igazolásához nem kell nyilvánosságra hozni a bizonyítékokat, és amely bűncselekmények előkészítésével gyanúsított személyekkel szemben érvényesíthető. Ez meglehetősen tág teret ad a hatóságoknak a fogva tartáshoz, mert kell ugyan a bíróság jóváhagyása, ám a gyakorlatban ez inkább formalitás, és nem jellemző, hogy ezt a bíróság megtagadná.
Az Egyesült Államok és Katar is kellett az egyezséghez
A túsztárgyalások kulcsszereplője Katar. Az óriási gázvagyonnal rendelkező apró Öböl-monarchia az arab világra óriás informális hatást gyakorol, és évek óta bevállalja a legkétesebb iszlamista szervezetek szponzorálását. Katar évek óta a szunnita Hamász egyik legfontosabb pénzügyi támogatójának számít, a terrorszervezet politikai szárnyának vezetői közül is több Doha vendégszeretetét élvezi, de megkerülhetetlen az egyébként síita Irán is, amelynek szerepéről itt olvashat. Katar patrónusszerepe akkor válik Izrael és nyugati szövetségesei számára elítélendőből hasznossá, ha egy tűzszüneti alku vagy túszcsere miatt fel kell venni a kapcsolatot az iszlamistákkal.
A tető alá hozott megállapodás most ezt a hasznos szerepet hozta előtérbe, bár rengeteg még a kérdés a túszok sorsa körül. Nem tudni azt sem, mennyien vannak közöttük életben: többeket sebesülten dobáltak fel a Gázába tartó furgonokra, és sok az idős túsz is, akik betegen, gyógyszeres kezelés híján súlyos állapotba kerülhettek.
A megállapodás szerint csütörtökön 12 túszt enged el a Hamász, amely az átadandó túszok csoportjáról mindig az azt megelőző este ad név szerinti listát. A túszokat a Nemzetközi Vöröskereszt veszi át és juttatja el az izraeli hadsereghez. A Vöröskereszt részvétele azért is fontos, mert így lehetősége lesz a többi fogoly ellátására is: a megállapodás része lesz, hogy a szervezet meglátogatja a túszokat, és gyógyszereket visz nekik. Ez javíthat a Vöröskereszt izraeli megítélésén is, a nemzetközi szervezet ellen ugyanis a korábbi hetekben volt már tüntetés amiatt, hogy a tiltakozók szerint nem tett meg mindent annak érdekében, hogy láthassa a túszokat.
A tárgyalások menetében szerepet játszott az Egyesült Államok és Egyiptom is Katar mellett, a két utóbbinak a részvételét Joe Biden is megköszönte. Az Egyesült Államok elnöke ezen túl köszönetet mondott Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőnek is a tűzszünet lehetővé tételéért, amely módot ad arra, hogy a palesztin családok szenvedéseit is csökkentse. Ezzel Biden gesztust gyakorolt közvetve a palesztinok felé is – de nem a Hamász felé. Válaszul az izraeli kormányfő is megköszönte Biden közreműködését.
Netanjahu világossá tette, hogy a megállapodás után a cél minden túsz kiszabadítása, így a tűzszünet végeztével – amennyiben újabb átadásokkal azt nem hosszabbítja meg a Hamász – a harcok folytatódnak. Az izraeli kormányfő kijelentette, hogy a tűzszünet alatt az IDF felkészül a háború folytatására. Az izraeli kormány hangsúlyozta, hogy el fogják érni a céljaikat, ami a többi túsz kiszabadítása mellett a Hamász felszámolását és annak biztosítását jelenti, hogy Izraelt nem éri új fenyegetés a Gázai övezetből.
