Brit hírszerzés: Moszkva tartalékosokat szállít az ukrán határ közelébe

2022. július 9. – 07:09

frissítve

Brit hírszerzés: Moszkva tartalékosokat szállít az ukrán határ közelébe
Az ukránok által hátrahagyott katonai felszerelés Liszicsanszkban – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Percről percre tudósításunk az orosz-ukrán háború 136. napjáról.

Fontosabb részletek:

  • Pénteken majdnem 13 ezren érkeztek Magyarországra Ukrajnából.
  • A németek két számjegyű gazdasági visszaeséstől tartanak.
  • Nagyon sok ukrán katona érkezett brit kiképzésre.
  • A magyar külügyminiszter elhúzódó háborúra számít.
  • Ferenc pápa Moszkvába és Kijevbe is ellátogatna.
  • Az amerikai külügyminiszter arra kérte kínai kollegáját, hogy ők is ítéljék el az orosz-ukrán háborút.
  • Kelet-ukrajnai településeket lőnek az oroszok.
  • Duna-parti kikötőit bővíti Ukrajna, hogy megkönnyítse a gabonaexportot.
  • Zelenszkij visszahívta több nagykövetét, köztük Budapestről Ljubov Nepopot.

Szombat este posztolt videójában Zelenszkij ukrán elnök kitért a mai elnöki rendeleteiben bejelentett nagyköveti cserékre is.

„Ma aláírtam néhány nagykövet elbocsátásáról szóló rendeletet.

A nagykövetek cseréje a diplomáciai életben bevett gyakorlat része.

A Csehországba, Németországba, Magyarországra, Norvégiába és Indiába kinevezendő jelölteket a külügyminisztérium készíti fel” – mondta Zelenszkij szokásos esti beszédében, hozzátéve, hogy a jövő héten fontos híreket jelent majd be, többek között kormányának tagjaival kapcsolatban is.

Hasonlóan járt a norvégiai, a prágai és a németországi nagykövet is. Cikkünk a témában>>>


Az ukrán hadsereg Liszicsanszkból való kivonulása után a városban hagyott ukrán haditechnikai eszközökből és fegyverekből nyílt kiállítás Luhanszkban.

Liszicsanszk a kelet-donbászi régió luhanszki területének utolsó, még ukrán kézen lévő nagyvárosa volt. Az ukránok múlt hétvégén vonultak ki az ostromlott városból, közel öt hónapig tartottak ki a régióban.

Luhanszk megye ukrán katonai közigazgatásának vezetője, Szerhij Hajdaj szerint az oroszok hatalmas tüzérségi fölényben voltak, hihetetlen mennyiségű felszerelést halmoztak fel, több ezer új ágyút vetettek be a támadás során.

Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters
Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters
Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

Az ENSZ szerint Ukrajna fegyveres erői nagy, sőt talán egyenlő arányban felelősek egy luhanszki idősek otthonában elkövetett támadásért, ahol több tucat idős és fogyatékkal élő beteg rekedt bent víz és áram nélkül, két héttel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az AP szerint az ukrán hatóságok az orosz erőkre hárították a hibát, és azzal vádolták őket, hogy több mint 50 civilt öltek meg egy provokálatlan támadásban. A 71 beteg közül legalább 22 túlélte a merényletet, de a megölt emberek pontos száma továbbra sem ismert a szervezet szerint.

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala által kiadott jelentés végül nem állapítja meg, hogy bármelyik fél háborús bűnt követett volna el, azonban kimondja, hogy az idősek otthonában zajló harc jó példa az „emberi pajzsok” használatával kapcsolatos aggodalmakra.

(AP News)

Az orosz invázió kezdete óta mintegy ezer nő csatlakozott az ukrán hadsereghez – számolt be Hanna Maliar védelmi miniszterhelyettes a Kyiv Independentnek. Hozzátette: mivel a nőket törvény nem kötelezi a szolgálatra, minden női katona önkéntesnek számít. (La Repubblica)

Tatiana Himeon, önkéntes, aki az ukrán katonák elosztóközpontját vezeti, beszélget a Szevierodonyeckből hazatért katonákkal – Fotó: Marko Djurica/ Reuters
Tatiana Himeon, önkéntes, aki az ukrán katonák elosztóközpontját vezeti, beszélget a Szevierodonyeckből hazatért katonákkal – Fotó: Marko Djurica/ Reuters

Milo Djukanovic, montenegrói államfőt Orbán Viktor úgynevezett munkaebéden fogadta a Karmelita kolostorban, szombaton. A két ország gazdasági helyzetéről tárgyaltak, de közösen értékelték a nemzetközi helyzetet, az ukrajnai háborút és gazdasági válságot is. A megbeszélésen részt vett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is.

(MTI)

Ukrajna átstrukturálja és kibővíti néhány Duna-parti kikötőjét, hogy megkönnyítse a gabonaexportot, mindezt tekintettel a Fekete-tenger orosz blokádjára. Ezek a kikötők jellemzően olyanok, amik az elmúlt években teljesen elhagyatottá váltak. Céljuk az, hogy az ország növelni tudja az exportkapacitását.

Eközben az Ukrán Mezőgazdasági Minisztérium arról számolt be, hogy egymillió tonna gabonát már betakarítottak. Az első millió tonna búzát 417,3 ezer hektáros területen aratták le. Ez a mennyiség egyelőre elenyésző ahhoz képest, a két millió tonnához képest, amit az oroszok az elfoglalt Zaporizzsja térségében takarítottak be. Oroszország korábban már megkezdte az Ukrajnában felhalmozott gabonakészletek kifosztását, illetve a már kikötőkben, hajókra pakolt gabona elhordását és eladását is.

(Rai News)

A régió kormányzója szerint Oroszország szombaton több kisebb támadást is indított a kelet donyecki régióban található települések ellen.

Pavlo Kirilenko azt mondta, hogy előzetes információk szerint rakétacsapás történt Druzskivka városában. Közölte továbbá, hogy egy kórház, a kultúrpalota, lakóépületek és egy játszótér is megsérült. Azt egyelőre nem tudják, hogy vannak-e áldozatok. Szlovjanszkban az oroszok egy házat vettek célba, tulajdonosát a romok maga alá temették.

Oroszok egy pályaudvarra is lőttek Csaszov Jarban, itt többen is megsérültek – számolt be a kormányzó. Hirnik városa pedig egyik napról a másikra került tűz alá, itt elvágták az elektromos vezetékeket, megsebesítettek két civilt, valamint kárt tettek több lakóépületben is.

„Az egyetlen helyes út az evakuálás!”

– írta a kormányzó Telegramon megjelent bejegyzésében.

(Guardian)

Megjósolhatatlan, hogy mikor és hogyan fognak kilábalni a válságból a nyugati cégek kivonulása után. A korábban évi 1,6 millió eladott új autó helyett idén legfeljebb 750 ezerre számítanak az elemzők, ráadásul ezek sokszor drága, fapados, visszabutított típusok triviális extrák nélkül, elmaradottságuk miatt magas károsanyag-kibocsátással. Mit kezdenek a megmaradt gyártók az új helyzettel? Milyen autót választanak a legtöbben a kicsontozott kínálatból? Mitől szenvednek a korábban vásárolt autók gazdái, és miről álmodik Moszkva polgármestere? Cikkünk a témában>>>

Blinken Oroszország ukrajnai agressziójáról beszélt, és aggodalmát fejezte ki Peking Moszkvához való közeledése miatt.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Wang Yi kínai külügyminiszter szombaton, az indonéziai Bali szigetén tárgyalt, egy nappal azután, hogy mindketten részt vettek a 20 gazdag és fejlődő országból álló csoport vezető diplomatáinak találkozóján.

Antony Blinken, amerikai külügyminiszter találkozott Wang Yi kínai külügyminiszterrel Nusa Duában, Balin – Fotó: Stefani Reynolds/Pool via REUTERS
Antony Blinken, amerikai külügyminiszter találkozott Wang Yi kínai külügyminiszterrel Nusa Duában, Balin – Fotó: Stefani Reynolds/Pool via REUTERS

A Wanggal folytatott, több mint öt órán át tartó megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Blinken azt mondta, hogy jelen pillanatban nem látják annak jelét, hogy Oroszország hajlandó lenne értelmes diplomáciát folytatni.

Blinken szerint az agresszió nemcsak Ukrajna ellen irányul, hanem a „világrend alapelvei” ellen is. „Az elkövetkező napokban meglátjuk, hogy eljutott-e az üzenet Oroszországhoz a G20-on” – mondta. Ez annak fényében kérdéses, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a konferencia vége előtt elhagyta a G20-as csúcsot, mert szerinte a nyugati országok csak Oroszországot kritizálták.

(Guardian)

Oroszország tartalékos erőket mozgat át az ország egész területéről, hogy Ukrajna közelében vonja össze azokat a leendő támadó műveleteihez – közölte szombaton a brit katonai hírszerzés. Az új orosz gyalogsági egységek nagy része valószínűleg hosszú távú raktározásból kivett, MT-LB páncélozott járművekkel vonulna be.

Annak ellenére, hogy Putyin elnök 2022. július 7-én azt mondta, hogy az orosz hadsereg „még bele sem kezdett igazán a háborúba” Ukrajnában, az erősítéseik nagy része ad hoc átcsoportosítás, amelyekben ráadásul elavult vagy nem megfelelő felszereléseket vetnek be

– írja a frissen kiadott jelentés.

(Reuters)

A 85 éves Ferenc pápa július végén, miután visszatért kanadai útjáról, megbeszélést folytat munkatársaival egy lehetséges kijevi látogatásról – nyilatkozta Paul Gallagher érsek, a Vatikán „külügyminisztere” a Rai1 olasz televíziónak.

Gallagher azt sem zárta ki, hogy már augusztusban megvalósuljon a kijevi látogatás. Az érsek azonban leszögezte, hogy minden a pápa egészségi állapotán múlik. Bár egy július elejére tervezett afrikai utat a pápa lemondott, de Kanadába továbbra is szándékában áll ellátogatni.

„A pápa meg van győződve arról, hogy egy kijevi látogatásnak pozitív hatása lenne”

-mondta Gallagher majd hozzátette: Ferenc pápa Moszkvába is kész lenne elutazni. A pápa a Nur-Szultanban megrendezendő vallásközi világkongresszusra is tervez utazást. A Vatikán ezt már május végén megerősítette. Ott Ferenc pápa találkozhatna Kirill orosz pátriárkával. „Ha a pápa és a pátriárka egészen Kazahsztánig elrepül, akkor találkozni is fognak” – mondta Gallagher.

A pápa térd-ínszalaggyulladás miatt az utóbbi időben gyakorta kerekesszékben jelenik meg a nyilvánosság előtt. Lemondásával kapcsolatos pletykákat a héten már egy interjúban cáfolta.

(MTI)

„Minden háború tárgyalással ér véget, és ezeknek egyelőre nyomát sem látjuk, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a háborúnak nem lesz gyorsan vége” – mondta Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Beszélt arról is, hogy a háború előtt elég megterhelt volt a magyar–ukrán viszony. „Ez abból adódott, hogy ukrán jogszabályok gyakorlatilag hétről hétre csorbították a magyar közösség jogait. Mi pedig azt kértük, hogy ezt ne tegyék. Nem azt kértük tehát, hogy adjanak pluszjogokat, csupán annyit, hogy ami eddig megvolt, azt ne vegyék el.” Szerinte ezt a kérdést egyszer rendeznünk kell az ukránokkal, de erre csak a háború után lesz lehetőség. (Magyar Nemzet)

Az Egyesült Királyság megkezdte tízezer ukrán besorozott katonának a kiképzését, Anglia-szerte, négy támaszponton. Ukrajna naponta közel 200 katonáját veszíti el, pótlásuk képzését biztonságban, a háborútól távol vállalta az Egyesült Királyság.

Az új, kiképzés előtt állók naponta 200 fős csoportokban érkeznek Ukrajnából, hogy csatlakozzanak a brit haderő által kínált, speciális kiképzési programhoz. Ezután visszatérnek hazájukba, hogy megküzdjenek Oroszország csapataival. A képzés azoknak az önkéntes újoncoknak nyújt hasznos készségeket, akik minimális katonai tapasztalattal rendelkeznek. Az Egyesült Királyság katonai alapképzése alapján a tanfolyam kiterjed a fegyverkezelésre, a harctéri elsősegélynyújtásra, a terepjáró járművek kezelésére is.

„Ez az ambiciózus kiképzési program a következő szakasza az Egyesült Királyság által, az ukrán fegyveres erőknek nyújtott támogatásának, az orosz agresszió elleni harcban.”

– mondta Ben Wallace, az Egyesült Királyság védelmi minisztere.

(Sky News)

Az ORFK adatközlése szerint Magyarország területére pénteken az ukrán-magyar határszakaszon 6798 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6200 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett . Az ukrajnai háború elől 2022. július 8-án 307 ember – köztük 106 gyermek – érkezett Budapestre vonattal.

A rendőrség 228 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ez 30 napig érvényes.

(MTI)

A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) súlyos gazdasági következményekre figyelmeztet arra az esetre, ha teljesen kiesnek az orosz gázszállítások. Peter Adrian elnök a dpa hírügynökségnek elmondta, hogy emiatt télen akár kétszámjegyű is lehet a gazdasági visszaesés százalékos mértéke.

"Néhány hónapon belül összeomolhat a gázellátásunk" (...) Sajnos azzal a forgatókönyvvel is kell számolnunk, hogy a karbantartási leállás után, július 21-től egy ideig nem érkezik gáz az Északi Áramlat-1-ből. Ez katasztrófa lenne"

– mondta Peter Adrian. (MTI)

A bezárt oroszországi McDonald's gyorséttermeket helyettesítő Vkuszno – i tocska (Finom és pont) komoly krumplihiánnyal küzd. Ezért néhol már átmenetileg nem szolgálnak fel sült krumplit a hamburgerek mellé. A cég azt ígéri, hogy legkésőbb ősszel mindenhol megoldódnak a gondok, addig arra kérik a vendégeket, hogy válasszanak mást, például salátát. A hivatalos álláspont szerint gyenge volt a tavalyi termés abból a burgonyafajtából, amelyikből a sült krumplit készítik.

Egy magyarországi propagandaoldal nemrég arról írt, hogy a McDonald's titokban újranyitotta éttermeit Oroszországban, de ez nem igaz: a jövőben egy orosz üzletember üzemelteti a Vkuszno – i tocska nevű láncot. (BBC)

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) adatai szerint pénteken 307 menekültet, köztük 106 gyermeket fogadtak a fővárosban. Ők mindannyian vonattal érkeztek Magyarországra. (Police.hu)

  • Ukrajnában járt Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, de ezt csak sajtóhírekből és a Facebookról tudták meg a honvédelmi bizottság ellenzéki alelnökei.
  • Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az ukrajnai művelet még be sem indult igazán, és ugyan nem veti el a béketárgyalások gondolatát, de a Nyugattal is megküzd, ha kell.
  • Andrej Kelin londoni orosz nagykövet egy interjúban úgy fogalmazott, hogy Ukrajnának előbb-utóbb döntenie kell: vagy békét köt Oroszországgal, vagy továbbhalad „a pusztulás felé”.
  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter letagadta, hogy a háborúnak köze lenne az élelmezési válsághoz, majd sértődötten lelépett a G20-as csúcsról.
  • Lemondott pozíciójáról és elhagyta Oroszországot Pinchas Goldschmidt moszkvai főrabbi, aki korábban többször is felszólalt a háború ellen.
  • Újabb HIMARS-rakétarendszereket kap az amerikaiaktól Ukrajna.
  • Németország az első tagállam, amely jogilag is jóváhagyta a NATO bővítését.
  • Moszkvában hét év börtönre ítéltek egy orosz ellenzékit, aki bírálta az Ukrajna elleni háborút.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!