Putyin folytatja a fegyverkezést, az ukránok kémkedés miatt tartóztattak le kormányzati tisztviselőt

Az orosz seregnek sikerült valamelyest előrébb nyomulnia a kelet-ukrajnai régiókban – írja a Guardian.

Az orosz fegyveresek elfoglalták a Szeverodonyeckhez közel, a frontvonalnál fekvő Toskivka falut. Innen előrébb haladva az orosz erők elfoglalták a Szeverodonyecktől délre található Pidlisnét és Mjirna Dolinát, és a luhanszki régióban található Hirske település közelében is sikerült eredményeket elérniük.

Harkiv régióban szintén folytatódtak a harcok, aminek következtében hatan meghaltak Harkiv városában és környékén, valamint szintén hat ember meghalt Csuhuivban – közölte Oleg Szinegubov regionális kormányzó. Emellett hárman a délkeleti Zolocsivban vesztitették életüket.

Ned Price, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője szerint a Kreml nem közölt további részleteket az Egyesült Államokkal az Ukrajnában elfogott két amerikai hollétéről.

Price szerint bár közvetlen kapcsolatban állnak az orosz hatóságokkal, egyelőre nem kaptak annál több információt, mint ami a nemzetközi sajtóban is megjelent. Az Interfax hírügynökség korábban arról számolt be, hogy a két amerikai katonát a Donyeckben tarthatják fogva.

„Minden csatornán, minden lehetőségünkön keresztül törekszünk arra, hogy többet tudjunk meg és támogassuk a családjaikat ebben a nehéz órában” – mondta a szóvivő.

A két hadifogságba esett katona, Andy Huynh és Alexander Drueke a Kreml szerint zsoldosok voltak, így nem vonatkozik rájuk a genfi egyezmény, nem hadifoglyokként tekintenek rájuk, így felelősségre fogják őket vonni. Az Egyesült Államok vitatja, hogy ne lenne érvényes az esetükben az egyezmény.

(Guardian)

Az észt külügyminisztérium beidézte a tallinni orosz nagykövetet, miután egy orosz helikopter nemrég megsértette az ország légterét – írja a Guardian.

A helikopter június 28-án lépett be engedély nélkül Észtország légterébe. A külügyminisztérium azt írta, hogy az incidenst nagyon szigorúan kezelik, mivel az csak fokozza a feszültséget az országok között.

A délután folyamán az oroszok és az ukránok is kiadtak közleményeket, amelyekben különböző rakétacsapásokról és sikeres támadásokról számoltak be.

Az oroszok állításuk szerint sikeres rakétacsapást mértek egy Odessza közelében fekvő repülőtérre. A csapás válasz volt arra, hogy az ukránok állítólag eltaláltak egy tengeri fúrótornyot.

Az ukrán sereg arról adott ki közleményt hogy sikerült légicsapásokat mérniük a Kígyó-szigetként is ismert Zminyi-szigetre, „jelentős veszteségeket” okozva ezzel az orosz erőknek.

Az Egyesült Államok „vehemensen” vitatja az orosz álláspontot, miszerint az elfogott amerikaiakra nem vonatkoznak a genfi egyezmények – mondta a külügyminisztérium egyik tisztviselője.

A tisztségviselő kijelentése azután hangzott el, hogy a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy Ukrajnában harc közben őrizetbe vett két amerikai zsoldos veszélyeztette az orosz katonák életét, ezért pedig felelősségre lehet őket vonni. A genfi egyezmények többek között emberséges bánásmódot ír elő a hadifoglyok számára.

A tisztségviselő közölte, hogy az Egyesült Államok már elküldte az ezzel kapcsolatos állásfoglalását az orosz kormánynak.

(Guardian)

Nyugati tisztviselők szerint hamarosan tömeges mozgósítás jöhet Oroszországban, a Kreml pedig a szegényebb régiókból toborozza az embereket – írja a Guardian.

A tisztviselők szerint Moszkvában amiatt aggódnak, hogy a mozgósítással beismernék, hogy a gyors háború terve dugába dőlt, és hosszúra nyúlhat az orosz-ukrán konfliktus. Az ezzel kapcsolatos félelmek miatt a Kreml még csak a szegényebb régiókban próbál nagy erőbedobással toborozni.

A tisztviselők szerint emellett egyre több pletyka születik Vlagyimir Putyin elnök egészségügyi állapotával kapcsolatban, és sok találgatás folyik arról, hogy ki lehetne az utódja a jövőben. A 2024-es elnökválasztás ebből a szempontból mindenképp érdekesebbnek tűnik, mint azt a háború előtt vélték. Egyelőre viszont nem tűnik úgy, hogy az elnök pozíciója komoly veszélyben lenne – mondják.

Merrick Garland, az Egyesült Államok főügyésze Ukrajnába utazott, hogy megvitassa az orosz invázió során elkövetett háborús bűnökben részt vevő személyek azonosítására, letartóztatására és büntetőeljárás alá vonására tett erőfeszítéseket – közölte az igazságügyi minisztérium egyik tisztviselője.

Garland be nem jelentett ukrajnai útja alatt találkozott Irina Venediktovával, Ukrajna főügyészével.

„Az Egyesült Államok üzenete félreérthetetlen. Nincs hová bújni. A szövetségeseinkkel minden követ megmozgatunk annak érdekében, hogy azok, akik felelősek ezekért az atrocitásokért, felelősségre vonhatók legyenek” – mondta Garland az újságíróknak Ukrajnában.

(Guardian)

Volodimir Zelenszkij kedden felhívta Orbán Viktort, és meghívta Ukrajnába. Megkérdeztük a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy elfogadja-e a meghívást.

„Ahogy megszokhatták, a miniszterelnök minden hivatalos nemzetközi programjáról kellő időben tájékoztatást adunk a szerkesztőségeknek”

– válaszolta lapunknak Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár. További részletek a cikkünkben.

Az amerikai külügyminisztérium megerősítette egy amerikai állampolgár, Stephen Zabielski halálát – írja a Guardian.

A Recorderben megjelent nekrológ szerint Zabielski május 15-én halt meg. Ő az ukrajnai háború második hivatalosan is elismert amerikai áldozata.

Az amerikai kormány szóvivője azt mondta, hogy már felvették az elhunyt családjával a kapcsolatot, és a rájuk való tekintettel egyelőre nem közölnek több információt a katonáról.

Az első hivatalosan is elismert amerikai áldozat Willy Cancel, a tengerészgyalogság veteránja volt, aki áprilisban vesztette életét.

A 2014-ben oroszok által annektált Krím vezetője, Szergej Aszkjonov azt mondta az Interfax hírügynökségnek, hogy hétfőn az ukránok eltaláltak egy olyan tengeri fúrótornyot, amelyik egy krími olaj- és gázcég tulajdonában van.

A támadásban három ember megsérült, hét embert pedig azóta is keresnek Aszkjonov szerint. A platformon tűz ütött ki, amely Olga Kovitidi szenátor szerint nem csillapodik, és közelít az olajkúthoz.

(Guardian)

Olaf Scholz német kancellár a német iparszövetségben tartott beszédet. Azt mondta, a Nyugat számára elfogadhatatlan az Ukrajna elleni erőszakos támadás, ezért kell fenntartani a fegyverszállításokat és nagyon kemény szankciókat Oroszországgal szemben.

„Ezek a szankciók működnek. Igen, ezek a szankciók minket is megsebeznek. Megsebzik a vállalatainkat, de jogosak” – mondta Scholz.

„Egy dolog biztos, addig folytatjuk Ukrajna támogatását, fegyverekkel is, amíg Ukrajnának szüksége van a segítségünkre” – mondta később a kancellár.

(Guardian)

A magyar miniszterelnök és az ukrán elnök kedden telefonon egyeztetett egymással. Orbán azt mondta, hogy támogatja az uniós csúcson Ukrajna európai integrációját, míg Zelenszkij köszönetet mondott az eddig nyújtott magyar segítségért is. Bővebben itt olvashat erről.

Ukrajna őrizetbe vett egy magas rangú kormánytisztviselőt és egy gazdasági vezetőt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy egy állítólagos orosz kémhálózat tagjai – közölte kedden az ukrán biztonsági szolgálat.

A biztonsági szolgálat (SZBU) nem nevezte meg a két gyanúsítottat, de annyit már lehet tudni, hogy az egyikük a miniszteri kabinet titkárságának magas rangú tisztviselője, míg a másikuk a kereskedelmi és iparkamara osztályvezetője.

A biztonsági szolgálat azt írta a Telegramon, hogy egy többlépcsős műveletben fedték fel a kémeket.

„Ezek a tisztviselők különböző titkosszolgálati információkat adtak át az ellenségnek: a védelmi képességünk állapotától az államhatárnál történt intézkedésekig és az ukrán rendfenntartók személyes adataiig.”

A két gyanúsítottról videó is készült, amint vallomást tettek. Az egyikük azt mondta, hogy összesen 33 ezer dollárt kapott tevékenységéért az oroszoktól, míg a másikuk 27 ezer dollárhoz jutott. Az SZBU úgy tudja, feladatonként 2000-15 000 dollár járt a kémeknek.

(Reuters)

Vlagyimir Putyin elnök egy tévéműsorban jelentette be kedden, hogy Oroszország tovább erősíti hadseregét.

Putyin a lehetséges katonai fenyegetéseket és kockázatokat is említette az indokok között, majd az is bejelentette, hogy az év végéig szolgálatba állítják az újonnan tesztelt Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétákat. A Szarmat legalább tíz nukleáris robbanófej hordozására is képes, de csaliként bevetett tölteteket is szállíthat.

Tisztviselők és független becslések szerint mintegy 25%-kal kevesebb földet vetettek be az ukrán gazdák, mint amennyit 2021-ben műveltek.

Markijan Dmitrasevics ukrán agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszterhelyettes szerint összesen 13,5 millió hektáron vetettek különböző növényeket, a tavaly bevetett terület 80%-án.

„Nyilvánvalóan nem tudtunk vetni Luhanszk és Donyeck régiókban, részben Kijev, Csernyihiv és Szumi régiókban” – mondta. Ráadásul Dél-Ukrajnában gazdag mezőgazdasági területek kerültek orosz ellenőrzés alá. Ez a terület biztosította Ukrajna zöldségtermelésének nagy részét is.

Az agrárpolitikai minisztérium egy másik magas rangú tisztviselője, Tarasz Viszockij elmondta, hogy idén több tavaszi búzát vetettek, mint tavaly, de a kukorica és a napraforgó vetése jelentősen visszaesett.

Viszockij szerint idén körülbelül 48-50 millió tonna gabonát tudnak majd betakarítani. Ez jóval kevesebb, mint az előző években, amikor akár 85 milliót is elértek. A miniszterhelyettes 60 millió tonna gabona és olajos mag betakarítását becsülte, ami alig haladja meg a tavalyi eredmény felét.

A Maxar Technologies vizsgálta az ukrajnai mezőgazdasági területek műholdas felvételeit, és arra a következtetésre jutott, hogy az ukrán gazdák 2022-ben 30%-kal kevesebb tavaszi vetésterületet vetettek be.

A Maxar előrejelzése szerint a 2022-es kukoricatermés 54%-kal, a napraforgótermés pedig 40%-kal csökken a 2021-es termesztési időszakhoz képest.

(CNN)

Magyarország a kezdetektől támogatja, hogy Ukrajna megkapja az EU-tagjelölti státuszt – közölte a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Facebook-oldalán.

Potápi Árpád János az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: Magyarország érdeke, hogy a szomszédos Ukrajna szuverén, kiegyensúlyozott, demokratikus jogállam legyen, ahol a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság is békében és biztonságban élhet szülőföldjén. Ukrajna EU-tagjelölti státuszának a támogatása tehát nemzetpolitikai érdek is, ezért a június 23-24-ei uniós csúcstalálkozón Ukrajna számíthat Magyarország támogatására az EU-tagjelölti státusz ügyében.

Az államtitkár azt írta, hogy a jövőben is mindent megtesznek a kárpátaljai magyarság támogatása érdekében: ezért hirdették meg a napokban a kárpátaljai szociális programcsomagot is, amellyel az a cél, hogy a kárpátaljai magyarságnak a rendkívül nehéz helyzet ellenére se kelljen elhagynia szülőföldjét, és helyben tudjon boldogulni.

A Guardian azt írta az Interfaxra hivatkozva, hogy a két Ukrajnában elfogott amerikai katonát a Donyeck oroszok által ellenőrzött részén tartják fogva.

Andy Huynh és Alexander Drueke a Kreml szerint zsoldosok voltak, így nem vonatkozik rájuk a genfi egyezmény, nem hadifoglyokként tekintenek rájuk, így felelősségre fogják őket vonni.

Oroszországban ugyan nincs halálbüntetés, de a két szakadárállamban, Luhanszkban és Donyeckben igen, ami a két amerikai számára sem jelent jót, hiszen a brit Shaun Pinner és Aiden Aslin, valamint a marokkói Brahim Szadun halára is ítélte egy donyecki bíróság.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov egyébként azt közölte, hogy nem tudja, hol tartják fogva a két amerikait. Igaz, az Interfax információi sincsenek megerősítve.

Az európai országok egységesen támogatják, hogy Ukrajna az Európai Unió tagjelöltje legyen, mondta Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter az uniós külügyminiszterek találkozója előtt.

„Arra törekszünk, hogy megmondjuk Putyinnak, Ukrajna Európához tartozik, és mi is megvédjük azokat az értékeket, amelyeket Ukrajna véd” – mondta Asselborn.

Irakli Garibasvili grúz miniszterelnök egy katari gazdasági konferencián jelentette be, hogy Grúzia elkötelezett abban, hogy NATO-taggá váljon, de csak akkor tudnak majd csatlakozni, ha Oroszországgal lezárják a területi vitáikat.

(Reuters)

Idén több gabona lesz a piacon, mint a korábbi években, állította Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Zaharova azt írta, hogy a Nyugat minden platformot, beleértve az ENSZ-t is, felhasznál arra, hogy megvádolja Oroszországot azzal, hogy csökkenti a piacra dobott gabonamennyiséget, és ez felhajtja az árakat.

Az orosz külügy szerint az alábbi okok miatt lehet gabonahiány és magas árak a piacon:

• a globális infláció, ami azért jött létre, mert a Nyugat rossz pénzügypolitikát folytatott a koronavírus-járvány gazdasági hatásaira válaszul;
• Európa és Észak-Amerika átgondolatlan átállása a zöld energiára, amely a bioüzemanyag-technológiák erőltetett bevezetésén alapul;
• a Nyugat szisztematikus hibákat követett el agrárpolitikájában;
• a jogtalan szankciók, amelyek megzavarták az ellátási láncot.

„Hogy az éhínség reális forgatókönyv-e, azzal kapcsolatban a szakértők egyre inkább pesszimista kimenetelt jósolnak. Úgy vélik, hogy sok nemzetet érintenek majd az események, és még többen fognak elszegényedni. Mindezért a pusztítást szító és okozó nyugati rezsimeket kell hibáztatni” – írta még Zaharova.

(Guardian)

A brit hírszerzés szerint az ukránok először értek el sikereket a nyugatiak által adományozott Harpoon hajók elleni robotrepülőgépekkel.

A britek úgy tudják, hogy az ukránok június 17-én egy orosz vontatóhajót találtak el, amely személyzetet és fegyvereket is szállította a Fekete-tenger északnyugati részén található Kígyó-szigetre.

A hírszerzői összefoglalóban még az áll, hogy az ukrán parti őrség nagyrészt semlegesítette Oroszországot a fent említett térségben, így az oroszok nem tudják teljesen ellenőrzésük alatt tartani ezt a területet. A mostani erőviszonyok alapján Odesszának sem kell attól tartania, hogy a tenger felől veszélyeztetik.

Hétfőn árverezték el Dmitrij Muratov orosz újságíró Nobel-békedíját, amelyért egy ismeretlen betelefonáló 103,5 millió dolláros (39 milliárd forint) tétet ajánlott föl. Muratov már előre jelezte, hogy orosz-ukrán háború menekült gyerekeinek megy majd a pénz az UNICEF-en keresztül, így remélte, hogy ezzel is feltornássza a téteket, de ilyen hatalmas összegben még ő sem reménykedett. Bővebben erről itt olvashat.

Az előző négy napon Ausztria a megszokott gázmennyiségnek csak a negyedét kapta az orosz Gazpromtól, ezért a kormány válságtanácskozást tartott. A tanácskozás egyik eredménye lett az, hogy a Mellachban található szénbánya újranyitásáról döntöttek.

A bányát 2020-ban zárták be környezetvédelmi okokból. Ha újra elkezdődik a kitermelés, akkor elindulhat a stájerországi szénerőmű is.

A bányászat persze nem indulhat újra egyik napról a másikra, több hónapos előkészítő munkára van szükség, és ténylegesen csak akkor kezdenek újra szenet fejteni, ha teljesen leáll az orosz gázszolgáltatás.

Leonore Gewessler energiaügyi miniszter azt mondta, ha beindul az erőmű, akkor 80-ról 70 százalékra csökken az orosz gáztól való függésük, ami évek alatt szűnhet meg teljesen. Már most jelezte, hogy takarékossági intézkedéseket is be kell majd vezetniük, és ebben a lakosságnak is részt kell vennie.

(Népszava)

Szeverodonyeckben továbbra sem csillapodnak a harcok, az oroszok folyamatosan lövik a stratégiailag fontos kelet-ukrajnai várost.

A luhanszki régió vezetője, Szerhij Hajdaj azt közölte, hogy az ipari övezetben találatot kapott az Azot egyik épülete és a téglagyár is.

Az Azot területén még 568-an vannak, köztük 38 gyerek, többségükben az üzem dolgozói és hozzátartozóik, és nem akarják elhagyni otthonukat, hiába ajánlották fel nekik az evakuálást.

Hajdaj arról is beszélt, hogy az oroszok több irányból támadnak, és Liszicsanszkot is heves ágyútűz alatt tartják az oroszok.

(via Ukrajinszka Pravda)

Magyarország területére június 20-án az ukrán–magyar határszakaszon 5523 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4339 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. Az ukrajnai háború miatt 143 ember, köztük 54 gyermek érkezett Budapestre vonattal, közölte a rendőrség.

A beléptetettek közül a rendőrség 169 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Még a héten EU-tagjelöltté válhat Ukrajna. Az út innen még hosszú a bővítésig, évtizedekbe is telhet, de a szimbolikus lépésnek így is jelentősége van az Ukrajna elleni orosz invázió ismeretében.

A Bloomberg névtelen forrásai szerint az EU vezetőinek csütörtökön kezdődő kétnapos találkozóján születhet döntés a tagjelölti státuszról, amelynek megadását az EU Bizottsága támogatja.

Joe Biden amerikai elnök a NATO és G7 csúcstalálkozóira érkezik nemsokára Németországba és Spanyolországba, de az amerikai sajtó munkatársai megkérdezték tőle, hogy el fog-e menni Ukrajnába.

Biden azt válaszolta, hogy ezen az úton nem valószínű, és hogy nem akar „több nehézséget okozni” az ukrajnai embereknek. A CNN megjegyzi, hogy az amerikai elnök az orosz megszállás óta még nem járt az országban, helyette Antony Blinken külügyminiszter, Lloyd Austin belügyminiszter és felesége, Jill Biden látogatta meg az országot.

Arra a kérdésre, hogy szerinte Ukrajna az EU tagja lesz-e valamikor, Biden azt válaszolta, hogy „nagyon valószínű”.

(CNN)

• Háborús bűnnek nevezte Josep Borrell, hogy az oroszok blokkolják az ukrán gabonaexportot a Fekete-tengeren. Szijjártó Péter felajánlotta lehetséges útvonalnak Magyarországot.
• Ben Stiller színész, rendező, UNESCO-nagykövet találkozott Zelenszkijjel Kijevben.
• Megérkezett az első szállítmány az ausztrálok által felajánlott páncélozott csapatszállítókból.
• Kilőtt orosz tankokat állítanának ki az ukránok európai nagyvárosokban, például Varsóban, Berlinben, Párizsban, Madridban és Lisszabonban.
• Az orosz erőknek sikerült elfoglalniuk a stratégiai fontosságú Szeverodonyecktől keletre fekvő Metelkine városát, jelenleg be akarják keríteni a védekező ukránokat a régióban.

A mai a háború 118. napja. Az orosz–ukrán válság hétfői napjáról szóló közvetítésünket ide kattintva lehet elérni.