Mintha Orbán mondta volna: Trump szerint Ukrajnának vége, és közel az atomháború réme

Vád alá helyezése óta először adott tévéinterjút Donald Trump – épp annak a jobboldali Fox Newsnak, ami ellen szintén eljárást indítottak hazugságok terjesztése miatt. Ráadásul éppen annak a sztárműsorvezetőnek, Tucker Carlsonnak, aki a 2020-as elnökválasztás után arról sms-ezett, hogy mennyire gyűlöli a volt elnököt.

A kedden felvett interjúban persze ez a gyűlölet egyáltalán nem látszott Carlsonon, sőt, kifejezetten baráti hangulatban csevegett Trumppal az exelnök floridai otthonában. Az interjú jelentős részét pedig egyáltalán nem lehetne megkülönböztetni a volt elnök korábbi nyilatkozataitól, hiszen itt is főleg saját maga fényezéséről, az ellene folytatott eljárások hazugságairól, a 2024-es elnökjelöltségéről és Joe Biden alkalmatlanságáról beszélt.

A beszélgetés egy pontján viszont Trump feltett egy új lemezt, amit mintha legjobb magyarországi tanítványától és/vagy tanítómesterétől, Orbán Viktortól kölcsönzött volna:

„Van egy rendkívüli problémánk, ez pedig a fegyverkezés. Nem olyan fegyvereink vannak, mint amilyenek a II. világháborúban voltak, ahol csak tankokkal rohangáltunk és lődöztünk egymásra. Ezek olyan fegyverek, amilyeneket a világ még nem látott”

– kezdte jövendölését Trump – „Nekünk is vannak ilyen fegyvereink, nekik is. Kínának kevesebb van, de öt éven belül nekik is annyi lesz, mint nekünk – mármint nukleáris fegyver. Oroszországnak és nekünk viszont összemérhető, masszív nukleáris erőnk van.” „Több, mint amit az emberek képesek felfogni” – tette hozzá Carlson, amire egyetértően bólogatott az exelnök.

„Ha ránézel Hirosimára, Nagaszakira, erre a két réges-régi eseményre, és felszorzod ezeket az ötszázszorosára, akkor most erről beszélünk” – mondta Trump, majd elkezdte fejtegetni az atomfegyverek gránitolvasztó képességét.

„Amikor az emberek a globális felmelegedésről beszélnek, meg hogy a következő háromszáz évben így meg így fog emelkedni az óceánok vízszintje három milliméterrel – miközben erről beszélnek, látnunk kell, hogy az igazi nagy problémánk a nukleáris felmelegedés. Senki nem is beszél erről”

– mondta Trump. Persze rögtön hozzátette, ő is „környezetvédő a maga módján”, hiszen „jól végezte a munkáját a környezetvédelem terén is”, de szerinte világszinten sokkal nagyobb probléma a nukleáris fegyverek kérdése, amihez képest az éghajlatváltozás „fasorban sincs”. „Elég egy őrült ember, és olyan gondot okozhat, amilyet még a világ nem látott. Másodpercek kérdése az egész, nem kell két-háromszáz évet várni rá” – folytatta a nukleáris apokalipszis vészjósló gondolatait Trump.

Trump szerint Ukrajnát most törlik el a Föld színéről

Ha ismerősen hangzanak ezek a gondolatok, az nem véletlen: Orbán Viktor az ukrajnai háború tavaly februári eszkalálódása óta hangsúlyozza azt, hogy mivel Oroszország atomhatalom, nem veszíthet a háborúban. Az elmúlt hetekben pedig mind a miniszterelnök péntek reggeli rádiónyilatkozataiban, mind a közösségi médiában közzétett posztjaiban egyre gyakrabban fordul elő tézisként az, hogy „a világháború reális veszély”.

Ettől fél az interjúban elmondottak alapján Donald Trump is, aki szerint tárgyalni kell Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Szerinte a mostani washingtoni vezetők nem értik, milyen fenyegetést jelentenek az atomfegyverek. „Putyin érti, és én folyamatosan erről egyeztetnék vele” – mondta Trump, majd egy egészen furcsa fejtegetésbe kezdett arról, hogy miért nem veszi komolyan az amerikai politika az oroszok atomfenyegetéseit:

„Találkoztam az MIT-n professzorokkal, épp egy vitára készültem, nem volt hosszú felkészülés, de beszélni akartam a nukleáris [fegyverekről], mert szerintem ez a legnagyobb fenyegetés, amivel a világ most szembenéz. Jöttek hozzám ezek az emberek, akik nagyon okosak, nagyon szakértők voltak, és azt kérdeztem: hogyan hozható fel egy vitán a nukleáris fegyverek kérdése? Rámnéztek, és azt mondták:

»Uram, erről nem beszélhet. Ez annyira masszív, ez annyira pusztító, hogy nem lehet róluk beszélni.« Azonnal értettem, miről beszéltek, és nem is nagyon hoztam fel ezt eddig témaként.”

„De most Putyin állandóan erről beszél, mi pedig nem. Láttad te is, ahogy azt mondta: »Mi egy nukleáris hatalom vagyunk.« Ez volt az első alkalom, hogy egy nagy ország vezetője erről beszélt”

– folytatta Trump, majd hozzátette, hogy korábban ugyan Észak-Korea is fenyegetett atommal, de neki sikerült jól kijönnie Kim Dzsongunnal, és tiszteletet vívott ki az észak-koreai vezető szemében.

„Amikor a háborúról beszélünk, és látom én is azt, mit mondanak Ukrajnáról, mit csinálnak ott, bla bla bla, Oroszország csak hátradől. Ukrajnát most törlik el a Föld színéről”

– mondta az interjúban Trump, és ezzel ismét felhasznált egy panelt a magyar miniszterelnöktől. Orbán még az év elején beszélt újságíróknak arról, hogy szerinte Ukrajna „már Afganisztán, a senki földje” – a homályos kijelentésekből aztán diplomáciai vihar is lett.

„Ha ő [Putyin] úgy dönt, hogy a pusztítás egy másik módját használja, ami a nukleáris opció, akkor ott a vége, érted. Tudom, hogy jobban tisztában vagy azzal, mi zajlik Ukrajnában, jobban érted, mint a legtöbb ember” – fényezte Trump az Ukrajna-kritikus Tucker Carlsont, akit az orosz médiában is előszeretettel idézgetnek megmondóemberként – „A legtöbben nem is beszélnek erről, ahogy arról sem, hogy neki [Putyinnak] ugyanakkora nukleáris ereje és pusztítási képessége van, mint az Egyesült Államoknak.”

„De senki nem beszél erről, miközben Putyin minden nap erről beszél, sokan mások is erről beszélnek minden nap, és ha megnézed, más országok is egyre többet beszélnek erről. Szerintem ez egy új n-betűs szó lett nálunk – egyike lett annak a két n-betűs szónak, amit nem lehet kimondani” – utalt Trump ezzel a súlyos rasszista sértésnek számító „nigger” szóra – és ezzel azt egy szintre emelve a „nukleáris” kifejezéssel.

Érdemes egyébként ehhez hozzátenni, hogy szakértők szerint aki beszédtémává teszi Oroszország atomfenyegetéseit, azzal csak Moszkva alá adja a lovat. A nagy szavak ellenére ugyanis Putyin eddig nem tett komolyabb lépéseket abba az irányba, hogy atomháborúvá eszkalálja az ukrajnai konfliktust.

Macron barátom a kínaiak seggét csókolgatja

Donald Trump persze a fenyegetések mellett arról is beszélt, hogy ő milyen egyszerűen tudná kezelni a geopolitikai helyzetet: „Meg tudnánk állapodni Oroszországgal és Kínával is, ahogyan annak idején én meg is állapodtam.

Megmondtam [a kínaiaknak], hogy nem mehetnek be Tajvanra. Nem mondhatom el, mit mondtam pontosan, de azt mondtam: ha bevonulnak Tajvanra, problémák lesznek. Ha nem, remek lesz a kapcsolatunk. Hszi [Csin-ping, kínai elnök] azt mondta erre: »Ugyan, ezt nem tenné meg«, én meg mondtam, hogy de, esküszöm, hogy megteszem. Nem hitt teljesen nekem, de legalább tíz százalékban elhitte.

Ugyanez volt Putyinnal is: azt mondtam neki, ha Ukrajnába vonul, valami nagyon csúnya fog történni. »Ugyan, ezt nem tenné meg« – reagálta ő is, én meg mondtam, hogy de. Nem hitt ő sem teljesen nekem, de tíz százalékban igen. És ez a tíz százalék elég volt ahhoz, hogy ne vonuljanak be Ukrajnába, ne vonuljanak be Tajvanra” – mondta Trump, majd hozzátette: „Most bezzeg micsoda káosz uralkodik a világban.”

„Irán összebútorozik Szaúd-Arábiával Kínán keresztül. Miközben sokan azt mondják, hogy »a dollár soha nem fogja elveszíteni a jelentőségét«. Viccelnek ezek? Kína változást akar a valutarendszerben, és ha ez megtörténik, az olyan lenne, mintha elveszítenénk egy világháborút. Egy másodrendű ország leszünk, szó szerint, ha ez megtörténik” – folytatta külpolitikai fejtegetéseit a volt elnök – „Elvesztettük Brazíliát, elvesztettük Kolumbiát, Dél-Amerikát, elvesztettük Iránt, elvesztettük Oroszországot, ott van velünk szemben Kína. És azt látod, hogy a franciák Kínába mennek – mi történik?”

Emmanuel Macron francia elnök még a múlt hét végén látogatott Kínába, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel is egyeztetett, hazatérve pedig arról beszélt: Európának nem szabad „vazallussá” válnia, és el kell kerülnie, hogy belekeveredjen az USA és Kína Tajvan miatti konfliktusába.

„Van egy problémánk, amiben itt vagyunk mi, az Egyesült Államok, miközben ott van Macron, a barátom, aki épp Kínában jár, és a seggüket csókolgatja”

– vázolta a helyzetet az interjúban Trump, aki szerint Franciaország eleve nagyon nehéz eset – „Ez elképzelhetetlen lett volna a Trump-kormányzat idején. Ha akkor láttam volna, amit most Macron csinál, felhívtam volna, és azt mondom: nem hoztok be több bort, se több pezsgőt az Egyesült Államokba.”

Azonban a legnagyobb probléma Trump szerint nem is Kína vagy Oroszország fenyegetése, hanem „a belülről jövő ellenség”, azaz az Egyesült Államok mostani, „beteges radikálisok” által irányított kormánya. A volt elnök szerint ugyanis nem Joe Biden elnök irányítja a kormányzatot, hanem azok a „nagyon okos és nagyon gonosz radikális balosok”, akikkel körül van véve. Biden szerinte eleve alkalmatlan elnöknek, „de nem a kora miatt”, hanem mert „nincs megfelelő fizikai vagy mentális állapotban” egy újabb ciklushoz.

„Amikor a világ körülöttünk felfordul, nem megy Írországba az ember. Belesodródhatunk a harmadik világháborúba, és ez az ember Írországban van – és még sajtótájékoztatót sem tart” – mondta Trump, utalva Biden elnök írországi látogatására. Az amerikai elnök a nagypénteki egyezmény 25. évfordulója alkalmából látogat az európai országba, a napokban pedig ellátogat Észak-Írországba is.

Az interjúban Trump beszélt arról is, hogy az ellene indított vádemelés szerinte egy „régi szovjet módszer”, ráadásul „nem is tudnak ellene felhozni semmit”:

„Hét éven át próbáltak lószar eljárásokkal lejáratni – végignézték a cégeim adózását, de nem találtak semmit.”

Az eljárás pedig nem fogja eltántorítani attól, hogy 2024-ben újra elinduljon az Egyesült Államok elnöki posztjáért. Sőt, Trump szerint a vádemelés óta még a támogatottsága is nőtt – igaz, ezt a kutatási adatok nem feltétlenül támasztják alá. A FiveThirtyEight közvélemény-kutatásokat összesítő átlaga szerint míg február végén 52 százalékon állt a volt elnököt elutasítók aránya, és 43 százalékon a támogatóié, addig április közepére ez az arány 54-39 százalékon állt. Az ABC News és az Ipsos legfrissebb felmérése szerint ráadásul Trump támogatottsága már csak 25 százalékra mérhető.