Az ukránok harminchét település lakosait evakuálják Kupjanszk környékén a fokozódó orosz támadások miatt

Bahmut környékén magaslatokat foglalt vissza az ukrán hadsereg, közölte Hanna Maljar az ukrán védelmi miniszter helyettese. Azt is hozzátette, hogy sikeresen bekerítik a városban lévő orosz csapatokat, és szerinte az orosz katonák már nem mozoghatnak szabadon ebben a régióban.

A város május 20-a körül esett el, és most az ukrán hadsereg mindent megtesz, hogy visszaszerezze. Bahmutról itt írtunk részletesebben.

Ukrajna elrendelte a civilek evakuálását két városból és harmincöt faluból az ország északkeleti részén, miután megsokszorozódtak az orosz támadások Kupjanszk közelében. A Guardian szerint a döntés 12 ezer embert érint, a lakók akkor maradhatnak csak, ha aláírnak egy dokumentumot arról, hogy saját felelősségükre vállalják a veszélyt.

A helyi hatóságok szerint folyamatosak az orosz tüzérségi támadások, az egyikben egy nő meghalt, egy férfi pedig megsebesült csütörtök este Podoli faluban. Oroszország szerint az erőik „javítottak a pozícióikon a frontvonal mentén”, Ukrajna szerint azonban visszaverték a támadásokat.

Márciusban már a lakosok egy részének, köztük a gyerekeknek el kellett hagyniuk Kupjanszkot a fokozódó orosz támadások miatt. Kupjanszk fontos logisztikai csomópont volt, az oroszok a 2022. február 24-én indult invázió elején elfoglalták. Azonban az ukránok a tavaly szeptemberi ellentámadásuk során felszabadították a települést.

A frontvonalakat itt lehet megnézni az Institute for the Study of War amerikai agytröszt térképein:

(BBC, Guardian)

Az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműben az éjjel megszűnt a 750 kilovolt feszültségű külső fővezeték áramellátása – jelentette be az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom.

Az üzemeltető azt írja, hogy az erőművet át kellett kapcsolni az egyetlen rendelkezésre álló tartalékvezetékre, amit ha lekapcsolnak, újabb teljes áramszünet lehet. Tarasz Tkacs, az Enerhoatom megbízott ügyvezető igazgatója szerint

ha a külső áramellátás teljesen megszűnik, az erőmű fő keringtető szivattyúi kikapcsolnak, a reaktor „természetes keringető” üzemmódba kapcsol. Ebben az esetben sürgősen le kell hűteni.

A közlemény szerint a létesítményt „illegitim és felkészületlen” orosz vezetés irányítja, amely semmilyen felelősséget nem vállal a nukleáris és sugárbiztonságért. Épp ezért sürgették, hogy a létesítmény feletti teljes ellenőrzést vissza kell adni a „legális üzemeltetőnek”, vagyis az Enerhoatomnak.

A zaporizzsjai atomerőmű jelenleg nem termel áramot. A létesítmény Európa legnagyobb teljesítményű, az orosz–ukrán frontvonal közvetlen közelében fekvő – megszállás alatt álló – atomerőműve. Hat reaktorblokja közül öt „hideg leállás” üzemmódban van július 25. óta, egyedül a négyes reaktor van „forró leállásban” az erőmű gőzellátásának biztosítása érdekében.

(MTI, Guardian)

Egy ukrajnai bíróság négy embert öt és tíz év közötti börtönbüntetésre ítélt államcsíny előkészítésének vádjával, számolt be az Ukrán Biztonsági Szolgálat.

A Biztonsági Szolgálat szerint a most elítéltek az oroszoknak korábban már átadott Viktor Medvedcsuk bűntársai voltak, a Medvedcsuk által vezetett Ellenzéki Platform – Az Életért elnevezésű pártban. A bíróság ítélete kimondja, hogy a négy személy – közülük egy orosz állampolgár – az alkotmányos rend megváltoztatására tett kísérlet miatt bűnös. Az orosz férfi az orosz katonai hírszerzésnek dolgozott, emellett kapcsolatban állt az elnöki adminisztrációval is, ő távollétében 10 évet kapott.

Az államcsínyt az orosz invázió kezdetén szerették volna megvalósítani, orosz segítséggel. A és B tervük is volt: elsősorban egy határozatot akartak elfogadtatni a nemzetgyűlés összehívásával Ukrajna legfelsőbb katonai és politikai vezetésének eltávolításáról. B tervük az volt, hogy 500 oroszpárti fegyveres segítéségével, erővel veszik át a hatalmat.

(Meduza.io)

Az ukrán haditengerészet bejelentette, hogy csütörtökön megkezdődött egy új, ideiglenes fekete-tengeri humanitárius folyosó létesítése, amelyet várhatóan napokon belül használni tudnak az első hajók, írta a Reuters.

Az ukrán haditengerészet szóvivője, Oleh Csalik a hírügynökségnek elmondta, hogy az ukrán fekete-tengeri kikötőkben elzárt kereskedelmi hajók, valamint gabona- és mezőgazdasági termékeket szállítók használják majd.

„A hajókra kamerákat helyezünk, és így folyamatosan átlátható lesz, hogy ez pusztán egy humanitárius küldetés, és nincs semmilyen katonai célja” – mondta.

Kizárta a tárgyalások lehetőségét Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de lehetségesnek nevezte a más, harmadik fél közvetítésével történő egyeztetést Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Corriere della Sera című olasz lapban közölt interjúban csütörtökön. „Az országunkat ért agresszió kezdetétől elkövetett bűncselekmények túl súlyosak ahhoz, hogy egy asztalhoz le lehessen ülni vele. Abszolúte nem bízunk meg benne. A közvetítés azonban harmadik fél részéről lehetséges, azzal a feltétellel, hogy az oroszok készen álljanak a visszavonulásra” – jelentette ki az ukrán diplomácia vezetője.

Nem zárta ki, hogy ha Putyinnal nem is, Oroszországgal tárgyalhatnának akár már a csapatok Ukrajnából való kivonulása előtt. „Biztosaknak kell azonban lennünk, hogy tényleg elmennek, nem pedig csapdáról van szó, és újraindítják a támadást” – jelentette ki.

Döntőnek és pozitív politikai üzenetnek nevezte Kína részvételét a Dzsiddában rendezett nemzetközi találkozón, melyen az ukrajnai béke lehetőségeiről volt szó. Nem várnak hirtelen fordulatot a Moszkva kiemelt diplomáciai partnerének tartott Pekingtől, de nagyon fontos, hogy Kína a béke és Ukrajna területi integritása mellett maradjon. Kijev értesült arról, hogy egyes kínai cégek exportálnak alkatrészeket az orosz hadiparba, de nem tömeges szállításról van szó. A Wagner katonáinak lázadásáról azt mondta, a jelenlegi látszólagos csend mögött vihar dúl az orosz politikában. Az ukrán ellentámadás lassan, de folyamatosan halad előre, és biztos abban, hogy győzni fognak. (MTI)

Teherautókkal szállítják Melitopolhoz, majd az Ukrajna délkeleti részén található város közelében elégetik saját katonáikat a megszálló orosz csapatok, írta friss Telegram-üzenetében Hanna Maliar ukrán védelmi miniszter-helyettes, aki hozzátette, hogy a helyiek régóta érzik a jellegzetes fanyar szagot.

A Sky News Maliart idézi amikor azt írja, hogy a holttestek a Melitopoltól 160 kilométerre található Herszonból érkeznek és az orosz erők parancsnoksága ezzel a módszerrel próbálja elrejteni a valódi veszteségeket. Az elégetett holttestek maradványait el is temetik Ukrajna megszállt területein a miniszter-helyettes szerint.

A brit védelmi tárca idén februári becslése szerint 40-60 ezer orosz katona vesztette életét az egy évvel korábban indított háború első tizenkét hónapjában, míg két független orosz médium, a Meduza és a Mediazone által a közelmúltban készített statisztikai számítás alapján 47 ezer orosz katona halt meg eddig a háborúban.

Oroszország ukrajnai inváziója barbárság, én kategorikusan ellenzem, jelentette ki Arkagyij Volozs, az egyik legnagyobb orosz internetes szolgáltató cég, a Yandex társalapítója. A Guardianen olvasható közleménye néhány nappal azt követően jelent meg, hogy Oroszország kritizálta őt korábbi, szintén kritikus kijelentései miatt.

Volozs hozzátette, hogy bár 2014-óta Izraelben él és mindkét ország útlevelével rendelkezik, felelősséget érez Oroszország tettei miatt és elborzad azoknak az Ukrajnában élőknek a sorsa láttán, akiknek házait naponta bombázzák. Közülük néhányan a barátai, hozzátartozói, adott nyomatékot szavainak a személyes oldalán magát kazahsztáni születésű izraeli technológiai vállalkozóként jellemző Yandex-alapító.

Miután Arkagyij Volozs 2022 júniusában felkerült az Európai Unió szankciós listájára, lemondott a Yandex vezérigazgatói posztjáról és távozott az igazgatótanácsból is, de tévesnek nevezte a döntést. A magyar olvasók akkor találkozhattak először a cég nevével, amikor a 444 kiderítette, hogy a kormányzati konzultációs oldal hátterében az orosz cég kódja fut és a kitöltők személyes adatait oroszországi szerverekre továbbítják. Ebben a korábbi cikkünkben arról írtunk részletesen, hogy miként próbált semleges képet mutatni magáról az orosz Google-nek is nevezett Yandex az orosz és ukrán országhatárok ügyében.

Bár 2017-óta illegális Oroszországban az úgynevezett VPN-ek (Virtual Private Network, magyarul virtuális magánhálózat), vagyis az internet korlátozásának megkerülésére alkalmas szolgáltatások használata, ezek a 2022. február vége óta tartó háború kezdetétől egyre népszerűbbé váltak, de most fordulópont közeledik.

A Brit hadügyminisztérium napi jelentését a Guardian szemlézte és mint írják, Oroszország további fokozott erőfeszítéseket tesz, hogy ne lehessen VPN segítségével hozzáférni például a háborúval kapcsolatos, nem államilag ellenőrzött oldalakhoz és tartalmakhoz. A jelentés szerint a legnépszerűbb ilyen szolgáltatások már elérhetetlenné váltak több orosz régióban, így az ott élők nem olvashatják az objektív nemzetközi hírforrásokat sem.

A korlátozások mellett Oroszország elrettentő kampányt is indított, amelyben a VPN-ek használatának állítólagos veszélyeire próbálja felhívni a lakosság figyelmét. Az üzenetekben írják, a felhasználók személyes adatait veszélyeztetik virtuális magánhálózatok.

A Telex korábbi cikkében részletesen olvashat arról, hogy miért és hogyan próbál leszakadni Oroszország a globális internetről, illetve milyen akadályokba ütközik ez a törekvés.

Drónokkal semmisítették meg az oroszok egy olajraktárat az elmúlt éjszaka során, az Ukrajna nyugati részén található Rivne régióban – közölte Vitalij Koval, a regionális katonai igazgatás vezetője a Sky News cikke szerint.

Senki nem sérült meg a támadás során, de a tűzoltók jelenleg is dolgoznak a lángok megfékezésén. Az eset körülményeinek kivizsgálását az ukrán regionális rendvédelmi szervek vezetőinek irányításával dolgozó nyomozóbizottságok végzik. Korábban az ukrán légierő közölte, hogy éjjel tíz iráni gyártmányú orosz katonai drón lépett be az ország légterébe, melyek közül hetet semmisítettek meg.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtök reggel azt közölte, hogy az éjszaka folyamán 11 ukrán drónt lőttek le a Krím félsziget közelében, és további kettőt Moszkva környékén. A minisztérium szerint az érintett területek egyikéről sem érkezett jelentés károkról vagy áldozatokról.

Közleményükben azt írták, hogy két drónt Szevasztopol város közelében lőttek le, további kilencet pedig „elektronikus hadviseléssel elfojtottak, és lezuhantak a Fekete-tengerbe”.

Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester csütörtök reggel a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a légvédelem hajnali négy óra körül lelőtt két, az orosz főváros felé repülő drónt. Állítása szerint szerint az egyiket Kaluga térségében, a másikat a központi autókörgyűrű közelében lőtték le. „Az emberekre és az infrastruktúrára nézve nincsenek következmények” – tette hozzá Szobjanyin.

Az orosz védelmi minisztérium beszámolói szerint augusztus 3. óta ez már a kilencedik ukrán dróntámadás volt a moszkvai régió ellen. Az orosz fővárost célzó támadásokról ebben a cikkben írtunk bővebben.

(Guardian)

Összesen tízezer katonát vezényelnek Lengyelország Belarusszal közös határára, jelentette be Mariusz Błaszczak lengyel védelmi miniszter a Guardian szerint. A katonák közül négyezren közvetlenül a határőrséget támogatják majd, további hatezer fő pedig készenlétben lesz, nyilatkozta a miniszter az állami rádiónak adott interjúban.

Mint fogalmazott, Lengyelország közelebb helyezi hadseregét a belarusz határhoz, hogy elriassza az agresszort, hogy az ne merje megtámadni az országot. A döntés azt követően látott napvilágot, hogy Wąsik belügyminiszter-helyettes szerdán kijelentette, hogy Lengyelország kétezer katonát vezényel a határra.

A Lengyelország és Belarusz között fokozódó konfliktusról ebben a cikkben írtunk bővebben.

A bizarr esetről a Reuters számolt be egy exkluzív anyagban, mely szerint a most 27 éves Alekszej Petrov, aki az orosz gyermekjogi ombudsman, Maria Lvova-Belova tanácsadója, tíz éve neonáci tartalmakat osztott meg. Vlagyimir Putyin mellett Lvova-Belova ellen is nemzetközi elfogatóparancsot adott ki márciusban a Nemzetközi Büntetőbíróság ukrán gyerekek Oroszországba deportálása miatt, Petrov ügye azért érdekes, mert az ombudsman, aki mellett dolgozik, és akinek a munkáját tevékenyen segíti, azzal védte magát, hogy

a gyerekeket azért vitték Ukrajnába, hogy megvédjék őket az erőszaktól és a fasiszta ukrán vezetéstől, amely miatt a „nácizmus vírusa” visszatérhetett.

Petrov a Reuters kérdéseire azt válaszolta, hogy sosem volt kapcsolatban semmilyen neonáci szervezettel, nem volt tagja egyiknek sem, és nem volt hozzájuk kapcsolódó fiókja sem a közösségi oldalakon. Mint mondta, nem emlékszik, mit osztott meg évekkel ezelőtt, és egyébként is bármelyik általa megosztott oldal megváltoztathatta az irányultságát, a nevét vagy a tevékenységét. A védekezés ugyanakkor a Reuters cikke alapján erősen sántít, a Reuters kérdései után ugyanis Petrov rengeteg oldalt követett ki a közösségi oldalain, köztük olyan csoportokat, mint a Nagy-Oroszország létrehozására törekvő Stay White.

Petrov az általa megosztott posztokban nem állt ki neonáci szervezetek mellett, Skype-on egy szélsőjobbos szervezetre, Instagramon pedig Hitlerre utalt a neve. Skype-on, és egy rakás más oldalon és fórumon is a wotan_jugend8989 nevet használta, 2013 és 2014 között pedig több videót is megosztott az orosz eredetű, Ukrajnában működő neonáci Wotanjugendről. A szervezet egyik adminisztrátora a Reutersnek azt mondta, nem valószínű, hogy Petrov valaha tag lett volna, és hozzátette, hogy ők Oroszország bukásának érdekében Ukrajnát támogatják a háborúban.

Instagramon Petrov fanat1k8814 néven futott, ami ugyancsak erősen utal a nácizmusra, még ha a népszerűbb 1488 helyett fordítva is írta a számokat – a 14 David Lane tizennégy szóból álló, a fehér faj fennmaradására utaló szlogenjét takarja, a 88 pedig az ábécé nyolcadik betűjére utalva a HH-t, vagyis a Heil Hitlert takarja. Petrov 2013-ban a nácik által is használt római tisztelgésre is utalt egy posztjában, de posztolt képet egy, a nácik által ugyancsak előszeretettel használt kelta keresztes pólóban is, fején egy 88-as számmal ellátott baseball sapkával.

(Reuters)

• Zelenszkij szerint az oroszok szándékosan támadták a mentőalakulatokat Pokrovszkban.
• Az oroszok szerint két ukrán drónt is megsemmisítettek Moszkva közelében.
• Egy belga fegyverkereskedő azt állítja, hogy egy európai ország 49 Leopard 1-es harckocsit vásárolt Ukrajnának.
• Ukrán katonák juthattak át a Dnyeper keleti partjára.
• Ukrajna szerint 40 ezer négyzetkilométert szabadítottak fel eddig
• Az ukrán hadügy szerint sikeresen haladnak délen és visszatartják az oroszokat keleten.
• Lengyelország kétezer katonát küld a belarusz határra.
• Robbanás történt egy Moszkva közelében lévő üzemben.
• Szankciókat vezet be az USA az elcsalt belarusz választások harmadik évfordulója alkalmából.
• Egy ukránokat nácizó orosz tanácsadóról kiderült, hogy tinédzserként habzsolta a neonáci tartalmakat.

A szerdai híreket ide kattintva érheti el.