Az oroszok szerint a béke feltétele az új határok elismerése, Ukrajna vett 1400 új drónt
2022. december 28. – 08:13
frissítve
Ez a Telex hírfolyama az orosz-ukrán háborúról december 28-án. A nap legfontosabb hírei:
- Oroszország februártól nem szállít kőolajat azoknak az országoknak, amelyek ársapkával akarnak gátat szabni a magas olajáraknak.
- Ingyenesen lefagyasztják az ukrajnai háborúban résztvevő orosz katonák spermáját.
- Az oroszok szerint a béke feltéte az ukrajnai „új realitás” elfogadása, magyarul a békét az új határok elismeréséhez kötik.
- 1400 új drónt vásárol Ukrajna, ezek felderítésre szolgálnak majd, de februárban vagy márciusban jönnek a csapásmérő drónok is.
- Herszont az utóbbi időben egyre többet rakétázzák az oroszok, kedden késő este egy szülészeti osztályt is találat ért.
- Magyarország 2023-ban a GDP két százalékát költi majd honvédelemre.
Huszonnégy óra alatt harminchárom rakétát lőttek ki az oroszok az ukrán csapatok által a közelmúltban felszabadított Herszon városának polgári infrastruktúrájára. Egyebek találat érte a városi kórház szülészeti osztályát is, amely az alábbi felvételek szerint súlyosan megrongálódott.
A támadások miatt rövid időn belül több százan menekültek el a városból, és bár az ukrán hatóságok Herszon elhagyására szólítanak fel mindenkit, többen a folyamatos tüzérségi támadások ellenére nem tervezik a távozást.
A háború kitörése óta több mint 1700 ukrán beteget vittek az Európai Unió (EU) tagállamaiba gyógykezelésre – mondta Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter szerdán a délkelet-lengyelországi Rzeszówban.
Ljasko Adam Niedzielski lengyel egészségügyi miniszterrel együtt látogatta meg a város mellett reptérnél kialakított tranzitközpontot, ahonnan a Ukrajnából érkező betegeket EU-s tagállamokba, vagy már európai országokba szállítják. Szerdán például Hollandiába és Norvégiába szállították a háborúban megsérült, illetve onkológiai betegeket.
Viktor Ljasko a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Ukrajnából eddig több mint 1700 páciens utazott az EU-ba, a rzeszówi tranzitközpontot mintegy 300-an vették igénybe közülük.Az ukrán miniszter kiemelte: Oroszország a civil infrastruktúrát is bombázza Ukrajnában, eddig 150 egészségügyi intézmény épületét rombolta le, és 78 egészségügyi dolgozó veszítette életét.
(MTI)
Százhúsz iskolabusszal és ezenfelül további 14 millió eurónyi, szintén buszok vásárlására és szállítására fordítható összeggel támogatja Ukrajnát az Európai Bizottság, derül ki a testület mai közleményéből.
A Guardian emlékeztet, hogy a több mint tíz hónapja tartó orosz–ukrán háború eddig 5,7 millió iskoláskorú gyereket érintett, és több ezer oktatási intézményt rongáltak meg vagy pusztítottak el a harcok. A Bizottság támogatásával, összesen 240 iskolabusz segíti majd az ukrán gyerekek közlekedését.
Korábban megírtuk, hogy a BKV Zrt. is hasonló lépésre szánta el magát, amikor összesen tizenöt, eddig Budapesten használt autóbuszt adományozott Ukrajnának, köztük öt szóló Volvót, és tíz csuklós Ikarust.
1400 új drónt vásárol Ukrajna, amelyek főleg felderítésre szolgálnak majd – közölte a technológiáért felelős ukrán miniszter. Olyan harci modellek kifejlesztésén is dolgoznak, amelyek képesek támadni vagy hatástalanítani azokat a felrobbanó (öngyilkos) drónokat, amelyekkel az orosz hadsereg terrorizálja Ukrajnát.
A miniszter szerint februárra vagy márciusra lesznek csapásmérő drónjaik, amelyek drasztikusan meg fogják változtatni a harci helyzetet. Ukrajna az utóbbi hetekben Oroszországban történt robbantásokért és szabotázsakciókért is vállalja a felelősséget.
(Guardian)
A Kreml elutasította Volodimir Zelenszkij elnök 10 pontos béketervét, és ragaszkodott ahhoz, hogy az ukrajnai konfliktus lezárására irányuló javaslatoknak figyelembe kell venniük a Moszkva által egyoldalúan Oroszország részévé nyilvánított négy ukrajnai régió „mai realitásait”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az újságírókkal tartott rendszeres tájékoztatóján szerdán elmondta:
„Nem létezhet olyan béketerv Ukrajna számára, amely nem veszi figyelembe a mai realitásokat az orosz területeket illetően, négy régió Oroszországhoz való csatlakozásával. Azok a tervek, amelyek nem veszik figyelembe ezeket a realitásokat, nem lehetnek békés tervek.”
Oroszország szeptemberben hivatalosan magához csatolt négy ukrajnai régiót (Herszon, Zaporizzsja, Luhansz és Donyeck). Ukrajna és a nyugati államok azonban leszögezték, hogy soha nem fogják elismerni a határ megváltoztatását.
Zelenszkij ukrán elnök ragaszkodna a novemberben bejelentett 10 pontos béketervéhez, amely tartalmazza Ukrajna területi integritásának helyreállítását, az orosz csapatok kivonását, az összes fogoly szabadon bocsátását, az agresszióért felelős személyek bíróság elé állítását és biztonsági garanciákat Ukrajna számára.
(Guardian)
Találat ért egy kórház egy szülészeti osztályát Herszonban kedden késő este. Senki nem sérült meg, a személyzetet és az ott tartózkodókat óvóhelyre szállították.
A nemrég felszabadított várost az utóbbi napokban egyre intenzívebben lövik az oroszok, legutóbb 24 óra alatt 33 rakétát lőttek ki rá. Szombaton legalább 10 ember meghalt és 58 megsebesült egy orosz csapásban.
Karácsony óta legalább 400-an menekültek el Herszonból, miután a várost ismét támadás alá vették az oroszok. Az orosz hadsereg még novemberben vonult ki a városból, miután nagyon nehezen tudták csak tartani a területet.
(Guardian)
A jövő évi költségvetésben – a vállaltnál egy évvel korábban – Magyarország katonai kiadásai elérik a NATO által elvárt GDP-arányos két százalékot – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf, honvédelmi miniszter szerdán.
A minisztérium közleménye szerint a 2023-as költségvetés biztosítja a forrásokat a Magyar Honvédség modernizációjának folytatásához. A Honvédelmi Alap Szalay-Bobrovniczky szerint garanciát jelent arra, hogy a Magyar Honvédség a haza védelméhez szükséges minden eszközt beszerezhessen, és visszaadja a magyar katonáknak a szolgálatukért járó megbecsülést, újraépítve a katonai pálya megtépázott méltóságát.
Mindezek mellett a Honvédelmi Alap segítségével a jövőben sokkal nagyobb energiákat fektetnek a kutatás-fejlesztésbe és innovációba. A Honvédelmi Minisztérium 2023-ban – a NATO előírásainak megfelelően – a védelmi kiadások több mint húsz százalékát fejlesztésekre fordítja – mondta a tárcavezető. Három fő területre koncentrálnak
- a katonák egyéni és műveleti felszerelésének fejlesztése és beszerzése,
- a meglévő beszerzések integrálása a Magyar Honvédség eszközparkjába,
- az új csapásmérő és egyéb technológiák rendszerbe állítása.
(MTI)
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa (OHCHR) közzétette az Oroszország által Ukrajna ellen vívott háború eddigi civil áldozatainak számát, és közölte, hogy 2022. február 24. és 2022. december 26. között 6884 ember, köztük 429 gyermek halt meg Ukrajnában.
Az ügynökség szerint a tényleges szám valószínűleg „jóval magasabb lehet, mivel az információk beérkezése néhány olyan helyszínről, ahol intenzív ellenségeskedések folytak, késik, és számos jelentés még megerősítésre vár”.
(Guardian)
Meghalt Sage O'Donnell ausztrál önkéntes az orosz–ukrán háborúban – erősítette meg az ausztrál külügyminisztérium szerdán. Azt, hogy pontosan hol és mikor halt meg, egyelőre nem közölték.
O'Donnell korábban az ausztrál hadseregben szolgált. Ő a negyedik ausztrál, aki meghalt ebben a háborúban, a múlt hónapban a queenslandi Trevor Kjeldal halt meg az orosz erők ellen harcolva Ukrajnában, míg egy másik queenslandi, Jed William Danahay augusztusban halt meg Kelet-Ukrajnában, miközben harci orvosként dolgozott. Egy tasmániai, Michale O'Neill májusban halt meg Ukrajnában humanitárius segítségnyújtás közben.
O'Donnel anyja szerint a fia beleszeretett Ukrajnába, és az ukrán nép szabadságának védelme közben halt meg. Azt mondta, fia „mindig is hitt a haza, az emberek és a szabadságjogok védelmében”.
(Guardian)
Ingyen lefagyasztják az ukrajnai „katonai műveletben” résztvevő, mozgósított orosz katonák spermáját, ha kérik – közölte szerdán az állami Taszsz hírügynökség. Igor Trunovra, az Orosz Jogászok Szövetségének elnökére hivatkozva a TASZSZ arról számolt be, hogy az egészségügyi minisztérium az ő költségvetési támogatás iránti kérésére válaszolt a tervvel.
A közlemény szerint a minisztérium „meghatározta a 2022-2024-es különleges katonai műveletben való részvételre mozgósított állampolgárok számára az ivarsejtek (spermiumok) ingyenes konzerválására és tárolására vonatkozó pénzügyi támogatás lehetőségét a szövetségi költségvetésből.”
A családok ingyenesen használhatják a tárolt spermiumot, ha a kötelező egészségbiztosításuk szerint erre lehetőségük van.
(Guardian)
Nem hivatalos csúcstalálkozót tartott hétfőn és kedden a Független Államok Közössége, amin Vlagyimir Putyin barátsággyűrűvel ajándékozta meg a szövetséges országok vezetőit – írja a Meduzára hivatkozva a Hvg. A gyűrűt a helyszínen Alekszandr Lukasenko belarusz elnök húzta fel.
A Független Államok Közössége (FÁK) a Szovjetunió felbomlása után alakult annak valamikori tagállamaiból. A balti államok azonban soha nem csatlakoztak, míg Ukrajna 2014-ben, Krím megszállása idején lépett ki a szövetségből.
A barátsággyűrűn a „Boldog új évet 2023” felirat szerepel.
(Hvg)
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kedden Volodimir Zelenszkij elnökkel folytatott beszélgetésében megerősítette, hogy kormánya teljes mértékben támogatja az ukránokat – áll az olasz miniszterelnöki hivatal által kiadott közleményben.
Meloni és Zelenszkij először október 28-án egyeztetett egymással, a keddi telefonbeszélgetésen az olasz kormányfő megerősítette Olaszország maximális elkötelezettségét minden olyan „hasznos intézkedés mellett, amely az ukrán nemzet igazságos békéjét célozza”.
Meloni megerősítette, hogy év elején Kijevbe tervez látogatni, továbbá Zelenszkijt is meghívta Rómába.
„Megköszöntem a szolidaritást és a támogatást Giorgia Meloni miniszterelnöknek” – írta a beszélgetésről a Twitteren az ukrán elnök. Zelenszkij háláját fejezte ki az olasz kormánynak a tízmillió eurós segélyért is. Hozzátette: Meloni arról tájékoztatta, hogy mérlegelik az égbolt védelmét szolgáló légvédelmi rendszerek biztosítását is.
Vlagyimir Putyin elnök kedden aláírta azt a rendeletet, amely február 1-jétől öt hónapra megtiltja az olaj- és olajtermékek szállítását az ársapkát alkalmazó országokba.
Oroszország már korábban is jelezte, hogy nem fogadja el a kőolajára vonatkozó árkorlátozást. Az Európai Unió tagországai december elején állapodtak meg a tengeren szállított orosz olaj hordónkénti árplafonjáról, amely 60 dollár lesz. Az orosz miniszterelnök-helyettes korábban úgy fogalmazott, hogy „Oroszország dolgozik azon, hogy betiltsa a nyugati árkorlátozás alá eső olajszállításokat”.
A Kreml ezt mostanra írásba is adta, Putyin pedig alá is írta:
Február 1-től betiltják a kőolajexportot az érintett országokba. Az olajtermékek tilalmának időpontját az orosz kormány határozza meg, ez február 1. után is lehet.
Az aláírt rendelet 2023. február 1-jén lép hatályba, és egyelőre 2023. július 1-ig van érvényben. A rendelet tartalmaz egy záradékot is, ami lehetővé teszi Putyin számára, hogy különleges esetekben hatályon kívül helyezze a tilalmat.
Magyarország egyébként Szijjártó Péter külügyminiszter tájékoztatása szerint kivételt jelenthet majd. „Az olajársapkáról szóló tárgyalások során sokat küzdöttünk a magyar érdekekért, és végül sikerrel jártunk: Magyarország mentességet kapott az olajársapka alkalmazása alól” – írta Facebook-oldalán.
„A magyar miniszterelnök kijelentései az orosz agressziónak ellenálló Ukrajna és az ukrán nép beteges megvetéséről, valamint saját politikai rövidlátásáról tanúskodik” – írja közleményében az ukrán külügyminisztérium.
Az ukrán külügy Orbán Viktor Magyar Nemzetnek adott karácsonyi interjújára reagált, amiben arról is beszélt, hogy amennyiben az USA békét akarna, béke lenne Ukrajnában. A közlemény kiemelte, hogy
„Ukrajna háborús veresége, amelyet Orbán Viktor közvetve szorgalmaz, az orosz agresszió közvetlen fenyegetésével járna Magyarország és a magyarok számára.”
„A magyar vezető tegye fel magának a kérdést, hogy békét akar-e” – írják. Szerintük amennyiben igen, akkor Orbánnak fel kellene használnia a Moszkvához fűződő „szoros kapcsolatait”, hogy leállítsa az orosz elnök Ukrajna elleni agresszióját és kivonja csapatait.
- Kizuhant egy Putyint kritizáló orosz milliárdos egy indiai hotelből Holtan találták Pavel Antovot, a Putyin-párti Egységes Oroszország párt képviselőjét, miután rejtélyes módon kizuhant az indiai Sai International Hotel szállodából.
- Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) idén több mint 4500 Ukrajna elleni kibertámadást semlegesített – közölte Ilja Vityuk, az SZBU Kiberbiztonsági Főosztályának vezetője.
- Vlagyimir Putyin orosz elnök az elmúlt 24 órában kétszer is találkozott a belarusz elnökkel, Alekszandr Lukasenkóval, hogy „számos kérdést megvitassanak”
- Tíz pontból álló jóslatgyűjteménnyel állt elő Dimitrij Medvegyev 2023-ra, amiben őrültnél őrültebb ötleteit tette közzé a világ alakulásával kapcsolatban.
- Ultimátumot adott Ukrajnának Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amiben azt követeli, hogy az ukrán hadsereg vonuljon ki Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon tartományokból. Ha az ukránok nem adják át a négy tartomány egészét, akkor az orosz hadsereg veszi el azokat szerinte.
- Ukrajna szerint az oroszok tartalékot halmoznak a stratégiailag fontos Kreminna közelében
- Putyin aláírta a rendeletet: februártól nem szállítanak olajat az ársapkát alkalmazó országokba
- Ukrán külügy: Orbán szavai az ukrán nép beteges megvetéséről tanúskodnak „A magyar miniszterelnök kijelentései az orosz agressziónak ellenálló Ukrajna és az ukrán nép beteges megvetéséről, valamint saját politikai rövidlátásáról tanúskodik” – írja közleményében az ukrán külügyminisztérium.