Putyin hivatalos ünnepnapot csinált az ukrán régiók illegális annektálásának évfordulójából

Előre be nem jelentett látogatásra érkezett szombaton Odesszába az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell, aki megerősítette az Európai Unió Ukrajna melletti szilárd kiállását az orosz-ukrán háborúban. Borrell emellett arról is beszélt, hogy szerinte éhínség lesz a vége annak, hogy az oroszok felfüggesztették a fekete-tengeri gabonaegyezményt.

Borrell további programjáról biztonsági okokból nem tettek közzé információt, de az biztos, hogy a főképviselő szűk két hete jelentette be, hogy rövidesen megszervezi a 27 uniós külügyminiszter találkozóját Kijevben. Az összejövetel egyik témájául javasolta, hogy tegyenek ígéretet Ukrajna katonai támogatásának, ezen belül korszerű harci repülőgépek és rakéták szállításának hosszú távú uniós finanszírozására.

A főképviselő erre a célra 2024-től 2027 végéig évi 5 milliárd eurót (csaknem 2000 milliárd forintot) mozgósítana.

A tervezett találkozón legalább érintőlegesen minden bizonnyal szóba kerül Ukrajna EU-csatlakozási perspektívája. Az ország június óta hivatalos tagjelölt, de a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről a 27 EU-tagországnak egyhangú döntést kell hoznia.

(MTI)

Az utóbbi napokban több forrás is megerősítette, hogy a wagneresek elkezdtek visszatérni Ukrajnába, de már nem a magánhadsereg tagjaiként, többek közt a brit hírszerzés is beszámolt erről. Ez azért is volt érdekes, mert Jevgenyij Prigozsin lázadása, majd augusztus 24-i halála után eléggé bizonytalan volt a Wagner sorsa, ahogy arról ebben a cikkben is írtunk.

Oroszországban ugyanakkor a jelek szerint továbbra is vannak rajongói a zsoldosvezérnek, olyannyira, hogy Moszkvában rögtönzött emlékműve is van, ahova virágokat és mécseseket visznek a légiszerencsétlenségben elhunyt orosz üzletembernek.

Öt ember megsérült, miután orosz rakéta csapódott be egy dél-ukrajnai faluba – közölték a hatóságok.

„Ma 10 óra 6 perc és 10 óra 20 perc között az orosz hadsereg két rakétacsapást mért Matvijivka területére” – írta Jurij Malasko, a zaporizzsjai katonai közigazgatás vezetője Telegramon.

A támadásban öt épület és egy „kritikus infrastrukturális objektum” sérült meg. Egy személyt kórházba szállítottak, a többieket a helyszínen ellátták.

A csapás idején Ukrajnára kiterjedt légiriadót rendeltek el a ballisztikus rakéták fenyegetése miatt.

(Sky News)

Széles körben elterjedt jelentések szerint Oroszország elvesztette egy újabb Szu-35 FLANKER vadászrepülőgépét a frontvonal közelében – írja a Sky News.

Ukrán források azt állítják, hogy SZ-300-as föld-levegő rakétákkal lőtték le az orosz vadászgépet. Későbbi jelentések szerint viszont maguk az orosz szárazföldi erők voltak felelősek a repülőgép lelövéséért. Nem ritka, hogy a rakétakezelő előbb tüzel, mint kérdez, ráadásul ennek még nagyobb az esélye a képzelten orosz katonaság körében a Sky News katonai elemzője szerint.

Csakhogy valójában a konfliktusban részt vevő mindkét fél SZ-300-as rakétákat használ, amelyek a volt Szovjetunió idején a katonai légvédelmi képesség alapját képezték.

Így talán soha nem tudjuk meg, hogy valójában ki lőtte ki a rakétát, de az biztos, hogy az orosz pilóta nem élte túl a csapást.

Nyugati katonai elemző szerint Moszkva egyre-másra veszíti el a frontvonalbeli katonai repülőgépeinek jelentős részét: csak az elmúlt 18 hónapban legalább négy FLANKER-t vesztettek el.

A Sky News elemzője szerint a probléma része, hogy az orosz pilóták nem elég tapasztaltak. Adja magát a kérdés, hogy akkor miért helyezik őket a frontvonalhoz, ahol nagyobb a kilövés esélye. Az egyik magyarázat az, hogy Oroszország kifogyóban van a föld-föld rakéták készletéből, ezért növelnie kell az orosz légi eszközök által a frontvonalnak nyújtott támogatást.

A magyar Külügyminisztérium sajtóosztálya közleményben írta meg, hogy nem tekintik lényegi változásnak azt, hogy az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) ideiglenesen felfüggesztette az OTP nemzetközi háborús szponzori státuszát.

„A magyar álláspont világos: amíg az OTP-t nem veszik le a listáról, addig Magyarország nem fog hozzájárulni semmilyen további európai uniós finanszírozáshoz az ukrajnai fegyverszállítások tekintetében” – közölte Paczolay Máté külügyi szóvivő szombaton az MTI-vel.

Az OTP Bank Group még májusban került a kijevi korrupcióellenes ügynökség listájára, szerintük ugyanis a pénzintézet együttműködik Oroszországgal. Ezt közleményben ítélte méltatlannak az OTP, szerintük ugyanis csak valami félreértésről lehet szó. Akkor azt közölték, hogy erről meg próbálják győzni az ukrán illetékeseket is.

A hír hallatán viszont beindult Szijjártó Péter is, a külügyminiszter pedig politikai fegyvert faragott magának az ügyből. Azt mondta, a kormány „nagyon nehezen” tárgyal további áldozatokat kívánó szankciókról vagy azz ukrajnai fegyverszállítások további európai uniós finanszírozásának ügyéről, amíg Kijev nem távolítja el az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.

Holott több nyugat-európai cég, köztük az osztrák Raiffeisen Bank International, a brit-holland Unilever vagy a francia Leroy Merlin is szerepel rajta – náluk viszont a nemzeti kormány nem verte az asztalt a cégek levételéért a listáról. Amiről egyébként egyáltalán nem könnyű lekerülni, ahogyan arról írtunk korábban.

A Reuters ma hosszas tényfeltáró cikket tett közzé arról, hogy Oroszország hogyan toboroz nehéz helyzetben lévő kubaiakat az ukrajnai háborúban való harcra.

A múlt hónapban a havannai kormány letartóztatott 17 embert, akik kapcsolatban álltak egy emberkereskedő hálózattal, amely kubaiakat csábított az orosz-ukrán háborúba, az orosz fél mellé. A Reuters talált olyan újoncokat is, akik önként jelentkeztek Oroszországba a hadseregbe, miután a közösségi médiában egy magát "Dayana" néven azonosító toborzó megkörnyékezte őket.

A legtöbben nem azért jelentkeztek, mert hisznek Oroszország retorikájában, amiért megszállta Ukrajnát. "Nehéz itt élni. Mindenki azt mondta: "Ha ezt választom, nem fogok éhen halni Kubában" – mondta a 23 éves Yoan Viondi. A toborzás után a katonák kapnak egy kb. 800 ezer forintos induló bónuszt, ami több mint százszorosa a kubai havi átlagkeresetnek.

"Itt mindenki tudta, hogy miért jön ide. Háborúzni jöttek" – mondta az egyik újonc, aki katonai ruhában mosolyogva vezette körbe videóhívásban a Reuters-t a bázison. A lap értesülései szerint már több mint száz kubait vettek fel a seregbe.

Vlagyimir Putyin az „Újraegyesítés napjává” nyilvánította szeptember 30-át, megemlékezve Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiók Oroszország általi illegális annektálásáról – írja a Guardian a Kyiv Independentre hivatkozva.

Tavaly, egy sor látszat-népszavazást követően Oroszország „szerződéseket” írt alá Moszkva megbízottjaival a négy megszállt régióban, és Oroszország részévé nyilvánította őket. A megszállt régiók lakói arról számoltak be, hogy megfélemlítési taktikákkal és erőszakkal való fenyegetéssel kényszerítették őket a szavazásra.

„Egy évvel ezelőtt, szeptember 30-án meghatározó, valóban történelmi és életet megváltoztató eseményre került sor: négy új elem az Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló megállapodásokat írt alá” – mondta Putyin egy videóbeszédben.

Egy nappal ezelőtt az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy megkezdi a megszállt területek lakóinak besorozását a kétszer évente esedékes katonai sorozás keretében.

Volodimir Zelenszkij bejelentette a Védelmi Ipari Szövetség létrehozását az első védelmi ipari fórumon, Kijevben.

Kijevben több mint 30 országból mintegy 250 hadiipari vállalat gyűlt össze a konferencián. Köztük volt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is, aki a fórumon arról beszélt, hogy Ukrajnát támogatni kell, és a védelemhez szükség van az iparra is.

Az ukrán elnök szerint szövetség lehetővé teszi a fegyver- és haditechnikai eszközök gyártóinak, hogy „csatlakozzanak az alapnyilatkozatához, és megmutassák, hogy készek Ukrajnával együtt felépíteni a szabad világ arzenálját”. Zelenszkij szerint 13 vállalat már aláírta a nyilatkozatot.

Az „új ipari ökoszisztéma” létrehozásáról Zelenszkij Joe Biden amerikai elnökkel is tanácskozott legutóbbi találkozójukon. A szhövetség ötletét a Bidennel folytatott washingtoni tárgyalásainak „egyik legfontosabb eredményének”.

„Mi egy erős nemzet vagyunk. Bátor emberek vagyunk. Egy globálisan jelentős állam. Kétségtelenül győzni fogunk. És olyan védelmi potenciált fogunk létrehozni Ukrajna, és így az egész szabad világ számára, amely tükrözi majd az erőnket” – tette hozzá Zelenszkij.

(Guardian, Sky News)

Vlagyimir Putyin pénteken aláírta azt a rendeletet, amely kimondja, hogy az orosz hadsereg idén ősszel 130 ezer férfit soroz be kötelező szolgálatra – írja a Moscow Times.

Ezzel vasárnaptól Oroszország-szerte megkezdődik a sorköteles korú férfiak őszi behívása. A sereg december 31.-is hívhatja be a 18 és 27 év közötti férfiakat 12 hónapos kiképzési időszakra. Ezzel 2023-ra 277 ezer sorkötelesre emelkedik a létszám – a tavaszi sorozás során 147 ezer férfit hívtak be.

A rendelet azután született, hogy Putyin nemrégiben törvénybe iktatta, hogy a sorkatonák nem hagyhatják el az országot. Bár Vlagyimir Cimljanszkij ellentengernagy, az orosz vezérkar mozgósítási osztályának helyettes vezetője egy tegnapi tájékoztatón azt mondta, hogy nem küldenek sorkatonákat az ukrajnai harcokba, mégis felmerült, hogy a Kreml egy második mozgósítási hullámra készül – ez Rácz András szakértő szerint kevésbé valószínű.

A legutóbbi „részleges” mozgósítás eredményeként 300 000 tartalékost toboroztak az ukrajnai háborúba – és ez tömeges razziákat és az oroszok történelmi méretű kivándorlását váltotta ki. Szergej Sojgu védelmi miniszter kijelentette, hogy Oroszország harcoló állományát 1,15 millióról 1,5 millióra kívánja növelni.

(Guardian)

Két ukrán katonát mentettek ki egy különleges művelet során, miután több mint másfél évig bujkáltak az oroszok által megszállt területeken – közölte Ukrajna haditengerészete.

Az ejtőernyősök az ukrán haditengerészet, a fegyveres erők és a védelmi minisztérium segítségével haza is jutottak. A jelentések szerint a háború kezdete óta orosz megszállás alatt éltek. A hadsereg közleménye szerint a két katona súlyosan megsérült, és képtelenek voltak önállóan kijutni a megszállt területekről.

„Egész idő alatt illegálisan és sikeresen bujkáltak, hála a helyieknek” – tette hozzá. A kimentésükkel a Navy Angels különleges egységét bízták meg.

(Sky News)

A Wagner zsoldoscsapat sok veteránja valószínűleg árulónak tartja Andrej Trosev volt parancsnokot, aki csütörtökön találkozott Vlagyimir Putyinnal – állítja a brit védelmi minisztérium.

Legutóbbi hírszerzési jelentés szerint a találkozó arra utal, hogy Moszkva azt tervezi, hogy ismét beveti a zsoldos erőket, de a Kreml nagyobb felügyelete mellett. Az orosz elnök meg is bízta Trosevet az új „önkéntes harci egységek” felügyeletével és létrehozásával. A találkozón részt vett Junusz-Bek Jevkurov védelmi miniszterhelyettes is.

(Guardian)

A nyugat-ukrajnai Vinnyica régió hatóságai szombaton kora reggel evakuálást rendeltek el, miután egy infrastrukturális létesítményt orosz támadás ért – írja a Guardian.

Jelenleg nincs szükség általános evakuálásra, eltekintve a találat helyszíne körüli közvetlen környéktől – mondta Vaszil Policsuk, Kalinyivka város közigazgatási vezetője a város honlapja szerint.

Szerhij Borzov regionális kormányzó arról számolt be, hogy a találat egy meg nem nevezett infrastrukturális helyszínt ért, amely kifejezéssel az ukrán tisztviselők néha az energiatermelésben vagy más iparágakban érintett létesítményeket illetik. Azt nem tisztázták eddig, hogy ebben az esetben pontosan milyen célpontról lehet szó.

Románia szombaton közölte, hogy orosz drónok léphették át éjjel az ukrán-román határt, megsértve ezzel az ország légterét – jelentette most az Agence France-Presse.

A radarfelügyeleti rendszer jelezte a nemzeti légtérbe való esetleges illetéktelen behatolást, a Galati település felé vezető útvonalon észleltek jelet. „A román határ közelében ukrán terület felé tartó dróncsoportok észlelése után” riasztották Tulcea és Galati települések lakóit – áll a védelmi minisztérium közleményében.

Galati és Tulcea lakosai, akik a Duna túloldalán a dél-ukrajnai Reni kikötőjével szemben laknak, riasztást kaptak, hogy keressenek menedéket. A riasztási intézkedéseket körülbelül két órával később feloldották.

A védelmi minisztérium szerint eddig úgy tűnt, hogy nem esett román területre semmilyen tárgy, de a keresés szombaton folytatódik.

Romániában, és az Ukrajnával határos országokban az elmúlt hetekben több alkalommal is felbukkantak orosz drónok, amik valahogy átkeveredtek a határvonalakon. Az ilyen esetekről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

(Guardian)

• Egy ukrán drón robbanóanyagot dobott egy áramszolgálató alállomására az orosz–ukrán határtól 25 kilométerre fekvő Belaja település mellett. Az egyik transzformátor kigyulladt, öt település és egy kórház maradt áram nélkül.
• A brit hírszerzés szerint az elmúlt hetekben a Wagner zsoldoshadsereg többszáz egykori harcosa térhetett vissza Ukrajnába.
• Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban arról beszélt, Ukrajna „területi háborúban van, tehát nem tudjuk, hogy ennek az országnak mekkora a területe”.
• Az ukrán külügy reagált Orbán Viktor kijelentésére. „Ukrajna területe változatlan, továbbra is a nemzetközileg elismert határok veszik körbe” – írta Oleh Nyikolenko.
• Románia megerősíti a légvédelmét az ukrán határ romániai szakaszán, a Duna melletti településeknél.
• Oroszország bejelentette, hogy vasárnaptól beindul az őszi sorozás. Rácz András Oroszország-szakértő szerint emiatt valószínűleg idén már nem lesz mozgósítás.

A pénteki híreket itt tudják visszaolvasni.