18 lakóházba csapódott orosz rakéta csütörtökön, az ukránok fele betiltaná az ukrán egyház felett őrködő moszkvai patriarchátust

Itt egy kép az Unian hírügynökség oldaláról:

Persze, persze, egy normális világban mi sem természetesebb, minthogy a futball legnagyobb legendája, a háromszoros világbajnok Pelé halála vezető hír, de az Oroszország által megtámadott Ukrajnában ez nem annyira kézenfekvő.

Az elmúlt tíz hónapban érthető okokból egyetlen nap sem volt, hogy a vezető helyen ne a háborúról szóló hír lenne. A 82 éves Pelé utoljára még itt is győzött, egy pillanatra visszahozva egy békésebb világot. A mai napig számos rekordot tartó Pelére emlékező cikkünket itt olvashatja.

Egy felmérés szerint az ukrajnaiak több mint fele betiltaná a hatalmas ukrajnai ingatlanvagyon felett is diszponáló Moszkvai Patriarchátus Ukrajnai Pravoszláv Egyházát (UPC MP). Ukrajna 1991-es függetlensége óta változó intenzitással merült fel az ukrán egyház önállóságának kérdése. Voltak rá törekvések, de hivatalosan mindeddig nem jött létre a moszkvai patriarchátustól független kijevi patriarchátus. A kérdés 2014 óta, de különösen az Ukrajna ellen február 24-én indított orosz invázió óta nagy lendületet kapott.

Az autokefál egyház kérdése szimbolikus is, de komoly vagyoni kérdés is, tekintettel az UPC MP kezelésében lévő ukrajnai ingatlanállományra, kiemelt jelentőségű templomegyüttesekre, köztük az 1051-ben alapított, Kijev fölé magasodó Pecserszka Lavra kolostorkomplexumának egy részére.

Az Unian által közölt felmérés szerint csak 12 százalék nem tartja fontosnak a kérdést, belső egyházi ügyként kezelve azt, amelybe nem lenne helyes beavatkozni. 54 százalék viszont már az UPC MP ukrajnai betiltása mellett van – amiből kézenfekvően következik a kijevi patriarchátus megalapítása. További 24 százalék mérsékeltebb korlátozást vezetne be a moszkvai patriarchátus ukrajnai működésére.

Aláírta az orosz elnök azt a törvényt, amely bünteti a György-szalag meggyalázását – írta a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség. A narancssárga-fekete György-szalag az utóbbi 15 évben vált egyre inkább kiemelt nemzeti szimbólummá: a második világháborúban – pontosabban az 1939–1945-ös időszak helyett a Szovjetunió német megtámadásától, 1941-től 1945-ig terjedő, időszakban, amely a szovjet és orosz terminológia szerint a Nagy Honvédő Háború elnevezést viseli – György-szalaggal díszítették a katonai kitüntetések egy részét. A György-szalag története ennél jóval távolabbi, 1769-ben döntött a Szent György érdemrend létrehozásáról II. Katalin. A cári Oroszország után csak a Szovjetunió negyvenes éveiben jött elő ismét a narancs-fekete szalag, de katonai körökön túli szimbólumként nem terjedt el. Kokárdaként csak a 2005 körül – a második világháború végének 60. évfordulójától – kezdték el használni Oroszországban.

2014-től, a Krím orosz annexiójától, de különösen 2022 februárja óta az Ukrajna elleni teljes szélességgel indított orosz invázió kezdetétől lett az orosz trikolórral szinte azonos szintű jelkép. (Ezt aztán ötvözték az Ukrajna elleni támadásban emblematikussá tett Z betűvel. Arról, hogy a Z betű hogyan jutott ide Oroszországban, arról itt olvashat bővebben.)

A csütörtökön Vlagyimir Putyin által aláírt törvény szerint a György-szalag a háborús dicsőséget jelző szimbólumok sorába emelkedett, amelynek meggyalázásáért a magánszemélyekre hárommillió rubeles pénzbüntetés vagy legfeljebb három év börtön szabható ki, jogi személyek pedig akár ötmillió rubeles pénzbüntetést is kaphatnak.

Hogy mennyire fontos lett a Kremlnek a György-szalag és annak Z betűsített formája, azt az is mutatja, hogy tavasszal az orosz elnök titkos feleségének tartott Alina Kabajeva is pózolt előttük.

Ukrajna tíz megyéjének 28 pontján csapódott be orosz rakéta csütörtökön – írta az Unian. A célt ért rakétákból 18 lakóházba csapódott, további tíz létfontosságú polgári infrastruktúrát érintett – közölte az ukrán katasztrófavédelem képviselője.

Arról, hogy mennyi rakétát lőttek ki az oroszok Ukrajna felé, eltérő adatok vannak: az elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak 120 rakétáról írt, a hadsereg képviseletében Olekszij Gromov 54 megsemmisített rakétáról számolt be.

Összesen öten, három férfi, egy nő és egy gyerek sérült meg – közülük négyen Kijevben, amelynek légterében 16 rakétát semmisített meg a légvédelem. A sérüléseket Kijevben a semlegesített rakéták földre hulló roncsai okozták.

A rakétákat az orosz légierő és a hadiflotta lőtte ki Ukrajnára.

A belarusz védelmi minisztérium közölte: az elsődleges vizsgálat alapján a Belarusz területére zuhant S-300-as rakétát az ország légvédelme hatástalanította.

Az incidens délelőtt 10 és 11 óra között történt – akkor, amikor Oroszország rakéták sokaságát lőtte ki Ukrajna nagyvárosaira országszerte.

A belarusz állami hírügynökség, a BelTA szerint a Belaruszban landolt rakéta ukrán területről érkezett, és közzétett egy fényképet is, amelyen egy üres mezőgazdasági területen fekvő S-300-as rakéta részei láthatóak.

A belarusz védelmi minisztérium szerint a rakétát az ukránok lőtték ki. A szovjet időszakból származó rakétákat Ukrajna csak a légvédelmi rendszer részeként, az orosz rakéták ellen használja, míg Oroszország a jelek szerint átalakított S-300-asokkal szárazföldi célpontokat is támad.

A védelmi minisztérium Telegram-csatornáján közölt jelentés szerint a belarusz légvédelem Breszt megye Ivanava kerületében, Harbaha településnél (15 kilométerre az ukrán határtól) lőtte le a rakétát, melynek darabjait egy szántóföldön találták meg. Az eseményről tájékoztatták Alekszandr Lukasenko belarusz elnököt.

A breszti régió katonai komisszárja, Oleg Konovalov az állami BelTA hírügynökség által a közösségi médiában közzétett videóüzenetben azt üzente a helyi lakosoknak:

„Egyáltalán nincs miért aggódniuk. Sajnos az ilyesmi előfordul”.

Az incidenst egy novemberi esethez hasonlította, amikor egy vélhetően az ukrán légvédelem által kilőtt S-300-as véletlenül a NATO-tag Lengyelország területén landolt.

A védelmi minisztérium nem adott tájékoztatást áldozatokról, és közölte, hogy a közeljövőben részletesebb információkkal fog szolgálni.

(Guardian, MTI)

Az ukrán hadsereg közölte, hogy a csütörtökön kilőtt orosz cirkálórakéták többségét – az előzetes adatok szerint 69-ből 54-et – lelőtték.

Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők főparancsnoka a Telegramon azt írta: az oroszok légi és tengeri cirkálórakétákat, valamint légvédelmi irányított rakétákat, például S-300-asokat lőtték ki az energetikai infrastruktúra létesítményei ellen. Az ukrán hadsereg 11 iráni Shahed drónt is lelőtt, amelyeket úgy terveztek, hogy becsapódáskor felrobbanjanak.

A kilőtt orosz rakéták számáról ellentétes jelentések érkeztek, Zelenszkij tanácsadója, Mihajlo Podoljak egy korábbi bejegyzésében például azt írta, Oroszország több mint 120 rakétát lőtt ki, de további részleteket nem közölt.

(CNN)

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken videókapcsolaton keresztül tárgyal Hszi Csin-ping kínai elnökkel „számos kétoldalú és regionális kérdésről” – írja a SkyNews Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő közleménye alapján.

„Az orosz elnök és Hszi Csin-ping eszmecserét folytat majd az akut regionális problémákról – azokról, amelyek közelebb állnak hozzánk, Oroszországhoz, és azokról, amelyek közelebb állnak Kínához” – közölte a Kreml. További részleteket nem árultak el a megbeszélésről.

Moszkva február eleje óta igyekszik elmélyíteni gazdasági, politikai és biztonsági kapcsolatait Pekinggel. A két ország néhány nappal az ukrajnai hadjárat megindítása előtt „határok nélküli” stratégiai partnerséget írt alá, Peking növelte az orosz olaj- és gázvásárlásait, miután az európai országok megszakították kapcsolataikat Oroszországgal, Moszkva pedig nyilvánosan támogatta Kína Tajvannal kapcsolatos álláspontját.

Hszi Csin-ping viszont több alkalommal is fenntartásokkal beszélt Oroszország ukrajnai inváziójáról, és Putyin is elismerte, hogy a kínai elnök aggodalmát fejezte ki neki az ukrajnai helyzet miatt.

Egy ukrán S-300-as rakéta zuhanhatott Belarusz területére csütörtök délelőtt – írja a belarusz állami hírügynökség, a BelTA jelentése alapján a Reuters.

A minszki védelmi minisztérium vizsgálja, hogy Belarusz légvédelmi rendszere lőtte-e le a rakétát, vagy véletlenül tévedt-e az ország légterébe. A BelTA nem számolt be sérültekről.

Az incidens délelőtt 10 és 11 óra között történt – akkor, amikor Oroszország rakéták sokaságát lőtte ki Ukrajna felé. A BelTA szerint a Belaruszban landolt rakéta ukrán területről érkezett, és közzétett egy fényképet is, amelyen egy üres mezőgazdasági területen fekvő S-300-as rakéta részei láthatóak.

Az S-300-as egy szovjet korszakból származó légvédelmi rakéta, amelyet Oroszország és Ukrajna is használ. Novemberben egy S-300-as – amelyet feltehetően az ukrán légvédelem lőtt ki – Lengyelországban landolt. A rakétákat Ukrajna csak a légvédelmi rendszer részeként, az orosz rakéták ellen használja, míg Oroszország a jelek szerint átalakított S-300-asokkal szárazföldi célpontokat is támad.

Moszkva úgy tekint a Kijev által javasolt béketervre, mint „egy újabb washingtoni PR-kampányra”, mivel Ukrajna és a Nyugat csak halmozz a „frappáns, de megbízhatatlan nyilatkozatokat” – jelentette ki csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán jelentette ki: Moszkva nem fog a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 10 pontos béketervében foglalt feltételek szerint tárgyalni.

„Úgy értékeljük a legutóbbi képtelen ötletet, mint Washington újabb PR-kampányát, amely az utóbbi időben megpróbálta a kijevi rezsimet békefenntartónak beállítani” – mondta Zaharova a szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. „Próbálkoztak már azzal, hogy ők a szenvedő felek, próbálkoztak azzal, hogy ők a liberális demokraták, és azzal, hogy ők az Európa szabadságáért harcolók, most pedig ők a békefenntartók”.

Zaharova szerint Kijev kijelentése, miszerint csak akkor tartanak békecsúcsot, ha Oroszország teljesen kapitulál, „azt üzeni, hogy kezdik jelezni, hogy nincs már erejük”.

Ukrajna 10 pontos béketervét novemberben mutatta be a G20-ak csúcstalálkozóján Zelenszkij. A lépések között szerepel a nukleáris erőművek biztosítása, az élelmezésbiztonság, és egy különleges bíróság felállítása is az állítólagos orosz háborús bűnök kivizsgálására és a bűnösök elítélésére. Oroszország jelezte, nem fogadja el Ukrajna békefeltételeit, és ultimátumot adott az ukránoknak, hogy hagyják el az oroszok által részben elfoglalt régiókat is.

(CNN)

Csütörtök hajnalban minden régióban légiriadót rendeltek el Ukrajnában, miután több nagyvárost rakétatámadás ért. Ukrán tisztviselők szerint közel 120 rakétát lőttek ki a szárazföldről és a tengerről az orosz csapatok, ezek nagy részét az ukrán légvédelmi rendszer lelőtte, a rakéták földre hulló darabjai viszont így is jelentős károkat okoztak meg.

Kijevben lakóházakat ért találat, három embert, köztük egy 14 éves lányt kórházba szállítottak. Herszonban egy kardiológiai rendelőintézet rongálódott meg, ketten sérültek meg.

Kijevben csütörtök hajnaltól késő délelőttig volt érvényben a légiriadó, sokan a metróállomásokon kialakított óvóhelyeken kerestek menedéket. A riadót egyelőre feloldották, de a hatóságok figyelmeztették a lakosságot, hogy figyeljenek a jelzésekre, és készüljenek fel az áram- és vízszolgáltatás akadozására is.

Kijlo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője a Telegramon osztott meg egy képet, amin egy orosz rakéta látható, amely egyenesen egy házba csapódott az Ivano-Frankivszki terület egyik falujában csütörtök reggel, de „csodával határos módon” nem robbant fel:

A nemrég felszabadított Herszon városában rendszeresen érik orosz rakétatámadások az egészségügyi intézményeket – írt a Telegramon Kijlo Timosenko, az ukrán elnöki hivatalának helyettes vezetője. Mint írta:

„A minap egy szülészetet ért találat. Ma pedig az orosz ágyúzás következtében a regionális kardiológiai rendelőintézet sérült meg”.

Két ember megsérült – egy biztonsági őr és a kazánház egyik dolgozója. Az egyik épületben a tető, az ablakok és a homlokzat is tönkrement.

Csütörtök hajnalban az orosz csapatok több ukrán nagyváros ellen indítottak nagyszabású rakétatámadást. Mostanra több helyen, köztök Kijevben is, véget ért a légiriadó, de arra figyelmeztették a lakosságot, hogy továbbra is figyeljék a jelzéseket, vonuljanak az óvóhelyekre, és készüljenek fel az áram- és a vízszolgáltatás szünetelésére.

Kijevben például a lakosság 40 százaléka maradt áram nélkül a reggeli támadások után. Az ukrán légvédelem jelentése szerint a város felett 15 rakétát lőttek le.

Az ukrán védelmi minisztérium a Twitteren azt írta: „Az orosz terroristák az év utolsó napjaira tartogatták az invázió kezdete óta az egyik legsúlyosabb rakétatámadást. Arról álmodnak, hogy az ukránok sötétségben és hidegben ünneplik majd az újévet. De nem tudják legyőzni az ukrán népet”.

(Guardian, CNN)

Lviv polgármestere, Andrij Szadovij a Telegramon közölte, hogy a nyugati város 90 százaléka áram nélkül maradt, és figyelmeztetett arra is, hogy az orosz támadások következtében csütörtökön fennakadások lesznek a vízellátásban is – írja a CNN.

Szadojiv azt írta, a városban egy időre leáll a villamos- és troliközlekedés is, a kritikus létesítményeknél pedig dízelgenerátorokra állnak át, amíg nem sikerül helyreállítani az áramszolgáltatást.

Csütörtök hajnalban Ukrajna-szerte aktiválták a légvédelmi rendszereket, miután ukrán tisztviselők szerint Oroszország több mint 120 rakétát lőtt ki több városra. Beszámolók szerint a keleti frontvonalaktól viszonylag messze található Lviv városában is robbanásokat hallottak.

Oroszország csütörtök hajnalban nagyszabású rakétatámadást indított több ukrán város ellen. Kijev fölött is több rakétát lőtt le a légvédelem, a hatástalanított rakéták törmelékei viszont lakóházakat és egy utcán parkoló autót is megrongáltak. Eddig három sérültről, köztük egy 14 éves lányról érkeztek jelentések. Két embert egy házból kellett kimenteni, kórházba szállították őket.

Helyi tudósítók szerint az orosz csapatok rakéták mellett kamikaze drónokat is bevetnek az ukrán főváros ellen. Meg nem erősített információk szerint a feltehetően iráni gyártmányú drónok északról, Belarusz irányából érkeznek.

A városban továbbra is érvényben van a légiriadó, a lakosságot felszólították, hogy maradjanak az óvóhelyeken, és készüljenek fel az áram- és a vízszolgáltatás akadozására.

(Guardian, CNN)

Szerdán eltávolították az ukrán kikötőváros teréről II. Katalin orosz cárnő szobrát – írja a CNN.

„Hálásak vagyunk Odessza lakosainak, akik kifejezték álláspontjukat, miszerint az orosz császári örökségnek nincs helye egy modern, demokratikus Ukrajnában”- írta az odesszai területi közigazgatás a Telegramon.

II. Katalin, közismertebb nevén Nagy Katalin 1762 és 1796 között uralkodott, és imperialista nézetei miatt máig vitatott személyiség Ukrajnában. A szobrot az 1900-as években, az orosz birodalom idején állították fel, de 1920-ban, a szovjet uralom alatt lebontották.

A szobrot 2007-ben állította helyre az odesszai városi tanács, a múlt hónapban viszont a tanács megszavazta a szobor eltávolítását. A tanács szerint az emlékmű az Odesszai Művészeti Múzeumba költözik. A döntés azután születhetett, hogy a cárnő szobrát november elején megrongálták: festékkel öntötték le, a fejére hóhércsuklyát húztak, és kötelet tettek a kezébe.

Csütörtök reggel az ukrán fővárosban, Kijevben, valamint a déli Herszon és Mikolajiv régiókban és a nyugati Zsitomir régióban is légiriadót rendeltek el az újabb nagyszabású orosz rakétatámadások miatt.

A Reuters tudósítója és a helyi média jelentése szerint Kijevben, Zsitomirban és Odesszában is hallottak robbanásokat. Odessza és Dnyipropetrovszk régiókban áramszünetet jelentettek be, hogy minimalizálják az energetikai infrastruktúrában keletkező esetleges károkat.

Mihajlo Podoljak, Zelenszkij hivatalvezetőjének tanácsadója a Twitteren azt írta,

Oroszország csütörtökök hajnalban több mint 120 rakétát lőtt ki Ukrajnára.

Helyi tudósítók több nagyvárosból is arról számoltak be, hangos robbanásokat lehetett hallani. A légvédelmi rendszer a rakéták többségét hatástalaníthatta, károkról egyelőre nem érkezett hivatalos megerősítés.

Meg nem erősített információk szerint Kijevben egy épületet találat ért, és kigyulladt. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a Telegramon azt írta, robbanás történt a fővárosban, és arra hívta fel a lakosság figyelmét, hogy áramkimaradásokra kell számítani. Az Euromaiden Press hírszolgálat meg nem erősített hírei szerint Kijevben egy lelőtt rakéta roncsai házakat, egy ipari vállalkozást és egy játszóteret is megrongáltak.

Kijlo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője szintén a Telegramon számolt be arról, hogy az Odessza területén „egy rakéta szilánkjai hullottak egy lakóházba”, a károkról egyelőre nem érkezett hivatalos jelentés.

Egy helyi ukrán újságíró a Twitteren arról számolt be, hogy robbanások hallatszottak az Ukrajna nyugati részén fekvő Lviv régióban is, ami távol van a frontvonaltól.

Vitalij Kim, a déli Mikolajiv régió kormányzója a Telegramban közölte, 3 rakétát lőttek le a tenger felett. A déli légvédelmi parancsnokság csütörtök hajnalban a Facebookon az írta: Dnyipro térségében öt, Harkivnál pedig 13 iráni drónt lőtt le a légvédelem.

(Guardian, Reuters, MTI)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán a RIA orosz állami hírügynökségnek arról beszélt, Oroszország nem fogadja el az ukránok békefeltételeit, és nem fogja tárgyalási alapként használni Zelenszkij béketervét. Lavrov arról is beszélt, szerint az ukránok még nem állnak készen a valódi béketárgyalásokra.

Hozzátette: Kijev elképzelése, miszerint nyugati segítséggel szorítaná ki Oroszországot Kelet-Ukrajnából és a Krímről, „illúzió” – idézi az orosz külügyminisztert a Guardian.

Lavrov szerint Oroszország folytatja harci erejének növelését Ukrajnában, a mozgósított csapatok „komoly kiképzésen” estek át, és bár sokan már a helyszínen vannak, a többség még nincs a fronton – írja a Reuters a TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója alapján.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tegnap szintén arról beszélt, hogy a Kreml elutasítja Volodimir Zelenszkij elnök 10 pontos béketervét, és ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrajnai konfliktus lezárására irányuló javaslatoknak figyelembe kell venniük a Moszkva által egyoldalúan Oroszország részévé nyilvánított négy ukrajnai régió „mai realitásait”.

Oroszország szeptemberben hivatalosan magához csatolt négy ukrajnai régiót (Herszon, Zaporizzsja, Luhansz és Donyeck), amelyet se Ukrajna, se a nyugati államok nem ismernek el. Lavrov pár napja már ultimátumot adott Ukrjanának, az követelve, hogy az ukrán hadsereg vonuljon ki Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon tartományokból.

Zelenszkij továbbra is ragaszkodna a novemberben bejelentett 10 pontos béketervéhez, amely tartalmazza Ukrajna területi integritásának helyreállítását, az orosz csapatok kivonását, az összes fogoly szabadon bocsátását, az agresszióért felelős személyek bíróság elé állítását és biztonsági garanciákat Ukrajna számára.

• Az ukrán külügy szerint Orbán Viktor szavai "az orosz agressziónak ellenálló Ukrajna és az ukrán nép beteges megvetéséről, valamint saját politikai rövidlátásáról tanúskodnak.
• Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a rendeletet, amely 2023 február 1-től öt hónapra megtiltja az olaj- és olajtermékek szállítását az ársapkát alkalmazó országokba.
• Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kedden Volodimir Zelenszkij elnökkel folytatott beszélgetésében megerősítette, hogy kormánya teljes mértékben támogatja az ukránokat, egyúttal megerősítette, hogy év elején kijevi látogatás tervez, továbbá Zelenszkijt is meghívta Rómába.
• Ingyen lefagyasztják az ukrajnai „katonai műveletben” résztvevő, mozgósított orosz katonák spermáját, ha kérik.
• A jövő évi költségvetésben, a vállaltnál egy évvel korábban, Magyarország katonai kiadásai elérik a NATO által elvárt GDP-arányos két százalékot.
• Dmitríj Peszkov, Kreml-szóvivő szavai: “Nem létezhet olyan béketerv Ukrajna számára, amely nem veszi figyelembe a mai realitásokat az orosz területeket illetően, négy régió Oroszországhoz való csatlakozásával”.
• 1400 új drónt vásárol Ukrajna, amelyek főleg felderítésre szolgálnak majd, egyúttal olyan harci modellek fejlesztésén is dolgoznak, amelyek képesek támadni vagy hatástalanítani azokat a felrobbanó (öngyilkos) drónokat, amelyekkel az orosz hadsereg terrorizálja Ukrajnát.
• Az ukrán hatóságok Herszon elhagyására szólították fel a lakosságot, miután huszonnégy óra alatt harminchárom tüzérségi és légitámadás érte a nem rég felszabadított várost és a lövedékek egyike a helyi kórház szülészetébe csapódott be.

Ide kattintva idézheti fel a háború szerdai eseményeit, részletesen.