Minden idők legnagyobb átverésének tűnik, mégis meghódítja a világot

Azt, hogy a zeneipar alighanem ott van a koronavírus-járvány hatásai által leginkább sújtott iparágak között, valószínűleg nem igazán kell magyarázni senkinek. A koncertezésből származó bevételek kiesése óriási érvágást jelent a legtöbb előadó számára, és sokkal jobban érződik az is, hogy az őrülten bonyolult bürokratikus rendszerek miatt a standard bevételekhez sem annyira egyszerű hozzájutni. Amiatt is fájhat az előadók feje, hogy a Spotify egyre inkább a saját képére formálja az iparágat, a TikTok pedig egyre nagyobb hatással van arra, hogy mi lesz sikeres, ezek a jelenségek ugyanis csak még bizonytalanabbá teszik a helyzetüket.

Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy egyre több művész fordult olyan megoldások felé, mint a saját Patreon, vagy akár OnlyFans, hogy maximalizálja a bevételeit. A Bandcamp pénteki akciói is egyre népszerűbbek, amikor az összes befolyó bevételt a zenészeknek adják. Nemrég viszont feltűnt egy ezeknél is különösebb ötlet a horizonton, ez pedig nem más, mint a többek közt az utóbbi időszakban szárnyaló bitcoin alapjául is szolgáló blokklánc technológia legújabb hulláma, az NFT. Ezzel

teljesen egyedi tokenek formájában lehet árulni bármit LeBron James zsákolásaitól kezdve Azealia Banks új albumáig, amin zene helyett azt lehet meghallgatni, ahogy a rapper a barátjával szexel.

A technológia támogatói szerint így a művészek könnyebben jutnak a pénzükhöz, és azt is jobban látják, hogy egyáltalán miből keresik a kenyerüket. A rajongók közvetlenebb kapcsolatba kerülhetnek velük, és támogatni is közvetlenül tudják őket. De még akár a koncertjegyek másodkézi eladását is jobban lehetne szabályozni vele. A kritikusok szerint ugyanakkor az NFT egyelőre semmi újat nem nyújt az évtizedek óta létező digitális művészettel szemben, az árfolyamot szükségtelenül magasra hajtja az, hogy a legtöbb kriptóhoz hasonlóan sokan ezeket is spekulatív befektetésként kezelik és a környezetre is eszméletlenül káros.

Oké, mi a fene az az NFT?

Erről néhány napja olvashattak már a Telexen az NBA új kriptoőrülete, a Top Shot kapcsán, de az egész annyira bonyolult, hogy biztosan nem árt újra átvenni az egészet. Az NFT a non-fungible, magyarul nem helyettesíthető token rövidítése, ami blokklánc-alapú, ám abban eltér a hagyományos kriptovalutáktól, hogy minden tokenje egyedi. Ezt nagyjából úgy lehet elképzelni, mint a különbséget egy sima, és egy ritka, limitált példányszámú érme között – előbbi simán behelyettesíthető egy másik, azonos címletű pénzzel, vagy több kisebb értékűvel, utóbbinak viszont a rajta szereplő feliratnál jóval nagyobb az értéke.

NFT-sztenderdeket bármelyik erre felkészített blokklánc-hálózaton be lehet vezetni, de 2017-ben a Bitcoin mögött talán a második legnépszerűbb Ethereum-blokkláncon hozták létre az első ilyeneket. Ezek a kriptovaluták 2018-as beszakadásáig egészen népszerűek is voltak, az utóbbi hónapokban pedig ismét felívelőben van a csillaguk. NFT-t gyakorlatilag bármiből lehet csinálni, ami digitalizálva van, sőt, azzal is kísérleteztek már, hogy valóságos dolgokkal kössék össze őket.

Az utóbbi időben megint őrülten felkapottak lettek az NFT-k, aminek egyik fő mozgatórugója az, hogy rettentően egyszerű létrehozni őket – csak regisztrálni kell egy ezt lehetővé tevő platformra, és akár ingyen is NFT-vé lehet alakítani szinte bármit –, a másik pedig, hogy a technológia segítségével eszement összegekért lehet eladni egy rakás digitális művészi alkotást, legyen az akár egy dogecoinnal összeházasított Nyan Cat GIF, egy szűk egyperces videó Grimestól, vagy a Beeple nevű digitális művész kollázsa, az Everydays ami az első teljesen digitális NFT volt, amit a nagy presztízsű Christie's bocsátott árverésre. 69 millió dollárt fizettek érte.

Ez a kollázs nem más, mint Beeple 13 és fél év alatt alkotott összes munkája egy képen, amit konkrétan akárki le tud tölteni magának a netről, teljesen ingyen. Ahogy ennek a cikknek a szövegét, úgy az NFT-ket is akárki le tudja másolni, ám az eredeti ettől még mindig azé lesz, aki megvásárolta. A fizikai síkra átültetve ez nagyjából olyan, mint ha valaki venne egy Mona Lisa másolatot – ránézésre nem lesz különbség, de az eredeti ettől még mindig a Louvre-ban fog pihenni, és az értéke sem megy lejjebb.

A valóságban is létező festmények esetében persze elég fontos tényező az, hogy kézzel foghatóak, ki lehet őket akasztani például a nappaliba. Egy digitális alkotásnál legfeljebb azzal tudunk menőzni, hogy beállítjuk háttérképnek, vagy Facebook-borítónak, de még így is külön el kell magyarázni mindenkinek, hogy ezt bizony megvettük, nem csak letöltöttük a Google-ből, ami lássuk be, elég bénán veszi ki magát. Ettől még viszont nem lesz hülyeség az egész, a technológia ugyanis már most elég ígéretes, ha pedig rendesen kiforrja magát, tényleg felrúghatja a művészvilágban jelenleg uralkodó status quót.

Röpködnek a milliók

Ahogy azt fentebb is írtuk, NFT-k évek óta léteznek már, a hirtelen felívelő népszerűségüket viszont jól mutatja a Top Shot mellett az is, hogy nemrég drágábban kelt el a Morons (Hülyék) című Banksy-mű egyik példánya azután, hogy egy csoport elégette, és NFT-t csinált belőle, pedig ezeknek az ára egyébként 100 ezer dollár környékén mozog. Az eredeti képet egyébként azért égették el, hogy garantálják a digitalizált változat értékét, ami különösen ironikus a Morons esetében, ami pont azt hivatott kifigurázni, hogy a gyűjtők bármilyen szemétért hajlandók súlyos pénzeket kifizetni.

Szintén érdemes megemlíteni az egyik első NFT-projektet, a CryptoPunkst is, ami annak idején a virtuális macskákat áruló CryptoKitties oldalán a zászlóvivője volt az egyedi tokeneknek. A CryptoPunks tízezer, számítógép által generált pixel artos karakterképet takar, és az utóbbi időszakban őrületesen népszerűnek számít a fanatikus kriptorajongók körében. A 7804-es számú CryptoPunkot éppen a héten vásárolták meg 4,2 ezer ethereumért, vagyis nagyjából 8 millió dollárért, ami abszolút rekord a számítógép által generált művek tekintetében.

A fentebb emlegetett Beeple-nek sem az Everydays volt egyébként az egyetlen alkotása, ami iszonyatosan drágán kelt el. A Crossroad című videója, amelyen emberek sétálnak el egy hatalmas, meztelen, szétgraffitizett Donald Trumpra hasonlító figura mellett, 6,6 millió dollárért kelt el nem sokkal az aukció előtt.

Ha pedig eddig nem volt elég meghökkentő a sztori, akkor itt a kegyelemdöfés: Jack Dorsey, a Twitter alapítója jelenleg is árulja legelső tweetjét a platformon, és ezért akár 2,5 millió dollárt is fizethetnek majd neki. Az artnews egyik szerzője pedig több ezer dollárért adott el egy tokenné alakított képet a nagyanyjáról.

A zeneipart is forradalmasíthatja

A digitális művészek tehát már évek óta kísérleteztek az NFT-kkel, mostanra viszont a zeneipar is elkezdte felfedezni magának a technológiát. Az elektronikus producer Deadmau5 például már tavaly decemberben adott ki exkluzív NFT-ket, az alaszkai Portugal. The Man nevű rockzenekar pedig januárban adott ki saját coint, amivel egy folyamatosan frissülő archívumot érhetnek el a rajongók. Múlt héten a Kings of Leon jelentette be, hogy a világon elsőként NFT-formátumban is kiadják új lemezüket – csak azzal nem számoltak, hogy egy Clarian nevű producer megelőzi őket –, de Shawn Mendes és a Linkin Parkból ismert Mike Shinoda is beszálltak már a buliba.

A koronavírus-járvány, illetve a zeneiparban zajló változások miatt a zenészek számára igazi reménysugár lehet a kriptovaluták és az NFT-k adoptálása. A kriptovilágban évek óta kalandozó zenész-producer, RAC például rögtön a legelső NFT-jével rekordot döntött a Super Rare nevű platformon, legutóbbi albumához pedig csinált egy $TAPE nevű tokent, amely egy limitált példányszámú kazettához lett rendelve.

Ebből összesen százat gyártottak, az ezekhez rendelt tokeneket pedig 20 dollárért kezdték el árulni. Ha valaki vett egy ilyen tokent, az dönthetett úgy, hogy beváltja azt az egyik kazettára, de meg is tarthatta, ha pénzt akart csinálni a dologból. A token ára egy nap alatt ezer dollár környékére kúszott fel, jelenleg 9517 dolláron áll úgy, hogy eddig összesen harmincat váltottak be belőle. RAC szerint bőven van potenciál abban, hogy a piaci folyamatokat összeházasítjuk a művészettel,

ezzel ugyanis közelebb jutunk ahhoz a sokszor ismételgetett tételmondathoz, hogy minden dolog annyit ér, amennyit az emberek hajlandóak érte fizetni.

Ha a zeneiparban elterjedne a blokklánc-technológia, azzal a kifizetéseket is meg lehetne könnyíteni, és egy idő után akár az is lehetségessé válna, hogy egy zenész egyetlen felületen, valós időben tudja követni, hogy honnan jön a pénze. A távoli jövőben pedig felsejlik az is, hogy egy előadó egy NFT-hez kösse a saját zenéjének jogait, ami jelentősen megkönnyítené a jogok eladását. Sőt, még azt is lehetővé tehetné, hogy a zenészek NFT-kkel kalapozzanak össze pénzt egy új projektre, a vásárlók pedig később a jogdíjakból visszakapják a pénzüket.

Ehhez a jövőhöz pedig a hozzáértők szerint az NFT-ken át vezet az út, melyeket a zenészek közvetlenül a rajongóiknak tudnának eladni, és még a további eladásokból is tudna profitálni, az NFT-kbe ugyanis bele lehet kódolni azt, hogy ha gazdát cserélnek, a vételár egy része a művészt illesse meg – ez mondjuk egy lemez, vagy egy póló esetében elképzelhetetlen koncepció. Pont emiatt akár még a koncertjegyek árusítását is forradalmasítani lehetne, ha ugyanis NFT-formátumban adják el őket, különféle átjátszhatatlan szabályokkal teljesen ki lehet küszöbölni a nyerészkedést.

Emellett pedig ott van a jelenleg egyértelműen a Spotify által dominált streaming világa is, ahol már létezik is blokklánc-alapú alternatíva az Audius képében. Az Audius jelenleg kezdeti fázisban van, és nem is kerül pénzbe, a jövőben azonban a tervek szerint nemcsak arra lesz lehetőség, hogy a hallgató fizessen a zenéért, hanem hosszabb távon is el tudja majd kötelezni magát az előadók mellett, és elméletileg a streamelésért kifizetett összeg is rugalmas lesz. Ami pedig mindenképpen nagyon vonzó lehet, az az, hogy a bevételek 90 százaléka azonnal az előadónál landolna, a maradékot pedig a blokkláncot támogatók között osztanák szét.

Akadályok azért még vannak

Ahogy az minden újszerű technológiánál lenni szokott, az NFT-k esetében is rengeteg a potenciális buktató. Ezek közül talán a legfontosabb az, hogy mivel az NFT-k nagy része az ethereum-blokkláncra épül, így jelentősen hozzájárulnak a légkör szennyezéséhez. Alapvetően persze nem maguk az NFT-k felelősek a légszennyezésért, hanem azok, akik kibányásszák az ezekhez szükséges ethereumot, ők pedig valószínűleg ettől függetlenül is megtennék ugyanezt.

Ha viszont hirtelen világméretű trend lesz az NFT-kből – ami jelenleg egyáltalán nem tűnik elképzelhetetlennek –, az a bányászati tevékenység, így pedig a környezetszennyezés ugrásszerű növekedéséhez vezethet. Ez ellen viszont szerencsére lehet tenni, ha az ethereumra alapuló rendszer helyett olyat használunk, ami másképpen validálja a tranzakciókat – az NBA-s Top Shot például a flow-blokkláncon működik, ami jóval kisebb terhet ró a környezetünkre. Itt érdemes egy rövid kitérőt tenni, hogy mindenki értse, miről van szó:

• A bitcoinnál, illetve az ethereumnál is használt proof of work-protokoll lényege, hogy a bányászoknak hatalmas számítási kapacitást igénylő, bonyolult kriptográfiai feladatokat kell megoldani az új blokkok generálásához. Erre azért van szükség, hogy központi szervek – vagyis lényegében bankok – nélkül is biztosítsa valami a rendszer, és az abban lezajló tranzakciók legitimitását, ám ez rengeteg áramot igényel – az ethereum esetében évente annyit, mint egész Líbia;
• A flow viszont az ún. proof of stake-protokollt használja, ahol a bányászok gyakorlatilag a saját kriptovalutáik egy részét helyezik letétbe a rendszerben, és minél több ilyenjük van, annál nagyobb eséllyel tudják dekódolni a következő blokkot. Az ethereum egyébként szeretne is átállni erre a protokollra, de ehhez előbb meg kell győznie a blokklánc összes résztvevőjét, hogy ez tényleg jó ötlet, ami nem lesz egyszerű feladat.

A környezetszennyezésen túl azt is fontos kiemelni, hogy ugyan az utóbbi időszakban több százmillió dollárnyi kriptovalutát költöttek el különféle NFT-kre, és a vásárlók nagy része hisz is abban, hogy az általuk megvett alkotások értéke növekedni fog, valójában semmi nem garantálja, hogy egy hét múlva nem válnak teljesen értéktelenné ezek a művek.

Ennek fő oka az, hogy bár az NFT-ket mostanában forradalmi újdonságként kezelik, és a digitális művészet hírnökeinek tartják őket, igazából a blokkláncon kívül nem mutatnak semmi újat az egyébként évtizedek óta létező digitális művészethez képest. A technológia természetesen izgalmas, nem véletlenül szárnyal a bitcoin árfolyama, és vásárolják fel az ethereum-bányászok az összes gamer videókártyát. De az is egyértelmű, hogy a blokkláncokhoz kapcsolódó projektek úgy vonzzák a spekulánsokat, mint a méz a medvéket.

Itt viszont elméletileg a műveken lenne a hangsúly, ezek pedig általában semmi újat nem mutatnak a hagyományos digitális művészettel szemben.

Christiane Paul, a Whitney Museum of American Art kurátora a Vice-nak arról beszélt, hogy amikor léteznek digitális szobrok az egész ismert univerzumról, vagy kiterjesztett valóságban létező erdők valódi fákkal, amik önmagukat gondozzák, nehezen tudja felfogni, hogy miért ezeknél jóval kevésbé komplex alkotásokra vannak ráállva az emberek. Chloë Diamond, a Museum of Contemporary Digital Art kurátora szerint bőven van még lehetősége az NFT-művészetnek a fejlődésre, de úgy látja, hogy jelenleg a legtöbben nem önálló médiumként kezelik a technológiát, hanem olyasvalamiként, ami segít eladni az alkotásaikat.

Abban mindkét szakértő egyetértett, hogy az NFT-k már most is hasznosak a művészek számára, mert ezek miatt több digitális alkotást vesznek meg, többet is fizetnek értük és többen is érdeklődnek irántuk. A további eladások utáni bevétel is jó dolognak tűnik, és az is fontos szempont, hogy ebbe a bizniszbe konkrétan bárki be tud szállni, ami a kortárs magasművészetről nem mindig mondható el. Az persze nem biztos, hogy mindenki sikeres is lesz, és az már most látszik, hogy igazán nagyot az olyan szereplők nyernek az egészen, mint Beeple, de az NFT-k jelenleg annyira népszerűek, hogy sokkal kisebb halak is jól járhatnak vele.

Végül pedig azt is érdemes számba venni, hogy az NFT-k a Christie'shez hasonló aukciós házak számára is rendkívül csábítóak lehetnek. Noah Davis, aki az Everydays árverését menedzselte, arról beszélt, hogy ez a művészeti forma könnyen a feje tetejére állthatja a hagyományos aukciós modellt. Mivel itt nincsen semmilyen fizikai objektum, a Christie'snek semennyibe nem került az aukció, nem kellett szállítania, tárolnia, lefotóznia, jegyzékbe vennie és biztosítania az alkotást, ez pedig hatalmas fegyvertény. Mint mondta, a jövőben is mindenképpen szeretnének NFT-ket licitre bocsátani, de attól azért nem kell tartani, hogy ezek lecserélik majd a szobrokat és festményeket. Legalábbis egyelőre.

Források:

• A Field Guide to Music’s Potential Crypto Boom (Rolling Stone)
• NFT Art Isn't as Groundbreaking as It Seems (Vice)
• NFTs, explained (The Verge)