A NATO megerősítené Ukrajna légvédelmét

Csehország 2023 és 2025 között évente félmilliárd koronás (8,25 milliárd forintos) segítséget nyújt Ukrajnának – írja az MTI. A segélyprogramot, amelyet a külügyminisztérium, valamint az ipari és kereskedelmi minisztérium dolgozott ki közösen, szerdán este hagyta jóvá a kormány.

Csehország október 25-től megtagadja a schengeni övezethez tartozó országok által kiadott turistavízummal rendelkező orosz állampolgárok beutazását is az országba. Csehország ezzel csatlakozott az Európai Unió több más tagállamához, amelyek megszigorították az orosz állampolgárokra vonatkozó beutazási szabályokat.

Az amerikai sajtóban pár napja terjedt el, hogy Vlagyimir Putyin és a techmilliárdos Elon Musk ukrajnai béketárgyalásokról egyeztetett. A forrás Ian Bremmer, az Eurasia Group nevű politikai kockázatelemző cég alapítója volt, aki azt állította, erről személyesen Musk beszélt neki. Az állítólagos Putyin-Musk beszélgetésen a háborút lezáró béketárgyalás volt a téma, és Putyin azt mondta, a kész véget vetni a háborúnak, ha Ukrajna vállalja, hogy nem lép be a NATO-ba, illetve az oroszok megtartják a Krímet, és a megszállt, és elcsatolt megyéket. Musk pár nappal ezután írta ki Twitterre az erre nagyon hasonlító saját „békeajánlatát”, ami nagy vihart kavart a közösségi médiában.

A Putyin-Musk egyeztetésről most a Kreml, illetve Musk is közleményt adott ki, és mindkét fél kategorikusan cáfolja, hogy ilyesmi megtörtént volna. Musk viszont azt elárulta, hogy másfél évvel ezelőtt tényleg beszélt az orosz elnökkel, valamilyen űrkutatási-űrutazási témában.

(Business Insider)

Az ukrán légierő közleménye szerint 18 perc alatt négy orosz helikoptert sikerült lelőniük szerda reggel Ukrajna déli részén – írja a SkyNews. A közlemény szerint a helikopterek az ország déli részén állomásozó orosz katonáknak szállíthattak fegyvereket.

A közleményben azt írták, a lelőtt helikopterek közül egy az oroszoktól nemrég visszafoglalt területen zuhant le, három pedig olyan területeken ért földet, ahol jelenleg is orosz katonák állomásoznak. A SkyNews cikke azt írja a lelőtt helikopterekről szóló hírt oroszbarát források is megerősítették a Telegramon.

Oroszország készen áll a gázszállítás újraindítására az Északi Áramlat-2 gázvezeték még üzemben lévő szakaszán, ha az EU igényli azt, mondta Vlagyimir Putyin az Oroszországi Energiahét fórumán. Egyúttal azt is állította, hogy nem az oroszok a felelősek a magas energiaárakért (Ukrajna megtámadását nem említette), hanem a nyugat tehető felelőssé a globális energiaválság kialakulásáért és elszabadulásáért. Bővebben itt.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője szerint helyreállt az áramszolgáltatás az orosz csapatok által körülzárt zaporizzsjai atomerőműben, írja a Guardian.

Szerda délelőtt érkezett a hír, hogy áramszünet van az erőműben, ukrán tisztviselők szerint azért, mert a megszálló orosz erők nem engedték át az Enerhoatom járműveinek konvoját, amely az erőmű generátorainak feltöltéséhez szükséges gázolajat szállította.

Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója akkor a Twitteren azt írta, hogy ez már a második áramszünet a létesítményben az elmúlt öt nap alatt. Most azt írta, úgy értesült, az áramellátás helyreállt, a délelőtti leállást pedig az okozta, hogy az orosz erők rakétatámadást intéztek az erőmű egy távoli alállomása ellen.

Brüsszeli tisztviselők szerint az EU-nak legalább a felét kellene biztosítania annak a havi 3-3,5 milliárd eurónak, amelyre becslések szerint az ukrán államnak szüksége lesz jövőre, hogy működőképes maradjon (ez éves szinten közel 18 milliárd eurónyi támogatást jelentene) – értesült a Guardian.

A pénzügyi segítséget valószínűleg olcsó hitelek formájában nyújtaná az EU, hosszú visszafizetési határidőkkel. Ehhez azonban az uniós tagállamoknak további pénzt kellene előteremteniük a hitelek garantálására és a kamatok esetleges kifizetésére.

A Világbank szerint Ukrajna gazdasága 2022-re több mint egyharmaddal (35%-kal) fog zsugorodni a gyárak, az infrastruktúra és a termőföldek széles körű pusztulása, valamint 14 millió ember kitelepítése miatt. A 18 milliárd euró lehetővé tenné az ukrán kormány számára a bérek kifizetését, a humanitárius segítségnyújtás finanszírozását, és néhány alapvető infrastruktúra helyreállítását is. Ez azonban messze elmarad Ukrajna újjáépítésének teljes költségétől, amelyeket a Világbank 349 milliárd dollárra (359 milliárd euró) becsül.

Az EU tisztviselői annak ellenére is optimisták az új pénzügyi támogatásról szóló megállapodással kapcsolatban, hogy az Ukrajnának még májusban megígért 9 milliárd eurós támogatás kifizetése is sokat késett. Közel öt hónappal azután, hogy a Bizottság 9 milliárd eurós „makroszintű pénzügyi támogatást” szavazott meg Ukrajnának, mindössze 1 milliárd eurót fizettek ki ténylegesen. Október elején Brüsszel és Kijev megállapodást írt alá a következő 5 milliárd euróról, és még ebben a hónapban folyósítanának további 2 milliárd eurót.

Az EU tagállamai most azon vitatkoznak, hogy jövőre az Ukrajnának nyújtandó segélyt vissza nem térítendő támogatásként nyújtsák-e (ezt Németország támogatja), vagy pedig olcsó hitelként (a legtöbb tagállam ezt a tervet támogatja).

Legalább heten meghaltak, kilencen pedig megsebesültek az ukrajnai Donyeck megyei Avgyijivka városának egyik zsúfolt piacára mért orosz csapás után – közölte egy városi tisztviselő.

Vitalij Barabas, Avgyijivka város katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon azt írta:

„A mai egy újabb fekete nap Avgyijivka számára. Reggel az orosz gonosz szellemek ismét halált hoztak a földünkre, alattomosan, mint mindig, most is tankokkal és rakéta-sorozatvető rendszerrel lőtték a központi piacot a reggeli csúcsforgalom idején. Hét lakos meghalt és kilenc megsebesült.”

(Guardian)

„Napi sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a nyugati államfők nap mint nap nukleáris retorikát folytatnak” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Szerinte az ilyen gyakorlat káros és provokatív. Azt is hozzátette, nem próbált megbeszélni egy esetleges találkozót Joe Biden amerikai elnökkel. A Kreml azt is közölte, reméli, hogy a G7-ek felelősségre vonják „a kijevi rezsimet” az általa elkövetett bűncselekményekért. (Sky)

A NATO védelmi miniszterei szerdától péntekig Brüsszelben tanácskoznak: a szervezet először ül össze azóta, hogy Oroszország több ukrán régiót magához csatolt. A Sky News híre szerint több mint ötven ország támogatja Ukrajna légvédelmi rendszerének megerősítését.

Az oroszok ugyanis hétfőn több nagy várost, köztük Kijevet is rakétákkal támadtak meg. A NATO a területek elcsatolását, az oroszok mozgósítását és a burkolt nukleáris fenyegetéseket a február 24-én kezdődött háború egyértelmű eszkalációjának minősítette.

Hivatalosan is kérte Ukrajna a fekete-tengeri Odessza műemléképületeiről híres óvárosának felvételét az UNESCO világörökségi listájára – írja az MTI.

A világörökségi listára való felkerülés nagyobb védelmet nyújthatna a történelmi óvárosnak, mivel az Oroszország és Ukrajna által is aláírt nemzetközi egyezmény tiltja a tagországoknak, hogy elpusztítsák egymás kulturális és természeti örökségét. A háború kezdete óta Odessza lakói homokzsákokkal és barikádokkal védelmezik városukat, amelyet már többször ért orosz rakétatámadás.

„Világos jelzést kell küldenünk arról, hogy a világ nem néz félre, ha lerombolják közös történelmünket, közös kultúránkat és közös örökségünket” – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének végrehajtó tanácsához intézett keddi videóüzenetében. A felvételi kérelem benyújtását bejelentő üzenetében az ukrán elnök elmondta, hogy a háború kezdete óta „540 kulturális örökségi helyszínben, kulturális intézményben és vallási emlékben okoztak pusztítást az orosz bombázások Ukrajnában”, és felszólította az UNESCO-t, hogy zárja ki Oroszországot a szervezetből. A helyzetet viszont bonyolítja, hogy idén éppen Oroszország tölti be a világörökségi bizottság elnöki tisztét.

A főigazgató szerint a felvételei kérelmet a világörökségi bizottság bírálja el következő ülésén. Ennek időpontja azonban bizonytalan, mivel az idei, júliusra tervezett oroszországi ülést a háború és a helyszín miatt meghatározatlan időre elnapolták.

Megint áramszünet van a zaporizzsjai atomerőműben, ukrán tisztviselők szerint azért, mert a megszálló orosz erők nem engedték át az Enerhoatom járműveinek konvoját, amely az erőmű generátorainak feltöltéséhez szükséges gázolajat szállította. Az Enerhoatom a Telegramon bejelentette, az orosz erők rakétatámadást intéztek az erőmű dnyiprói alállomása ellen, de ezt az értesülést egyelőre nem erősítették meg.

Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója a Twitteren azt írta, hogy ez már a második áramszünet a létesítményben az elmúlt öt nap alatt, hogy az erőműnek a vészhelyzetre tartalékolt dízelgenerátorokra kell átállnia.

(MTI, Guardian)

Együtt imádkozott a békéért a három legnagyobb magyarországi keresztény egyház vezetője kedden Budapesten, az Északi Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatalának kápolnájában – közölte az evangélikus egyház szerdán.

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke imádságban kérte Isten segítségét, hogy a világon, különösen Ukrajnában megteremtődjön a béke – írták.

A közlemény szerint Veres András püspök arról beszélt, elutasítják a felfogást, amely évtizedeken keresztül vezette és talán még ma is fogva tartja az embereket: „Ha békét akarsz, készülj a háborúra!” Ehelyett teljes meggyőződéssel vallják Szent VI. Pál pápával: „Ha békét akarsz, dolgozz az igazságosságért!”

(MTI)

Képtelenségnek minősítette a múlt hétvégén felrobbant krími híd ügyében lefolytatott orosz nyomozást és annak eredményét az ukrán belügyminisztérium szóvivője. Andrij Juszov belügyminiszteri szóvivő szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és annak nyomozóbizottsága olyan hazug intézmények, amelyek a Putyin-rezsimet szolgálják – írja a Guardian.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban az ukrán biztonsági erőket tette felelőssé a robbanásért. Az FSZB nyomozása szintén arra jutott, hogy a Krími híd elleni terrortámadás szervezője az ukrán hírszerzés, annak vezetője, Kijlo Budanov, alkalmazottai és ügynökei voltak. Ezek után szerdán az orosz hatóságok öt orosz, három ukrán és három örmény állampolgárt vettek őrizetbe annak gyanújával, hogy részt vettek a bűncselekmény előkészítésében.

A lengyel gázvezeték-üzemeltető, a PERN szerdai közleménye szerint kedd este szivárgást észleltek a Barátság kőolajvezetéken. Mateusz Berger, Lengyelország energetikai infrastruktúráért felelős vezető tisztviselője szerda délelőtt azt nyilatkozta a Reutersnek: bár érthető, hogy „az Északi Áramlat gázvezeték incidense után idegeskednek Európa energetikai infrastruktúrája miatt, de itt véletlen károkról beszélhetünk”, és szabotázsnak, szándékos károkozásnak nem találták nyomát.

Az orosz ellenőrzés alatt álló dél-ukrajnai Herszon városából öt, a szintén megszállt Melitopolból pedig legalább egy robbanást jelentettek a helyi hatóságok szerda reggel az orosz média beszámolói szerint. Herszon az azonos nevű megye székhelye nem messze a Krím félszigettől, és az első városok között esett el, amikor Oroszország februárban megtámadta Ukrajnát.

Melitopol Zaporizzsja megye déli részén fekszik, és a város elűzött polgármestere, Ivan Fjodorov a Telegramon számolt be arról, hogy a városban erős robbanás történt. A RIA orosz hírügynökség a helyi orosz rendőrökre hivatkozva azt írta, hogy a város központi piacán történt robbanás, de áldozatok nincsenek.

A szerdai volt sorozatban a harmadik nap, hogy Kijevben megszólaltak a légvédelmi szirénák.

(MTI)

Nyolc embert őrizetbe vettek az orosz hatóságok a hétvégi krími híd elleni támadás miatt, és az orosz biztonsági erők megneveztek egy magas rangú ukrán személyt is, aki a támadás mögött állhat – írja az orosz állami Tass hírügynökség jelentése alapján a Guardian.

Mint írják, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) nyomozása arra jutott, hogy a Krími híd elleni terrortámadás szervezője az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatósága, annak vezetője, Kijlo Budanov, alkalmazottai és ügynökei voltak.

Az orosz hatóságok öt orosz, három ukrán és örmény állampolgárt vettek őrizetbe, akik részt vettek a bűncselekmény előkészítésében.

Az FSZB állítása szerint a robbanóanyagot, amely a híd egy szakaszának összeomlását okozta, Odesszából Bulgárián, Grúzián és Örményországon keresztül küldték Krímbe. A Tass jelentése szerint a robbanóanyagot tartalmazó szállítmányt egy nem létező cégnek küldték.

Eközben a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség is újabb részleteket közölt a krími híd megrongálására irányuló tervről. Ők azt írják, a rakomány mozgását az egész útvonalon az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának egyik alkalmazottja irányította, aki „Ivan Ivanovics” néven mutatkozott be a szállítóknak. Az akció koordinálására egy kremencsugi lakos nevére bejegyzett telefont használt.

A robbanás október 8-án történt, a hivatalos beszámoló szerint a krími hídon felrobbant egy teherautó, amely után egy áthaladó vonat hét üzemanyagtartálya gyulladt ki. A híd részben összeomlott, de az ívtartók nem sérültek meg. Négy ember halt meg, köztük egy moszkvai bíró.

A krími híd felrobbantására összehangolt rakétatámadással válaszoltak az orosz erők, amivel többek között az ukrán fővárost, Kijevet is célozták.

A szimbolikus és stratégia jelentőségű krími híd lerombolásáról korábban ebben a cikkben írtunk bővebben.

Legalább 21 orosz állampolgár érkezett jachtok fedélzetén Dél-Korea déli részén lévő kikötőkbe, hogy így kerüljék el az ukrajnai katonai behívót, de csak kettőnek engedélyezték a belépést, a többieket visszautasították – közölte KBS dél-koreai műsorszolgáltató. A hatóságok „nem egyértelműnek” ítélték a céljukat, ezért nem engedték be őket.

A hajók fedélzetén többségében 20-as, 30-as éveikben járó fiatal férfiak utaztak, az egyik hajó a kelet-oroszországi Vlagyivosztokból érkezett – közölte szerdán a parti őrség egyik tisztviselője.

(Reuters)

Új katonákat kezdett el toborozni az orosz védelmi minisztérium, méghozzá a börtönbüntetésüket töltő volt állambiztonsági és rendvédelmi dolgozók közül.

A Meduza cikke szerint helyi újságírók a rabok hozzátartozóitól értesültek arról, hogy az elítéltek közül százan érdeklődtek a lehetőség iránt és közülük hatvanan már be is adták a kegyelmi kérvényüket és titoktartási nyilatkozatot is aláírtak. A „vörös” börtöntelepeken a rabok egy része volt rendvédelmi és állambiztonsági katonákból áll, ők nagyrészt maguk szervezik a mindennapi életüket.

A lap szerint a toborzás a Putyin séfjeként elhíresült Jevgenyij Prigozsin orosz üzletemberhez köthető Wagner zsoldoscsoport mintájára szerveződik.

(Meduza.io)

Exkluzív, előre felvett interjút adott a Fehér Házban a CNN-nek Joe Biden amerikai elnök. Többek között arról beszélt (az interjút ismertető cikkünket itt olvashatja), hogy miért felelőtlenség, amit Putyin a nukleáris fegyverek bevetésének lebegtetésével művel, hogy miben számította el magát az orosz elnök, és arról is, hogy mi (vagyis ki) az, akiről egyáltalán hajlandó lenne tárgyalni Putyinnal. Az interjúban leszögezi:

„Nem vagyok hajlandó, és senki más sem hajlandó tárgyalni Oroszországgal arról, hogy Ukrajnában maradjanak, hogy megtartsák Ukrajna bármely részét, és így tovább”.

• Újabb rakétacsapást intézett Oroszország ukrán városok ellen, a fő célpont ismét az energiaellátó-rendszer volt.
• A G7-ek rendkívüli videokonferenciáján egységes határozat született arról, hogy a fejlett ipari országokat tömörítő csoport addig támogatja Ukrajna háborúját, amíg „szükséges”.
• Joe Biden amerikai elnök a második napja tartó megtorló rakétacsapásokra hivatkozva az orosz precíziós rakéták elfogására is alkalmas Nasams rendszereket ígért Ukrajnának.
• Németországból pedig már meg is érkezett a korszerű IRIS-T SL légelhárító rakétarendszer első négy darabja, mely képes a precíziós rakéták elfogására is.
• A brit kormány elektronikus kommunikációfigyelő és felderítő szolgálatának (GCHQ) igazgatója szerint az Ukrajnában harcoló orosz alakulatok kezdenek kifogyni a hadianyagból.
• Oroszországban terrorszervezetté minősítették a Facebook anyavállalatát.

Keddi tudósításunkat az orosz-ukrán háborúról itt találja.