Bucsa polgármestere szerint legalább 320 civilt lőttek agyon az oroszok, Amerika a mészárlás miatt szankcionálja Putyin lányait

2022. április 6. – 06:43

frissítve

Bucsa polgármestere szerint legalább 320 civilt lőttek agyon az oroszok, Amerika a mészárlás miatt szankcionálja Putyin lányait
Ukrán katonák a Kijev melletti Bucsában 2022. április 6-án – Fotó: Alkis Konstantinidis / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Az ukrán ügyészség bejelentette, hogy közel 4500 orosz háborús bűntett miatt nyomoznak. Ezek között szerepel kínzás, kivégzés és nemi erőszak is.
  • Adatgyűjtők megnevezték a bucsai mészárlás lehetséges felelősét.
  • Oroszország tagadja a vádakat.
  • Az oroszok a keleti régiókra koncentrálnak, tovább lövik Mariupolt és éheztetik az ottrekedteket.
  • Egy autó belehajtott a bukaresti orosz követség kapujába, a sofőr belehalt az ütközésbe.
  • Oroszország azzal vádolja Ukrajnát, hogy orosz területen állomásozó határőrökre lőttek.
Felnőtt tartalom
18

Az Anonymous hekkercsoport gyakorlatilag az invázió kezdete óta az oroszok ellen dolgozik, és most újabb fenyegetést adott ki: a Yale School of Management listáját felhasználva (amiről mi itt írtunk) azt üzeni az Oroszországból ki nem vonuló cégeknek, hogy ha nem hagyják el az agresszor országát, akkor felkerülnek a háborús feketelistájukra.

Ezen a listán volt korábban az Auchan és a Decathlon is, mindkét cégnek leállították az orosz weboldalát. A listán szerepel még a Mol-csoport is, ami a Baitugan mező fejlesztése miatt még mindig jelen van Oroszországban.

Az Anonymous most azt kérdezi a Twitteren, hogy a bucsai mészárlásról készült felvételeken kívül mire van még szüksége a cégeknek, hogy elítéljék és hátra hagyják Oroszországot.

Legalább ketten meghaltak, amikor az oroszok ágyúval lőttek a donyecki Vuledárban felállított segélyelosztó központot – írja a régiós kormányzó, Pavlo Kirilenko közlése alapján a Sky News. A kormányzó megrázó képeket is megosztott a helyszínről.

Legalább öt további civil megsérült a támadás során. Oroszország tagadja, hogy valaha is civileket lőttek volna.

A keleti területeken a szakadárok 2014-es leszakadása óta nem könnyű az élet, eddig is rendszeresen érték atrocitások a helyieket – mindkét oldalról.

Putyin háborúja a külföldön élő oroszokat is érinti. A berlini Ilja Kaplan sikeres éttermet üzemeltet, az elmúlt hetekben azonban sok vendégét elvesztette – hiába hangoztatja, hogy ellenzi a háborút. A Deutsche Welle riportja.

A videó a Deutsche Welle és a Telex együttműködésének keretében jelent meg.

Az ukrán hadsereg tagadja, hogy orosz határőrökre lőttek volnaírja a Guardian. Kurszk orosz kormányzója mondta azt korábban, hogy ukránok ágyúval lőtték az orosz területen állomásozó határőröket, de senki nem sérült meg.

Később azt mondta, hogy a lövedékek amúgy nem is jutottak át a határ orosz oldalára.

Az ukránok azt mondták a Reutersnek, hogy nincsenek ilyen információik. Egyik állítást sem nagyon lehet leellenőrizni.

Az ukrán hatóságok szerint legalább 400 civil tűnt el Hosztomelből, az egyik Kijevhez közeli faluból – írja a BBC. Hosztomel Bucsa és Irpiny mellett heves harcok helyszíne volt, hetekig volt orosz fennhatóság alatt.

Taras Dumenko ehyli tisztségviselő szerint a hosztomeliek holttesteinek nagy részét megtalálták a közeli falvakban és Bucsában. Úgy sejtik, hogy az oroszok elrabolták a helyieket, sokukat pedig kivégezték. Oroszország tagadja a hasonló vádakat.

Ferenc pápa szerdán elítélte a bucsai mészárlást, miközben a kezében egy olyan ukrán zászlót tartott, amit a faluból küldtek – írja a Reuters. Buchában több száz civil holttestét találták meg az utcán és tömegsírokban. A jelentések szerint sokuk keze hátra volt kötözve, másokon kínzás nyomai látszódtak.

„Az ukrajnai háborúról napokban érkező hírek ahelyett, hogy megnyugvást és reményt adnának, szörnyű tettekről szólnak, mint például a bucsai mészárlás”

– mondta a pápa.

Ferenc pápa kezében egy Bucsából küldött ukrán zászlóval – Fotó: Remo Casilli / Reuters
Ferenc pápa kezében egy Bucsából küldött ukrán zászlóval – Fotó: Remo Casilli / Reuters

„Ezek az egyre borzalmasabb kegyetlenségek még civileket, védtelen nőket és gyerekeket is érik. Ők az áldozatok, akiknek ártatlan vére az égbe kiált, hogy »Állítsák meg ezt a háborút! Hallgassanak el a fegyverek! Ne vessenek tovább halált és pusztítást!«.”

Az oroszok tagadják, hogy civileket gyilkolnának Ukrajnában, de az ukrán államügyész irodája már 4500 esetet vizsgál. Az oroszok szerint a bucsai felvételeket az USA rendelte meg, az egész hazugság, a náci ukrán vezetés propagandája.

A beszéd után Ferenc pápa magasara tartotta a zászlót, mondta, hogy Bucsából kapta, majd maga mellé hívott Ukrajnából menekült gyerekeket, hogy megmutassa, hogy például nekik is el kellett menekülniük a háború elől. Ezek után adott nekik egy-egy húsvéti csokitojást.

Az oroszok visszahúzódása után újra ukrán ellenőrzése alá került Kijev körüli városokban egyre több civil holttestre bukkannak. Csak Bucsában 300-at találtak, többen meg voltak kötözve és testükön kínzások nyoma is látszott. A Sky News kérdésére a az Egyesült Királyság korábbi vezérkari főnöke közölte: a látottak alapján ez népirtás is lehet. A minősítésnek kiemelt jelentősége lehet, mert háborús bűncselekményként jóval szigorúbb elbírálás alá esne.

„Úgy vélem, hogy a háborús bűncselekmények egyre inkább arra utalnak, hogy azok az ukrán népesség csökkentésére irányultak. Márpedig ezzel egyre közelebb kerül a népirtás fogalmához. Kétségtelenül helyes, hogy ezeket a háborús bűncselekményeket rögzítsék és a bizonyítékokat összegyűjtsék” – idézte a Guardian Richard Dannatt szavait.

Az ukrán hadsereg szerint az oroszok nagyszabású offenzívára készülnek keleten, ezért arra kérik a luhanszki lakosságot, hogy az öt evakuációs folyosón át hagyják el a területet, amíg ez lehetséges – írja a Guardian.

A hatóságok attól tartanak, hogy az oroszok nem tartják majd be a szerdára megbeszélt tűzszünetet, de még most járnak buszok és vonatok, úgyhogy meneküljenek, amíg tudnak.

A terület kormányzója szerint az oroszok még nem tudtak áttörni az ukrán védelmi vonalakon, de „mindent elpusztítanak, ami az útjukba kerül”. Az oroszok tagadják, hogy civilekre lőnének, de az ukrán vezetés szerint már 5000 civilt öltek meg Mariupolban. Ezeket a számokat és állításokat nem minden esetben lehet megerősíteni, főleg azért, mert aktív harcok dúlnak az érintett területeken.

Az Európai Unió azt javasolta, hogy Vlagyimir Putyin két lányára is szankciókat vessenek ki, ezzel pedig az orosz elnök legközelebbi családtagjai is felkerülnének a háború miatt szankciókkal sújtott személyek egyre bővülő listájára. Az uniós tagállamoknak még jóvá kell hagyniuk a szankciókat.

A héten elvileg Joe Biden is szankciókat jelent be Putyin lányaira.

Putyin nem beszél nyilvánosan a családjáról. A Kreml szerint két lánya van korábbi feleségétől, Ljudmila Putinától, de arról nem tudni, rajtuk kívül van-e még több gyereke. Ahogy azt sem lehet tudni, az uniós szankciók célpontjai azok a lányai-e, akiket nyilvánosan elismert. Putyin 2013-ban vált el a feleségétől, két lányuk nagyrészt távol maradt a nyilvánosságtól, olyannyira, hogy sok orosz nem tudja, hogy néznek ki. Putyin állítása szerint azért, hogy ők „normális életet élhessenek”.

Az unió kedden újabb szankciókat hozott az oroszok ellen: felfüggesztik a 4 milliárd dolláros üzletet jelentő orosz kőszénimportot; kitiltják az orosz, illetve belarusz hajókat az uniós kikötőkből, közúti fuvarozóikat pedig kitiltják az EU területéről; az exporttilalom alá vont uniós termékeket újabb stratégiai cikkekkel: félvezetőkkel, géptípusokkal és szállítóeszközökkel egészítik ki. (Wall Street Journal)

Szerdán 11 evakuációs folyosót nyitnak a Mariupolban rekedt civilek számára – írja a Sky News. Még legalább 160 ezren rekedtek a városban, többségük áram, fűtés és folyóvíz nélkül.

Már több próbálkozás is volt, hogy konvojokban minél többeket kimenekítsenek, de a várost bekerítő oroszok gyakran rálőttek a menekülő autókra. Tegnap 3846 ember tudta elhagyni a várost.

Tatyana Drogalina, tíz éves lányával, Másával és édesanyjával Tamarával várja, hogy elinduljanak az evakuációs bussaz Mariupolból 2022. április 5-én – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters
Tatyana Drogalina, tíz éves lányával, Másával és édesanyjával Tamarával várja, hogy elinduljanak az evakuációs bussaz Mariupolból 2022. április 5-én – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

Az Oroszországgal szembeni szankciók miatt jelenleg 14 jacht nem hagyhatja Hollandiát, köztük 12 orosz tulajdonú hajó, jelentette be a holland kormány.

Ehhez Putyin szövetségesének, a volt orosz elnöknek, Dmitrij Medvegyevnek is volt egy-két szava: szerinte Oroszország perelni fog azért, amiért a Nyugat megpróbálja kisajátítani a tengerentúlon lévő orosz tulajdonokat. Szerinte mindez lopás, és az ügyet amerikai és európai bíróságok elé viszik majd. (Guardian)

Itt írtunk arról, hogy lefoglalni könnyű, de elkobozni nehéz lesz az orosz luxusjachtokat.

A Channel már más országokban sem engedi, hogy oroszok vásároljanak a boltjaikban – írja a BBC. A francia divatcég már korábban beszüntette oroszországi tevékenységét, most pedig azt mondták, hogy csak meg akarnak felelni az EU-s szankciónak, miszerint 300 euró felett nem szabad luxuscikkeket értékesíteni Oroszországnak.

Ezt azokra az oroszokra is kiterjesztik, akikről feltételezik, hogy hazavinnék külföldről a megvásárolt termékeket. Egy orosz influenszer, Anna Kalasnyikova azt állítja, hogy például Dubajban nem engedték vásárolni, mert felismerték, szerinte ez orosz-fóbia.

Orosz hatóságok és influenszerek bojkottal fenyegetik a céget, aminek termékeihez amúgy is csak nehezen juthatnak hozzá.

A YouTube felfüggesztette egy kínai vlogger fiókját, aki a kínai narratívával szembe menve tudósított Odesszából – írja a BBC. Vang Csi-hszien négy éve él az ukrán városban, és videókban beszélt az orosz agresszióról.

A kínai kormány továbbra sem ismeri el, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, és igyekszik cenzúrázni az ezzel ellentétes állításokat. Korábban már cenzúrázták Vang WeChat és Douyin (a TikTok kínai verziója) videóit is, és letiltották a fiókjait kínai közösségi oldalakról.

A YouTube egy március 28-ai videóját erőszakos tartalomnak minősítette, ezért felfüggesztették a fiókját. A fellebbezésére azóta sem reagáltak. A fiók ugyan látható, de nem tud új videót feltöltetni.

Oroszország megvádolta Ukrajnát, hogy az orosz területen állomásozó katonáikra lőttek Kurszknál – írja a Sky News.

„Tegnap, április 5-én ágyúval próbálták lőni a határőreink állomását a Szudzsanszkij kerületben. Az orosz határőrök visszalőttek, a mi oldalunkon nincsenek áldozatok”

– mondta Roman Straovoit, Kurszk régiós kormányzója.

Múlt héten azzal vádolták az ukránokat, hogy egy orosz területen található olajfinomítót támadtak meg, ezt az ukránok tagadták. Ezeknek a vádaknak az lehet a célja, hogy megágyazzanak egy olyan állításnak, hogy Ukrajna megtámadta Oroszországot (akik hivatalosan nem ismerik el a háború tényét, csak különleges katonai műveletről beszélnek). Egy háború esetén még nagyobb erőforrásokat tudnának a nyugati hadjáratra fordítani.

Azat Omurbekov alezredest tartják nem hivatalos források a bucsai mészárlás felelősének. Az orosz hadsereg a napokban elhagyta a Kijevtől északnyugatra fekvő települést – részben az ukrán ellentámadás hatására –, az ukrán fél ezután bukkant több száz civil holttestére, amelyek közül többtucatnyi az utcán hevert. Többeknél kínzások nyomai voltak láthatók, kezük hátra volt kötözve.

Ukrán önkéntes adatgyűjtők szerint a mészárlást az orosz hadsereg habarovszki illetőségű tisztje rendelhette el. Az InformNapalm adatgyűjtő értesülését számos ukrán portál átvette, hivatalos megerősítés azonban egyelőre nem érkezett arról, hogy Omurbekov érintett lenne.

Az is csak közvetett információkból tudható, hogy a Bucsában tartózkodott egység vezetője Omurbekov lehet.

Ukrajna egy új weboldalt indít, amin azokat az NFT-ket (Nem-Felcserélhető Tokeneket, itt itt és itt olvashat bővebben) mutatják be, amiket adományként kaptak az orosz invázió kezdete óta – írja a Bloomberg.

Ezt Alex Bornjakokv digitalizációért felelős miniszterhelyettes jelentette be, és azt is elmondta, hogy az oldalra került NFT-knek csak az 5-10 százaléka kifejezetten értékes – például egy nagyjából 200 ezer dollárt érő CryptoPunk. 10 kollekciót is piacra dobnak, amiket magáncégek készítettek Ukrajna számára.

Az NFT-ket a legnépszerűbb kereskedési oldalon, az OpenSean árulják majd. Már eddig is árultak hasonló alkotásokat. Ezekből már 770 ezer dollár folyt be, ezt a kört akkor zárhatják le, amikor elérik az 1 millió dollárt. A befolyó összegből például folyóálló mellényeket és gyógyszereket vesznek.

Tegnap valaki 32 bitcoint adományozott Ukrajnának, ami nagyjából 1,5 millió dollárt ér, a háború kezdete óta pedig már 60 millió dollárnyi kriptoadomány kaptak. A Stellar Development Fundation 20 millió dolláros adománya után a kormány 66 ezer állampolgárának nyit kriptotárcát, méghozzá 300 dollár értékben.

Magyarország területére 2022. április 5-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4204 fő lépett be – írja a rendőrség közlése alapján az MTI. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3463 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 695 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Egy autó belehajtott a bukaresti orosz nagykövetség kapujába, a sofőr belehalt az ütközésbe – írja a Guardian. A becsapódás után az autó eleje beszorult a kapuba, és lángra kapott. A hatóságok még nem tudják, hogy baleset történt-e, vagy a sofőr direkt csapódott bele a kapuba. A személyazonosságát egyelőre nem hozzák nyilvánosságra.

Frissítés: Az ügyészség arra jutott, az akciónak nincs köze az orosz-ukrán háborúhoz, hanem a sofőr magánéleti problémái álltak mögötte, miután kedden 15 évre ítélték, a vád szerint volt felesége lánya és egy másik kiskorú ellen szexuális visszaélést követett el. (MTI)

Oroszország március végén bejelentette, hogy áthelyezik a fókuszt Kelet-Ukrajnára. Ez akár egy egyszerű félrevezetési kísérlet is lehetett volna, de egyelőre úgy néz ki, hogy valóban így tesznek: tegnap az Institute for the Study of War is erre jutott, és a Sky News szerint most az ukrán hadsereg is így látja.

A hadsereg szerint az oroszok Donyeck és Luhanszk régiókra koncentrálnak, méghozzá agresszív támadásokkal. Állításuk szerint eddig sikerült visszaverni őket.

LNR Népi Milíciája tüzérei nyitnak tüzet ellenséges állásokra a luhanszki területekről 2022. április 5-én – Fotó: Viktor Antonyuk / Sputnik / AFP
LNR Népi Milíciája tüzérei nyitnak tüzet ellenséges állásokra a luhanszki területekről 2022. április 5-én – Fotó: Viktor Antonyuk / Sputnik / AFP

A másik fókuszuk Mariupol, amit továbbra is ágyúval lőnek, és az oroszok továbbra sem engedik be a segélyszállítmányokat, hogy hátha így feladásra tudják kényszeríteni a védőket. Ukrajna azzal vádolja az inváziós erőket, hogy rendszeresen használnak tiltott fegyvereket.

A brit kormány bejelentette, hogy mentőautókat küldenek Ukrajnába – írja a Guardian. Nagyjából 20 autót küldenek, hogy az ukránok pótolni tudjanak néhányat, amik megsérültek a harcok során.

„Az Egyesült Királyság a legtöbb segélyt adó országok egyike, étellel, gyógyszerekkel és generátorokkal segítettük az érintetteket”

– mondta Liz Truss külügyminiszter.

Az ukrajnai háború elől április 5-én 600 ember, köztük 216 gyermek érkezett Budapestre vonattal – írja a Police.hu. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 37 embert, köztük 22 gyermeket helyeztek el.

Nemzetközi pénzügyi csomagot fogadtak el Berlinben Moldova megsegítésére – írja a Reuters. A 659,5 millió eurós csomag hitelekből, költségvetési- és pénzügyi támogatásokból áll.

Az egyik célja az, hogy enyhítse az Európa legszegényebb országára nehezedő nyomást, amit a menekülthullám jelent. A 3 milliós országba már 400 ezren léptek be Ukrajna felől, és 100 ezren úgy döntöttek, hogy maradnának.

Emellett Moldova orosz gázfüggőségét is csökkentené, ugyanis az országba csak a Gazprom szállít földgázt.

A brit védelmi minisztérium kedd reggeli jelentése szerint heves harcok dúlnak a bekerített Mariupolban, miközben az oroszok továbbra is ágyúzzák a várost.

A helyiek élete egyre nehezebb: a városban maradt 160 ezer ember többségénél nincs áram, fűtés vagy folyóvíz, se működő kommunikációs eszköz vagy gyógyszer. Az orosz csapatok nem engedik be a segélyszállítmányokat, feltehetőleg azért, hogy megadásra kényszerítsék a védőket.

Az Intel is felfüggeszti oroszországi működését – írja a Guardian. Márciusban már az orosz és belarusz ügyfeleknek való szállítást is felfüggesztették, és mostanra érték el azt, hogy a globális működésüket felvértezzék az orosz piac kizárásának hatásai ellen. Elítélik a háborút és békét akarnak.

Korábban hasonlóan tett az IBM is, ami piacvezetőnek számít Oroszországban, rengeteg vállalat és kormányzati szereplő használja a termékeiket.

A bucsai mészárláshoz hasonló esetek miatt nyomoz az ukrán ügyészség, kedden már 4468 esetet vizsgáltak – írja a Guardian. A vizsgált esetek között nem csak civilek meggyilkolása, hanem orosz katonák által elkövetett szexuális erőszak is szerepel.

Az ügyészség szerint naponta több száz új nyomozást indítanak, és a becsléseik szerint már 165 gyerek halt meg az orosz invázió miatt.

Az államügyész, Irina Venediktova szerint a Kijev körüli, felszabadított falvak „megkínzott, pokoli képet adnak”, és Hágában akarják felelősségre vonni Oroszországot. Több régióban is nyomoznak, például Kijevnél, Harkivnál, Szuminál, Mikolajivnál, Donyetszknél és Luhanszknál.

A Kijev közelében lévő Borodianka lerombolt házai 2022. április 5-én – Fotó: Gleb Garanich / Reuters
A Kijev közelében lévő Borodianka lerombolt házai 2022. április 5-én – Fotó: Gleb Garanich / Reuters

Egy másik közleményük szerint az orosz katonák szexuálisan zaklattak férfiakat, nőket, gyerekeket és időseket, „de az áldozatok hallgatnak erről”, ami az ügyészség szerint azért van, mert félnek, és maguk sem hiszik el, ami történt.

100 millió dollárt különít el Ukrajnának az Egyesült Államok újabb páncéltörőkre – közölte az Egyesült Államok külügyminisztériuma. Antony Blinken beszámolója szerint a döntésben nagy szerepet játszott, hogy Bucsában minden bizonnyal civilek százait ölte meg az orosz hadsereg, mielőtt elhagyta a Kijev közelében lévő települést.

A most megítélt összeg már a hatodik hasonló hozzájárulás az ukrán haderő megerősítéséhez. Március közepén az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden 800 millió dolláros összegről rendelkezett, amelyet az ukrán légvédelemre és drónok beszerzésére különítettek el.

  • Eltaláltak az oroszok egy salétromsavas tartályt Kelet-Ukrajnában, mérgező füstfelhő borította be a környéket.
  • Már több mint 120 orosz diplomatát és kémet utasítottak ki az EU országaiból, Magyarországról egyet sem. Románia tíz orosz diplomatát utasított ki.
  • Az ENSZ főtitkára, António Guterres azt mondta, sosem fogja elfelejteni a Bucsában meggyilkolt civilekről készült szörnyű képeket.
  • Az ENSZ jelentése szerint legalább 1480 civil meghalt, 2195 megsebesült a háborúban.
  • Az ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy 3846 civilt evakuáltak kedden ukrán városokból.
  • Több mint hétmillió ember kényszerült elhagyni az otthonát Ukrajnában.
  • Az izraeli külügyminiszter, Jaír Lapid is háborús bűnökkel vádolta Oroszországot.
  • Kemény szankciókat jelentett be az EU: kitiltották az orosz hajókat és kamionokat, leállították a teljes szénimportot.
  • Csehország tankokat és más harci járműveket küld Ukrajnának.
  • Vlagyimir Putyin orosz elnök az állami tévében arról beszélt, hogy szabályozniuk kell az üzemanyag- és vetőmagellátást.
  • A Twitter több mint 300 hivatalos orosz kormányzati fiók tartalmát korlátozta, köztük Putyinét is.

Indul a Telex percről percre közvetítése a háborús eseményekről. A keddi közvetítésünket itt tudja visszanézni.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!