200 ezer orosz tartalékost már mozgósítottak az ukrán hírszerzés szerint

Kedden tartják a kétszeres olimpiai bajnok amerikai kosárlabdázó Brittney Griner fellebbviteli tárgyalását Moszkvában, akit első fokon 9 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték kábítószer-birtoklás és -csempészet miatt. A kosarast hat hónapja tartóztatták le, miután a seremetyjevói repülőtéren hasisolajat tartalmazó, elektromos cigarettához való patronokat találtak nála. Joe Biden amerikai elnök elfogadhatatlannak nevezte a súlyos ítéletet.

Az amerikai lapok arról írtak augusztus elején, hogy az USA hajlandó lenne részt venni egy fogolycserében, és egy igazi nagy halat, az Amerikában elítélt orosz Viktor But fegyverkereskedőt ajánlották fel a sportolóért cserébe.

„Brittney nem számít csodákra, de reméli, hogy a fellebbviteli bíróság meghallgatja az érveit, és mérsékli a büntetését” – idézte a Guardian a játékos jogi képviselőjét. Griner már korábban elismerte bűnösségét, és megbánta a tettét, jelezte azt is, nem szándékosan sértette meg a törvényt.

A mozgósítás első hullámában legalább 200 ezren érkeztek az Ukrajnában harcoló orosz fegyveres erők soraiba – közölte hétfőn az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága. A mozgósítottak első részét minimális kiképzési idővel vagy kiképzés nélkül küldték Ukrajnába az arcvonal stabilizálása érdekében. A mozgósítottak újabb csoportját a hadműveleti helyzet alakulásának és az állomány felkészültségének figyelembevételével küldik Ukrajnába. A hírszerzés szerint ez alapján a mozgósítás második, harmadik és még további hullámai várhatók.

A hírszerzési főigazgatóság arról is beszámolt, hogy a részleges mozgósítás befejezéséről szóló nyilatkozatok ellenére Moszkva folytatja a behívók kiküldését a katonai szolgálatra kötelezetteknek a lakóhelyükre, illetve a munkahelyükre. Az orosz hatóságok ugyanakkor leállították az úgynevezett mobil mozgósítási pontok munkáját, és felfüggesztették a katonai szolgálatra kötelezettek elleni razziákat a közterületeken.

Ukrán titkosszolgálati információk szerint a moszkvai régió gyakorlóterén folytatódik az ukrajnai bevetésre mozgósított személyek képzése. A tisztek és altisztek hiánya miatt a szakaszoktatói és kiképző-oktatói állásokat olyan rang nélküli szerződéses katonák kapják, akik Ukrajna területén szerzett harci gyakorlattal rendelkeznek. Szeptemberben Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt jelentette be, hogy 300 ezer tartalékost mozgósítanak. (MTI)

Az ukrán kommunikációs és területfejlesztésért felelős minisztérium miniszterhelyettese, Ihor Korhovij adott interjút a Portfóliónak. Az egyik fontos üzenete: sokkal jobb villamos energia és fűtés nélkül élni, mint orosz megszállás alatt. A mondás az ukrán elnök Volodimir Zelenszkijé, csak tőle idézett. Mivel az oroszok elfoglalták Mariupolt, az exportra szánt és ott megtermelt acélt nem tudják kijuttatni a városból. Ismertette, hogy június elején 97 milliárd volt az országban keletkezett kár, és példákkal is érzékeltette, mi maradt az oroszok után azokon a területeken, ahonnan kivonultak. Az elesett katonák holtteste alá, a gyerekjátékokba, de még a kaptárakba is bombákat raktak. „Etika és morál nélküli emberek, egész egyszerűen terroristák” – jelentette ki.

Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes is felszólalt az ukrán-német üzleti konferencián. Arról számolt be, hogy mivel Ukrajna hónapokon át nem tudta exportálni három legfőbb termékét, a napraforgólisztet, az olajat, és a vetőmagvakat, a gazdaság teljesítőképessége 30 százalékkal csökkent az előző év ugyanezen időszakához képest.

Ugyan az export valamennyire működik most, a háború miatt a munkanélküliség 30 százalékkal emelkedett, és az infláció is 30 százalékos az országban.

Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár nem mutat hajlandóságot arra, hogy közvetítsen az ukrajnai konfliktus lezárását célzó béketárgyalások újraindítása érdekében – kifogásolta Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő. Ezzel szemben Törökország aktívan közvetít a szemben álló felek között, és erőfeszítéseit Vlagyimir Putyin orosz elnök nagyra értékeli. Törökország kulcsszerepet játszott a szeptemberi orosz-ukrán fogolycsere-megállapodásban, illetve a fekete-tengeri gabonaexport júliusi újraindításában. Törökországban márciusban kétszer ültek tárgyalóasztalhoz az orosz és az ukrán fél képviselői, de a megbeszélések eredménytelenül zárultak.

Törökország a NATO tagja, de nagyban függ az orosz olajtól és gáztól, és Oroszországgal, illetve Ukrajnával is jó viszonyt ápol. Eközben Oroszország hétfőn azzal vádolta a nyugati országokat, hogy a szankciókkal gyakorlatilag ellopták arany- és devizatartalékait. A nyugati szankciók miatt Oroszország arany- és devizatartalékainak mintegy felét – több százmilliárd dollárt – befagyasztották. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a múlt héten felvetette, hogy az Európai Unió fontolja meg az orosz tartalékok átadását a háború sújtotta Ukrajnának. (MTI)

Orosz és fehérorosz sportolók továbbra sem vehetnek részt a Nemzetközi Síszövetség (FIS) versenyein. A tiltás fenntartásáról a FIS vezető testülete döntött a hét végén Söldenben, az új alpesi idény nyitórendezvényének színhelyén.

A döntés a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ajánlásaival összhangban van, az alpesi sí és az északi sí mellett a freestyle és a hódeszka versenyeire is kiterjed. Michel Vion, a FIS főtitkára egy hónapja még annak a lehetőségéről beszélt, hogy a két ország sportolói decemberben visszatérhetnek a nemzetközi versenyekre, igaz, nemzeti zászlajuk és himnuszuk használata nélkül. Az elmúlt hetekben azonban megnőtt a FIS-re nehezedő nyomás, több ország, így legfőképpen Norvégia, Svédország és Finnország még versenybojkottot is kilátásba helyezett, ha az oroszok és a fehéroroszok visszatéréséhez hozzájárul a FIS.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint 750 milliárd dollárba fog kerülni az ország újjáépítése, amit nem tudni, ki fog fizetni. A politikus egy ukrán-német üzleti fórumon beszélt, és megköszönte Németországnak a folyamatos segítséget. Ismertette, hogy teljes városok pusztultak el, mint Bucsa vagy Mariupol. Mindkét város pusztulásának képei bejárták a világot hónapokkal ezelőtt.

A háború lezárását senki sem látja, ezért a költségek is változhatnak, főleg, ha évekig elhúzódnak a harcok.

Olaf Scholz német kancellár azt kiemelte, hogy „minél koordináltabb és átláthatóbb” lesz Ukrajna újjáépítésé, annál nagyobb lesz a magánvállalatok beruházási hajlandósága arra. „Aki Ukrajnában végez beruházást, az az Európai Unió jövőjébe fektet be.” Aláhúzta, Ukrajnának remek adottságai vannak, például az energetika területén megfelelő beruházásokkal tranzitországból a fenntartható módon megtermelt energia exportőrévé fejlődhet. A kijevi vezetésnek vannak tennivalói, erősíteni kell a jogállamiságot és az átláthatóságot, és még elszántabban kell küzdeni a korrupció ellen. (Sky és MTI)

Az ukrán hadsereg 19 rakétával célozta meg a Nova Kahovka-i vízerőmű gátját, állítja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség a herszoni katasztrófavédelem közlése alapján. Az oroszok szerint a 19 kilőtt rakéta egy része célba is ért, három találta el a vízerőmű létesítményét, a gát viszont nem sérült meg, az erőmű továbbra is üzemel. Az orosz közlésben az is szerepel, hogy napi 120 rakétával támadják a környéket az ukránok, ám az orosz légvédelem kitart.

A támadásokkal egy időben az oroszok az ENSZ közbelépését kérték, hogy megakadályozzák a gát elpusztítását, ami több ezer ember halálához vezetne.

Rácz András Oroszország-szakértő múlt héten ugyanakkor arról beszélt a Telexnek, hogy a Herszon városától bő 60 km-re északkeletre található Nova Kahovka-i vízerőmű gátjának felrobbantása vagy megrongálása alapvetően az oroszok érdekeit szolgálná. Ez a gát egyben az egyetlen, többé-kevésbé épen maradt állandó átkelő is a környéken. Ha ez megsérül, „akkor tragikus méretű árvíz következik a folyó lentebbi szakaszán, irdatlan méretű víztömeg fog lezúdulni” – mondta Rácz, hozzátéve, hogy rendkívül masszív létesítményről van szó, amit nem egyszerű lerombolni.

Nugodtan költsék szénre a befagyasztott vagyonát, üzente az Európai Uniónak Mohammed Hosszein Bageri iráni tábornok, akit az Oroszországnak szállított drónok miatt szankcionált mind az EU, mind Nagy-Britannia. Bageri vasárnap adott ki egy nyilatkozatot, amelyben ezt írta: „Nyugodtan azonosítsák és kobozzák el Mohammed Hosszein Bageri vezérőrnagy minden tulajdonát és vagyonát a világ minden bankjában, és költsék szénre az európaiaknak, kemény tél várható”.

Irán tagadja, hogy olyan fegyvereket adott volna el Oroszországnak, amelyeket használhat az ukrajnai háborúban, Ukrajna és nyugati partnerei szerint viszont egyértelműen az iráni Sáhed 136 (Shahed-136) típusú drónokkal követtek el támadásokat Ukrajna ellen, többek között civil célpontok ellen. Emiatt az EU és Nagy-Britannia is beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott három magas rangú iráni vezetőt, köztük Mohammed Bageri vezérőrnagyot, iráni vezérkari főnököt, írja az MTI.

„Átlátszóan hamisnak” nevezte Antony Blinken amerikai külügyminiszter Szergej Sojgu orosz hadügyminiszter vasárnapi vádjait, miszerint Ukrajna piszkos bomba bevetésért tervezné a háborúban. A vádakat korábban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is elítélte, mondván, Oroszország elég gyakran másokat gyanúsít azzal, amire ő maga készül.

Katonai szakértők ugyanakkor nem tartják valószínűnek, hogy Oroszország úgynevezett hamis zászlós akcióra készülne, vagyis hogy ukrán támadásnak tüntetnék fel, ahogy ők maguk ilyen fegyvert vetnek be. Az amerikai Institute for the Study of War szerint Sojgu szavai leginkább a nyugati fegyverszállítmányok lelassítását vagy megállítását célozhatták meg. Erre utal az is, hogy Sojgu mondatait nagyon gyorsan felkapta az orosz állami média, tehát elsősorban megfélemlítésről lehet szó.

Kedd óta 25 ezer civilt, köztük gyerekeket evakuáltak az oroszok Herszonból, arra készülve, hogy hamarosan megindulhat a csata – egyben az ukrán ellentámadás – a város visszaszerzéséért. Herszon a Dnyeper torkolatánál, a folyó nyugati partján fekszik, és az Oroszországhoz csatolt Krím kapuját jelenti. Az orosz hatóságok már napok óta arra figyelmeztették a lakosságot, hogy mentsék az életüket, csak iratokat, pénzt, értéktárgyakat és ruhákat vigyenek magukkal.

Vasárnap az oroszok által beiktatott tisztviselők arról számoltak be, hogy nincs elég hajó, amely át tudná szállítani az embereket a folyón, mivel „ugrásszerűen megnőtt a távozni akarók száma”.

Hétfő reggel aztán azt közölték, hogy minden, a városban maradó férfit arra buzdítanak, lépjenek be a helyi fegyveres milíciába, és védjék a várost.

Ukrajna bíróság elé állítaná az orosz állami irányítású RT (Russia Tuday) egyik műsorvezetőjét, Anton Kraszovszkijt, aki egy élő adásban arról beszélt, vízbe kellett volna fojtani azokat az ukrán gyerekeket, akik megszállónak látták a szovjeteket az 1980-as években. Kraszovszkij azt is hozzátette, hogy esetleg kunyhókba is zárhatták volna őket, amiket aztán a gyerekekre kellett volna gyújtani.

A közösségi médiába csak rövidebb részletekben felkerült interjúból az is látszik, ahogy a háborúpárti műsorvezető nevet azokon a híreken, miszerint orosz katonák idős ukrán nőket erőszakoltak meg a megszállt területeken.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az eset után az RT globális betiltását követelte, és közölte, bíróság elé fogják állítani Kraszovszkijt.

Az RT főszerkesztőjének, Margarita Szimonjannak későbbi közleménye szerint Kraszovszkijt azonnali hatállyal felfüggesztették a „gusztustalan megjegyzései” miatt, és hozzátette, hogy az RT-nél senki nem osztja a műsorvezető nézeteit. Később maga Kraszovszkij is bocsánatot kért, mint írta, elragadtatta magát az élő műsorban. (Sky News)

Legalábbis ez áll a brit védelmi hírszerzés hétfői jelentésében, amely kiemeli, hogy az oroszok által mostanra túlnyomórészt használt, iráni fejlesztésű Sahíd–136 drónok lassúak, zajosak és alacsonyan repülnek, így pedig könnyű célpontot jelentenek a légvédelem számára. A 85 százalékos hatékonyságot többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megerősítette.

A hétfői brit jelentés szerint az iráni drónokkal a háború jelen szakaszában az egyre fogyó precíziós rakétákat próbálják – mennyiség a minőség helyett alapon – helyettesíteni.

Jó reggelt! Ahogy megszokhatták, ezen a napon is folyamatosan követjük az orosz–ukrán háború legfontosabb mozzanatait. Ha részletesebben érdekli, mi történt vasárnap, kattintson IDE.

• Több harkivi települést is egy kárpátaljai magyar zászlóalj szabadított fel. Október 23-áról egy „ruszkik, haza” felirattal is megemlékeztek.
• A G7 felszólította az oroszokat, hogy adják vissza a zaporizzsjai atomerőművet az ukránoknak, a vezetőit pedig engedjék szabadon.
• Az oroszok továbbra is az ukrán kritikus infrastruktúrát támadják. Zelenszkij szerint a szombati támadások miatt 1,5 millió háztartás maradt áram nélkül.
• Az orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy az ukránok radioaktív anyagot szétszóró bomba bevetését tervezik. Ezt a vádat az ukrán külügyminiszter visszautasította.
• Ukrajna a zöld átmenet felé sem nagyon tud lépni mostanában, mert a nap- és szélenergiát hasznosító forrásaik javarészt az oroszok által elfoglalt területeken voltak.
• Az oroszok Herszon elhagyására szólították fel a lakosokat, hogy megússzák élve a várható ukrán ellentámadást. Azt is ígérték, hogy mindenki visszatérhet majd később a megszállt településre.