Kárpátalja magyar visszacsatolását emlegeti egy orosz elemző, 40 ukrán hadifogoly halhatott meg egy légicsapásban

2022. július 29. – 07:29

frissítve

Kárpátalja magyar visszacsatolását emlegeti egy orosz elemző, 40 ukrán hadifogoly halhatott meg egy légicsapásban
Romok a kelet-ukrajnai Bahmutban 2022. július 28-án – Fotó: Diego Herrera Carcedo / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Antony Blinken amerikai külügyminiszter telefonon beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és arra próbálta rávenni a Kremlt, hogy fogadja el a washingtoni ajánlatot, amivel két, Oroszországban őrizetbe vett amerikai, köztük Brittney Griner kosárlabdázó szabadon engedését akarják elérni. Blinken „őszintének és közvetlennek” nevezte a beszélgetést. Az amerikai külügyminisztérium korábban sem közölt erről részleteket, de a CNN információira hivatkozva azt írta, hogy az Egyesült Államok hajlandó lenne a 25 évre ítélt Viktor But fegyverkereskedőt elengedni Grinerékért cserébe.

Blinken elmondta azt is, pénteki beszélgetésük során jelezte Lavrovnak, hogy Oroszországnak teljesítenie kell az ukrán gabonaexport újraindítására vonatkozó megállapodásokat. „A világ nem fog elismerni annektálásokat” – mondta Blinken, aki óva intette Lavrovot attól, hogy további ukrán területek elcsatolására készüljenek.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter – Fotó: Drew Angerer / Getty Images North America / Getty Images via AFP
Antony Blinken amerikai külügyminiszter – Fotó: Drew Angerer / Getty Images North America / Getty Images via AFP

Az orosz külügyminisztérium a telefonbeszélgetésről szóló saját közleményében azt írta, „Blinkent tájékoztatták a július 22-én Isztambulban – ukrán gabona és orosz termények, illetve műtrágyák fekete-tengeri szállításáról – aláírt megállapodáscsomagról”. Lavrov egyebek között kifogásolta, hogy Washington nem teljesíti azon ígéretét, miszerint a büntetőintézkedések hatályát nem terjeszti ki az orosz élelmiszerek exportjára. Felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai szankciók tovább nehezítik az élelmezési helyzetet.

Az orosz külügyminiszter egyben hangsúlyozta, hogy Moszkva el fogja érni célkitűzéseit az ukrajnai „különleges katonai műveletben”, és a nyugati fegyverszállítmányok csupán elnyújtják a konfliktust. (Reuters, MTI)

Egy ukrán bíróság pénteken 15 évre csökkentette az orosz katona börtönbüntetését pénteken. A korábbi ítélet még májusban született az ország első háborús bűnökkel kapcsolatos perében, a katona előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság miatt életfogytiglani börtönbüntetést kapott.

„A fellebbviteli felülvizsgálat eredménye szerint a védelem által benyújtott fellebbezésnek részben helyt adtak” – áll a kijevi fellebbviteli bíróság honlapján közzétett közleményben, amely szerint „Vagyim Sisimarin orosz katonát 15 év szabadságvesztésre ítélték”.

Fotó: Sergei Supinsky / AFP
Fotó: Sergei Supinsky / AFP

Sisimarin májusi ítélethozatal idején 21 éves volt, egy fegyvertelen, 62 éves civil megölésében találták bűnösnek, ami háborús bűncselekménynek minősült a bíróságon. A katona a tárgyalás során bevallotta bűnét, de azt állította, egy másik katona nyomására lőtte le az áldozatot.

(The Guardian)

Még az Ukrajna-ellenes orosz nyilatkozatok között is szokatlan nyilatkozatot tett az a Kreml-párti orosz katonai szakértő, aki Magyarország Kárpátalja feletti fennhatóságának visszaszerzéséről beszélt.

A Nemzeti Védelem lap főszerkesztője, Igor Korotcsenko egy vitaműsorban – ahol a vélemények már régen nem ütköznek, hanem abban versenyeznek, ki tud jobban egyetérteni a hatalommal –, kijelentette:

„A mi feladatunk, hogy az oroszellenes európai projektet jelentő jelenlegi Ukrajna végleg eltűnjön Európa térképéről. Szerintem egy sor Ukrajnával határos állam, például Magyarország számára, a történelmileg hozzá tartozó területek feletti ellenőrzés visszaállítása, 150 ezer kárpátaljai magyar megmentése valószínűleg szintén olyan kérdés, amelyben Orbán kormányának katonapolitikai döntést kell hoznia a következő hónapokban. Lengyelországgal ellentétben, amely egyszerűen fel akar falni egy egész falatot Nyugat-Ukrajnából, Magyarország azért sokkal több jóindulattal és felelősséggel jár el.”

Korotcsenko már korábban is dicsérte Magyarországot, mint az EU kevés józan gondolkodású országának egyikét.

Ezt azután mondta, hogy Szijjártó Péter július közepén kijelentette: „Magyarország érdeke, hogy mielőbb béke legyen, mert akkor el lehet kerülni azokat a veszélyes forgatókönyveket, amelyek ahhoz készültek, hogy mit lehet tenni a Kárpátalján élő 150 ezres magyarság kimentése, megvédése érdekében.”

Egy ukrán kormánypárti képviselő, Makszim Buzsanяszkij ezt egy magyar támadás előkészítéseként értelmezte.

Az orosz Korotcsenko lényegében ugyanígy értelmezte, csak épp pozitív előjellel: „Budapest lényegében bejelentette, hogy kész katonai műveletet indítani Kárpátaljában, hogy megvédje a 150 ezres magyar kisebbséget…Ezek a szavak ismét bizonyítják, hogy a mi katonai hadműveletünk célja igazságos. Ha Magyarországnak nagyobb mozgástere lenne, ugyanilyen műveletet hajtana végre Zelenszkij ellen” – jelentette ki az orosz elemző.

Moszkva látható lendülettel vette elő Magyarország és Kárpátalja kapcsolatát, legutóbb maga Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök és kormányfő – jelenleg az orosz Nemzetbiztonsági Tanács elnökhelyettese – posztolt olyan térképet, amelyen Ukrajna lényegében csak Kijev megyére korlátozódik, a nagyja Oroszországé, Lviv környéke Lengyelországé, Kárpátalja Magyarországé

Orbán Viktor legutóbb Tusványoson ejtett szót az ukrajnai háborúról, beszédében nem a támadást indító Oroszországot, hanem elsősorban Ukrajnát és az arra hatni képtelen, német-francia vezetéssel eljáró európaiakat okolta. Erről itt olvashat bővebben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a fekete-tengeri Csornomorszk kikötőjébe utazott annak reményében, hogy már ma elkezdődhet az ukrán gabona tengeri exportja, írja a Sky News.

„Mi teljesen felkészültünk. Várjuk partnereinktől, Törökországtól és az ENSZ-től a jelzést, hogy elkezdhessük [az exportot]”, mondta Zelenszkij.

Volodimir Zelenszkij Csornomorszkban 2022. július 29-én – Fotó: Ukrainian Presidency / AFP
Volodimir Zelenszkij Csornomorszkban 2022. július 29-én – Fotó: Ukrainian Presidency / AFP

Az ukrán gabona tengeri exportjáról előző héten állapodtak meg a felek. A paktum következményeit ebben a cikkünkben elemeztük.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara közleményben tudatta, hogy nem ők követték el azt a légitámadást a Donyeck megyei börtönlaktanya ellen, amiben több mint 50 ukrán hadifogoly életét vesztette.

Ehelyett azt mondják, az orosz hadsereg lőtte a börtönt, hogy eltüntessék a foglyok kínzására és kivégzésére utaló nyomokat, és hogy Ukrajnát háborús bűnök elkövetésével tudja vádolni.

Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter háborús bűnnek nevezte a szerinte orosz támadást.

Korábban arról voltak hírek, hogy 40 ukrán katona halt meg a támadásban, ez a szám emelkedett azóta 53-ra.

(The Guardian)

Oroszország azt állítja, Ukrajna hajtotta végre a donyecki börtönlaktanyára mért légicsapásokat, amelyben 40 ukrán hadifogoly meghalt, 75 pedig megsérült.

A Guardian idézi a szakadár Donyecki Népköztársaság egyik miniszterét, aki úgy látja, „Ukrajna úgy döntött, megszabadul a felesleges terhektől”. A brit híroldal hozzáteszi, a laktanyában tartózkodók többsége az Azov-zászlóaljhoz tartozott, akik Mariupol eleste után kerültek fogságba.

Az orosz védelmi minisztérium egy későbbi közleményében azt mondta, Ukrajna azért lőtte HIMARS-rakétákkal a börtönt, hogy elrettentsék az ukrán katonákat a fegyverletételtől: „Jelenleg számos ukrán katona önként teszi le a fegyvert, tudván az orosz fél humánus hozzáállását a hadifoglyokhoz. Ezt az égbekiáltó provokációt azért követték el, hogy megfélemlítsék az ukrán katonákat.”

Az Egyesült Államok és 37 másik ország szakértői missziót hoz létre az oroszországi emberi jogi helyzet felülvizsgálatára – idézi a Sky News az amerikai külügyminisztérium szóvivőjét.

A vizsgálatot az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) „moszkvai mechanizmusának” életbe lépése után indították el. Ez egy válaszlépés a véleménynyilvánítás és a békés gyülekezés szabadságának korlátozására tett intézkedésekre, illetve az oroszországi fogva tartottak kínzásáról szóló jelentésekre, mondta Ned Price szóvivő.

A szakértői misszió szeptemberben hozza nyilvánosságra jelentését – tette hozzá.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet 57 ország alkotja, amelybe az Egyesült Államok és Oroszország mellett számos európai, közép-ázsiai és észak-amerikai ország is beletartozik.

Áprilisban az EBESZ egyik missziója azt mondta, bizonyítékokat talált Oroszország Ukrajnában elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményeire. Oroszország EBESZ-követei „alaptalan propagandának” nevezték a jelentést.

Beperelte az orosz állami kommunikációs felügyelet (Roszkomnadzor) az egyik utolsó független orosz újságot, a Novaja Gazetát. A cég közleménye szerint az állami szerv azt akarja elérni, hogy vonják meg a híportál médialicenszét.

A Novaja Gazeta már korábban, március végén felfüggesztette működését, miután megkapta második figyelmeztetését a Roszkomnadzortól. A hivatal azt kifogásolta, hogy az újság nem nevezett egy civil szervezetet külföldi ügynöknek.

Július 15-én a Novaja Gazeta bejelentette, hogy Novaja Raszkaz-Gazeta, röviden NO néven új lapot indít. A Roszkomnadzor hét nappal az indulás után blokkolta a weboldalt.

2000 óta a lap hét újságíróját gyilkolták meg, Anna Politkovkszkaját például Putyin elnök születésnapján lőtték agyon. A Novaja Gazeta jelenlegi főszerkesztője az a Dmitrij Muratov, aki tavaly megkapta a Nobel-békedíjat. Muratovnak megüzente Putyin a díja után, hogy a kitüntetés nem védi meg törvénysértés esetén.

Ukrajna második legnagyobb városát, az északi frontvonal közelében lévő Harkivot találat érte péntek hajnalban, írja a Guardian.

A brit hírportál a város polgármesterét idézi, aki azt mondta, a város központi részén egy kétszintes épület és egy felsőoktatási intézmény is megsérült a támadásban.

Találat ért épület Harkiv központi részén 2022. július 28-án – Fotó: Genya Savilov / AFP
Találat ért épület Harkiv központi részén 2022. július 28-án – Fotó: Genya Savilov / AFP

Megérkezett a brit védelmi minisztérium menetrendszerű reggeli hírszerzői jelentése, amiben azt írják, az orosz hadsereg a korábbinál jóval nagyobb mértékben támaszkodik a Wagner-csoport nevű katonai magáncégre.

A minisztérium Twitteren azt írja, a magáncég alakulatai valószínűleg a frontvonal egyes szektoraiért felelősek, hasonlóan a rendes orosz alakulatokhoz. Ez merőben más, mint ahogy Oroszország korábban használta őket, amikor jellemzően a nyílt orosz katonai tevékenységtől elkülönülő bevetéseken vettek részt.

Szerintük a Wagner-csoport szerepe valószínűleg azért változott meg, mert az orosz hadsereg gyalogsága súlyos emberhiánnyal küszködik. A Wagner-katonák azonban nagy valószínűséggel nincsenek elegen ahhoz, hogy jelentős változást okozzanak a háború menetében.

  • Mikolajivot, Csernyihivet és Kijev környékét is rakétázták az oroszok csütörtök hajnalban.
  • Az ukránok szerint Belaruszból is indítják a rakétákat feléjük.
  • Az ukrán hadsereg megkezdte Herszon visszaszerzését az oroszoktól.
  • Az Egyesült Államok fogolycseréről tárgyal Oroszországgal, köztük a februárban bebörtönzött kosárlabdázóról, Brittney Grinerről.
  • Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a magyar energia-veszélyhelyzetről azt mondta, szerinte az egyoldalú intézkedések valószínűleg inkább súlyosbítják a helyzetet.

Ez itt a Telex háborús közvetítésének mai adása, az orosz-ukrán konfliktus 156. napjáról. A tegnapi hírfolyamot itt olvashatja el.

A kézmosásra szolgáló csapokban nem lesz meleg víz a középületekben, de az uszodák, sportlétesítmények zuhanyzóiból is csak hideg víz jön majd. A spórolás jegyében leállítják a szökőkutakat is, és a fontosabb középületek éjszakai díszkivilágítását is lekapcsolják. Áprilistól szeptember végéig nem lesz fűtés a középületekben, 20 fokban maximálják a hőmérsékletet, betiltják a hordozható légkondikat. Az intézkedésektől azt várják, hogy 15 százalékkal csökkenjen a város energiafogyasztása.

További részletek itt.

Hálából a háborús időkben nyújtott segítségnyújtásért Ukrajna különleges státuszt biztosít a lengyel állampolgároknak.

Az ukrán parlamentben csütörtökön elfogadott szabályozás értelmében a lengyel állampolgárok házastársaikkal és gyermekeikkel 18 hónapra szóló tartózkodási engedélyt kapnak Ukrajna területén, ami magában foglalja a munkavállalási engedélyt, illetve az államilag finanszírozott oktatási lehetőségek igénybevételét is.

Az egészségügyi ellátás területén szintén azonos jogokat élveznek az ukrajnai állampolgárokkal, illetve jogosultak társadalombiztosítási ellátásokat is igénybe venni.

A Volodimir Zelenszkij elnök által beterjesztett jogszabályt csütörtökön 283 szavazattal fogadták el, jóval többel, mint a jóváhagyáshoz szükséges 226 voks.

(MTI)

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!