Portfolio: Javulás mellett rendszerszintű szabálytalanságok az uniós pénzek felhasználásánál

Az Európai Bizottság ellenőrzése alapján sokat javult az uniós támogatások hazai felhasználása, de maradtak rendszerszintű szabálytalanságok, írja a Portfolio. A laphoz egy 2014-2020-as támogatási időszakról szóló vizsgálat jutott el.

A hétéves büdzséből még idén is jöhet pénz, sőt, a kifizetések a költségvetési időszak végére szoktak igazán felpörögni. A kormány tavaly ősszel is azzal számolt, hogy idén legalább felerészben innen, a névleg 2014-2020-as időszakból érkeznek az uniós források a költségvetésbe.

Nagyrészt figyelmen kívül hagyták a szabálytalansági jelzéseket

Az Európai Bizottság vizsgálata pozitív előrelépéseket talált a magyar közbeszerzési rendszernél, főként a szabálytalanságok kivizsgálásánál, de jelentős szabálytalanságokat is feltárt. Az ellenőrzés célja a magyarországi operatív programokon belül az igazolt kiadások jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos kockázatok azonosítása és kezelése volt, főként a Miniszterelnökség felügyeletért felelős főosztály munkájánál. (Az operatív programok a felzárkóztatási támogatások elköltéséről szólnak, nagyrészt ezeken és a mezőgazdasági pénzeken keresztül érkeznek Magyarországra az uniós utalások.)

A jelentés kiemeli, hogy Magyarország a korábbi bizottsági egyeztetéseknek köszönhetően, az ellenőrzési megállapításokra reagálva több jogszabály-módosításról, valamint pénzügyi korrekciókról is döntött. A dokumentum a Portfolio szerint azt is megjegyzi, hogy a kormány a költségvetésen felüli, egyszeri helyreállítási alap eléréséért cserébe vállalta az egyajánlatos közbeszerzések nyomon követését és visszaszorítását.

A korábbi ellenőrzések ugyanakkor jelentős hiányosságokat tártak fel az irányító hatóságok és a közbeszerzési eljárásokat felügyelő szervek közötti koordinációban a szabálytalanságok kezelésekor, írja a Portfolio. A megfelelő együttműködés hiányát látták az Európai Bizottságnál abban, hogy szerintük

az irányító hatóságok (amelyek az operatív programok végrehajtásáért nemzeti szinten felelnek, Magyarországon túlnyomórészt a Miniszterelnökségen belül) rendszeresen figyelmen kívül hagyták a közbeszerzési felügyeletért felelős minisztériumtól és egyéb szervektől érkező szabálytalansági gyanúk jelzését.

Így a bejelentett szabálytalanságok 70 százalékát érdemi vizsgálat nélkül zárták le.

A dokumentumban kiemelnek egy ellenőrzött eljárást, ahol az egyik irányító hatóság jogi felhatalmazás hiányára hivatkozva nem folytatta le a szükséges szabálytalansági vizsgálatot. A 737 bejelentett szabálytalanságból csak 30 százalékot ellenőriztek, és ezt az Európai Bizottság aggasztónak tartja. A testület ajánlásokat tett rá, hogy sürgősen javítsák a szabálytalanságokat kezelő eljárásokat, és ezeket az ötleteket a hazai hatóságok el is fogadták.

Az Európai Bizottság emellett

büntetéseket is javasolt. A pénzügyi korrekció mértéke az összes vizsgált eljárásnál mintegy 3,5 milliárd forintot (vagyis több mint 10 millió eurót) tett ki,

ami a testület szerint kiemeli a szabálytalanságok káros hatását a magyarországi uniós források felhasználásánál. (A pénzügyi korrekció azt jelenti, hogy az érintett szabálytalan számlákra nem fizet az EU, de a 2014-2020-as időszakból be lehet tolni helyettük más projekteket, ha túligénylés miatt még vannak ilyenek, így nem feltétlenül jelentenek uniós forrásvesztést.)

Az ellenőrzés azt is megállapította, hogy a közbeszerzés-ellenőrzési főosztály negatív döntései ellen nem volt fellebbezési mechanizmus, de azóta létrejött ilyen, így ezt az ügyet lezártnak tekinti az Európai Bizottság.

A reklámügynökségi szolgáltatásoknál még megy a vita

A vizsgálat szabálytalanságokat tárt fel az integrált reklámügynökségi szolgáltatások közbeszerzésénél, amelyet a NIF Zrt. hirdetéseinél írt ki a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. Az Európai Bizottság úgy látta, hogy egy márkaspecifikus korlátozással sok szereplőt kizártak az eljárásból, így ez a feltétel túlságosan diszkriminatív. Az Európai Bizottság kifogásolta Magyarország árképzési módszertanának meghatározását és következetlen alkalmazását is.

A problémák miatt az uniós testület tíz százalékos pénzügyi korrekciót javasolt a keretszerződés kiadásaiból.

A magyar kormány vitatta, hogy ésszerűtlen követelményekkel csökkentette a versenyt az eljárásban. Az Európai Bizottság ugyanakkor fenntartotta, hogy a közbeszerzésben a méltányosság, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség követelménye egyelőre nem érvényesül, és továbbra is várja a magyar hatóságok megnyugtató megoldását.

Az ellenőrzés alapján ráadásul a közbeszerzési eljárás jogszerűségéről és az eredeti szerződéshez kapcsolódó kizárólagos jogokról is vita van. A magyar hatóságok részletes válaszai ellenére az ellenőrök ragaszkodtak ahhoz, hogy az eredeti szerződéshez kapcsolódó közbeszerzési eljárás szabálytalan volt, így a későbbi szerződések is azok. A Portfolio összefoglalója szerint az ügy továbbra is nyitott.

Már nem kritikusan rossz

Az átfogó ellenőrzési következtetésekben viszont az irányítási és ellenőrzési rendszer ellenőrzött részét

már nem kritikusan rossznak minősítették, hanem csak „javításra szorul”.

Az Európai Bizottság ellenőrei arra jutottak, hogy

a rendszer hibái által okozott becsült pénzügyi károk összege 34,87 millió euró (több mint 13 milliárd forint), de ennél nagyobb korrekció is szükséges lehet, mert csak a közbeszerzési eljárások 1,34 százalékát vizsgálták.

Az ellenőrök úgy látták, hogy a külön vizsgált eljárásoknál történtek előrelépések és látszik rendszerszintű fejlődés is, de még sok területen várnak a magyar hatóságok lépéseire.

A Portfolio szerint kérdés, hogyan befolyásolja a vizsgálat a 2021-től megnyílt uniós támogatások jelentős részét blokkoló eljárásokat.