Zelenszkij nem tárgyalna Putyinnal: Hazug emberrel nem lehet kompromisszumot kötni

Interjút adott az ukrán elnök a CNN-nek, Volodimir Zelenszkij pedig az amerikai hírtévének is előhozta Prigozsin példáját a pénteki sajtótájékoztatója után. Szerinte a Wagner-vezér esete jól mutatja, mire számíthat az, aki meg akarna állapodni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

„Ha valakivel kompromisszumot kötne az ember, vagy párbeszédet kezdeményezne, azt hiába tenné meg egy hazug emberrel”

– mondta Zelenszkij, visszautasítva ezzel azt a feltevést, hogy az ukrán ellentámadás lassúsága miatt ideje lenne tárgyalóasztalhoz ülni a Kreml urával.

Szerinte Prigozsin repülőgépének lezuhanása intő jelként szolgál erre, és hozzátette: Moszkva nem kötött kompromisszumot egyetlen olyan állammal sem, amelyet korábban megtámadott, és területének egy részét megszállása alatt tartja. „Láttak kompromisszumot Putyin részéről más kérdésekben? Grúziával kapcsolatban? Vagy Moldovával?” – tette fel a költői kérdést Zelenszkij.

Befagyasztották a leggazdagabb ukrán oligarcha, Ihor Kolomojszkij vagyonának egy részét, írja a Reutersre hivatkozva a Guardian. Több mint 80 millió dollár értékben foglaltak le eszközöket Kolomojszkijtól 48 órára – a milliárdos pedig nem is nagyon tud tiltakozni ez ellen, hiszen napokkal ezelőtt letartóztatták.

Kolomojszkij nem csak a vagyonával emelkedik ki az ukrán oligarchák közül: az ő tévécsatornáján, az 1+1-en futott be Volodimir Zelenszkij többek között A Nép Szolgája című sorozattal, és később ott jelentette be Zelenszkij, hogy elindul az elnökválasztáson. 2019-es kampányát jelentős mennyiségű pénzzle támogatta Kolomojszkij – többek között azért is, mert az előző elnök, Petro Porosenko államosította az oligarcha bankját, a PrivatBankot.

Joggal hihette ezután Kolomojszkij, hogy érinthetetlenné válik – azonban amint Zelenszkij kormányra került, az elnök korrupcióellenes intézkedései őt is elérték. 2021-ben „korrupciós cselekményekben való részvétel” miatt szankcionálták, idén februárban pedig házkutatást is tartottak nála. A mostani nyomozás középpontjában Kolomojszkij állítólagos pénzmosási ügye áll – a gyanú szerint több mint 500 millió hrivnyát, azaz közel 5 milliárd forintot utaltak külföldre több összegben az általa irányított bankok segítségével 2013 és 2020 között. Az ukrán korrupciós ügyekről korábban ebben a cikkben írtunk részletesen.

A kijevi bíróság múlt héten rendelte el Kolomojszkij előzetes letartóztatását hatvan napra, amíg a hatóságok vizsgálják az ellene felhozott csalási vádakat. Az óvadékot 500 millió hrivnyában állapították meg, ezt viszont az oligarcha nem fizette ki. A Guardian arról ír, hogy a 3 milliárd hrivnya (azaz több mint 80 millió dollár) értékű eszközei mellett lefoglalták Kolomojszkij közel ezer ingatlanát és több mint 1600 járművét és hajóját is.

Megérkezett az első tíz Leopard-1 típusú harckocsi Ukrajnába, amit Dánia ígért az országnak – idézi a dán hadsereg pénteki közleményét a CNN. Hozzátették, hogy már felújítottak további tíz tankot ugyanebből a típusból, és ezek is úton lesznek hamarosan Kijev felé.

Az eszközökkel együtt oktatást is kapnak az ukrán katonák a Leopardok használatára, és Dánia Németországgal közösen összesen 135 tankot szállítana le a közeljövőben az országnak. A CNN hozzáteszi, hogy a hatvanas években bevezetett típus példányainak többségét már kivonták a forgalomból a 2000-es évek elején.

A németek egyébként a modernebb Leopard-2-esekből is szállítanak majd le Ukrajnának – erre korábban Olaf Scholz német kancellár tett ígéretet, miután Joe Biden is bejelentette, hogy 31 M1 Abrams típusú tankot kap Kijev az Egyesült Államoktól.

„Putyin kifulladt – emberként is, politikusként is. Az a tény, hogy megölte Prigozsint – legalábbis mi mind erről tudunk, más információnk nincs –, az is azt mutatja a racionalitását, és azt, hogy mennyire gyenge” – mondta a Sky News szerint pénteken egy sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Mint ismert, a Wagner-csoport vezéréről, Jevgenyij Prigozsinról egy augusztus 23-i repülőbaleset után mondták ki, hogy halott. A hivatalos iratok szerint ugyanis a Vlagyimir Putyin séfjeként elhíresült Prigozsin is rajta volt a lezuhant gép utaslistáján, ahogyan a Wagner több más, fontos alakja is. A gép Szentpétervár és Moszkva között utazott, a baleset pedig két hónappal azután történt, hogy Prigozsin felkelést indított az orosz hadügyminisztérium ellen – ami végül kudarcba fulladt.

A repülőgépbaleset után a Kreml tagadta, hogy közük lenne Prigozsin gépének lezuhanásához, a nyugati közvélemény viszont valószínűnek tartja, hogy az orosz elnök akciója lehetett a Wagner-vezér elleni merénylet. Joe Biden amerikai elnök is arról beszélt, hogy nem sok olyan dolog történik Oroszországban, ami mögött ne Putyin állna.

Nyíltan viszont ő sem mondta ki azt, amit pénteken Zelenszkij állított, miszerint Vlagyimir Putyin ölette volna meg az egykor legfontosabb szövetségesének számító Prigozsint. Az ukrán elnök hozzátette, „nem volt Ukrajnában gyásznap Prigozsin halála”, hiszen ezzel csak egy terroristával kevesebb lett a számukra.

Zelenszkij a pénteki sajtókonferencián arról is beszélt, hogy ők is látják az ukrán ellentámadás nehézségeit, amit szerinte a fegyverszállítások felgyorsításával lehetne megkönnyíteni. „Egyre lassul a háború. Ez így van, ezt mi is elismerjük. Minden folyamat egyre nehezebbé és lassabbá válik: a szankciók bevezetésétől kezdve a fegyverek leszállításáig” – idézi az ukrán elnök szavait a Guardian.

„Több partnerünk is azt kérdezi, mi van az ellentámadással, mik a következő lépések. A válaszom most a következő: »A lépéseink gyorsabbak, mint a szankciós csomagjaitok«”

– mondta Zelenszkij. „Az emberek szeretnének mindent azonnal elérni, és ez érthető is, de ez nem egy akciófilm, ahol másfél óra alatt bármi megtörténhet” – tette hozzá az elnök.

Katonai szolgálatra kell jelentkezniük azoknak a nőknek, akik egészségügyi végzettséggel rendelkeznek, írja az ukrán fegyveres erők csütörtöki Facebook-posztjára hivatkozva a CNN.

Október 1-jétől kell megjelennie a sorozási irodákban minden 18 és 60 év közötti nőnek, aki orvosként, ápolóként, fogorvosként vagy szülészként dolgozik. Bár a közlemény szerint a behívott nők a férfiakkal egyenlően teljesítenek majd katonai szolgálatot, de hozzátették, hogy a jogosultságot „a diploma és a tényleges munkahely alapján” fogják meghatározni.

Ezzel együtt viszont az érintett nőknek a 18 és 60 év közötti férfiakhoz hasonlóan Ukrajnában kell maradniuk, hiszen bármikor behívhatják őket katonai szolgálatra.

A szolgálat alól viszont mentesülnek majd a várandós nők, a diákok és a különböző egészségügyi állapotban lévő nők is.

Ukrán hivatalos források szerint három ember meghalt, négy pedig megsebesült Herszon megyében egy orosz rakétatámadás után, írja a CNN.

„Két nő és egy férfi élettel összeegyeztethetetlen sérületéseket szenvedtek a célzott rakétatámadás miatt” – írta Telegram-oldalán pénteken a dél-ukrajnai megye katonai közigazgatási vezetője, Olekszandr Prokudin. A támadás sérültjei közül két nőt közepesen súlyos, két másik nőt pedig enyhe sérülések értek.

Szintén pénteken érte rakétatámadás a közép-ukrajnai Krivij Rihet, írja ukrán forrásokra hivatkozva a CNN. Egy rendőr meghalt az orosz légicsapásban, három másik embert pedig egy épület romjai alól mentettek ki Ihor Klimenko belügyminiszter közlése szerint. Őket súlyos állapotban szállították kórházba, velük együtt összesen 54 sérültről számoltak be az ukrán hatóságok.

A krivij rihi támadásban három közigazgatási épület és négy lakóház vált lakhatatlanná, köztük egy többemeletes épület is.

A brit katonai és biztonsági szolgálatok figyelni fogják a Fekete-tengert, hogy elrettentsék Oroszországot attól, hogy megtámadja az Ukrajnából fejlődő országokba gabonát szállító teherhajókat – jelentette be a brit miniszterelnöki hivatal, miközben Rishi Sunak megérkezett a G20-csúcsra, Újdelhibe. A Downing Street 10 közölte azt is, hogy az élelmiszerkonferencia válasz lesz arra, hogy Vlagyimir Putyin júliusban úgy döntött, nem újítja meg a fekete-tengeri gabonamegállapodást Ukrajnával. Sunak szerint a gabonapaktum elvesztése „hatalmas szenvedést okoz emberek millióinak”.

Az ukrán tengeri kikötők orosz blokádját az Európai Tanács elnöke is botrányosnak nevezte Újdeliben. „Több mint 250 millió embert fenyeget súlyos élelmiszerbizonytalanság világszerte. Azáltal pedig, hogy az orosz erők szándékosan támadnak ukrán tengeri kikötőket, a Kreml megtagadja tőlük az élelmiszert” – fogalmazott újságíróknak Charles Michel Újdelhiben, ahova a húsz legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő gazdaságot tömörítő G20-csoport hétvégi csúcstalálkozójára érkezett. Michel teljes mértékben cinikusnak nevezte Moszkva ajánlatát, amely egymillió tonna gabonát ígért az afrikai országoknak.

(Guardian)

Stephen Fry angol színész és humorista találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Kijevben. A 66 éves Fryt az ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka kérte fel, hogy legyen házigazdája az ukrán fővárosban tartott, mentális egészségről szóló konferenciának.

Fry vonattal utazott Lengyelországból Kijevbe, ahol Zelenszkij az elnöki hivatalban fogadta. A humorista beszámolója szerint „fantasztikusan elbeszélgettek”. „Volt már szerencsém találkozni a világ néhány vezetőjével, de egyikükkel sem éreztem ilyen azonnali kapcsolatot. Nem irigylem, amiért ilyen felelősség nyomja a vállát” – írta Instagram-oldalán Fry.

A találkozóról Zelenszkij is megosztott egy videót, ami mellé azt írta: „Az ukrán élet különböző aspektusairól beszélgettünk. Kultúránkról, népünkről, ellenálló képességünkről és az ukrán védők hősiességéről.”

(Sky News)

„Van, hogy a hiba sokkal több, mint egy egyszerű hiba” – írta Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó az X-en (korábban Twitter) Elon Musknak válaszolva. „Azzal, hogy nem engedte, hogy az ukrán drónok a Starlink-interferencián keresztül megsemmisítsék az orosz katonai (!) flotta egy részét, @elonmusk lehetővé tette, hogy ez a flotta Kalibr rakétákat lőjön ki ukrán városokra. Ennek eredményeként civilek, gyerekek halnak meg. Ez az ára a tudatlanság és a nagy ego koktéljának” – írta.

Podoljak arra reagált így, hogy Elon Musk azt állította, hogy tavaly megakadályozott egy „mini Pearl Harbort” a krími partoknál. Csütörtökön jelentek meg részletek Walter Isaacson Elon Muskról szóló monográfiájából, ami szeptember 12-én fog megjelenni. Ebben a szerző több forrásból szerzett értesülésekre hivatkozva azt állította, a SpaceX vezérigazgatója tavaly (az időpontot nem határozta meg pontosabban) titokban utasította mérnökeit, hogy kapcsolják le a Starlink műholdas kommunikációs hálózatát a krími partok közelében, hogy megzavarjanak egy ukrán támadást az orosz haditengerészeti flotta ellen. Musk megerősítette, hogy beleavatkozott a hadművelet végrehajtásába, de pontosította a könyvben leírtakat.

A Telex tavaly interjúzott a tanácsadóval Kijevben, azt az interjúnkat itt tudja elolvasni.

A Conflict Intelligence Team (CIT) nyomozócsoport alapítója, Ruslan Leviev elemezte azt a videót, ami a kosztyantyinivkai belvárosi piacon történt robbanás látható, és arra jutott, hogy ukrán rakéta okozhatta azt, írja a Meduza. A robbanás 16 halálos áldozatot követelt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön osztott meg egy videót a Facebookon a légicsapásról, amiben 16-an, köztük egy gyerek is meghalt a kelet-ukrajnai Kosztyantyinivkában.

Zelenszkij azt írta: „Ebben a pillanatban az orosz terroristák tüzérsége 16 embert ölt meg Donyeck régióban, Kosztyantyinivka városában. Egy átlagos piacon. Üzletek. Egy gyógyszertár. Emberek, akik semmi rosszat nem tettek. Sok sebesült. Sajnos az áldozatok és a sebesültek száma emelkedhet. Részvétem mindazoknak, akik elvesztették szeretteiket.”

(Meduza)

Az Egyesült Államokban működő orosz nagykövetség azzal vádolta meg az amerikai kormányzatot, hogy beavatkozik Oroszország belügyeibe, miután Antony Blinken külügyminiszter csütörtökön „látszatválasztásoknak” és „illegitimnek” nevezte a Krímben, Donyeckben, Luhanszkban és Zaporizzsjában kiírt választásokat, írja a SkyNews.

Az oroszok által szervezett regionális választásokat az ukránok törvényellenesnek tartják és közölték, hogy addig lehetetlen béketárgyalást folytatni Moszkvával mindaddig, amíg Oroszország ki nem vonja a csapatait Ukrajna területéről.

Oroszország nem irányítja teljes mértékben a négy régió egyikét sem, ahol a szavazás zajlik, Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon a Moszkva által 2014-ben annektált Krím-félszigettel együtt Ukrajna területének csaknem ötödét teszik ki.

(SkyNews)

Elon Musk megerősítette, hogy tavaly megakadályozott egy ukrán támadást a Krím félszigetnél, ami „elsüllyesztette volna az ott állomásozó orosz flotta nagy részét”.

Csütörtökön jelentek meg részletek Walter Isaacson Elon Muskról szóló monográfiájából, ami szeptember 12-én fog megjelenni. Ebben a szerző több forrásból szerzett értesülésekre hivatkozva azt állította, a SpaceX vezérigazgatója tavaly (az időpontot nem határozta meg pontosabban) titokban utasította mérnökeit, hogy kapcsolják le a Starlink műholdas kommunikációs hálózatát a krími partok közelében, hogy megzavarjanak egy ukrán támadást az orosz haditengerészeti flotta ellen.

Musk az X-en (korábban Twitter) megerősítette, hogy beleavatkozott a hadművelet végrehajtásába, de pontosította a könyvben leírtakat: állítása szerint a Starlink hálózat alapból nem volt aktiválva Krím felett, „a kormányhatóságok sürgős kérése volt, hogy aktiváljuk egészen Szevasztopolig”. Musk szerint a „nyilvánvaló szándék az volt, hogy elsüllyesszék az ott horgonyzó orosz flotta nagy részét”.

„Ha beleegyeztem volna a kérésükbe, akkor a SpaceX kifejezetten bűnrészes lett volna egy súlyos háborús cselekményben és a konfliktus eszkalációjában.”

Az esetről és Musk magyarázatáról ebben a cikkben írtunk bővebben >>>

Bulgária megkezdte parti őrségének rakétákkal való felszerelését, hogy „senki ne merészelje megközelíteni az ország fekete-tengeri városait” – jelentette be csütörtökön Nyikolaj Denkov miniszterelnök, miközben a Facebookon állampolgári kérdésekre válaszolt. Denkov szerint Bulgáriának fejlesztenie kell haditengerészeti erőit, hogy kellően felkészült legyen az ország védelmére.

„Jelenleg nem látunk közvetlen fenyegetést a bolgár kikötőkre, de az erőre erővel válaszolunk. Ezért kezdtünk el rakétákat vásárolni a parti őrség számára, hogy senki ne merje megközelíteni a fekete-tengeri városainkat” – mondta Denkov.

• Dróntámadás érte a dél-oroszországi Rosztov-na-Donut, ahol az ukrajnai orosz katonai műveletek parancsnoksága is található.
• Szankciókkal sújtott orosz üzletemberektől lefoglalt pénzt adna az Egyesült Államok Ukrajnának, a Kreml szerint ez törvénytelen.
• „Nincs arra utaló jel, hogy a román területen talált dróntörmelékeket Moszkva által Románia ellen indított szándékos támadás okozta volna” – közölte csütörtökön Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
• Megint Izmajilt támadták az oroszok, megsérült a kikötői infrastruktúra.
• Az orosz külügyminiszter-helyettes „bűncselekménynek” nevezte, hogy az Egyesült Államok szegényített uránt tartalmazó fegyvereket küld Ukrajnába, a washingtoni orosz nagykövetség az „embertelenség jelének” nevezte a döntést.
• Elon Musk tavaly titokban utasította mérnökeit, hogy kapcsolják le a Starlink műholdas kommunikációs hálózatát a krími partok közelében, hogy megzavarjanak egy ukrán támadást az orosz haditengerészeti flotta ellen – derül ki Walter Isaacson Elon Muskról szóló monográfiájából.

A csütörtöki híreket itt lehet visszaolvasni.