Már a lebegtetett fenyegetés is elég lehet a zaporizzsjai atomerőműnél, hogy visszatartsa az ellentámadást

Lassan egy éve már annak, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megfigyelői elindultak Ukrajnában az oroszok által elfoglalt zaporizzsjai atomerőműhöz. Amikor pedig nem sokkal később megérkezett a delegáció jelentése, és kiderült, hogy egy kisebb csapat ott is maradhat a sokszor nagyon nem rendeltetésszerűen használt erőműben, az komoly eredménynek tűnt. Persze azt a NAÜ is hangsúlyozta, hogy tarthatatlan a helyzet, és bár katasztrófa még a Nova Kahovka-i vízerőmű gátjának felrobbantása (ez az atomerőmű hűtővízére is hatással volt) után sem történt,

az továbbra is egyértelmű, hogy az elmúlt másfél évben mindkét fél nagyon vékony jégen táncolt az erőmű körül, még ha éppen nem is volt semmilyen extra történés a környéken.

Az elmúlt hetekben viszont még ehhez képest is felpörögtek az események. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég azt állította, hogy az oroszok terrortámadásra készülnek az erőmű ellen, az ukrán hírszerzés pedig nemcsak azt közölte, hogy az oroszok elkezdtek kivonulni az erőmű területéről, hanem azt is, hogy robbanóanyagra hasonlító tárgyakat helyeztek el az erőmű tetején.

Az oroszok tagadnak, a NAÜ ellenőrei pedig június végén nem találtak semmit, de így is érdemes végigvenni, hogy mi most a helyzet a zaporizzsjai erőműnél.

Eddig sem volt jó a helyzet

Az oroszok 2022 márciusában foglalták el a zaporizzsjai erőművet, azóta pedig számtalanszor állították, hogy az ukránok támadásokat intéznek a létesítmény ellen, a NAÜ tavalyi jelentésébe is főként emiatt kötöttek bele. Az ukránok természetesen ragaszkodtak ahhoz, hogy az oroszok lövik az erőművet, ebben a kérdésben pedig az ott tartózkodó ellenőrök sem tudtak igazságot tenni. Az ugyanakkor videókból és helyszíni beszámolókból kiderült, hogy az oroszok tényleg élő pajzsként, vagy ha úgy tetszik, erődítményként használják az erőművet, hiszen

orosz katonák és harci eszközök voltak az erőmű területén, és tüzérségi támadásokat is indítottak innen a Dnyeper túloldalán fekvő települések ellen.

A helyzet azt követően sem változott meg markánsan, hogy a NAÜ megfigyelői a helyszínre érkeztek, és bár a szervezet tavaly szeptemberben határozatban szólította fel az oroszokat arra, hogy hagyják el az erőművet, ez nem történt meg – sem akkor, sem azóta. Ekkoriban merült fel, hogy az oroszok elcsatolnák az erőművet Ukrajnától, és a Roszatom venné át az üzemeltetést, és rendszeresen érkeztek hírek arról is, hogy akadozik az erőmű áramellátása – részben azért, mert az oroszok elkezdték leszedni az erőmű távvezetéki kapcsolatait.

Decemberben, amikor részletes cikkben foglalkoztunk az erőmű ügyével, a hatból négy blokk hideg lehűtött állapotban volt, kettő pedig úgynevezett meleg leállított állapotban várakozott. Azóta öt blokk van hideg lehűtött állapotban, sőt, a Nova Kahovka-i gát felrobbantása után arról volt szó, hogy az utolsó blokkot is hideg leállásba helyezik. Akkor a NAÜ is aggodalmát fejezte ki a kahovkai tároló csökkenő vízszintje miatt, amelynek közvetlen hatása volt az erőmű hűtésére.

Az ukrán nukleáris hatóság ugyanakkor egy héttel később jelezte, hogy az oroszok az utolsó blokk hideg leállását megakadályozták, a NAÜ június végi jelentése szerint pedig az utolsó reaktor továbbra is meleg leállított állapotban segíti az erőmű ellátását. Ebből a jelentésből az is kiderült, hogy a gát felrobbantása ellenére az erőműnek még így is hónapokra elegendő víztartaléka van, de

azonnali lépésekre van szükség ahhoz, hogy hosszabb távon is biztosítani lehessen a reaktorok hűtését.

Azt is hozzátették, hogy az erőműben már dolgoznak a rendkívül összetett probléma megoldásán.

Újra fellángolt az üzengetés

A gát felrobbanása nemcsak azért jelentett fordulópontot, mert újabb aggályokat vetett fel az atomerőmű működtetésével kapcsolatban, hanem azért is, mert ismét előhozta egy potenciális nukleáris katasztrófa rémképét. Ahogy már említettük, Zelenszkij nemrég azzal vádolta az oroszokat, hogy terrortámadást készítenek elő az erőmű ellen, Kirilo Budanov, az ukrán hírszerzés vezetője pedig másnap kész tényként tálalta, hogy Moszkvában el is fogadták az erőmű elleni szabotázsra vonatkozó terveket. Ennek nyomán nukleáris katasztrófavédelmi gyakorlatokat is tartottak az erőmű környékén.

A következő fordulat az volt a történetben, amikor az ukrán hírszerzés június végén közölte, hogy az oroszok egy része július 5-ig, tehát szerdáig kivonul a létesítményből, ami már konkrét időpontot jelentett egy állítólagos támadás végrehajtásához.

Az erőműnél végül nem történt semmi, de július 4-e így is mozgalmas volt: az ukrán hírszerzés állította, hogy Oroszország robbanóanyagra emlékeztető tárgyakat helyezett el az atomerőmű két reaktorépületének tetején. Ezt az oroszok teljes képtelenségnek neveztek, azt állították, hogy Ukrajna lekapcsolta a zaporizzsjai atomerőművet ellátó távvezetéket, és

azt is részletesen taglalták, hogy szerintük valójában az ukránok akarnak atomkatasztrófát előidézni precíziós rakétákkal, drónokkal és piszkos bombákkal.

A NAÜ a június végi jelentése után szerdán ismét hangsúlyozta, hogy ugyan van tudomásuk az erőmű területén kívül elhelyezett aknákról, az erőműben most nem láttak aknákat és robbanóanyagokat, de jelezték, hogy erről csak akkor fognak tudni megbizonyosodni, ha beengedik őket bizonyos helyekre, különösen a hármas és a négyes reaktor épületének tetejére, ahol állítólag a robbanóanyagok vannak. Ezek létezését jelenleg műholdképek sem erősítik meg, és azt is érdemes kiemelni, hogy ha léteznek is, az oroszok célja akkor is inkább az lehet velük, hogy rossz színben tüntessék fel az ukránokat.

Mint azt az Institute for the Study of War amerikai agytröszt kiemelte, a reaktorépületek tetején végrehajtott robbantásokkal nem lehetne komoly kárt tenni magukban a reaktorokban, azt a látszatot viszont lehetne velük kelteni, hogy az ukránok lövéseket adtak le az erőműre. Ennek nyomán egyrészt könnyebben vádolhatnák Ukrajnát felelőtlenséggel, másrészt pedig

már önmagában a lebegtetett fenyegetés is elég lehet ahhoz, hogy visszatartsa az ukrán ellentámadást ezen a területen.

Az viszont továbbra is kijelenthető, hogy a jelenlegi helyzetben gyakorlatilag kizárható az atomkatasztrófa, pláne egy olyan mértékű, mint a csernobili volt.

Még mindig nem új Csernobil, de azért aggasztó

Mark Zseleznyák, a fukusimai Környezeti Radioaktivitási Intézetének ukrán professzora a Kyiv Independentnek arról beszélt, hogy miután jelenleg egy kivételével mindegyik reaktor hideg leállásban van, a leolvadás kockázata nagyon alacsony. Ebben az állapotban a nukleáris üzemanyag sokkal lassabban melegszik túl, és elképzelhető, hogy egyáltalán nem is robban fel. Zseleznyák azt is hozzátette, hogy miután a reaktorok tavaly szeptember óta le vannak állítva, egy balesetnek sem lenne akkora következménye – az ilyenkor az egyik legveszélyesebbnek számító jód-131 izotópnak például nyolc nap a felezési ideje, így mostanra már ebből nincs a reaktorokban.

Zseleznyák szerint azonban van egy másik forgatókönyv is, melyben az atomerőművet elhagyó oroszok még ezt megelőzően újra beindítják az egyik, vagy akár az összes reaktort, ezzel jelentősen megnövelve a potenciális leolvadás által okozott incidens mértékét.

A hideg leállásban lévő reaktorok esetében – a robbanóanyagokkal hírbe hozott hármas és négyes reaktor ilyen – ez egy hétig is eltarthat, a meleg leállásban lévőnél viszont jóval gyorsabb lenne a folyamat. Ebben az esetben Zseleznyák szerint 40-50 kilométeres kör lenne érintett az erőmű körül, ami nagyságrendileg egybeesik azzal, amit Aszódi Attila nukleáris szakértő is többször elmondott már a Telexnek.

Csernobilhoz hasonló katasztrófa tehát nem következne be, és Zseleznyák szerint ennél is fontosabb, hogy ebben az esetben egyértelmű jelei lennének annak, hogy az oroszok lényegében fegyverként használtak egy reaktort.

Az elmúlt napokban az oroszok és az ukránok is többször hangoztatták, hogy a másik fél támadást tervez az erőmű ellen. Michael Clarke biztonsági szakértő a Sky-nak néhány napja arról beszélt, hogy

vannak arra utaló jelek, hogy tényleg történni fog valami a napokban, többek közt azért is, mert a hármas és a négyes reaktort lekapcsolták a hálózatról.

Szerinte egy hamis zászlós (false flag) művelet tűnik valószínűnek, de az elmúlt napok eseményeinek ellenére egyáltalán nem biztos, hogy bármi történik, amíg orosz kézen van az erőmű. Emellett elképzelhető az is, hogy az oroszok valóban helyeztek el robbanóanyagot az erőműben, de csak arra az esetre, ha kiszorítják őket onnan.

A zaporizzsjai fronton jelenleg is zajlik az ellentámadás, de az ukrán csapatok még nagyon messze vannak az erőműtől, így ebben az esetben a közeljövőben valószínűleg nem fog történni semmi. Zseleznyák szerint az oroszok továbbra is inkább az atomkatasztrófával való riogatást használják fegyverként, maga a katasztrófa nem érdekük, Nikola Davigyuk ukrán politológus ugyanakkor úgy véli, végső esetben erre is van esély.

Pláne azért, mert szerinte a Nova Kahovka-i gát felrobbantásánál is sikeresen kuszálták össze úgy a szálakat, hogy ne legyen teljesen egyértelmű, ki áll a háttérben – erről a Telexnek Rácz András Oroszország szakértő már akkor azt mondta, hogy az oroszok voltak, és azóta egy nemzetközi vizsgálat is ezt valószínűsítette –, ezzel pedig megágyazhattak egy esetleges támadásnak az atomerőmű ellen.