A herszoni megszállt területek orosz vezetője a lakosok evakuálását javasolja, újabb fogolycsere zajlott le

Volodimir Klicsko egykori bokszvilágbajnok, Kijev polgármesterének, Vitalij Klicskónak az öccse a Twitterén ment neki Dieter Bohlennek, a Modern Talking 68 éves tagjának egy, még augusztus végi kijelentése miatt, ami most került elő újra a közösségi médiában.

„Azonban inkább azon a véleményen vagyok – és nyugodtan kifújolhatnak –, hogyha például ezeket a szankciókat nem hozták volna meg, és inkább türelmesen egy asztal köré ültek volna, akkor az embereknek nem kellene most ezt az egész hóbelevancot csinálni. Most meg kell fagynunk, most ezt meg azt kell csinálnunk – viszont így szar ez az egész” – többek között erről beszélt a Bild szerint Bohlen.

Klicsko szerint többször is azt olvassa vagy hallja, hogy az Oroszország elleni szankciókat újra és újra megkérdőjelezik, különösen Németországban. „Dieter Bohlen, Önt nem érdekli, ha itt emberek halnak meg? Nem érdekli, hogy Putyin el akarja pusztítani az országunkat a rakétáival? Nem érdekli, hogy népirtásnak vagyunk tanúi minden ukrán ellen?”

Klicsko szerint a gazdasági helyzet most sokaknak jelent komoly kihívást, többek között Németországban is. De Oroszország támadta meg Ukrajnát, megszállta az országot, „hogyan gondolhatja bárki, hogy üzletel ezzel az országgal?” Végül arra kér mindenkit, hogy továbbra is gondoljanak az ukrán emberekre, álljanak ki azokkal szemben, akik elhiszik az orosz propagandát, és segítsenek nyolc hónapnyi háború után is az ukránoknak. (Bild)

Találat ért egy lakóépületet az ukrán határhoz közeli Belgorod városában, Vjacseszlav Glagykov helyi kormányzó az ukrán erőket vádolta a támadással. A Washington Post tudósítója ezt a videót rakta ki a Twitterére, és hozzátette, hogy áldozatokról nem tudni:

Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója (akivel itt olvashatják korábbi interjúnkat) tagadta, hogy az ukrán erők követték volna el a támadást. Szerinte az oroszok Harkivot próbálták lőni a határ másik oldalán, „de valami félrement”. (Guardian)

Ukrajna és Oroszország között újabb fogolycsere zajlott le. Ennek keretében 20 orosz katonát adtak át 20 ukrán katonáért. Ukrajna szerint a Donyeckhez közeli Olenyivkából szabadultak ki a katonáik, akiket most orvosok vizsgálnak meg. Andrij Jermak, Volodmir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke azt írta a Telegramon, hogy „Mindenkit haza fogunk hozni.” Jermak aztán a Twitterére is rakott ki képet a kiszabadult katonákról:

(AP)

A déli Herszon megye oroszok által kinevezett vezetője, Vlagyimir Szaldo a Telegramra kirakott videójában azt javasolta a lakosoknak, hogy hagyják el a térséget, hogy így védjék meg magukat a rakétacsapásoktól, és Oroszországtól kért segítséget az emberek evakuálásához, írja az AFP.

Szaldo szerint a területet komoly károkat okozó rakétacsapások érik. Később Marat Husznyulin orosz miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy a kormányuk úgy döntött, segít Herszon lakosainak elhagyni a megszállt régiót.

Az ukrán erők korábban bejelentették, hogy öt újabb települést foglaltak vissza Herszon megyében. Az északkeleti ellentámadással párhuzamosan délen is halad egy másik ukrán ellentámadás, amely során az orosz vonalakat 20 kilométerrel vetették vissza (a területveszteség egy része a védvonalak kiegyenesítéséből fakad).

Az oroszok eleve ebben a régióban várták a fő ukrán offenzívát, csapataik védelmi állásokat építettek ki, azonban az ukrán tüzérség hónapok óta módszeresen rombolja a logisztikai hátterüket, a raktárakat, az orosz utánpótlásban meghatározó jelentőséggel bíró vasúti csomópontokat, a Dnyeper (Dnyipro) folyó északi partjára vezető hidakat, illetve az orosz utászok által épített pontonhidakat.

Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) Oroszországgal foglalkozó szakértője szerint az ellátási problémák miatt hosszú távon nagyon nehezen lesz védhető Herszon az oroszoknak. Erről részletesen itt írtunk, a frontvonalakat pedig itt lehet megnézni az Institute for the Study of War amerikai agytröszt térképein:

(Guardian)

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön arra figyelmeztette Moszkvát, hogy a Nyugat katonai válasza „megsemmisítené” az orosz katonai erőket, ha Vlagyimir Putyin atomfegyvereket vetne be Ukrajna ellen – írja az AFP alapján a Guardian.

Borrell a brüsszeli Diplomáciai Akadémia megnyitóján azt nyilatkozta:

„Putyin azt mondja, hogy nem blöfföl. Nos, nem is engedheti meg magának, hogy blöfföljön, és világossá kell tenni, hogy az Ukrajnát támogató emberek, az Európai Unió és a tagállamok, valamint az Egyesült Államok és a NATO sem blöffölnek.

Bármilyen nukleáris támadás Ukrajna ellen olyan választ von maga után – nem nukleáris választ, de erős választ – katonai oldalról, aminek következtében az orosz hadsereg megsemmisülne.”

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nemrég hasonlóan nyilatkozott: Oroszországnak „súlyos következményekkel” kell szembenéznie, ha nukleáris támadást indít Ukrajna ellen – mondta. Ugyanakkor a NATO nem nukleáris válaszcsapással fenyegetett erre az esetre, mivel az ezt lehetővé tévő „önvédelmi záradék” nem lép életbe a nem NATO-tag Ukrajnát ért atomtámadás esetén.

Az ukrajnai elektromos hálózat stabil, jelentette be az Ukrenergo állami vállalat, miután hétfőn és aztán a következő napokban is az ország számos városánál mértek rakétacsapásokat az orosz erők az energiaellátással összefüggő infrastruktúrára. A vállalat jelezte, hogy Ukrajna minden régiójában sikerült stabilizálni az energiaellátást, ezért jelenleg nincsenek tervben tervezett áramkimaradások.

Ukrán tisztviselők szerint az elmúlt egy napban is 40 települést ért orosz támadás. Az orosz erők a civil infrastruktúrát célozták a rakétacsapásokkal, melyeket Vlagyimir Putyin a Kercsi-szoroson átívelő híd elleni szabotázsakció megtorlására rendelt el. (Guardian)

Ma Törökország a legmegbízhatóbb út az Európába irányuló gázszállításhoz – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ázsiai Együttműködési és Bizalomerősítő Konferencia (CICA) kazahsztáni csúcstalálkozóján.

Putyin a találkozón azt javasolta Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek, hogy Törökországban építsenek ki egy úgynevezett ellátási központot. „Ez a központ, amelyet közösen hozhatnánk létre, természetesen nemcsak a szállítások, hanem az ár meghatározásának platformja is lenne, mert ez egy nagyon fontos kérdés (…) Ma az árak az egekbe szöktek, de könnyen szabályozhatnánk ezeket egy normális piaci szinten, mindenféle politikai felhang nélkül” – mondta Putyin Erdoğannak. A török elnök nem kommentálta a gázközpont ötletét.

(Interfax, Reuters)

A brit védelmi minisztérium csütörtöki jelentése szerint az orosz csapatok új frontvonalon próbálkozhatnak a herszoni visszavonulás után.

Mint írják, miután október elején mintegy 20 km-t vonultak vissza Herszon régió északi részén, az orosz erők most valószínűleg megpróbálnak egy új frontvonalat nyitni Mylove falutól nyugatra. Ezen a vonalon továbbra is heves harcok folynak, különösen a nyugati végén, ahol az ukrán előrenyomulás miatt az orosz csapatokat már nem védi az Inhulets folyó.

„Az elmúlt napokban az orosz megszálló hatóságok valószínűleg elrendelték civilek evakuálásának előkészítését Herszonban” – teszi hozzá a brit hírszerzés jelentése.

„Valószínű, hogy arra számítanak, hogy a harcok Herszon városára is kiterjednek majd”.

14 NATO-tagország és Finnország védelmi miniszterei csütörtökön Brüsszelben találkoztak, hogy aláírják az „Európai Égi Pajzs Kezdeményezés” (ESSI) kidolgozására vonatkozó szándéknyilatkozatot. A kezdeményezés célja egy európai lég- és rakétavédelmi rendszer létrehozása közös légvédelmi eszközök és rakéták beszerzése révén. Ez erősíteni fogja a NATO integrált lég- és rakétavédelmét – áll a NATO közleményében.

A 14 NATO-szövetséges között van: Magyarország, Belgium, Bulgária, Csehország, Észtország, Hollandia, Lettország, Litvánia, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Szlovákia, Szlovénia és Románia.

„Ez az elkötelezettség ma még fontosabb, mivel tanúi vagyunk az Oroszország által Ukrajnában végrehajtott kegyetlen és válogatás nélküli rakétatámadásoknak, amelyek civileket ölnek meg és kritikus infrastruktúrát pusztítanak el. Ebben az összefüggésben határozottan üdvözlöm Németország vezető szerepét az ESSI elindításában” – mondta Mircea Geoană NATO-főtitkárhelyettes. Hozzátette: „Az új eszközök, amelyek zökkenőmentesen integrálódnak a NATO lég- és rakétavédelmébe, jelentősen növelik a szövetség légi- és rakétafenyegetésekkel szembeni védelmi képességét.”

Az úgynevezett Donyecki Népköztársaságban arról számoltak be, hogy ellenőrzésük alá vontak két, a kelet-ukrajnai Bahmut városával szomszédos települést. A donyecki területvédelmi parancsnokság jelentése szerint október 13-án donyecki és luhanszki szeparatisták egy csoportja – az orosz tüzérség támogatása mellett – „felszabadította” Opitnét és Ivangrádot. Mindkét falu Bahmuttól délre található. Független hírforrások egyelőre nem erősítették meg a két település elfoglalásáról szóló jelentést.

(Interfax)

Egészen friss, október 12-én készült műholdfelvételeket tett közzé a megrongálódott Kírimi hídról a Maxar Technologies. Az egyik felvételen jól látszanak az Oroszországot és a Krím félszigetet összekötő híd javítási munkálatai, miközben a híd épen maradt szakaszán halad az autós forgalom. Egy másik felvételen pedig az látható, hogy rengeteg, kompra váró teherautó torlódott fel Kercsben.

Az orosz szárazföld nyugati és a Krím keleti partját összekötő, 18 kilométeres hidat október 8-án, reggel hatkor érte robbanás, az építmény jelentősen, de nem véglegesen és nem használhatatlanul megrongálódott. A robbantás egy Oroszországnak stratégiailag és szimbolikusan fontos célpontot ért, és megölt három embert. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerdán közölte, hogy nyolc gyanúsítottat vettek őrizetbe a hídon történt robbantás miatt.

Csütörtök kora reggelt újabb támadás érte az ukrán főváros, Kijev környékét. Olekszij Kuleba kijevi regionális kormányzó azt mondta, hogy az oroszok iráni gyártmányú kamikaze drónokkal mértek csapást. Egyelőre nem volt világos, hogy vannak-e áldozatok. Kirilo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője a Telegramon azt írta, hogy „kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményeket” ért találat a térségben, de további részleteket nem közölt.

A dél-ukrajnai Mikolajiv városában egy ötemeletes lakóházat ért találat az éjszaka folyamán. A város polgármestere, Olekszandr Szenkevics azt mondta, hogy az épület felső két szintje teljesen megsemmisült, az épület többi része pedig romokban hever. Egyelőre nem tudni, hogy vannak-e áldozatok.

(AP News)

Az ENSZ Közgyűlése 143 „igen” és 5 „nem” szavazattal megszavazta az Oroszországot elítélő újabb határozatát. Magyarország mellett Szerbia is megszavazta a határozatot. A dokumentum elítéli az Oroszország által támogatott úgynevezett népszavazásokat, és azok alapján négy ukrajnai régió elcsatolását. A határozat kimondja Ukrajna területi sérthetetlenségét. A határozati javaslatot 44, túlnyomóan európai ország, köztük Magyarország terjesztette az ENSZ Közgyűlése elé a múlt héten.

Oroszország mellett Belarusz, Észak-Korea, Nicaragua és Szíria szavazott még nemmel a határozatra. 35 ország tartózkodott, köztük volt Kína, India, Kazahsztán és a Dél-afrikai Köztársaság is.

(MTI)

A szokásos módon az Institute for Study of War kutatóintézet térképein mutatjuk az az aktuális helyzetet:

Ha a tegnapi hírekre kíváncsi, azokat itt találja.

• Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy nem fél az atomháborútól, és hogy semmi szín alatt még csak tárgyalni sem szabad arról, hogy az oroszok megtartsanak bármennyi ukrán területet.
• Letartóztattak 8 embert, akiket a krími híd felrobbantásával vádolnak. Az oroszok az ukrán titkosszolgálatot sejtik az akció hátterében.
• Lengyelországban szivárogni kezdett a Barátság kőolajvezeték, de az illetékesek siettek leszögezni, hogy technikai hiba, és nem szabotázs miatt.
• A NATO tanácskozásán felmerült, hogy meg kellene erősíteni Ukrajna légvédelmét
• Újabb rakétatámadások értek civil célpontokat ukrán városokban.
• Komolyabb áramszünet volt a zaporizzsjai atomerőműben.
• Putyin azt nyilatkozta, ha az EU igényli, bármikor elindulhat a gázszállítás az Északi Áramlat vezetéken.