Újabb humanitárius konvoj közeledik Mariupol felé, egy kárpátmelléki városban három napos rakétázásra készülnek

Az, hogy a belarusz szárazföldi erők a helyőrségekből terepgyakorlatokra vonultak ki, a brit hírszerzés szerint normális, ugyanis minden évben májusban kezdődik meg az ország haderejének téli kiképzési ciklusa.

A brit védelmi minisztérium csütörtöki közleménye szerint Oroszország jó eséllyel megpróbálja majd felfújni azt, hogy a belarusz hadgyakorlat mekkora fenyegetést jelent Ukrajna számára. Ezzel ugyanis arra tudja késztetni az ukránokat, hogy a haderejük egy részét az északi határ közelében tartsák, és az északon maradó csapatok nem tudnának bekapcsolódni a kelet-ukrajnai Donyecki régióban folytatott harcokba.

Kovács Zoltán, Magyarország kormányzati kommunikációért felelős államtitkára szerdán fél órás interjút adott a BBC World HardTalk című műsorában, ahol:

• összeveszett a BBC riporterével azon, hogy Ukrajna fegyverrel védje-e meg a saját területét;
• hazugságnak nevezte, hogy a magyar kormány területeket akar szerezni Ukrajnától;
• és arról is beszélt, hogy legalább 3-4 évre lenne szükség ahhoz, hogy hazánk leválhasson az orosz energiáról.

A Telex részletes összefoglalóját Kovács BBC-s szerepléséről itt lehet elolvasni >>>

Az Azovsztal acélgyárat intenzíven ostromolták az orosz erők szerdáról csütörtökre virradóra – írja a CNN egy mariupoli polgármesteri tanácsadó információi alapján.

Petro Andriuscsenko rendszeresen nyilatkozik a médiának azóta, hogy az ostromlott város polgármestere, Vadim Bojcsenko a háború legelején elhagyta Mariupolt. A tanácsadó csütörtök reggel arról beszélt, hogy éjjel folyamatosan lőtték az acélgyárat az orosz erők, akik drónokat is bevetettek a támadás során. Ehhez azt is hozzátette, hogy a harcok egyes területeken már az üzem kerítésén belül folynak, és úgy fogalmazott:

„Mariupol utolsó 11 négyzetkilométernyi szabadsága pokollá változott.”

Andriuscsenko szerint éjszaka az erőműhöz közeli lakónegyedeket kénytelenek voltak figyelmeztetés nélkül, önhatalmúlag evakuálni a harcok miatt.

Szerda este telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij és az ENSZ főtitka, Antonio Guterres.

Az ukrán elnök a BBC tudósítása szerint egyrészt megköszönte az ENSZ-nek, hogy segítettek a héten több mint 100 embert kimenekíteni az Azovsztalból. Másrészt arról beszélt, hogy a további ottmaradt emberek élete veszélyben van, ezért segítséget kért a mariupoli acélgyárban lévő sebesültek elszállításához is.

A feltételezések szerint nagyjából 200 civil húzta meg magát az üzemben, amelyben továbbra is harcolnak az Azov-ezred katonái az oroszokkal.

Az ukrán–magyar határszakaszon 5490 ember lépett be szerdán Magyarország területére, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6067-en nyilatkozták azt, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az ORFK csütörtökön az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 239 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Az ukrajnai háború elől szerdán 404 ember, köztük 112 gyerek érkezett Budapestre vonattal.

A háborúban meghalt orosz tábornokok közül sokakat az amerikai hírszerzés segítségével találtak és öltek meg az ukránok – írja a New York Times magas rangú, névtelenséget kérő amerikai tisztviselőkre hivatkozva.

Az ukrán álláspont szerint nagyjából 12 orosz tábornokot öltek meg a frontvonalaknál. Ez egy igen magas, a katonai elemzőket is megdöbbentő szám, amit az amerikai lap cikke részben azzal magyaráz, hogy fontos segítséget kaptak az USA-tól. Az Egyesült Államok hírszerzése közölte Ukrajnával az orosz hadsereg főhadiszállásának gyakran változtatott helyszíneire vonatkozó információkat és más részleteket is. Ukrajna ezeket az információkat a saját (többek között az orosz kommunikáció lehallgatásából származó) adataival vetette össze, így tudott csapásokat mérni és olyan támadásokat végrehajtani, amelyekben végül orosz tisztek is meghaltak.

A segítség a Biden-adminisztráció titkos törekvéseinek része, amelynek célja, hogy valós idejű harctéri hírszerzést biztosítson Ukrajnának – írja a New York Times. A cikk arra is kitér, hogy Ukrajnának nyújtott támogatással kapcsolatos korai amerikai visszafogottság hamar megváltozott: az USA most már nemcsak titkos információkkal, hanem több tízmillió dolláros segélyekkel és nehézfegyverekkel is segít a megtámadott kelet-európai országnak.

Adrienne Watson, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője a New York Times írásának megjelenése után azt nyilatkozta, hogy

a harctéri hírszerzési információkat nem azzal a szándékkal bocsátotta Amerika az ukránok rendelkezésére, hogy „orosz tábornokokat öljenek meg”.

Arról, hogy mekkora szerepe van az ukrán katonai vezetésnek az oroszok feltartóztatásában, és mit árul el az oroszokról az, hogy milyen tábornokokat vesztettek el a hírek szerint, ebben a korábbi cikkünkben írtunk részletesen >>>

Dánia szerdán ünnepelte a náci Németországtól való felszabadulásának 77. évfordulóját, a Koppenhágában tartott ünnepi felvonuláson élőben kapcsolták Volodimir Zelenszkijt. Az ukrán elnök a dánoknak arról beszélt, hogy Oroszország nem akarja abbahagyni a háborút, mert

„Ukrajna és más európai országok elfoglalásáról álmodnak. Még mindig arról álmodoznak, hogy Európa szabadsága eltűnik. De az álmaik nem fognak valóra válni. A béke álma fog valóra válni, ahogy ez 77 évvel ezelőtt is történt.”

A dán közönség éljenzéssel fogadta Zelenszkij ezen véleményét.

Súlyos harcok folynak a mariupoli Azovsztal üzem területén az Azov ezred katonáinak parancsnoka, Denisz Prokopenko alezredes szerint, írja a CNN.

„Már két napja betört az ellenség betört az üzem területére. Súlyos véres harcok folynak” – nyilatkozta az alezredes. A helyzetet „rendkívül nehéz”-nek nevezte, de hozzátette, hogy továbbra is teljesítik a parancsot, azaz megtartják a védelmet.

Mariupolból és környékéről szerdán 344 embert evakuáltak Zaporizzsjára – ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentette be tegnap a szokásos esti beszédében.

„Hálás vagyok mindazoknak, akik sikeressé teszik az evakuálási műveletet” – mondta Zelenszkij, egyúttal tűzszünetre szólított fel a Mariupolban maradtak evakuálása érdekében:

„Tárgyalunk és reméljük, hogy folytathatjuk az emberek kimenekítését Azovstalból, Mariupolból. Még mindig vannak civilek, nők, gyerekek. Folyamatos tűzszünetre van szükségünk, hogy megmenthessük őket”

(CNN)

Műanyaggal helyettesített ablaküvegek, tűz, Mariupol evakuált civiljei, kigyulladt olajraktározók, temetés, betört ablaküvegek és kidőlt fák – ilyen Ukrajna több mint két hónappal a háború kezdete után. A szerdai képes összefogalónkat itt lehet megnézni >>>

Szerdán is percről percre tudósításban követtük a háborús híreket a Telexen, ha azt szeretné visszaolvasni, akkor itt éri el a cikkünket. Most pedig jöjjenek a legontosabb tegnapi történések, röviden:

• Újabb szankciócsomagot jelentett be az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, eszerint fél éven belül leállítanák az orosz olajvásárlást.
• A Reuters információ szerint Magyarország és Szlovákia 2023 végéig felmentést kap az olajembargó alól, mert ők függnek leginkább az orosz olajtól.
• A Kreml „képtelenségnek” nevezte a híreket, hogy Oroszország május 9-én hivatalosan is hadat üzenne Ukrajnának. Oroszország ugyanis még mindig speciális katonai műveletnek nevezi azt, hogy lerohanta Ukrajnát.
• Belarusz hirtelen hadgyakorlatokba kezdett, az ukránok nem zárják ki, hogy az oroszok oldalán ők is belépnek a háborúba.
• Kárpátalján ötvenhét ház maradt gáz nélkül, miután kedd este találat érte a térséget.
• Tovább menekítik a civileket Mariupolból, ahonnan szerdán négy humanitárius folyosót nyitottak. Az azovsztali acélgyárban még mindig van harminc gyerek, a fő cél most, hogy őket kimenekítsék.
• A brit hírszerzés szerint Oroszország további csapatokat telepít a harkivi régióba.
• Szerda reggel derül ki, hogy „azonosítatlan repülőeszköz” miatt szállt fel a Honvédség vadászgépe a keleti határnál kedd este.