2023. október 10. – 22:23
frissítve
Rendkívüli megbeszélést tartottak az uniós külügyminiszterek kedden a közel-keleti helyzetről. Mivel ez egy nem hivatalos ülés volt, értelemszerűen semmiféle döntést nem hoztak.
Pár kivétellel mindenki folytatná az együttműködést a Palesztin Hatósággal
Többek között arról egyeztettek, hogyan folytassák a kapcsolatot a Palesztin Hatósággal. Ez „a partnerünk”, amelyet a nemzetközi közösség is elismer, szögezte le Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az ülés utáni sajtótájékoztatóján, és nem ugyanaz, mint a Hamász, amely egy terrortervezet. (A szombaton kezdődött, Izrael elleni támadásokért felelős Hamász a történelmi Palesztina délnyugati csücskében található Gázai övezetet uralja, a mérsékeltebb Fatah vezette Palesztin Hatóság a keleti Ciszjordániát.) Ha elkövetnék azt a hibát, hogy megszakítsák a Palesztin Hatóságnak szánt kifizetéseket, az „a legnagyobb ajándék lenne a Hamásznak, amit adhatunk”, és aláásná az EU kapcsolatát az arab világgal.
Josep Borrell szerint „talán két vagy három kivétellel” túlnyomó többségben voltak azok a miniszterek, akik világosan kimondták: folytatni kell az együttműködést, és a kifizetéseket sem szabad megszakítani.
Josep Borrell magyar kollégája az Európai Bizottságban, a szomszédságpolitikáért felelős Várhelyi Olivér hétfőn arról posztolt, hogy az EU felülvizsgálja a 691 millió eurónyi „fejlesztési portfólióját”, és „minden kifizetés azonnal felfüggesztve”. Az Európai Bizottság utólag külön közleményben tisztázta, hogy ebben nincsenek benne a humanitárius segélyek, amelyek egy másik biztoshoz tartoznak. A közlemény azt állította, hogy nincs felfüggesztés, mert épp kifizetések sincsenek, de másnap a testület szóvivője már ennél egyértelműbben cáfolta Várhelyi Olivért.
Josep Borrell szerint az Európai Bizottság mellett volt „néhány tagállam”, amely szintén felülvizsgálatot akar, de ez „nem lehet kifogás ahhoz, hogy halasszuk az együttműködésünk végrehajtását” és a lehető leggyorsabban végezniük kell vele.
A Guardian szerint eddig Svédország és Dánia függesztette fel a kétoldalú fejlesztési támogatásait, de a humanitárius segélyeket nem.
A Perzsa-öböl országaival és az EP-ben is szóba kerültek a támogatások
Josep Borrell az uniós ülés előtt – több tagállami miniszterrel, köztük Szijjártó Péterrel együtt – a Perzsa-öböl Menti Együttműködési Tanács tagjaival egyeztetett Ománban. A találkozó végén kiadtak egy nyilatkozatot többek között arról, hogy a közös tanács fontosnak tartja a támogatás fenntartását a Palesztin Hatóságnak, az ENSZ palesztin menekültekről gondoskodó szervezetének, valamint a „megszállt palesztin területek”, azaz Gáza és Ciszjordánia „humanitárius és fejlesztési igényeinek”. A dokumentumot az ülés két társelnöke – uniós részről Josep Borrell – nevében adták ki.
A támogatásokról az Európai Parlament külügyi szakbizottságában is szó volt kedden. A testület rendkívüli zárt ülésén David McAllister elnök szerint többek között arról tettek fel kérdéseket, hogy a Hamász támadásai hogyan befolyásolják a Palesztin Hatóságnak nyújtott uniós támogatásokat. Az ülésen az Európai Bizottság szomszédságpolitikai főigazgatósága is képviseltette magát, ez a szervezeti egység Várhelyi Olivérhez tartozik. (Erről bővebben itt írtunk.)
Az ülésről a Fidesz is kiadott egy közleményt. Eszerint Gál Kinga hangsúlyozta, hogy egyetért Várhelyi Olivérrel: ez a terror és brutalitás olyan fordulópont, amire nincs mentség, ezért felül kell vizsgálni a palesztin területeknek nyújtott uniós támogatásokat. A befagyasztásról nem írt a nagyobbik kormánypárt EP-képviselőcsoportja. Az ülésen Gál Kinga határozottan elítélte az Izrael elleni terrortámadást és elismerte az ország jogát az önvédelemhez. Együttérzését fejezte ki az izraeli néppel, az áldozatok hozzátartozóival, a túszokkal és a sebesültekkel.
A főképviselő szerint egyes izraeli lépések nemzetközi jogot sértenek
Josep Borrell a keddi sajtótájékoztatóján szintén elismételte az uniós álláspontot, hogy szolidárisak Izraellel, amelynek joga van az önvédelemre a nemzetközi joggal összhangban a „barbár” támadással szemben. Ugyanakkor szerinte – és ezt állítása alapján az ENSZ is megerősítette -
bizonyos lépések, mint például a gázai vízellátás elzárása egy civilekből álló tömegtől, ellentétesek a nemzetközi joggal.
(A főképviselő Izraelt is bíráló kijelentéseiről bővebben itt írtunk.) „Talán itt lenne az ideje”, hogy újra az asztalon legyen a békére törekvés, mielőtt újabb erőszakspirál indul.